Népszava, 1908. január (36. évfolyam, 1–27. sz.)
1908-01-05 / 5. szám
10 Kvisz Károly, kassai főpincér panaszos levélben fordult hozzánk, amelyben elmondja, hogy a kassai pincérszakegyesület a nemzetközi szocialista titkár agitációjára bojkottálta őt. A bojkott oka az, hogy ő, mint az egyesület pénztárnoka, szigorúan ragaszkodott az alapszabályokhoz s állást foglalt a nemzetközi irányzat ellen. Az ügyet mindenesetre figyelmébe ajánljuk az illetékes hatóságoknak. E közlemény tartalma — mint kassai tudósítónk jelenti — nem felel meg a valóságnak. A tényállás az, hogy Kviszt a kassai pincérek egyesülete az alapszabályok 6. §-a alapján kizárta az egyesületi tagok sorából. Okot erre Kvisz Károly azon eljárása adott, hogy a Szent Imre Kör tagjaival szövetkezve az egyesület ellen fejtett ki működést és mint pénztáros az egyesületi tagoktól nem akarta a befizetéseket fölvenni s ezzel is az egyesületből való kilépésre akarta őket bírni. Galádságát ezenkívül még azzal tetőzte be, hogy az egyesületet szemenszedett hazugságokkal telített levélben denunciálta a belügyminiszternél, mire a vele együtt dolgozó szaktársai — nem pedig az egyesület vagy a nemzetközi szocialista titkár agitációjára — kibojkottálták. A mészárosmunkások sztrájkja. — A munkáltatók hazafiaskodnak. — A mészárosmunkások sztrájkjában ma nem állott be változás. Ugy a munkások, valamint a munkáltatók is ragaszkodnak álláspontjukhoz. De mig a munkások nem kérnek semmi mást, mint ami őket jogosan megilleti, addig a munkáltatók makacskodása abban merül ki, hogy a főváros húsfogyasztóit alaposan megsarcolják. Érzik is az utóbbiak, hogy zsaroló hadjáratukat mindenfelé elitélik s ezért a húsárak emelésének keserű piruláját nemzeti szinti burkolatban akarják beadni. A munkáltatók ugyanis ma több lap utján azt híresztelték, hogy csak a külföldi munkásokat akarják kiszorítani s helyettök magyar munkásokat alkalmazni. A munkások és a közönség ellen intézett hadjáratukat tehát hazafias tettnek akarják föltüntetni, hogy a hazafias közönség rokonszenvét ezzel megnyerjék s a munkások mozgalma révén ismét kizsarolhassák a közönséget. A munkások köréből nyert értesülés szerint tény az, hogy a beles- és pacalosmunkásoknak mintegy fele cseh és morva származású munkásokból áll. Csakhogy ezek már 15—20 év óta, sőt néhányan már 30 év óta vannak Budapesten és az ilyenekkel szemben éppenséggel nem lehet a „külföldi" jelzőt alkalmazni. Ezek már magyarok, legalább is annyira, mint a mesterek, akiknek túlnyomó része tudvalevőleg nem beszél, vagy csak alig tud magyarul s a magyarul tudó mészárosmesterek között is általában német a társalgási nyelv. A mészárosmesterek hirtelen hazafias fölbuzdulása tehát nagyon is összefügg a saját zsebük érdekével. Alig hihető, hogy a főváros polgársága annyira bárgyú legyen, hogy bevegye a mesterek maszlagját. De különben is hasztalan igyekeznének a sztrájkolók helyett született magyar munkásokat alkalmazni, mert a magyar segédek is künn vannak a sztrájktanyán és nincs közöttük sztrájkbontó egy sem. A mesterek óriási fejvesztettségének legélénkebb kifejezője az a sok „megnyugtató" nyilatkozat, amelyet a legtöbb polgári lap útján a fogyasztókhoz intéznek. Ha a marhák levágásából vennék ki annyira a részüket, mint a nyilatkozatok gyártásából, úgy még lehetne szó arról, hogy a fővárosra nem köszönt rá a husinség. De a jelen körülmények között ez csak hiú ábránd. A húsipari munkások különben nyilvános gyűlést tartanak vasárnap délután három órakor a József főherceg szálló nagytermében (Baross-tér 2), ahol megbeszélik a további teendőket. NÉPSZAVA 1908 jannuár 4. TŐKE ÉS MUNKA. BUDAPEST. A címfestőmunkások a Bruchsteiner és Stern-féle műhelyt a munkásokkal való durva bánásmód miatt bojkott alá helyezték. E műhelyben a munkásoknak minden szavára és mozdulatára kémekkel ügyeltetnek és minden csekélységért kirúgással fenyegetik őket. Önérzetes munkás kerülje e műhelyt. Budapest befekötőmunkások részére szigorú zárlat alatt áll. VIDÉK. Kefekötősztrájk Győrben. Klein Samu és Társa kefegyárának összes munkásai bérharcba léptek. Kefekötőmunkás ne utazzék Győrbe. A győri vagyongyár kovácsosztálya bojkott alatt áll. _ KÜLFÖLD. Kétszázezer munkás kizárása. Londonból táviratozzák. A gyapotmunkások bérmozgalma Lancashireben kritikus ponthoz ért. A gyapotiparosok szövetsége vette kezébe az ügyet és kijelentette, hogy arra az esetre, ha a sztrájkoló munkások nem veszik föl a munkát, kizárják a munkásokat, amely esetben mintegy 200.000 munkás és munkásnő válna keresetnélkülivé. TÖRVÉNYSZÉK. (§) Húszezer koronás sáp. Soha jobbkor nem jöhetett volna az a tárgyalás, amely most szombaton folyt le a budapesti büntető járásbíróságnál s amelyben Schubert Sándor, a budapesti mészáros ipartestület elnöke volt a panaszos. A most kitört mészáros-sztrájk alkalmával éppen ugy, mint máskor s éppen ugy, mint más kizsákmányolók, a húsipari munkáltató urak is a drágaság miatt a sztrájkoló munkásokat vádolják, ezekre hárítják a felelősséget és hogy a saját kapzsiságukról eltereljék a figyelmet, a „szakegylet izgatásaiéval rémítgetik a békés polgárokat. Ha igaz az a példaszó, hogy fejétől bűzlik a hal, akkor éppen a húsipari uraknak jobb most hallgatnia az erkölcsökről, meg a tisztességről és egyéb polgári erényekről. Mert a mészáros ipartestület volt alelnökéről, Schubert Sándor úrról éppen most derült ki, hogy húszezer koronás sápot vágott zsebre. Ez azonban nem akadályozta meg őt abban, hogy a becsületét a bíróságnál keresse. Feljelentést tett ugyanis rágalmazás címén Reisz Dávid ellen, mert ez úgy nyilatkozott róla, hogy ő, tudniillik Schubert pénzért hajlandó lenne leszerelni a vásárpénztár ellen intézett és a lapokban is sokat tárgyalt támadásait. Sok tárgyalás, még több halasztás után végre ítéletet mondott ez ügyben Nagel járásbíró. Fölmentette a rágalmazás vádja alól Reisz Dávidot, akit Kleiner Arthur dr. ügyvéd védett, mert bebizonyosodott, hogy Schubert akkor, amikor a Mészáros Ipartestület kebelében alakult szövetkezet jéggyárat rendezett be, mint az ipartestület alelnöke, a jéggyár gépeit szállító Danubius gépgyárból húszezer koronát fogadott el. Ezt több tanú, közöttük maga az is, aki a pénzt átadta, esküvel erősített vallomásával igazolta. Az ítélet indokolásában kimondta a bíró, hogy arról, akire ilyen sápolást be lehetett bizonyítani, joggal föltehette a vádlott, hogy hajlandó sápért az érintett leszerelésre is. Elmarasztalta a bíró Schubertet kétszáz korona ügyvédi költség megfizetésére is. Schubert az ítélet ellen felebbezést jelentett be, íme, a húsdrágaság egyik oka le van leplezve. Nemcsak a munkáltatók általános kapzsisága, hanem a korrupció, a panamák is ott szerepelnek az élelmiszereket drágító okok között. Az a gépgyár bizonyára behozta magának a sápot a gépszállítás révén, mert hiszen másképp nem lett volna érdemes neki, Schubert urat megfizetni. Tehát legalább enynyivel drágábban fizette a jéggyár a gépeket, de aki a sápok természetrajzát ismeri, azelőtt nem kell magyarázni, hogy ez a húszezer korona a jéggyárnak sokkal többe került. Urak, urak, Schubert és egyéb urak, tehát csak prédikáljatok a polgári erkölcsökről, csak rágalmazzátok a jobblétért becsületesen, nyílt gazdasági harcban küzdő szervezett munkásokat. A polgárság is, ha nem vak, látja, hogy ki és mi okozza a drágaságot, a munkások pedig a tisztesség csimborasszójáról tekintenek le reátok a korrupció, a kapzsiság, a sápok posványaiban fetrengőkre. (§) A nemzeti kormány büntet. A kvótaemelő hazafiság más oldalon akarja a hazát megmenteni, ha már az osztrák támadást nem tudja vagy nem akarja visszaverni. Nem elég, hogy szocialista és nemzetiségi „izgatókkal" tölti meg az államfogházakat, hanem még ott is fokozni akarja a büntetés súlyosságát. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a fogházigazgató urak nem felső utasítás nélkül intézkednek úgy, mint például most Szegeden történt. Szegedről ugyanis a következőket jelentik: Hlinka Andrásnak, aki most a szegedi államfogházban tölti két évre szóló büntetését, eleinte igen sok látogatója volt, az utóbbi időben azonban az igazgató csak a legközelebbi rokonoknak engedi meg, hogy Hlinkát meglátogassák. Az államfogházra ítélt többi rózsahegyi izgató a fogház egy másik pavillonjában van internálva, úgy, hogy Hlinka most egy Marusian János nevű román izgató és egy szocialista államfogoly társaságában tölti az időt. VEGYES. Nyugtázás. A kőbányai szervezett munkásoknak december 25-én rendezett mulatságán az alábbi fölülfizetések folytak be, amelyekért a rendezőség ezúton mond köszönetet: Herbert Henrik 10.—, Szémán Károly 5.40, Kollár Kálmán 5.—, Linczényi József 5.—, Sáska Zsigmond 5.—, Korda Henrik 4.—, Pudler Bernát 4.—, Guttmann A. 2.—, N. N. —.80 korona. Szikra Gyulát fölszólítja a VI. kerületi szervező bizottság, hogy a háziagitációhoz tartozó címeket kedden este adja át. Goldstein Ferenc tudassa tartózkodási helyét a szatmárnémeti pártszervezettel. GYŰLÉSEK. Vidéken : A szatmári építőmunkások e hó 12-én nyilvános gyűlést tartanak. EGYLETI HÍREK. A budapesti lakatosok szakosztályában minden kedden és pénteken este német nyelvoktatást és minden szombat este vitát rendeznek. E hó 16-ától kezdve minden csütörtökön este 8 órakor Weltner Jakab elvtárs sorozatos előadást tart a pártprogrammról, a párttaktikáról, pártsajtóról, gazdasági materializmusról. A budapesti mintakészítő munkások e hó 5-én, vasárnap délelőtt 8 órakor fontos ügyben taggyűlést tartanak. Pontos megjelenést kérnek, mert a helyiség csak fél 12 óráig áll rendekezésükre. A vas- és fémmunkás-szövetség budapesti tagjaihoz. A szövetség házának udvarán kényelmes, nagy jégpálya áll, amelyet a vezetőség a tagoknak és hozzátartozóiknak rendelkezésére bocsát. A jégpályát e hó 4-én nyitották meg. Igazolványokat a szak- és helyi csoportok és a központban pedig Földes elvtárs állítanak ki. A korcsolyázók a fentartás költségeire minden alkalommal 6 fillért fizetnek. Melegedőszoba és buffet áll rendelkezésre. Este villanyvitágítás. A jégpálya délelőtt 9-től 1 óráig, délután 3-tól 7 óráig van nyitva. A budapesti asztalosok szakosztályában (Luther utca 1/c.) vasárnap, délután fél 4 órakor Czóbel elvtárs fölolvasást tart a modern szépirodalomról. Csütörtökön este 8 órakor, ugyanott Garami elvtárs tart folytatólagos fölolvasót az osztályharcról. MULATSÁGOK. A budapesti aranyművesek, vésnökök és rokonszakmák szakegyesülete 1908. évi január hó 5-én, vasárnap, saját helyiségében (VII. ker., Kazinczy utca 46. I. em.) táncvizsgát rendez. Kezdete este fél 9 órakor. Szabad bemenet. Ruhatári díj 80 fillér. A budapesti kereskedelmi segédmunkások szakegylete e hó 5-én, este 8 órakor a „Fővárosi szegénygyermekkert-egylet" helyiségében (VII. kerület, Akácfa utca 32. szám) táncvigalmat rendez. A budapesti esztergályosok, kefekötők és kádárok szakosztálya (VIII., Kender utca 3. sz.) minden vasárnapon este 6-tól 10 óráig táncgyakorlatokat rendez. Belépődíj nincs, a ruhatár díja 40 fillér. A borbély és fodrászsegédek szakegyesülete január 5-én, vasárnap este, az Angyal-féle táncteremben (VII., Király utca 3, I. em.) szinielőadással s tánccal egybekötött kedélyes estélyt rendez. Kezdete fél 8 órakor. Tánc reggelig. Műsor ára 80 fillér.