Népszava, 1907. október (35. évfolyam, 233–258. sz.)

1907-10-30 / 257. szám

8 ki az épületből és így a közönségnek nem nyílt alkalma arra, hogy hangulatának vele szemben ki­fejezést adjon. Az ülés elején kicsibe múlt, hogy a tárgyalást újra nem kezdték. Gordon igazságügyi tanácsos Moltke jogi képviselője ugyanis új tárgyalást indít­ványozott azzal az indokolással, hogy Bolhardt tanú­vallomásait az eddiginél jobb világításba akarja helyezni. Kiderült ugyanis, hogy Bolhardt tanúvallomásai nem érdemelnek hitelt, mert sik­kasztás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt annak idején lefokozták és Spandauba vitték, hogy ott a reája mért várfogság-büntetést kitöltse. A bíróság elnöke ezzel szemben hangsúlyozta, hogy Bolhardtnak Moltkera vonatkozó vallomása a bíró­ság felfogásán mit sem változtatott. Berlinből je­lentik, hogy Bülow birodalmi kancellár, akit — mellesleg — újabban egy másik berlini újságíró ugyanolyan üzelmekkel vádolta meg, aminővel Harden Moltke grófot, hétfőn órák hosszat volt a császárnál. Udvari körökből kiszivárgott, hogy a császár a legnagyobb izgalomban várta az ítéletet és hétfőn a kancellárral főleg a Harden-perről beszélt. — Az erkölcsi testület. A „Szabadkai Közlöny" írja: A városokat „erkölcsi testületekének neve­zik olykor a hivatalos írások. Az erkölcsi szót soha furcsábban és soha igaztalanabbul nem al­kalmazták, mint itt. Legékesebben szóló bizonyí­ték erre a városi szállítások biztosítására kiírt pályázatok. Azért a célért, hogy a városok minél olcsóbban jussanak a szükséges ipari cikkekhez, nem csak képesek tönkre tenni némely ipa­rost, hanem felburjánoztatják egyúttal a vissza­éléseket, panamákat. Nevelnek rossz iparo­sokat, mert a városok nem fizetik meg a munka árát s igy vagy az anyagban, vagy a ki­vitelben feltétlenül rosszat kapnak. Szabadkán no­vember első felében adják ki a város részére szükséges anyagok szállítását s itt jobban, mint bárhol másutt virágzik az, hogy mindenben csak az olcsót nézik s igy nem jut a város a szolid iparosok jó munkája, hanem rossz, slendrián mun­kákhoz. Holott, ha az ajánlatoknál az ajánlattevő üzleti hírnevét is tekintetbe vennék, akkor hozzá­értő iparosok becsületes és jó munkáját kapná a város s betöltené magasabb hivatását is, mert munkát és tiszta jövedelmet juttatna tisztességes cégeknek. — Mert anarchista. Csicsracsics Kriszta Újvidéken sétált. Ez nem volna baj, de Csicsracsics Kriszta anarchista, mint ő maga vallja. Nem robbantott még fel cárt, fejedelmet, bankot, nem gummipuskázott agyon egyetlen verebet se, de azért Csics­racsics Kriszta mégis üldözött vad? Szer­biában halálra keresték, mert neszét vették annak, hogy Cicsracsics Kriszta mit mon­dott önmagáról. Akkor Csicsracsics Kriszta elmenekült Szerbiából, átjött a Dunán és nyugodtan sétálgatott Újvidék utcá­ján, nem gondolván arra, hogy a magyar­országi rendőrség se különb a szerbiainál. A rendőrök rávetették magukat Csicsracsics Krisztára és lefülelték. A jámbor ember most a rendőrség foglya. Nem is sejti, hogy miért? Megmagyarázzák neki, hogy azért kellett lefülelni, mert anarchista. Kriszta, a jámbor, védekezik, hogy ez nem baj, hiszen ő csak elméletben anarchista, míg a gyakor­lati életben sohase próbált légyen és más alkalmatlankodó férgen kívül egyebet ölni. És Krisztát viszik vissza Szerbiába, hogy leszámoljanak vele, hogyan mer­i olyan tanokat vallani, amelyek az uralkodó osz­tálynak nem tetszenek? Hát elég jámbor volt Kriszta. A magyar rendőrségen azt kellett volna vallania, hogy koaliciós és azért szökött meg Szerbiából, hogy Andrássy Gyula szine előtt leborulva áldhassa a magyarok istenét. Bizonyosan szabadon eresztették volna. — Elvtársaink a munkásbiztosítóban, Jász­berényből írják a Népszavának: A jászberényi ke­rületi munkásbiztosító-pénztár e hó 20-án tartotta rendkívüli közgyűlését, amelyre az itteni kutya­szövetség is kiküldötte előcsaposait, akik — ez az új taktika — a gyűlés alatt nagy lármát csaptak, hogy csak a gyűlést elhalaszttassák. Szándékuk azonban nem sikerült. Alaposan felsültek. Az ipar­hatósági biztos erélyes fellépésére lecsendesültek. A szavazás eredménye az lett, hogy elvtársaink szavazó­lapja egyhangúlag ment keresztül. Köz­gyűlési kiküldöttnek ifjú Gerendásy János elvtár­sat választották meg. Zalaegerszegből jelenti tudósítónk. Az itteni ke­rületi munkásbiztosító-pénztár október hó 20-án tartotta közgyűlését. A választások eredménye az, hogy elvtársaink teljes győzelmet arattak. Közgyű­lési kiküldöttnek Baráth János elvtársat választot­ták meg a munkások részéről, a munkáltatók ré­széről meg Papp László befekötőmestert, aki a munkások mozgalma iránt rokonszenvvel visel­tetik. Turócszentmártonból írja lapunk tudósítója, hogy a pénztári kiegészítő választásokat november hó 3-ára rendelték el. Az a körülmény, hogy a ható­ság a budapesti munkásbiztosító-hivatal három­szori felszólítására és egyéb sürgetésre sem ren­delte el idejekorán a kiegészítő választásokat, azt eredményezte, hogy a turócvármegyei munkásság elesett attól a jogtól, hogy az országos küldött­gyűlésen képviseltethesse magát. A hatóságnak igen mulasztása Trencsén megyében is előfordult. Úgy látszik, az egymással szomszédos vármegyék közigazgatásai nem nagyon iparkodnak túltenni egymáson gyorsaság tekintetében. ... Az egymással szomszédos vármegyék . . . Nyitravármegyéből is hasonlót jelentenek. A „Vág­újhely és Vidéke" írja, hogy a kerületi munkás­biztosító-pénztár közgyűlését ott is e hó 20-ára tűzték ki. Ekkor kellett volna az igazgatóságot és a felügyelő-bizottságot kiegészíteni, az országos pénztári küldötteket és a választott bíróság ülnö­keit megválasztani. „A meghívó — mondja az idézett újság — fontosnak jelezte a gyűlést: egy órára volt kitűzve, embereink pontosan ott is vol­tak, csakhogy csak egyedül, mert sem elnök, sem igazgatóság, senki sem volt a városháza tanácster­mében. Ekkor megjelent egy városi szolga és látván az egybegyűlteket, figyelmeztette őket arra, hogy ma vasárnap van. „Ma nem hivatatoskodunk­uk fel­világosították az ügy állásáról és elküldtek az igazgatósági tagokért. Úgy fél 3 óra tájban sikerült a pénztárnokot, Kubránszkyt és Lassú ellenőrt előkeríteni, akik azzal jöttek, hogy Ronchetti el­nöknek hirtelen el kellett utazni, így hát a főszol­gabírótól elnökhelyettes küldését kell kérni. Ki­küldték Svoboda galgóci jegyzőt, aki természete­sen teljesen tájékozatlan volt a közgyűlés feladatát illetőleg, mert csak akkor hallotta meg, hogy köz­gyűlés volna. Az egész közgyűlésre vonatkozólag csak azt a megjegyzést tesszük, hogy helyesen jegyezte meg Veszely Alajos itteni munkás a közgyűlésén az el­nökre nézve, hogy olyan elnök, aki ennyire indo­lens a közgyűléssel szemben, hogy helyettesítésé­ről nem gondoskodik, nem érdemli meg a bizal­mat, mi meg hozzáfűzzük, hogy egy ilyen mun­kásjóléti intézmény, mint a betegsegélyző pénztá­rak­ nemcsak arra valók, hogy tisztségeket vállal­junk, hanem, hogy dolgozzunk is értük". — Lumpolás Kru­ger sírján. Kruger, volt transvaali elnök sírját ismeretlen tettesek megrongálták. Most azt jelentik Londonból, hogy a „Daily Mail" szerint, sikerült kinyo­mozni, hogy a tettes három katonatiszt volt, akik egy víg lakoma után, boros fővel, két kóristalány társaságában a temetőbe hajtat­tak és ott tovább duhajkodtak. A rendőrség — úgy látszik felsőbb parancsra — nagyon titkolódzik ebben az ügyben és nem hajlandó a tiszteket megnevezni. A csapat parancsnoka sajnálatát fejezte ki az esemény felett a bur­párt vezéreinek. A három tisztet katonai bíró­ság elé állítják. — A fiumei gyorsvonat balesete. A fiumei gyorsvonat hétfőn a Lic és Plase állomások körül utolérte az előtte haladó tehervonatot és annak nekiment. A gyorsvonat gépe kisik­lott, a tehervonat két utolsó kocsija megrongá­lódott és megsérült a tehervonat zárófékezője is. A Máv­ igazgatóságától kiadott jelentés szerint az utasok közül senki sem sérült meg. A Leányok pisztolypárbaja. A párbajhóbort két fiatal leányt állított szembe egymással Lembergben. A bécsi Caro és Jellinek szállító­cég lembergi fiókjának két hivatalnoknője, Reiter Auguszta húszéves és egy Maria nevű tizenkilencéves leány szerelmesek voltak ugyan­egy katonatisztbe; ez mind a két leány érzelmeit viszonozta. A szerelmes leányok a legutóbbi napokig nem tudtak egymás viszonyáról s barátságosan éltek a hivatalban. A mult napokban azonban valahogy tu­domást szereztek a viszonyról és súlyos szemrehányásokkal illették egymást. A sérté­sekért aztán Reiter Auguszta „lovagias" elég­tételt kért Mannától. Pisztolypárbajban álla­podtak meg, amelyet hétfőre tűztek ki. Kora hajnalban a városszéli erdőben találkoztak a felek. Az első golyóváltásnál Manna homlokát súrolta a golyó, a második golyóváltásnál Reiter 11 ' -Auguszta fejébe fúródott a golyó. A fiatal leány eszméletlenül esett össze, bevitték a városi kórházba, ahol a délután folyamán meghalt. — Gyilkos villamos. A városi villamos tár­saság egyik kocsija kedden délután elgázolta Oláh Vilmos ötéves fiát a Király- és Izabella­utcák sarkán. A gyilkos villamoskocsi kerekei a kis­fiút holtra vagdosták. Hüvösék halottját a rendőrség bevitette a törvényszék orvostani intézetbe.­­ Egy orosz leány eltűnése. Londonból táv­iratoztak, hogy onnan pénteken eltűnt egy elő­kelő orosz családból származó tizennyolc eszten­dős leány, Lapuchin Borbála. Eltűnése után néhány napra sikerült levelet juttatni el hozzá­tartozóihoz, amelyben azt írja, hogy elrabolták. Tizenötezer rendőr van talpon e hét eleje óta éjjel-nappal és nyomozza a fiatal leány elrablóit. Azt hiszik, hogy orosz forradalmárok tüntették el Lapuchin Borbálát, akinek anyja Urussov her­cegnő, atyja Plehwe alatt nagy szerepet játszott és a második dumának tagja volt Az elrabolt leány levelet irt volt társalkodónőjének és tudatta vele, hogy veszedelmes helyzetben van. — Égő erdő. Győrről táviratozzák, hogy a Szentgál községhez tartozó Antalháza-pusztán levő, Rainprecht Antal veszprémi püspöki jószágkormányzó erdeje öt holdnyi területen elégett. A tüzet egy pásztorgyerek okozta, aki szalonnasütéshez egy rakás rőzsét meggyújtott s a szélben a szikrától tüzet fogott a lesült erdő. — Halál a síneken. Kishegyesről jelentik, hogy a kishegyesi állomáson Mogonyi Ferenc gazdálkodót a Szabadkáról Zimony felé ha­ladó vonat elütötte. A vonat elmetszette Mogonyi nyakát a törzsétől. Nem tudni még, hogy bal­eset vagy öngyilkosság történt-e. — Az alkohol. T. Béla napszámos és B. György konyhalegény vasárnap éjszaka részegen mentek hazafelé az Alföldi­ utcában. Arra botorkált éppen Bartel Ignác kőfaragó. Az ittas legények megtá­madták a kőfaragót és egy koronát követeltek tőle­­ italra. Bartel nem akart adni, mire az alkohol hatása alatt garázdálkodó emberek a földre teper­ték és ki akarták fosztani. Rendőrök mentették ki a kőfaragót veszedelmes helyzetéből. A támadókat letartóztatták. — Időjárás. Az országban tegnap sok helyütt volt eső, de nagyobbrészt csak 5 mm.-en aluli mennyiségben; az Északi Felföld keleti nagyobb felén azonban átlag 10 mm.-nyi eső esett, a ten­gerparton pedig a 30 mm.-t is meghaladta. A­ hő­mérséklet a keleti részeken ma reggelre jelenté­kenyen emeltedett...a maximum Nagyváradon 20 C, és a minimum Botfalun 0 C' volt. NÉPSZAVA 1907 október 30. Rövid hírek. Gyógyíthatatlan betegsége miatt marólúgot ivott kedden reggel Zugló­ utca 42. számú lakásán B. Mihályné hatvanéves magánzónő. Belső sérü­lései súlyosak. A Rókus-kórházban ápolják. A rendőrség letartóztatta S. Rezső rovott multú ügynököt, aki Vozák Ede műépítészt csalás­sal megkárosította. Felakasztotta magát Bicskén a szőlőhegyen egy szilvafára Jakab Mihály ottani szőlősgazda. Tettének oka valószínűleg életuntság. Leégett a dévai közkórház korosztályának egyik pavillonja. A tűz kedden délelőtt keletke­zett. Az oka ismeretlen. A betegeket megmentették Dirigálás közben meghalt Calassione karmes­ter, aki Velencében a Márkus-téren hangversenye­zett A karmester lebukott a pódiumról és szív­szélhüdésben kiszenvedett Földrengést észleltek — mint Brancaleonából j­elentik — a délolaszországi Monteleona, St. Sufemia, Bagnara és Sanopoli helységekben, ame­lyeknek lakosságát a pár nap előtti földrengés katasztrófái ejtették rémületbe. Betörést követtek el az elmúlt éjszaka a kra­kói Eibenschütz-féle bankházban. A betörők 40.000 korona készpénzt és nagymennyiségű értékpapíro­kat vittek el. A csernovai mészárlás. — A véres templomszentelés után. — A hatóságok erélyesek. — A tömeg­gyilkosság a Ház előtt. — A csernovai rémes tömeggyilkosság óriási izgalomba hozta az országot. Tizenhárom embert gyilkoltatott le a magyar csendőr­uralom, amely egy kis templomocska be­szentelésére kakastollasokat vezényeltetett ki, mert tudta előre, hogy az isten szolgái kérleléssel, szép szóval, az igék hirdetésé­vel nem tudják kiűzni a csernovai nép lelkéből azt a nagy keserűséget, amelyet ez a püspökség részéről vele szemben elkö­vetett igazságtalanságok miatt érzett Eddig tizenhárom halottnak és vagy húsz súlyosan sebesültnek a hozzátartozói sirat­ják a csernovai véres templomszentelést.

Next