Népszava, 1908. január (36. évfolyam, 1–27. sz.)

1908-01-05 / 5. szám

10 Kvisz Károly, kassai főpincér panaszos levélben fordult hozzánk, amelyben elmondja, hogy a kassai pincérszakegyesület a nemzetközi szocialista titkár agitációjára bojkottálta őt. A bojkott oka az, hogy ő, mint az egyesület pénztárnoka, szigorúan ra­gaszkodott az alapszabályokhoz s állást foglalt a nemzetközi irányzat ellen. Az ügyet mindenesetre figyelmébe ajánljuk az illetékes hatóságoknak. E közlemény tartalma — mint kassai tudó­sítónk jelenti — nem felel meg a valóságnak. A tényállás az, hogy Kviszt a kassai pincérek egyesülete az alapszabályok 6. §-a alapján ki­zárta az egyesületi tagok sorából. Okot erre Kvisz Károly azon eljárása adott, hogy a Szent­ Imre Kör tagjaival szövetkezve az egye­sület ellen fejtett ki működést és mint pénz­táros az egyesületi tagoktól nem akarta a befizetéseket fölvenni s ezzel is az egyesületből való kilépésre akarta őket bírni. Galádságát ezenkívül még azzal tetőzte be, hogy az egyesületet szemenszedett hazugságokkal telített levélben denunciálta a belügyminiszternél, mire a vele együtt dol­gozó szaktársai — nem pedig az egyesület vagy a nemzetközi szocialista titkár agitáció­jára — kibojkottálták. A mészárosmunkások sztrájkja. — A munkáltatók hazafiaskodnak. — A mészárosmunkások sztrájkjában ma nem állott be változás. Ugy a munkások, valamint a munkáltatók is ragaszkodnak álláspontjuk­hoz. De mig a munkások nem kérnek semmi mást, mint ami őket jogosan megilleti, addig a munkáltatók makacskodása abban merül ki, hogy a főváros húsfogyasztóit alaposan megsarcolják. Érzik is az utóbbiak, hogy zsaroló hadjára­tukat mindenfelé elitélik s ezért a húsárak emelésének keserű piruláját nemzeti szinti burkolatban akarják beadni. A munkáltatók ugyanis ma több lap utján azt híresztelték, hogy csak a külföldi munká­sokat akarják kiszorítani s helyettök magyar munkásokat alkalmazni. A munkások és a közönség ellen intézett hadjáratukat tehát hazafias tettnek akarják föltüntetni, hogy a hazafias közönség rokonszenvét ezzel megnyer­jék s a munkások mozgalma révén ismét ki­zsarolhassák a közönséget. A munkások köréből nyert értesülés szerint tény az, hogy a beles- és pacalosmunkások­nak mintegy fele cseh és morva származású munkásokból áll. Csakhogy ezek már 15—20 év óta, sőt néhányan már 30 év óta vannak Budapesten és az ilyenekkel szemben éppen­séggel nem lehet a „külföldi" jelzőt alkal­mazni. Ezek már magyarok, legalább is annyira, mint a mesterek, akiknek túlnyomó része tudvalevőleg nem beszél, vagy csak alig tud magyarul s a magyarul tudó mészáros­mesterek között is általában német a társal­gási nyelv. A mészárosmesterek hirtelen haza­fias fölbuzdulása tehát nagyon is összefügg a saját zsebük érdekével. Alig hihető, hogy a főváros polgársága annyira bárgyú legyen, hogy bevegye a mesterek maszlagját. De különben is hasztalan igyekeznének a sztrájkolók helyett született magyar munká­sokat alkalmazni, mert a magyar segédek is künn vannak a sztrájktanyán és nincs közöt­tük sztrájkbontó egy sem. A mesterek óriási fejvesztettségének legélén­kebb kifejezője az a sok „megnyugtató" nyi­latkozat, amelyet a legtöbb polgári lap útján a fogyasztókhoz intéznek. Ha a marhák levá­gásából vennék ki annyira a részüket, mint a nyilatkozatok gyártásából, úgy még lehetne szó arról, hogy a fővárosra nem köszönt rá a husinség. De a jelen körülmények között ez csak hiú ábránd. A húsipari munkások különben nyilvános gyűlést tartanak vasárnap délután három óra­kor a József főherceg szálló nagytermében (Baross-tér 2), ahol megbeszélik a további te­endőket. NÉPSZAVA 1908 jannuár 4. TŐKE ÉS MUNKA. BUDAPEST. A címfestőmunkások a Bruchsteiner és Stern-féle műhelyt a munkásokkal való durva bánásmód miatt bojkott alá helyezték. E mű­helyben a munkásoknak minden szavára és mozdulatára kémekkel ügyeltetnek és minden csekélységért kirúgással fenyegetik őket. Ön­érzetes munkás kerülje e műhelyt. Budapest befekötőmunkások részére szigorú zárlat alatt áll. VIDÉK. Kefekötősztrájk Győrben. Klein Samu és Társa kefegyárának összes munkásai bérharcba léptek. Kefekötőmunkás ne utazzék Győrbe. A győri vagyongyár kovácsosztálya boj­kott alatt áll. _ KÜLFÖLD. Kétszázezer munkás kizárása. Londonból táviratozzák. A gyapotmunkások bérmoz­galma Lancashireben kritikus ponthoz ért. A gyapotiparosok szövetsége vette kezébe az ügyet és kijelentette, hogy arra az esetre, ha a sztrájkoló munkások nem veszik föl a mun­kát, kizárják a munkásokat, amely esetben mintegy 200.000 munkás és munkásnő válna keresetnélkülivé. TÖRVÉNYSZÉK. (§) Húszezer koronás sáp. Soha jobbkor nem jöhetett volna az a tárgyalás, amely most szombaton folyt le a budapesti büntető járás­bíróságnál s amelyben Schubert Sándor, a budapesti mészáros ipartestület elnöke volt a panaszos. A most kitört mészáros-sztrájk al­kalmával éppen ugy, mint máskor s éppen ugy, mint más kizsákmányolók, a húsipari munkáltató urak is a drágaság miatt a sztrájkoló munkásokat vádolják, ezekre hárít­ják a felelősséget és hogy a saját kapzsiságuk­ról eltereljék a figyelmet, a „szakegylet izga­tásaiéval rémítgetik a békés polgárokat. Ha igaz az a példaszó, hogy fejétől bűzlik a hal, akkor éppen a húsipari uraknak jobb most hallgatni­a az erkölcsökről, meg a tisz­tességről és egyéb polgári erényekről. Mert a mészáros ipartestület volt alelnökéről, Schu­bert Sándor úrról éppen most derült ki, hogy húszezer koronás sápot vágott zsebre. Ez azon­ban nem akadályozta meg őt abban, hogy a becsületét a bíróságnál keresse. Feljelentést tett ugyanis rágalmazás címén Reisz Dávid ellen, mert ez úgy nyilatkozott róla, hogy ő, tudniillik Schubert pénzért haj­landó lenne leszerelni a vásárpénztár ellen intézett és a lapokban is sokat tárgyalt táma­dásait. Sok tárgyalás, még több halasztás után végre ítéletet mondott ez ügyben Nagel járásbíró. Fölmentette a rágalma­zás vádja alól Reisz Dávidot, akit Kleiner Arthur dr. ügyvéd védett, mert be­bizonyosodott, hogy Schubert akkor, amikor a Mészáros Ipartestület kebelében alakult szö­vetkezet jéggyárat rendezett be, mint az ipar­testület alelnöke, a jéggyár gépeit szállító Danubius gépgyárból húszezer koronát foga­dott el. Ezt több tanú, közöttük maga az is, aki a pénzt átadta, esküvel erősített vallomá­sával igazolta. Az ítélet indokolásában kimondta a bíró, hogy arról, akire ilyen sápolást be lehetett bizonyítani, joggal föltehette a vádlott, hogy hajlandó sápért az érintett leszerelésre is. El­marasztalta a bíró Schubertet kétszáz korona ügyvédi költség megfizetésére is. Schubert az ítélet ellen felebbezést jelentett be, íme, a húsdrágaság egyik oka le van lep­lezve. Nemcsak a munkáltatók általános kap­zsisága, hanem a korrupció, a panamák is ott szerepelnek az élelmiszereket drágító okok között. Az a gépgyár bizonyára behozta ma­gának a sápot a gépszállítás révén, mert hi­szen másképp nem lett volna érdemes neki, Schubert urat megfizetni. Tehát legalább eny­nyivel drágábban fizette a jéggyár a gépeket, de aki a sápok természetrajzát ismeri, azelőtt nem kell magyarázni, hogy ez a húszezer ko­rona a jéggyárnak sokkal többe került. Urak, urak, Schubert és egyéb urak, tehát csak prédikáljatok a polgári erkölcsökről, csak rágalmazzátok a jobblétért becsületesen, nyílt gazdasági harcban küzdő szervezett mun­kásokat. A polgárság is, ha nem vak, látja, hogy ki és mi okozza a drágaságot, a mun­kások pedig a tisztesség csimborasszójáról tekintenek le reátok a korrupció, a kapzsiság, a sápok posványaiban fetrengőkre. (§) A nemzeti kormány büntet. A kvótaemelő hazafiság más oldalon akarja a hazát megmenteni, ha már az osztrák támadást nem tudja vagy nem akarja visszaverni. Nem elég, hogy szocialista és nemzetiségi „izgatókkal" tölti meg az államfogháza­kat, hanem még ott is fokozni akarja a büntetés súlyosságát. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a fogház­igazgató urak nem felső utasítás nélkül intézked­nek úgy, mint például most Szegeden történt. Sze­gedről ugyanis a következőket jelentik: Hlinka Andrásnak, aki most a szegedi állam­fogházban tölti két évre szóló büntetését, eleinte igen sok látogatója volt, az utóbbi időben azon­ban az igazgató csak a legközelebbi rokonoknak engedi meg, hogy Hlinkát meglátogassák. Az államfogházra ítélt többi rózsahegyi izgató a fog­ház egy másik pavillonjában van internálva, úgy, hogy Hlinka most egy Marusian János nevű román izgató és egy szocialista államfogoly társaságában tölti az időt. VEGYES. Nyugtázás. A kőbányai szervezett munkások­nak december 25-én rendezett mulatságán az alábbi fölülfizetések folytak be, amelyekért a rendezőség ezúton mond köszönetet: Herbert Henrik 10.—, Szémán Károly 5.40, Kollár Kálmán 5.—, Linczényi József 5.—, Sáska Zsigmond 5.—, Korda Henrik 4.—, Pudler Bernát 4.—, Guttmann A. 2.—, N. N. —.80 korona. Szikra Gyulát fölszólítja a VI. kerületi szer­vező bizottság, hogy a háziagitációhoz tartozó cí­meket kedden este adja át. Goldstein Ferenc tudassa tartózkodási helyét a szatmárnémeti pártszervezettel. GYŰLÉSEK. Vidéken : A szatmári építőmunkások e hó 12-én nyil­vános gyűlést tartanak. EGYLETI HÍREK. A budapesti lakatosok szakosztályában min­den kedden és pénteken este német nyelvoktatást és minden szombat este vitát rendeznek. E hó 16-ától kezdve minden csütörtökön este 8 órakor Weltner Jakab elvtárs sorozatos előadást tart a pártprogrammról, a párttaktikáról, pártsajtóról­, gazdasági materializmusról. A budapesti mintakészítő munkások e hó 5-én, vasárnap délelőtt 8 órakor fontos ügyben tag­gyűlést tartanak. Pontos megjelenést kérnek, mert a helyiség csak fél 12 óráig áll rendekezésükre. A vas- és fémmunkás-szövetség budapesti tagjaihoz. A szövetség házának udvarán kényel­mes, nagy jégpálya áll, amelyet a vezetőség a tagoknak és hozzátartozóiknak rendelkezésére bocsát. A jégpályát e hó 4-én nyitották meg. Iga­zolványokat a szak- és helyi csoportok és a köz­pontban pedig Földes elvtárs állítanak ki. A kor­csolyázók a fentartás költségeire minden alkalom­mal 6 fillért fizetnek. Melegedő­szoba és buffet áll rendelkezésre. Este villanyvitágítás. A jégpálya délelőtt 9-től 1 óráig, délután 3-tól 7 óráig van nyitva. A budapesti asztalosok szakosztályában (Lu­ther­ utca 1/c.) vasárnap, délután fél 4 órakor Czó­bel elvtárs fölolvasást tart a modern szépiroda­lomról. Csütörtökön este 8 órakor, ugyanott Ga­rami elvtárs tart folytatólagos fölolvasót az osz­tályharcról. MULATSÁGOK. A budapesti aranyművesek, vésnökök és ro­konszakmák szakegyesülete 1908. évi január hó 5-én, vasárnap, saját helyiségében (VII. ker., Ka­zinczy­ utca 46. I. em.) táncvizsgát rendez. Kezdete este fél 9 órakor. Szabad bemenet. Ruhatári díj 80 fillér. A budapesti kereskedelmi segédmunkások szakegylete e hó 5-én, este 8 órakor a „Fővárosi szegénygyermekkert-egylet" helyiségében (VII. kerület, Akácfa­ utca 32. szám) táncvigalmat rendez. A budapesti esztergályosok, kefekötők és kádárok szakosztálya (VIII., Kender­ utca 3. sz.) minden vasárnapon este 6-tól 10 óráig táncgyakor­latokat rendez. Belépődíj nincs, a ruhatár díja 40 fillér. A borbély és fodrászsegédek szakegyesülete január 5-én, vasárnap este, az Angyal-féle tánc­teremben (VII., Király­ utca 3, I. em.) szinielőadás­sal s tánccal egybekötött kedélyes estélyt rendez. Kezdete fél 8 órakor. Tánc reggelig. Műsor ára 80 fillér.

Next