Népszava, 1907. június (35. évfolyam, 130–155. sz.)
1907-06-01 / 130. szám
AZ ELŐFIZETÉS ÁHA: ejry évre . . 10.20 kor. I negyed 67re 4.80 kor. lél évre . . 8.60 , egy hóra . . 1.60 , Egyen szám ára 6 fillér. Budapest, 1807 jtmhu 1, isorabot A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT Etoszi iMm Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VXL. Rákóczi-út 32. (Telefon-szám 54—94.) SCIAlJdHIVATALI: VII. Gyár-utca 1. s 7. (Telefon-szám 82—61.) ninkásak! Elvtársak , Budapest népei A koalíciós kormánynak és a mai képviselőháznak az volt a feladata, hogy szállítsa az adókat, szavazza meg az újoncokat és ezután térjen át a választási törvény reformálására. A képviselőház régen megszavazta a milliókat és megajánlotta az újoncokat, azonban az általános választójog törvénybe iktatásáról a kormány nem terjeszt elő javaslatot. Erről hallgatnak a képviselők is, vagy pedig ha szóba kerül a választójog, úgy beszélnek róla, mint a jövő zenéjéről. Az osztrák munkások kivívták az általános, titkos választójogot, pedig később indultak érte küzdelembe, mint mi. Náluunk a képviselőház népellenes törvényeket alkot, a választójog törvénybe iktatásáról pedig hallani sem akar. Nem tűrhetjük tovább ezt a jogfosztást ! Síkra kell szállnunk az általános, titkos választójogért és küzdenünk kell érte minden erőnkkel. Budapesten, 1907. évi június 2-án, délután pont fél 3 órakor a Városligetben, az Aréna mellett levő téren KB 7 . V ® 10 PH 117 Rt tartunk. Napirenden lesz: 1 fx osztrák választások és a magyar parlament. 2. sajtó. A gyűlés szónokai: Bokányi és Garbai elvtársak. Mindenki, aki a jogegyenlőség híve, aki megundorodott a közélet tisztátalanságától, aki azt akarja, hogy vége legyen a jogfosztásnak, az ott lesz ezen a gyűlésen! Elvtársak! Agitáljatok! A magyarországi szociáldemokrata párt, 1 Titkos választás. Az általános választójog ügye, minden akadály ellenére, feltartóztathatlanul nyomul előre s ellenségeinek semmi reménye sem marad arra, hogy annak már a közeljövőben való behozatalát megakadályozhassák. Csak éppen a koalíciós kormány, amely kötelező ígéretet tett az általános, titkos, községenkénti szavazással egybekapcsolt választójog megvalósítására, hozza-halasztja ígérete beváltását. Eddigi garázdálkodásával kijózanította leglelkesebb híveinek egy részét s még jobban meggyűlölhette magát azokkal , akik előre látták tehetetlenségét és nem biztak ígéreteinek őszinte becsületességében. Félnek, hogy az általános választójog alapján megejtendő választások eredménye elsöpri őket az uralomról s a népakarat igaz megnyilatkozása azokat fogja helyükbe emelni, akik akarnak és tudnak a nép érdekeinek megfelelően kormányozni. Legjobban szeretnék tehát az idők végtelenségéig elhalasztani a reformot. Azonban a munkásság ezrei mind hangosabban tiltakoznak e jograblás ellen s elszánt erővel készülnek a végső küzdelemre, hogy lerombolják Magyarország gyalázatát, a mai, választórendszernek nevezett világcsalás rendszerét. Nincs menekvés, mivel a nép milliói nem tűrik, hogy tovább is számot nem tevő, kiközösített, másodrangú polgárai legyenek az általuk fentartott államnak, hogy politikai kiskorúaknak minősítsék őket. A hatalomhoz szokott koncéhes érdekszövetkezet iparkodik tehát fölkelteni az ország polgárságának előítéletét a reformmal szemben, hogy a „köz"-felfogásra hivatkozva, legalább igazi formájából kiforgathassa a demokrata választó- reformot. Jez*TM'^ , " _.! "*~• |eselkedétnei ipníitooiru alnak írtakít "-hacsak részleteiben is —- lebecsülni. Akiknek érdekükben volt az eddigi választórendszer, akik etikájának megfelelel az a választói módszer, amelyben a pálinkával elbódított analfabéta választókat csendőrkisérettel hajtják fel a nemzet akaratának nyilvánítására, akiknek erkölcsi felfogásával nem ellenkezik a voksok árfolyam szerint való megvásárlása, akik törvénybe iktatták a választók „költségei" megtérítésének jogosságát, azok elmélkednek most aggódó szívvel afölött, hogy várjon nem fogja-e a titkos szavazás megkönnyíteni a vesztegetést, tönkre tenni a választás tisztaságát! Mivel hazai példákkal nem lehet előhozakodni, külföldre mennek hát s a tények erőszakos elferdítésével próbálnak bornírt felfogásuk mellett hangulatot kelteni. Aból, hogy a francia képviselőház a napokban oly indítványt fogadott el, amely a választás titkosságát és tisztaságát sürgeti, a „B. H." ki tudja olvasni, hogy a titkos választás nem szüntette meg a vesztegetést, hanem még növelte a visszaéléseket. A francia államférfiak bírnak annyi éleslátással vagy legalább is vannak annyira következetesek és a titkos szavazást eltörölték volna, helyébe pedig a nyilvános szavazást tették volna kötelezővé, ha a ,,B. H." furcsa logikája megállhatná helyét. Különben is csak nálunk, a nyílt szavazás mellett lehet csongrádi választásokat produkálni, míg Franciaországban, vagy Németországban, -- ahol pedig milliók adják le szavazatukat — ilyen visszaélésekről még a legkörmönfontabb hangulatgyártó Az általános választójog titkos szavazás nélkül egyáltalán nem felel meg az igazságos választójog intenciójának és logikájának. Az általános szavazati jog intenciója nem egyéb, mint hogy az állam minden polgára szabadon, minden külső nyomás nélkül, saját elhatározása szerint nyilvánítsa akaratát a szavazó urnánál, logikája pedig nem lehet más, minthogy ez az intenció érvényesüljön. A mai társadalmi rendszerben pedig az emberek úgy gazdaságilag, mint egyénileg egymástól bizonyos függésben vannak. Tjegyen az gyáros, aki néhány száz munkással dolgoztat, vagy hivatal főnök, akinek jó vagy rossz kedvétől függ egész sereg alkalmazott sorsa, legyen az földesúr, aki cselédeinek százai felett uralkodik, mindenik igyekezni fog alárendeltjei véleményét s akaratszabadságát saját célja és érdekeinek megfelelően — szépszerivel s ha másként nem megy, fenyegetéssel — befolyásolni. Ebből csak az következhetik, hogy a választás eredménye meghamisíttatott; nem a választók igaz meggyőződésének, hanem a gazdaságilag erősebb akaratának megnyilatkozása lett. Badarság ezzel szemben nagyképűen a „legkitűnőbb polgárjog megnyilatkozásának komoly méltóságáéról fecsegni ott, ahol az emberi méltóságot napról-napra gyalázatban tartja a kenyérért való küzdés rabigája. Zaklatástól féltik az állampolgárokat akkor, ha minden csábítás és fenyegetés értéktelenné válik és szavazólapjukat saját, független meggyőződésük szerint leadhatják, amikor megszűnik reájuk nézve kenyérkérdéssé lenni az. A Népszava mai száma 12 oldal. *