Népszava, 1907. március (35. évfolyam, 52–78. sz.)
1907-03-22 / 70. szám
1907. március 24 - -NÉPSZAVA 5 országban több mint 70. Egyes szász és porosz bányatársládákban a megbetegedések száma majdnem a 100%-ot érte el! Egész hasonló rohamos módon szaporodott a szerencsétlenségek száma is. Bejelentett Kártalanított baleset baleset 100 munkásra összesen 100 munkásra 1888 22.497 65 2.265 0-65 1900 50.471 104 1.894 1*22 1905 81.871 126 10.066 1.55 A balesetek szaporodó számát dr. Vogel annak tulajdonítja, hogy a bányák mindig mélyebbek lesznek a kőszénbányákban. Néhol csak 1000—1100 méter mélységben kezdődik a munka; szerinte „az ily mélységekben való mindennapi tartózkodás okvetlen kell, hogy idővel káros következményekkel járjon az emberi szervezetre.* Minden józan ember azt várná, hogy az orvos úr a munkaidő megrövidítését ajánlja majd ilyen körülmények között. Az orvos urnak azonban más a logikája is ezt írja: „Sajnálatos módon a munkásnak már eleivel nincs kedve és öröme a munkába, hisz a szakáldemokraták a munkát, mint a legnagyobb bajt tüntetik fel a munkás előtt és igy folytonosan felheccelik, hogy magasabb munkabérek mellett munkaidőrövidítisért harcoljanak.* Ezt irja ugyanazon orvos, ki elismeri, hogy a mindennapos tartózkodás a bányában tönkre teszi * bányász egészségét I A ruhrvidéki bányamunkások 48 éves korukban rokkantak, mikor a polgári osztály férfiai még „legjobb éveikben* vannak I A ruhrvidéki és felsősziléziai bányának 1606-ben átlag 19 évi munka után már kihasználódtak, megtört rokkantaikká váltak . „A tüdővész a munkásság rokkanttá tételében folyton emelkedő magas számmal szerepel”, írja a szocialistákat szidó orvos. Aki látszólag meggyógyul, a munkába állás után hamarosan ismét beleesik. „Mily gyorsan fogy a munka felvitele után újra a testsúly, napi egy font fogyás nem ritkaság !* írja az emberbarát orvos, ki ennek a vallomásainak ellenére a rokkantság koraibb beállását „gyalázatos csalással, színleléssel, lustasággal* magyarázza. Mindezt még tetőzi a következő adat: az 1881-tő időközben a rokkantak átlag 11 évig éltek a rokkantság beállta után , 1905-ben már csak 74 évig ! Nehogy tehát valaki azt higyje, hogy a rokkantság azért állt be előbb, mivel több időt éltek utána munka nélkül ! A munkaképes kor 10 évvel rövidült meg, az abszolút életkor 10 -1 36, tizenhárom is félévvel ! Ez egy millió bányásznál tizenhárom és fél millió iletivl Ezt kellene a fülébe harsogni a tettető burzsoáziának, mely most kesereg és szörnyűködik 100 ember halálán ! És ha ilyenek az állapotok Németországban, milyenek lehetnek a mi drága hazánkban, melynek bányavidékeiről ezerszám tódulnak a bányászok ide Németországba, ahol ilyenek az állapotok ! Milyenek lehetnek Magyarországon ? Hideg borzongás fut végig az emberen, ha csak gondolni is mer rá! Vájjon mi lehet ezen iszonyú állapot oka? Minden iparágban, mely a szabad, kapitalisztikus terülelés kezdetén van, (a bányászat Németországban csak 1860-ban lett „szabad”) féktelen a kizsákmányolás. A bányáknál hozzájárul ehez, hogy óriási, egész vidéket felölelő üzemek, melyekhez nehéz az agitátoroknak hozzáférni, hogy az Oeiszes hatóságok a bánya kezében vannak; hogy a bányaüzemek a leggazdagabb bányamágnások kezében vannak, kik bármely hosszú sztrájkot kibírnak ! Hogy pedig mily fokú a kizsákmányolás, bizonyítja az, hogy a „Kothe Erde” (egyike a legnagyobb német szénbánya-vállalatoknak) évek sora óta 80 százalék osztalékot fizet, hogy minden munkás után több, mint 900 márka tiszta haszon maradt 1900. évben ! És várjon, mit kaphatnak a rokkant munkások, kiket az orvos úr azzal gyanúsít, hogy lustaságból munkátlanul akarnak élni ? Nos, 1906-ben évi 23846 márka — 282 koronát kaptak átlag a rokkantak. Íme, 19 évi munka után rokkantság, hét évi nyugalom 282 korona évi jövedelem mellett, az életkor megrövidülése egy félszázad lefolyása alatt 18 évvel; ez a német bányászok sorsa, ha nincs szerencsétlenség! És most csak ismételhetjük: milyen lehet még Magyarországon a sorsuk ! A pártgyűlésre beérkezett indítványok.*) A napirend ül. pontjához. 1. Indítványozzuk a napirend harmadik pontjául. Küzdelem az általános választói jogért és a politikai tömegsztrájk. Temesvári pártszervezet. 2. Indítványozom, mondja ki a pártgyűlés, hogy pártunk semmiféle más polgári pártal nem szövetkezhet. Sálik Károly, Budapest A napirend XV. pontjához. 3. indítványozzuk, mondja ki a pártgyűlés, hogy a szervezett munkásság az új betegsegélyző és biztosítási törvény életbeléptével a választásokon teljes erejével részt vesz s az egész országra kiterjedő agitációt fejt ki aziránt, hogy az újonnan alakult pénztárak közgyűlési kiküldöttei, azok igazgatósága, nemkülönben az országos pénztár igazgatósági tagjai csakis a szervezett munkásság soraiból kerüljenek ki. Soproni pártszervezet. A napirend V. pontjához. 4. Mondja ki a pártgyűlés, hogy olyan városokban, hol a pártszervezetek még gyengék, ott a párttitkárság a téli hónapokban sorozatos oktató előadásokat tartozik rendezni. 5. Indítványozzuk, hogy a párt kongresszusi jegyzőkönyvét a pártszervezetek díjtalanul kapják. Mezőtúri pártszervezet. 6. Indítványozzuk: Utasítsa az országos pártgyűlés a pártvezetőséget, hogy minden évben egy statisztikai adatokat tartalmazó könyvet adjon ki. Zombori pártszervezet. 7. Utasítsa a pártgyűlés az újonnan megválasztott pártvezetőséget, kéthetenként megjelenő szocialista szellemben szerkesztett élclap kiadására. Varecha József, Budapest. 8. Indítványozzuk, hogy az újonnan megválasztott pártvezetőség anyagi hozzájárulásával Pécsett párttitkárság létesíttessék. Pécsi pártszervezet. 9. Indítványozzuk, hogy a pártvezetőség anyagi hozzájárulásával Szabadkán párttitkárság létesíttessék. 10. Indítványozzuk, hogy Szabadkán az ősz folyamán retorikai tanfolyam létesíttessék. Szabadkai pártszervezet. 11. Tekintettel a megindult antiparlamentáris akcióra, adjon ki a párt egy oly népies nyelven megírt kis füzetet, mely a parlament szükségességét és fontosságát tartalmazza, valamint a politikai szervezetek megalakításának és kiépítésének előmozdítását szolgálja. Egyben pedig feladatává teszi a kongresszus a pártvezetőségnek, hogy mindazon vidéki városokban és községekben, hol valamely szakmának csoportja van, a pártszervezetet sürgősen állítsa fel s az ország politikai szervezésére nagyobb gondot fordítson. 12. Ajánljuk, hogy a földmunkások szervezése és nevelése céljából a párt a mezőgazdasági munkások helyzetével, az agrárdolgok népies ismertetésével foglalkozó ingyenes vagy legfeljebb 2 fillérbe kerülő kis füzeteket terjesszen a falvakban. 13. A vidéki munkásság nevelése céljából szükségesnek tartjuk, hogy lehetőleg minden községben, hol szervezett munkásság van, előadások tartassanak. E célból állítson fel a párt olyan díjmentes tanfolyamot, hol a pártprogramm egyes pontjait magyarázzák a fejlődésképes elvtársaknak, akiket azután legalább vasárnaponként különböző városokba lehetne küldeni előadások tartására. 14. Kötelességévé teszi a kongresszus a pártvezetőségnek, hogy az eddigi eljárásánál erélyesebben vágja útját Mezőfi népcsalásának. Ladányi Rezső, Budapest. 15. Indítványozom, utasítsa a kongresszus a pártvezetőséget arra, hogy a Népszava a képviselőházban felszólalók neve után jegyezze meg azok pártállását is. 16. Indítványozom, utasítsa a pártgyűlés a pártvezetőséget arra, hogy azon országgyűlési képviselők beszédjeit, akik a munkásság ellen kirohanásokat intéznek, külön lenyomatban az illető képviselők kerületeiben terjesztesse. Lehoczky Mihály, Zombor. 17. Indítványozzuk: A mozgalomban súly fektetendő a munkásság helyi érdekeinek fölkarolására. E célból a vidéki pártvezetőségeknek s vidéki párttitkárságoknak munkaprogramul készítendő. 18. A párt segítse elő a vidéki szakszervezeti bizottságok s titkárságok felállítását. 19. Pontosabb vidéki központokban, de különösen a bányavárosokban a központ által titkárságok állíttassanak fel. 20. A szövetkezeti mozgalom előkészítésére folyó előadásokat a párt országszerte segítse elő. 21. A párt kiadásában megjelenő oktató és szórakoztató munkákra pályázat legyen hirdetve. 22. Aratási idényen át a vidéki földműves gócpontokon a párt gondoskodjon arról, hogy az elvtársaknak akár a munkaviszonyokból, akár az agitációkból szenvedett sérelmei hathatós jogi védelemben részesüljenek. 23. A pártbélyeg színe, vagy alakja évenként változzon. 24. A Népszava ára ezentúl 4 fillér legyen. Debreceni pártszervezet. 25. Utasítsa a kongresszus a pártvezetőséget arra, hogy az általános választói jog érdekében kifejtendő agitáció intenzivebbé tétele s a szocializmus eszméjének minél szélesebb körben való propagálása céljából a lehetőséghez képest valamely nagyobb vidéki városban, vagy Budapesten egy krajcáros napilapot haladéktalanul adjon ki. 26. Az újonnan megválasztott pártvezetőség gondoskodjék arról, hogy apróbb agitácionális füzetek mindig elegendő számban tartassanak raktáron. 27. Gondoskodjék a pártvezetőség arról, hogy nagyobb szociális irodalmi művek olcsóbb kiadásban jelenjenek meg, hogy ezáltal a már fejlettebb elvtársak továbbképzése lehetővé váljék. Szegedi pártszervezet. 28. Határozza el a pártgyűlés a vándor-titkár-ságok létesítését. Kecskeméti pártszervezet. 29. Mondja ki a pártgyűlés, hogy bármely irodalmi terméket egyes párttagok saját kezelésben csak a párt könyvkereskedésének hozzájárulásával terjeszthetnek a munkások között. Frankl Lipót, Budapest. 80. Indítványozom, hogy az újonnan megválasztott pártvezetőség 10—20 arra hivatott elvtársat párttitkári minőségben az agitáció céljaira alkalmazzon. Hatel Pál, Salgótarján. 81. Mondja ki a pártgyűlés, hogy a „Mit akarunk?" című füzetet fordításban az egyes nemzetiségi bizottságok rendelkezésére bocsátja. Mihelyi István, Lugos. Községi programm termet. A napirend VI. pontjához. A magyarországi szociáldemokrata párt a községek gazdasági és kulturális fejlődése érdekében a következőket követeli: 1. Általános, egyenlő, közvetlen szavazójogot a község minden oly lakójának üzemi különbség nélkül, aki a választás előtt 3 hónapig a községben tartózkodott. Titkos szavazást, aránylagos képviseletet. Minden választó egyszersmind megválasztható. A szavazás törvényes munkaszüneti napon történjk. A községi képviselőtestület minden két évben újra választandó. 2. Teljes községi önkormányzatot. Ennek megfelelően a községi törvény oly irányú módosítását, hogy az állam csak felügyeleti joggal bírjon. A községek képviselőtestületeinek határozatai nem dönthetők meg a kormány vagy a miniszterek által, hanem ha valamely határozat az állami törvényekkel ellenkezik, bírói döntés kérendő és csak ily módon semmisíthető meg a határozat. Az összes tisztviselők választandók. A képviselőtestület határoz minden fölmerülő ügyben. A bizottságoknak nem lehet végrehajtó hatalmuk és a közgyűlés határozatait nem gátolhatják meg. Minden bizottságot a közgyűlés választ. A tanács külön jogai megszüntetendők. A főpolgármesteri állás megszüntetendő. Tisztviselőnek bárki megválasztható, ha nyereségvágyból eredő bűntettet nem követett el és rendelkezik az állásához szükséges képzettséggel. A kijelölés joga és a kijelöltek megválasztásának kötelezettsége eltörlendő. 3. Fokozatos jövedelmi, vagyoni és öröklési adót. A közvetett (fogyasztási) adók, a városi vámok és illetékek eltörlését. A beépítetlen telkek értékemelkedésének megadóztatását, továbbá minden oly telek értékemelkedésének legalább 50%-os megadóztatását, amelynek értéke nem a tulajdonos befektetése vagy munkája következtében emelkedett, hanem a város fejlődése vagy a közmunkák (világítás, vízvezeték, csatornázás, útépítés) következtében. A megélhetéshez szükséges jövedelem — 1800 koronáig — adómentes. A községi vagyon csak az összesség érdekeinek megfelelően használható fel. Katonai, monarchikus vagy nemzeti ünnepélyekre pénz nem szavazható meg. Egyházi ünnepélyekre, templomok építésére, felekezeti iskolák segélyezésére vagy föntartására közpénz nem fordítható. 4. Kötelező ingyenes népoktatást az iskolákban. A felekezeti oktatás eltörlését. Ingyenes tanszereket. A tehetségesebb tanulók a község költségén tanítandók a felsőbb iskolákban. Télen melegedő szobák állítandók föl az iskolákban. A gyermekek egészségére és tisztaságára nagy gond fordítandó." Ezért minden iskolához orvos adandó és fürdő építendő. Az egyes tantermekben legföljebb 35—40 gyermek tanítható. A községi iskolák terheit az állam fedezze. 5. Községi néphivatalok alakításái, amelyek a munkaviszonyból kifolyó peres ügyekben és a betegség- s balesetbiztosításra vonatkozólag díjtalanul jogi tanácsot adnak. A munkanélküliek biztosítását. Egyrészt oly módon, hogy a községi munkák lehetőleg házi kezelésben és télen végeztessenek ; másrészt a munkanélküli segélyt nyújtó szakszervezetek támogatását oly módon, hogy a munkanélküli segélyt fölemelhessék. Munkás-statisztika fölvételét. Különös gond fordítandó e fölvételeknél a munkások kereseti, lakásviszonyainak, egészségi állapotának és átlagos életkorának megállapítására. A szegényügy tervszerű és humánus rendezését. A szükséges munkák oly irányú rendelését, hogy minden munkás lehetőleg saját szakmájának megfelelő munkát kapjon. A munkások fizetése a szükségmunkáknál sem lehet kevesebb, mint rendes keresetük. A községi munkások napi munkaideje tisztességes munkabér mellett 8 óra. Sürgős munka esetén 50 százalékkal több fizetendő a túlórákért. A községi munkásnak minden évben legalább 8 napi szabadság nyújtandó teljes fizetés mellett. Az ünnepnapokon való munkaszünetért nem vonható le semmi a munkások fizetéséből. A községi munkások betegség, baleset, rokkantság és aggkár biztosításának díjait a községi pénztár fizeti. A munkások nyugdíjáról és esetleg szűkölködő hátramaradottjairól a község gondoskodik. Községi munkák csak oly vállalkozóknak adhatók át, akik a szakszervezetek követeléseit teljesítették. A sztrájk nem képez vis maiort. Községi munkaközvetítő-intézetek fölállítását. A munkaközvetítés ingyenes. Az intézet választmányának kétharmadát a munkásság választja. Sztrájk esetén az érintett iparágban a munkaközvetítés szünetel. Szabályrendeletek alkotandók, amelyek a munkások védelmét hathatósan előmozdítják. A nők összesen *) Csakis az olyan indítványokat tesszük itt közzé, amelyekhez valamely pártszervezet hozzájárult.