Népszava, 1907. március (35. évfolyam, 52–78. sz.)

1907-03-22 / 70. szám

1907. március 24 - -NÉPSZAVA PÁRTÜGYEK. Márciusi ünnepségek a vidéken. Budapest, március 21. A szabadság költőjének emlékezetét az egész országban megünnepelték a szerve­zett munkások. Az ünnepségek lefolyásáról az alábbi újabb tudósításokat kaptuk: A zsombolyai szervezett munkásság e hó 17-én impozáns népgyűlést tartott, melyen nagy tömegekben vett részt a vidék proletariátusa is. Vagy 5000 ember volt jelen a gyű­lésen, melyet az odavaló szolgabíró (hirhedt fenegyerek) semmi áron sem akart tudomásul venni; végre is a bel­ügyminiszteri utasítás szerint kinyiben volt tudo­másul venni a gyűlést. Vajaut elvtárs ajánla­tára elnöknek­ Hindt, jegyzőnek Glassen elv­társat választották meg. A napirend előadója Kittel Ferenc elvtárs volt, ki másfél órás beszéd­ben ismertette a mai kormány népgyilkos szociál­politikáját s a hallgatóság lelkes helyeslése között bizonyította be, hogy csalás és hazugság ennek az uraknak Petőfi és a márciusi napok szellemének ünneplése. Hozzászólt Stemper Albert elvtárs is (Nagyjécsa), kinek lelkesítő szavai után a nép­gyűlés lelkes hangulatban ért véget. Este az ottani „Munkás Otthoniban jól sike­rült mulatságot rendeztek elvtársaink. A kassai szervezett munkások március 17-én, vasárnap délután 8 órakor, a Schalkház dísztermében ünnepelték az ISZSiki forradalom emlékét. Az ünnepélyt Molnár elvtárs párttitkár nyitotta meg. A dalárda elénekelte a „Zeng bér­cen . . címü munkásdalt, mely után Surányi elvtárs a „Március" címü költeményt szavalta el. Az 1848-iki magyar forradalom jelentőségét Klá­rik elvtárs fejtegette a jelenlévők állandó tetszésnyilvánítása és lelkesedése közepette. Kifejtette, hogy ez a küzdelem csak a pol­gári osztálynak hozott jogokat és csak ezeket szabadította fel a feudális nemesség nyomása alól, a népek millióira nézve azonban csak az elnyo­matás és jogtalanság formái változtak meg. Hiába azonban minden elnyomatás, minden üldözés, a munkásság osztálytudatos szervezkedésével ki fogja küzdeni jogait. Az ünnepi beszéd végezté­vel Csorna elvtárs elszavalta Petőfi „Egy gon­dolat bánt engemet1” című költeményét. Ezután a dalárda hangjai mellett, a jelenlévők lelkes han­gulatban eloszlottak. Székesfehérvár: A klerikalizmus hajdani fő­fészkében, Székesfehérváron, impozáns tüntető fel­vonulással és népgyű­léssel emlékeztek meg ottani elvtársaink a márciusi napok emlékéről. A felvo­nulásban 4000 elvtárs vett részt és a népgyűlés helyén 2000 kispolgár várakozott az érkezőkre. A népgyűlés napirendje : 1. A márciusi események és a "sajtó. 2. A nép politikai s gazdasági helyzete. 8. A Balatonvidéki vasút ügye. Kósa elvtárs "aján­latára elnökké Rudas Sándor, jegyzővé Klein Károly elvtársakat választották. Handler Gyula elvtárs a napirend első pontját fejtegette, rámutat­ván a polgárság szabadság-ünneplésének hazug­ságaira és a 48-as események igazi jelentőségeire. Horovitz Gábor elvtárs (Budapest,) a napirend má­sodik pontját ismertette. A koalíciós uralom gaz­ságainak leleplezése a jelenlevő kispolgárságot is kiábrándította a „nemzeti korszak" szédelgő ígé­reteiből. A szakszervezetek ellen megindított vad hajszával szemben a legvégső fegy­ver alkalmazására hívta fel az elvtársakat. Forgács Dezső elvtárs a „Balatonvidéki vasút” panamáiról rántotta le a leplet. Adatokkal bizo­nyította, hogy a Dunántúl legnagyobb városát, Székesfehérvárt, azért kerülte el 5­0 kilométernyire az uj vasút, hogy a Batthyány, Zichy és Cziráky grófok uradalmain vezethessék keresztül és mert a mágnások uszályhordozóivá szegődött polgárság tehetetlen a saját érdekeinek megvédésére. A leg­nagyobb felháborodást keltette az a leleplezés, hogy Batthyány Lajos gróf két évvel ezelőtt kikötötte bérlőjével, hogy 7600 koronával több bért fog fizetni, ha az ő birtokát fogja az uj vasút átszelni. A nép­gyűlés végül elfogadta egyhangú lelkesedéssel a következő határozati javaslatot: ,A Székesfehérváron 1907. március 17-én, 5 köz­ség 29 küldöttének résztvételével megtartott nép­gyűlés kimondja, hogy az esetben, ha a belügy­miniszter egyetlen egy szakegyesületet is felosz­lat, a munkásság nem f­og késni az általános sztrájk alkalmazásával és már most felhívja a munkássá­got, hogy minden előkészületet tegyen meg az általános sztrájkra. Weltner Jakab elvtárs március hó 23-dikára „Szövetkezeti mozgalom és osztályharc" címen hirdetett előadását elfoglaltsága miatt csak a pártkongresszus után fogja megtartani. A Szocializmusnak, pártunk tudomá­nyos folyóiratának tizedik száma, ma került ki­ a sajtó alól. A vezető cikkben Garami Ernő az e hónap végén tartandó pártgyűj­lésünk ötletéből szóvá teszi a terrorizmus vádját, amellyel a munkásság vezetőit ille­tik. Kimutatja, hogy a párt vezetősége a terrorizált tömeg képviselői előtt nyilvánosan számol be és kap utasítást a jövő esztendőre nézve. A polgári pártok közüül azonban egy sem vállalkozik arra, hogy a párttagokat akaratukról megkérdezze. Sachse József folytatja a szindikalizmusról és a francia szakszervezeti mozgalomról szóló fej­tegetéseit, míg Weltner Jakab Pashim­­ov orosz írónak az orosz munkásság helyzetéről írt könyvét ismerteti. Bresz­tovszky Ernő a számadatok tömegével bizo­nyítja, hogy mily nemzetgyilkos politikát folytatnak Magyarország uralkodó osztályá­nak képviselői, Kiss Adolf pedig folytatja a magyarországi munk­ásbiztosításról szóló tanulmányát. A „Följegyzések" rovatban (be.) a városi népesség növekedéséről el­mélkedik. Vélitelet. Múlt évi szeptember 3-án Debre­cenben az ácsok szakegyletébe betört egy rendőr­spicli s ott a jelenlévő munkásnőket bántal­mazni kezdte,­ erre ezek hatalmasan megpofoz­ták s csak az előadására odaérkező Vágó Béla elvtárs közbenjárására szabadult ki. A spicli névtelen levelek alapján tiz dohánygyári mim­kásnő s Vágó elvtárs ellen feljelentést tett s az ügyészség vád alá helyezte Bu­zai Eszter, Szolyka Erzsébet, Tar Erzsi, K­ars­ai Erzsébet, Újlaki Istvánné, Nagy Jánosné, özv. Nagy S.-né, Fiszessy Eszter, Varga Eszter s Bandi Eszter elvtársnőket s Vágó Béla elvtársat. Megjegyzendő, hogy épp a vád alá helyezett nők közül egyetlenegy se volt ott a nevezetes estén, de ez nem rettentette vissza a spiclit, h­ogy „fölismerje" őket. Tegnap volt a tárgyalás a debreceni királyi törvényszék előtt. A védelmet dr. Bozvány Jenő és Strasser József elvtársak látták el. Kerekes elnöki a tárgya­lás vezetésében sokszorosan felülmúlta Zsitvayt. Mégis az elnök görcsös erőlködéseinek , az Ács Nagy Ferenc spicli esküinek ellenére 6 elvtársnő ellen az ügyész elejtette a vádat. A többinél el­lenben 11 tanú bizonyította, hogy nem voltak jelen a tett elkövetésekor, Vágó elvtársról pe­dig kiderült, hogy megvédte a spiclit s kisza­badította keserves helyzetéből. De áldozat, az kellett! Nem használt, hogy Bozvány elvtárs ösz­szetörte az ügyész érveit s kimutatta, hogy itt büntetendő cselekményről szó sincs, a törvény­szék Buzai Eszter s Nagy Jánosné elvtársa­kat 6—6 hétre, Vágó Béla elvtársat pedig három hónapi fogházra ítélte. A szociáldemo­krata mozgalom mindazonáltal tovább fog fej­lődni Debrecenben. A győrvármegyei pártszervezet veze­tősége ez után is tudatja tagjaival, hogy a győr­vármegyei kerületi párttitkárság már megkezdte rendszeres működését. A titkári iroda hivatalos órái: hétköznapokon i. e. 0—12-ig, délután 8—5 óráig, továbbá (jogvédelem, panaszok és általá­ban mindennemű személyes ügyekben) naponta esti G—V-S óráig. Vasárnap és Ünnepnapokon ,i. e. 10 órától délután 1 óráig. Levelek és küldemé­nyek a következő címzéssel látandók el: A győr­vármegyei szociáldemokrata párt kerületi titkárságá­nak Győr, I. ker., Arany János­ utca S6. sz. A soproni szociáldemokrata munkások az új „Munkás-Otthon" megnyitása alkalmából vasárnap, március 24-én, délután három órakor, a Kaszinó nagytermében nagy márciusi új­nnepséget tartanak, amikor Bokányi és Groszm­ann elvtársak tartanak ünnepi beszédet. A szatmárnémeti­i szakszervezetek ve­zetőségei e hó 23-án, szombaton este, aj Duba­szinben összválasztmányi ülést tartanak. Min­denki okvetlen megjelenjen. Egyszersmind föl­szólíttatnak a szatmárnémeti­ i munkások, hogy a betegsegélyző pénztár küldötteinek választására 24-én, délelőtt 10 órakor okvetlen megjelenjenek a városházánál. Szervezkedés. A csepeli összválasztmány folyó hó 25-én, délután 2 órakor, a Niederkirchner Nándor-féle vendéglőben összválasztmányi ülést tart. A szatmárnémeti-i pártszervezet vezető­ségébe a következő elvtársakat választották­­. Elnök: Terge László; titkár: Varga Ferenc; jegyző: Dragács József; pénztáros : Varga Imre ; vezetőségi tagok: Czrenner József, Tapp József, Bakos Sándor, Kádár József; ellenőrző bizottság: Nagy István, Kulcsár László, Soltész György, Kiss István és Drengács J. Mindenféle levelezés és küldemény Varga­ Ferenc titkár címére küldendő, Szatmár, Kazinczy­ utca 22. szám. A sátoraljaújhelyi pártszervezet vezető­ségét az elvtársak lemondása folytán újra meg kellett választani. Az új vezetőség a következő­képp alakult meg: elnök: Galamb József; titkár: Weinberger Sándor; jegyző: Kovács Lajos ; pénz­táros : Burger Dezső; ellenőrök: Szodovai József 5 és Weizer József; tagok: Weisz József, ifj. Klein Samu, Brandics József. A pártszervezet levelezése Weinberger Sándor, Fő-utca 10. I. címre intézendő. Az I. Alsóausztriai Magyar Kimkáss­épző Egylet Bécs HL kerületi fiókja 1907. március hó 24-én tartja rendes évi közgyűlését.­ Az Országos Szövetkezeti Szer­vezet szabályzata. Az Országos Szövetkezeti Szervezet központi vezetősége által elfogadott és a központi választ­mány elé terjesztendő szervezeti szabályzat szö­vege a következő: 1. g. A szövetkezeti mozgalom célja a magyar­országi munkásságot a szövetkezeti eszmének meg­nyerni. Az élelmiszer-uzsora elleni küzdelemben, az indifferens munkásság és különösen a­ nők szervezésében, a munkásság anyagi, erkölcsi és kulturális helyzetének javításáért folytatott har­cokban, a szövetkezeti mozgalom organizációja hű segítőtársa és kiegészítő szerve kíván lenni a szak- és pártmozgalomnak. Evégből a legerélyesebb küzdelmet és agitációt fejti ki aziránt­, hogy a munkásság fogyasztási szövetkezetekben tömörüljön. A fogyasztási szö­vetkezetek fejlődésével kapcsolatosan a termelő ü­zem­ek és a kollektív termelő szövetkezetek lé­tesítése iránti mozgalom is egyik fő feladatát fogja képezni. 2. §: E célok elérésére országos szövetkezeti szervezet alakul, amelybe Budapesten a budapesti országos szakszervezetek, egyesületek és csoport­jaik, valamint egyéb szocialista szervezetek ve­zetőségei saját kebelükből két-két küldöttet vá­lasztanak, akik együttesen megalkotják a szövet­kezeti szervezet központi választmányát. Vidéken olyan városokban, ahol legalább tíz szervezet van, ezek küldöttei alkotják meg a helyi szövetkezeti szervezeti választmányt. Olyan köz­ségben, ahol tíznél kevesebb szervezet van, ezek közösen választanak egy szövetkezeti szervező­bizottságot. Amennyiben több egymás mellett fekvő község tíznél több szervezettel­ bír, ezek közösen választanak egy helyi szövetkezeti szervezeti vá­lasztmányt. Az országos szövetkezeti szervezetnek pártoló tagjai lehetnek egyének, szervezetek, egyesületek, vagy társaságok, ha tíz egymásután következő év­ben­ legalább évi 200 koronát, vagy egyszers min­denkorra 2000 koronát a szervezet pénztárába be­fizetnek. Pártoló tagoknak a szervezet vezetésére semmi­nemű befolyásuk nincsen. Munkás szervezetek azonban jogosítva vannak Budapesten a központi, vidéken a helyi választmányba egy küldöttet kül­deni. 3. g. Az országos szövetkezeti szervezet szék­helye Budapest. A központi választmánynak hiva­talos bélyegzője: Országos Szövetkezeti Szervezet Központi Választmánya. A vidéki választraányoké: Országos Szövetkezeti Szervezet ...... .-i Választ­mánya. 4. g. A szövetkezeti szervezet központi választ­mánya a mozgalom és az agitáció közvetlen veze­tésére, valamint mindennemű ügyeinek és határo­zatainak a végrehajtására központi vezetőséget választ. Ez a vezetőség áll egy elnökből, egy elnök­helyettesből, egy jegyzőből, egy titkárból, egy pénz­tárnokból, 9 vezetőségi tagból és 0 ellen­őrből, kik azonban csak a tanácskozási és indít-ványozási joggal bírnak. A vezetőség évrőől-évre újra választandó. Vezetőségi tag gyanánt meg­választható minden szervezett, munkás. A központi vezetőség hivatalos bélyegzője: Országos Szövetkezeti Szervezet Központi Vezetősége. A vidéki vezetőségeké : Országos Szövetkezeti Szervezet . . . .­­ Vezetősége. 5. g. Egy a szervezetet, mint a központi veze­tőséget harmadik személyekkel szemben az elnök vagy elnökhelyettes és a titkár vagy helyette a jegyző képviseli. Mindennemű levelezést és ok­mányt ők írnak alá és ők vesznek át, illetve azok, kiket ezzel esetről-esetre megbíznak. 6. g. A központi vezetőség üléseit a szervezet elnöke vagy ennek akadályoztatása esetén helyet­tese, vagy" mindkettő akadályoztatása esetén tit­kára hívja össze és csak akkor határozatképes, ha legalább 5 vezetőségi tag van jelen. Lemondottnak tekintetik azon vezetőségi tag, ki az ülésekről háromszor egymásután igazolat­lanul elmarad vagy huzamosabb ideig az üléseket nem látogatja. Ez utóbbi esetben a vezetőségi tagság érvénye felett, a vezetőség előterjesztése alapján a központi választmány dönt. 7. g. Azok a szövetkezetek, melyek a jelen sza­bályzatot magukra nézve kötelezőnek elismerik, jogosítva vannak arra, hogy magukat Budapesten a központi, vidéken a helyi vezetőségben ezer tagig egy és minden további ezer tag után további egy taggal képviseltessék, kik tanácskozási és szavazati joggal bírnak. S. g. A szövetkezeti szervezet csak olyan önálló termelőszövetkezet érdekében fejt ki propagandát, mely a modern szövetkezeti eszme intenciói értel­mében működik. Ennek elbírálására az érdekelt szövetkezet ügyvitelének és alapszabályainak meg­vizsgálása mellett, a vezetőség előterjesztésére a választmány illetékes. Mindazonáltal a szövetkezeti szervezet minden erejével oda fog törekedni, hogy az önálló termelő­szövetkezetek a fogyasztási szövetkezetekbe be­olvasztassanak.

Next