Népszava, 1907. március (35. évfolyam, 52–78. sz.)

1907-03-22 / 70. szám

1907. március 24 - -NÉPSZAVA 5 országban több mint 70. Egyes szász és porosz bányatársládákban a megbetegedések száma majd­nem a 100%-ot érte el! Egész hasonló rohamos módon szaporodott a szerencsétlenségek száma is. Bejelentett Kártalanított baleset baleset 100 munkásra összesen 100 munkásra 1888 22.497 6­5 2.265 0-65 1900 50.471 10­4 1.894 1*22 1905 81.871 12­6 10.066 1.55 A balesetek szaporodó számát dr. Vogel annak tulajdonít­ja, hogy a bányák mindig mélyebbek lesznek a kőszénbányákban. Néhol csak 1000—1100 méter mélységben kezdődik a munka; szerinte „az ily mélységekben való mindennapi tartózkodás okvetlen kell, hogy idővel káros következmények­kel járjon az emberi szervezetre.* Minden józan ember azt várná, hogy az orvos úr a munkaidő megrövidítését ajánlja majd ilyen körü­lmények között. Az orvos urnak azonban más a logikája i­s ezt írja: „Sajnálatos módon a mun­kásnak már eleivel nincs kedve és öröme a munkáb­a, hisz a szakáldemok­raták­ a munkát, mint a legnagyobb bajt tüntetik fel a munkás előtt és igy folytonosan felheccelik, hogy magasabb munkabérek mellett munka­időrövidí­tisért harcoljanak.* Ezt irja ugyanazon orvos, ki elismeri, hogy a mindennapos tartózkodás a bányában tönkre teszi * bányász egészségét I A ruhrvidéki bányamunká­sok 48 éves korukban rokkantak, mikor a polgári osztály férfiai még „legjobb éveikben* vannak I A ruhrvidéki és felsősziléziai bányának 1606-ben átlag 19 évi munka után már kihasználódtak, megtört rokkantaik­ká váltak . „A tüdővész a munkásság rokkanttá tételében folyton emelkedő magas számmal szerepel”, írja a szocialistákat szidó orvos. Aki látszólag meg­gyógyul, a munkába állás után hamarosan ismét beleesik. „Mily gyorsan fogy a munka felvitele után újra a testsúly, napi egy font fogyás nem ritkaság !* írja az emberbarát orvos, ki ennek a vallomásainak ellenére a rokkantság koraibb beállását „gyalázatos csalással, színleléssel, lustasággal* magyarázza. Mindezt még tetőzi a következő adat: az 1881-tő időközben a rokkantak átlag 11 évig éltek a rokkant­ság beállta után , 1905-ben már csak 74 évig ! Ne­hogy tehát valaki azt higyje, hogy a rokkantság azért állt be előbb, mivel több időt éltek utána munka nélkül ! A munkaképes kor 10 évvel rövidült meg, az abszolút életkor 10 -1­ 3­6, tizenhárom is fél­évvel ! Ez egy millió bányásznál tizenhárom és fél millió iletivl Ezt kellene a fülébe harsogni a tettető bur­zsoáziának, mely most kesereg és szörnyűködik 100 ember halálán ! És ha ilyenek az állapotok Németországban, milyenek lehetnek a mi drága hazánkban, mely­nek bányavidékeiről ezerszám tódulnak a bányá­szok ide Németországba, ahol ilyenek az álla­potok ! Milyenek lehetnek Magyarországon ? Hideg borzongás fut végig az emberen, ha csak gon­dolni is mer rá! Vájjon mi lehet ezen iszonyú állapot oka? Minden iparágban, mely a szabad, kapitalisztikus terülelés kezdetén van, (a bányászat Németország­ban csak 1860-ban lett „szabad”) féktelen a ki­zsákmányolás. A bányáknál hozzájárul ehez, hogy óriási, egész vidéket felölelő üzemek, melyekhez nehéz az agitátoroknak hozzáférni, hogy az Oei­szes hatóságok a bánya kezében vannak; hogy a bányaüzemek a leggazdagabb bányamágnások ke­zében vannak, kik bármely hosszú sztrájkot ki­bírnak ! Hogy pedig mily fokú a kizsákmányolás, bizo­nyítja az, hogy a „Kothe Erde” (egyike a legna­gyobb német szénbánya-vállalatoknak) évek sora óta 80 százalék osztalékot fizet, hogy minden munkás után több, mint 900 márka tiszta haszon maradt 1900. évben ! És várjon, mit kaphatnak a rokkant munkások, kiket az orvos úr azzal gyanúsít, hogy lustaság­ból munkátlanul akarnak élni ? Nos, 1906-ben évi 238­46 márka — 282 koronát kaptak átlag a rokkantak. Íme, 19 évi munka után rokkantság, hét évi nyugalom 282 korona évi jövedelem mellett, az életkor megrövidülése egy félszázad lefolyása alatt 18 évvel; ez a német bányászok sorsa, ha­­ nincs szerencsétlenség! És most csak ismételhetjük: milyen lehet még Magyarországon a sorsuk ! A pártgyűlésre beérkezett indítványok.*) A napirend ül. pontjához. 1. Indítványozzuk a napirend harmadik pont­jául. Küzdelem az általános választói jogért és a politikai tömegsztrájk. Temesvári pártszervezet. 2. Indítványozom, mondja ki a párt­gyűlés, hogy pártunk semmiféle más polgári pártal nem szö­vetkezhet. Sálik Károly, Budapest A napirend XV. pontjához. 3. indítványozzuk, mondja ki a pártgyűlés, hogy a szervezett munkásság az új betegsegélyző és biztosítási törvény életbeléptével a választásokon teljes erejével részt vesz s az egész országra ki­terjedő agitációt fejt ki aziránt, hogy az újonnan alakult pénztárak közgyűlési kiküldöttei, azok igazgatósága, nemkülönben az országos pénztár igazgatósági tagjai csakis a szervezett munkásság soraiból kerüljenek ki. Soproni pártszervezet. A napirend V. pontjához. 4. Mondja ki a pártgyűlés, hogy olyan városok­ban, hol a pártszervezetek még gyengék, ott a párttitkárság a téli hónapokban sorozatos oktató előadásokat tartozik rendezni. 5. Indítványozzuk, hogy a párt kongresszusi jegyzőkönyvét a pártszervezetek díjtalanul kapják. Mezőtúri pártszervezet. 6. Indítványozzuk: Utasítsa az országos párt­gyűlés a pártvezetőséget, hogy minden évben egy statisztikai adatokat tartalmazó könyvet adjon ki. Zombori pártszervezet. 7. Utasítsa a pártgyűlés az újonnan megválasz­tott pártvezetőséget, kéthetenként megjelenő szo­cialista szellemben szerkesztett élclap kiadására. Varecha József, Budapest. 8. Indítványozzuk, hogy az újonnan megválasz­tott pártvezetőség anyagi hozzájárulásával Pé­csett párttitkárság létesíttessék. Pécsi pártszervezet. 9. Indítványozzuk, hogy a pártvezetőség anyagi hozzájárulásával Szabadkán párttitkárság létesít­tessék. 10. Indítványozzuk, hogy Szabadkán az ősz fo­lyamán retorikai tanfolyam létesíttessék. Szabadkai pártszervezet. 11. Tekintettel a megindult antiparlamentáris akcióra, adjon ki a párt egy oly népies nyelven megírt kis füzetet, mely a parlament szükséges­ségét és fontosságát tartalmazza, valamint a po­litikai szervezetek megalakításának és kiépítésé­nek előmozdítását szolgálja. Egyben pedig fel­adatává teszi a kongresszus a pártvezetőségnek, hogy mindazon vidéki városokban és községek­ben, hol valamely szakmának csoportja van, a pártszervezetet sürgősen állítsa fel s az ország politikai szervezésére nagyobb gondot fordítson. 12. Ajánljuk, hogy a földmunkások szervezése és nevelése céljából a párt a mezőgazdasági mun­kások helyzetével, az agrár­dolgok népies ismer­tetésével foglalkozó ingyenes vagy legfeljebb 2 fillérbe kerülő kis füzeteket terjesszen a fal­vakban. 13. A vidéki munkásság nevelése céljából szük­ségesnek tartjuk, hogy lehetőleg minden község­ben, hol szervezett munkásság van, előadások tar­tassanak. E célból állítson fel a párt olyan díj­mentes tanfolyamot, hol a pártprogramm egyes pontjait magyarázzák a fejlődésképes elvtársak­nak, akiket azután legalább vasárnaponként külön­böző városokba lehetne küldeni előadások tartá­sára. 14. Kötelességévé teszi a kongresszus a pártve­zetőségnek, hogy az eddigi eljárásánál erélyeseb­ben vágja útját Mezőfi népcsalásának. Ladányi Rezső, Budapest. 15. Indítványozom, utasítsa a kongresszus a pártvezetőséget arra, hogy a Népszava a képviselő­házban felszólalók neve után jegyezze meg azok pártállását is. 16. Indítványozom, utasítsa a pártgyűlés a párt­vezetőséget arra, hogy azon országgyűlési képvi­selők beszédjeit, akik a munkásság ellen kiroha­násokat intéznek, külön lenyomatban az illető képviselők kerületeiben terjesztesse. Lehoczky Mihály, Zombor. 17. Indítványozzuk: A mozgalomban súly fekte­tendő a munkásság helyi érdekeinek fölkarolására. E célból a vidéki pártvezetőségeknek s vidéki párttitkárságoknak munkaprogramul készítendő. 18. A párt segítse elő a vidéki szakszervezeti bizottságok s titkárságok felállítását. 19. Pontosabb vidéki központokban, de különö­sen a bányavárosokban a központ által titkárságok állíttassanak fel. 20. A szövetkezeti mozgalom előkészítésére folyó előadásokat a párt országszerte segítse elő. 21. A párt kiadásában megjelenő oktató és szó­rakoztató munkákra pályázat legyen hirdetve. 22. Aratási idényen át a vidéki földműves góc­pontokon a párt gondoskodjon arról, hogy az elv­társaknak akár a munkaviszonyokból, akár az agi­tációkból szenvedett sérelmei hathatós jogi véde­lemben részesüljenek. 23. A pártbélyeg színe, vagy alakja évenként változzon. 24. A Népszava ára ezentúl 4 fillér legyen. Debreceni pártszervezet. 25. Utasítsa a kongresszus a pártvezetőséget arra, hogy az általános választói jog érdekében kifejtendő agitáció intenzivebbé tétele s a szocia­lizmus eszméjének minél szélesebb körben való propagálása céljából a lehetőséghez képest vala­mely nagyobb vidéki városban, vagy Budapesten egy krajcáros napilapot haladéktalanul adjon ki. 26. Az újonnan megválasztott pártvezetőség gondoskodjék arról, hogy apróbb agitácionális füzetek mindig elegendő számban tartassanak raktáron. 27. Gondoskodjék a pártvezetőség arról, hogy nagyobb szociális irodalmi művek olcsóbb kiadás­ban jelenjenek meg, hogy ezáltal a már fejlettebb elvtársak továbbképzése lehetővé váljék. Szegedi pártszervezet. 28. Határozza el a pártgyűlés a vándor-titkár-ságok létesítését. Kecskeméti pártszervezet. 29. Mondja ki a pártgyűlés, hogy bármely iro­dalmi terméket egyes párttagok saját kezelésben csak a párt könyvkereskedésének hozzájárulásával terjeszthetnek a munkások között. Frankl Lipót, Budapest. 80. Indítványozom, hogy az újonnan megválasz­tott pártvezetőség 10—20 arra hivatott­ elvtársat párttitkári minőségben az agitáció cél­jaira alkal­mazzon. Hatel Pál, Salgótarján. 81. Mondja ki a pártgyűlés, hogy a „Mit aka­runk?" című füzetet fordításban az egyes nemzeti­ségi bizottságok rendelkezésére bocsátja. Mihelyi Is­tván, Lugos. Községi programm termet. A napirend VI. pontjához. A magyarországi szociáldemokrata párt a köz­ségek gazdasági és kulturális fejlődése érdekében a következőket követeli: 1. Általános, egyenlő, közvetlen szavazójogot a község minden oly lakójának üzemi különbség nélkül, aki a választás előtt 3 hónapig a község­ben tartózkodott. Titkos szavazást, aránylagos képviseletet. Minden választó egyszersmind meg­választható. A szavazás törvényes munkaszüneti napon történj­k. A községi képviselőtestület min­den két évben újra választandó. 2. Teljes községi önkormányzatot. Ennek meg­felelően a községi törvény oly irányú módosítását, hogy­ az állam csak felügyeleti joggal bírjon. A községek képviselőtestületeinek határozatai nem dönthetők meg a kormány vagy a miniszterek által, hanem ha valamely határozat az állami tör­vényekkel ellenkezik, bírói döntés kérendő és csak ily módon semmisíthető meg a határozat. Az összes tisztviselők választandók. A képvi­selőtestület határoz minden fölmerülő ügyben. A bizottságoknak nem lehet végrehajtó hatalmuk és a közgyűlés határozatait nem gátolhatják meg. Minden bizottságot a közgyűlés választ. A tanács külön jogai megszüntetendők. A főpolgármesteri állás megszüntetendő. Tisztviselőnek bárki meg­választható, ha nyereségvágyból eredő bűntettet nem követett el és rendelkezik az állásához szük­séges képzettséggel. A kijelölés joga és a kijelöltek megválasztásá­nak kötelezettsége eltörlendő. 3. Fokozatos jövedelmi, vagyoni és öröklési adót. A közvetett (fogyasztási) adók, a városi vá­mok és illetékek eltörlését. A beépítetlen telkek értékemelkedésének megadóztatását, továbbá min­den oly telek értékemelkedésének legalább 50%-os megadóztatását, amelynek értéke nem a tulajdo­nos befektetése vagy munkája következtében emelkedett, hanem a város fejlődése vagy a köz­munkák (világítás, vízvezeték, csatornázás, út­építés) következtében. A megélhetéshez szükséges jövedelem — 1800 koronáig — adómentes. A községi vagyon csak az összesség érdekeinek megfelelően használható fel. Katonai, monarchikus vagy nemzeti ünnepélyekre pénz nem szavazható meg. Egyházi ünnepélyekre, templomok építésére, felekezeti iskolák segélyezésére vagy föntartására közpénz nem fordítható. 4. Kötelező ingyenes népoktatást az iskolákban. A felekezeti oktatás eltörlését. Ingyenes tanszere­ket. A tehetségesebb tanulók a község költségén tanítandók a felsőbb iskolákban. Télen melegedő szobák állítandók föl az iskolákban. A gyermekek egészségére és tisztaságára nagy gond fordítandó." Ezért minden iskolához orvos adandó és fürdő építendő. Az egyes tantermekben legföljebb 35—40 gyermek tanítható. A községi iskolák terheit az állam fedezze. 5. Községi néphivatalok alakításái, amelyek a munkaviszonyból kifolyó peres ügyekben és a betegség- s balesetbiztosításra vonatkozólag díj­talanul jogi tanácsot adnak. A munkanélküliek biztosítását. Egyrészt oly módon, hogy a községi munkák lehetőleg házi kezelésben és télen végez­tessenek ; másrészt a munkanélküli segélyt nyújtó szakszervezetek támogatását oly módon, hogy a munkanélküli segélyt fölemelhessék. Munkás-sta­tisztika fölvételét. Különös gond fordítandó e föl­vételeknél a munkások kereseti, lakásviszonyai­nak, egészségi állapotának és átlagos életkorának megállapítására. A szegényügy tervszerű és humánus rendezését. A szükséges munkák oly irányú rendelését, hogy minden munkás lehetőleg saját szakmájának meg­felelő munkát kapjon. A munkások fizetése a szükség­munkáknál sem lehet kevesebb, mint rendes keresetük. A községi munkások napi munkaideje tisztessé­ges munkabér mellett 8 óra. Sürgős munka esetén 50 százalékkal több fizetendő a túlórákért. A köz­ségi munkásnak minden évben legalább 8 napi szabadság nyújtandó teljes fizetés mellett. Az ün­nepnapokon való munkaszünetért nem vonható le semmi a munkások fizetéséből. A községi munká­sok betegség, baleset, rokkantság és aggkár bizto­sításának díjait a községi pénztár fizeti. A mun­kások nyugdíjáról és esetleg szűkölködő hátra­maradottjairól a község gondoskodik. Községi munkák csak oly vállalkozóknak adhatók át, akik a szakszervezetek követeléseit teljesítet­ték. A sztrájk nem képez vis maiort. Községi munkaközvetítő-intézetek fölállítását. A munkaközvetítés ingyenes. Az intézet választ­mányának kétharmadát a munkásság választja. Sztrájk esetén az érintett iparágban a munkaköz­vetítés szünetel. Szabályrendeletek alkotandók, amelyek a mun­kások védelmét hathatósan előmozdítják. A nők összesen *) Csakis az olyan indítványokat tesszük itt közzé, amelyekhez valamely pártszervezet hozzá­járult.

Next