Népszava, 1907. március (35. évfolyam, 52–78. sz.)
1907-03-22 / 70. szám
1907. március 24 - -NÉPSZAVA PÁRTÜGYEK. Márciusi ünnepségek a vidéken. Budapest, március 21. A szabadság költőjének emlékezetét az egész országban megünnepelték a szervezett munkások. Az ünnepségek lefolyásáról az alábbi újabb tudósításokat kaptuk: A zsombolyai szervezett munkásság e hó 17-én impozáns népgyűlést tartott, melyen nagy tömegekben vett részt a vidék proletariátusa is. Vagy 5000 ember volt jelen a gyűlésen, melyet az odavaló szolgabíró (hirhedt fenegyerek) semmi áron sem akart tudomásul venni; végre is a belügyminiszteri utasítás szerint kinyiben volt tudomásul venni a gyűlést. Vajaut elvtárs ajánlatára elnöknek Hindt, jegyzőnek Glassen elvtársat választották meg. A napirend előadója Kittel Ferenc elvtárs volt, ki másfél órás beszédben ismertette a mai kormány népgyilkos szociálpolitikáját s a hallgatóság lelkes helyeslése között bizonyította be, hogy csalás és hazugság ennek az uraknak Petőfi és a márciusi napok szellemének ünneplése. Hozzászólt Stemper Albert elvtárs is (Nagyjécsa), kinek lelkesítő szavai után a népgyűlés lelkes hangulatban ért véget. Este az ottani „Munkás Otthoniban jól sikerült mulatságot rendeztek elvtársaink. A kassai szervezett munkások március 17-én, vasárnap délután 8 órakor, a Schalkház dísztermében ünnepelték az ISZSiki forradalom emlékét. Az ünnepélyt Molnár elvtárs párttitkár nyitotta meg. A dalárda elénekelte a „Zeng bércen . . címü munkásdalt, mely után Surányi elvtárs a „Március" címü költeményt szavalta el. Az 1848-iki magyar forradalom jelentőségét Klárik elvtárs fejtegette a jelenlévők állandó tetszésnyilvánítása és lelkesedése közepette. Kifejtette, hogy ez a küzdelem csak a polgári osztálynak hozott jogokat és csak ezeket szabadította fel a feudális nemesség nyomása alól, a népek millióira nézve azonban csak az elnyomatás és jogtalanság formái változtak meg. Hiába azonban minden elnyomatás, minden üldözés, a munkásság osztálytudatos szervezkedésével ki fogja küzdeni jogait. Az ünnepi beszéd végeztével Csorna elvtárs elszavalta Petőfi „Egy gondolat bánt engemet1” című költeményét. Ezután a dalárda hangjai mellett, a jelenlévők lelkes hangulatban eloszlottak. Székesfehérvár: A klerikalizmus hajdani főfészkében, Székesfehérváron, impozáns tüntető felvonulással és népgyűléssel emlékeztek meg ottani elvtársaink a márciusi napok emlékéről. A felvonulásban 4000 elvtárs vett részt és a népgyűlés helyén 2000 kispolgár várakozott az érkezőkre. A népgyűlés napirendje : 1. A márciusi események és a "sajtó. 2. A nép politikai s gazdasági helyzete. 8. A Balatonvidéki vasút ügye. Kósa elvtárs "ajánlatára elnökké Rudas Sándor, jegyzővé Klein Károly elvtársakat választották. Handler Gyula elvtárs a napirend első pontját fejtegette, rámutatván a polgárság szabadság-ünneplésének hazugságaira és a 48-as események igazi jelentőségeire. Horovitz Gábor elvtárs (Budapest,) a napirend második pontját ismertette. A koalíciós uralom gazságainak leleplezése a jelenlevő kispolgárságot is kiábrándította a „nemzeti korszak" szédelgő ígéreteiből. A szakszervezetek ellen megindított vad hajszával szemben a legvégső fegyver alkalmazására hívta fel az elvtársakat. Forgács Dezső elvtárs a „Balatonvidéki vasút” panamáiról rántotta le a leplet. Adatokkal bizonyította, hogy a Dunántúl legnagyobb városát, Székesfehérvárt, azért kerülte el 50 kilométernyire az uj vasút, hogy a Batthyány, Zichy és Cziráky grófok uradalmain vezethessék keresztül és mert a mágnások uszályhordozóivá szegődött polgárság tehetetlen a saját érdekeinek megvédésére. A legnagyobb felháborodást keltette az a leleplezés, hogy Batthyány Lajos gróf két évvel ezelőtt kikötötte bérlőjével, hogy 7600 koronával több bért fog fizetni, ha az ő birtokát fogja az uj vasút átszelni. A népgyűlés végül elfogadta egyhangú lelkesedéssel a következő határozati javaslatot: ,A Székesfehérváron 1907. március 17-én, 5 község 29 küldöttének résztvételével megtartott népgyűlés kimondja, hogy az esetben, ha a belügyminiszter egyetlen egy szakegyesületet is feloszlat, a munkásság nem fog késni az általános sztrájk alkalmazásával és már most felhívja a munkásságot, hogy minden előkészületet tegyen meg az általános sztrájkra. Weltner Jakab elvtárs március hó 23-dikára „Szövetkezeti mozgalom és osztályharc" címen hirdetett előadását elfoglaltsága miatt csak a pártkongresszus után fogja megtartani. A Szocializmusnak, pártunk tudományos folyóiratának tizedik száma, ma került ki a sajtó alól. A vezető cikkben Garami Ernő az e hónap végén tartandó pártgyűjlésünk ötletéből szóvá teszi a terrorizmus vádját, amellyel a munkásság vezetőit illetik. Kimutatja, hogy a párt vezetősége a terrorizált tömeg képviselői előtt nyilvánosan számol be és kap utasítást a jövő esztendőre nézve. A polgári pártok közüül azonban egy sem vállalkozik arra, hogy a párttagokat akaratukról megkérdezze. Sachse József folytatja a szindikalizmusról és a francia szakszervezeti mozgalomról szóló fejtegetéseit, míg Weltner Jakab Pashimov orosz írónak az orosz munkásság helyzetéről írt könyvét ismerteti. Bresztovszky Ernő a számadatok tömegével bizonyítja, hogy mily nemzetgyilkos politikát folytatnak Magyarország uralkodó osztályának képviselői, Kiss Adolf pedig folytatja a magyarországi munkásbiztosításról szóló tanulmányát. A „Följegyzések" rovatban (be.) a városi népesség növekedéséről elmélkedik. Vélitelet. Múlt évi szeptember 3-án Debrecenben az ácsok szakegyletébe betört egy rendőrspicli s ott a jelenlévő munkásnőket bántalmazni kezdte, erre ezek hatalmasan megpofozták s csak az előadására odaérkező Vágó Béla elvtárs közbenjárására szabadult ki. A spicli névtelen levelek alapján tiz dohánygyári mimkásnő s Vágó elvtárs ellen feljelentést tett s az ügyészség vád alá helyezte Buzai Eszter, Szolyka Erzsébet, Tar Erzsi, Karsai Erzsébet, Újlaki Istvánné, Nagy Jánosné, özv. Nagy S.-né, Fiszessy Eszter, Varga Eszter s Bandi Eszter elvtársnőket s Vágó Béla elvtársat. Megjegyzendő, hogy épp a vád alá helyezett nők közül egyetlenegy se volt ott a nevezetes estén, de ez nem rettentette vissza a spiclit, hogy „fölismerje" őket. Tegnap volt a tárgyalás a debreceni királyi törvényszék előtt. A védelmet dr. Bozvány Jenő és Strasser József elvtársak látták el. Kerekes elnöki a tárgyalás vezetésében sokszorosan felülmúlta Zsitvayt. Mégis az elnök görcsös erőlködéseinek , az Ács Nagy Ferenc spicli esküinek ellenére 6 elvtársnő ellen az ügyész elejtette a vádat. A többinél ellenben 11 tanú bizonyította, hogy nem voltak jelen a tett elkövetésekor, Vágó elvtársról pedig kiderült, hogy megvédte a spiclit s kiszabadította keserves helyzetéből. De áldozat, az kellett! Nem használt, hogy Bozvány elvtárs öszszetörte az ügyész érveit s kimutatta, hogy itt büntetendő cselekményről szó sincs, a törvényszék Buzai Eszter s Nagy Jánosné elvtársakat 6—6 hétre, Vágó Béla elvtársat pedig három hónapi fogházra ítélte. A szociáldemokrata mozgalom mindazonáltal tovább fog fejlődni Debrecenben. A győrvármegyei pártszervezet vezetősége ez után is tudatja tagjaival, hogy a győrvármegyei kerületi párttitkárság már megkezdte rendszeres működését. A titkári iroda hivatalos órái: hétköznapokon i. e. 0—12-ig, délután 8—5 óráig, továbbá (jogvédelem, panaszok és általában mindennemű személyes ügyekben) naponta esti G—V-S óráig. Vasárnap és Ünnepnapokon ,i. e. 10 órától délután 1 óráig. Levelek és küldemények a következő címzéssel látandók el: A győrvármegyei szociáldemokrata párt kerületi titkárságának Győr, I. ker., Arany János utca S6. sz. A soproni szociáldemokrata munkások az új „Munkás-Otthon" megnyitása alkalmából vasárnap, március 24-én, délután három órakor, a Kaszinó nagytermében nagy márciusi újnnepséget tartanak, amikor Bokányi és Groszmann elvtársak tartanak ünnepi beszédet. A szatmárnémetii szakszervezetek vezetőségei e hó 23-án, szombaton este, aj Dubaszinben összválasztmányi ülést tartanak. Mindenki okvetlen megjelenjen. Egyszersmind fölszólíttatnak a szatmárnémeti i munkások, hogy a betegsegélyző pénztár küldötteinek választására 24-én, délelőtt 10 órakor okvetlen megjelenjenek a városházánál. Szervezkedés. A csepeli összválasztmány folyó hó 25-én, délután 2 órakor, a Niederkirchner Nándor-féle vendéglőben összválasztmányi ülést tart. A szatmárnémeti-i pártszervezet vezetőségébe a következő elvtársakat választották. Elnök: Terge László; titkár: Varga Ferenc; jegyző: Dragács József; pénztáros : Varga Imre ; vezetőségi tagok: Czrenner József, Tapp József, Bakos Sándor, Kádár József; ellenőrző bizottság: Nagy István, Kulcsár László, Soltész György, Kiss István és Drengács J. Mindenféle levelezés és küldemény Varga Ferenc titkár címére küldendő, Szatmár, Kazinczy utca 22. szám. A sátoraljaújhelyi pártszervezet vezetőségét az elvtársak lemondása folytán újra meg kellett választani. Az új vezetőség a következőképp alakult meg: elnök: Galamb József; titkár: Weinberger Sándor; jegyző: Kovács Lajos ; pénztáros : Burger Dezső; ellenőrök: Szodovai József 5 és Weizer József; tagok: Weisz József, ifj. Klein Samu, Brandics József. A pártszervezet levelezése Weinberger Sándor, Fő-utca 10. I. címre intézendő. Az I. Alsóausztriai Magyar Kimkássépző Egylet Bécs HL kerületi fiókja 1907. március hó 24-én tartja rendes évi közgyűlését. Az Országos Szövetkezeti Szervezet szabályzata. Az Országos Szövetkezeti Szervezet központi vezetősége által elfogadott és a központi választmány elé terjesztendő szervezeti szabályzat szövege a következő: 1. g. A szövetkezeti mozgalom célja a magyarországi munkásságot a szövetkezeti eszmének megnyerni. Az élelmiszer-uzsora elleni küzdelemben, az indifferens munkásság és különösen a nők szervezésében, a munkásság anyagi, erkölcsi és kulturális helyzetének javításáért folytatott harcokban, a szövetkezeti mozgalom organizációja hű segítőtársa és kiegészítő szerve kíván lenni a szak- és pártmozgalomnak. Evégből a legerélyesebb küzdelmet és agitációt fejti ki aziránt, hogy a munkásság fogyasztási szövetkezetekben tömörüljön. A fogyasztási szövetkezetek fejlődésével kapcsolatosan a termelő üzemek és a kollektív termelő szövetkezetek létesítése iránti mozgalom is egyik fő feladatát fogja képezni. 2. §: E célok elérésére országos szövetkezeti szervezet alakul, amelybe Budapesten a budapesti országos szakszervezetek, egyesületek és csoportjaik, valamint egyéb szocialista szervezetek vezetőségei saját kebelükből két-két küldöttet választanak, akik együttesen megalkotják a szövetkezeti szervezet központi választmányát. Vidéken olyan városokban, ahol legalább tíz szervezet van, ezek küldöttei alkotják meg a helyi szövetkezeti szervezeti választmányt. Olyan községben, ahol tíznél kevesebb szervezet van, ezek közösen választanak egy szövetkezeti szervezőbizottságot. Amennyiben több egymás mellett fekvő község tíznél több szervezettel bír, ezek közösen választanak egy helyi szövetkezeti szervezeti választmányt. Az országos szövetkezeti szervezetnek pártoló tagjai lehetnek egyének, szervezetek, egyesületek, vagy társaságok, ha tíz egymásután következő évben legalább évi 200 koronát, vagy egyszers mindenkorra 2000 koronát a szervezet pénztárába befizetnek. Pártoló tagoknak a szervezet vezetésére semminemű befolyásuk nincsen. Munkás szervezetek azonban jogosítva vannak Budapesten a központi, vidéken a helyi választmányba egy küldöttet küldeni. 3. g. Az országos szövetkezeti szervezet székhelye Budapest. A központi választmánynak hivatalos bélyegzője: Országos Szövetkezeti Szervezet Központi Választmánya. A vidéki választraányoké: Országos Szövetkezeti Szervezet ...... .-i Választmánya. 4. g. A szövetkezeti szervezet központi választmánya a mozgalom és az agitáció közvetlen vezetésére, valamint mindennemű ügyeinek és határozatainak a végrehajtására központi vezetőséget választ. Ez a vezetőség áll egy elnökből, egy elnökhelyettesből, egy jegyzőből, egy titkárból, egy pénztárnokból, 9 vezetőségi tagból és 0 ellenőrből, kik azonban csak a tanácskozási és indít-ványozási joggal bírnak. A vezetőség évrőől-évre újra választandó. Vezetőségi tag gyanánt megválasztható minden szervezett, munkás. A központi vezetőség hivatalos bélyegzője: Országos Szövetkezeti Szervezet Központi Vezetősége. A vidéki vezetőségeké : Országos Szövetkezeti Szervezet . . . . Vezetősége. 5. g. Egy a szervezetet, mint a központi vezetőséget harmadik személyekkel szemben az elnök vagy elnökhelyettes és a titkár vagy helyette a jegyző képviseli. Mindennemű levelezést és okmányt ők írnak alá és ők vesznek át, illetve azok, kiket ezzel esetről-esetre megbíznak. 6. g. A központi vezetőség üléseit a szervezet elnöke vagy ennek akadályoztatása esetén helyettese, vagy" mindkettő akadályoztatása esetén titkára hívja össze és csak akkor határozatképes, ha legalább 5 vezetőségi tag van jelen. Lemondottnak tekintetik azon vezetőségi tag, ki az ülésekről háromszor egymásután igazolatlanul elmarad vagy huzamosabb ideig az üléseket nem látogatja. Ez utóbbi esetben a vezetőségi tagság érvénye felett, a vezetőség előterjesztése alapján a központi választmány dönt. 7. g. Azok a szövetkezetek, melyek a jelen szabályzatot magukra nézve kötelezőnek elismerik, jogosítva vannak arra, hogy magukat Budapesten a központi, vidéken a helyi vezetőségben ezer tagig egy és minden további ezer tag után további egy taggal képviseltessék, kik tanácskozási és szavazati joggal bírnak. S. g. A szövetkezeti szervezet csak olyan önálló termelőszövetkezet érdekében fejt ki propagandát, mely a modern szövetkezeti eszme intenciói értelmében működik. Ennek elbírálására az érdekelt szövetkezet ügyvitelének és alapszabályainak megvizsgálása mellett, a vezetőség előterjesztésére a választmány illetékes. Mindazonáltal a szövetkezeti szervezet minden erejével oda fog törekedni, hogy az önálló termelőszövetkezetek a fogyasztási szövetkezetekbe beolvasztassanak.