Népszava, 1908. január (36. évfolyam, 1–27. sz.)

1908-01-05 / 5. szám

1908 január 1. 1 NÉPSZAVA menjen el a Verseny­ utcai postahivatalba, hogy ott az 1000 koronás utalványnak kikézbesítését megsürgesse. A 9500 korona pénzeslevél érkezésé­ről csak a rokonoktól szerzett tudomást. Tanú volt az, aki Pálné megbízásából alkudozott Eránosszal a mármarosszigeti ingatlanra. Eránoszné oly nagy nyomorban volt férje halála után, hogy özvegységének első napján már a tanú adott neki két forintot, hogy főzni tudjon. Mikor a tanú szemrehányást tett Eránosznak, hogy hová teszi azt a sok pénzt, ez kijelentette, hogy csakis az istennek tartozik számadással. Neki Eránosz Ferenc megmondta, hogy Eránosz István közölte vele, kiknél van követelése s kiknek adott pénzt. Balla Károly árvaszéki jegyző tanúnak Eránosz István nagybátyja volt. Emlékszik arra, hogy Eránosz Ferenc közölte vele a kávéházban, hogy Eránosz István bevallotta neki, hogy a 9000 ko­ronát Gannarinak adta. Magyary Margit, Szlányi huszárkapitány törvé­nyesen elvált felesége vallomásában nagyon tisz­tességes embernek ismeri Gennarit, aki sohasem mutatta magát önző, haszonleső embernek. A tanú vallomásában lelkesedéssel beszélt a spiritizmus­ról, megemlítve, hogy a szeánszozó társaságnak Gennari közkedvelt, tisztelt tagja volt. Másfél évvel ezelőtt Gennari már említette a tanú és anyja előtt, hogy neki van egy pár ezer koronája a családja számára, egy bekövetkezhető szerencsét­lenség esetére. Vallotta, hogy Kovács dr. irodájá­ban Eránosz Ferenc fenyegette följelentéssel Gennarit, hogy ő és az anyja beszélték rá Genna­rit arra, hogy egyezkedjék ki az Eránosz családdal. Vosits Zoltán dr. ügyvédjelölt Eránosz irodájá­nak az alkalmazottja volt Tud arról, hogy Eránosz már az ügyvédi irodájában is a jó angyal taná­csaira hallgatott. Pál Manoné okleveles állami tanítónő vette meg Eránosztól 10.000 koronáért a máramarosszigeti házat. Tanú ezen vételnek történetét mondta el. Bay Alajos festőművész és vívómester vallomá­sában előadta, hogy a szeánszoknak ő volt az el­nöke s a médium mindig Gennári volt. Elmondta, hogy a szellem tanácsára az Eránosz pénzén foly­tatott vállalkozás tiszta hasznát rendesen meg­osztotta Gennárival. Az elnök azután a tárgyalás folytatását kedden délelőtt 9 órára halasztotta el. Tisztítsuk meg könyvtárainkat. — A munkásegyletek figyelmébe. —­ ­ Mikor a kezdő szakegyletek és képzők anyagi erők hiján adományokból­ állították , össze, könyvtáraikat, hogy tagjaik szellemi fejlődé­sének eszközeit megteremtsék, nagy örömmel fogadtak minden könyvet, amit a lelkes buz­galom ajánlott. A legtöbb szakegylet könyv­tárába becsempésződött egy olyan könyv is, amelynek értéktelensége és silánysága meg­háborgatja a könyvek egyetértését. Nem akarjuk senkire sem erőszakolni azt a hitet, hogy csakis szocialista könyveket szabad olvasni. Nem hirdetjük soha, hogy az ellenvélemény felől ne tájékozódjanak elv­társaink. Bizonyos, hogy csakis az olvasson szocialistaellenes irodalmat, akinek önkriti­kája már kifejlődött. Nem félelemből mond­juk ezt, mintha talán attól tartanánk, hogy az ellenfeleink könyvei eltántorítják elvtár­sainkat, hanem csakis az a tapasztalat int erre bennünket, hogy a szocialistaellenes könyveket csakis akkor lehet megérteni,ha a szocializmus­sal tisztában vagyunk. A szocialistaellenes köny­vek javarésze csak „cáfolatok" akarnak lenni. Szinte a logika megköveteli, hogy előbb ol­vassuk a szocialista könyveket és csak azután a „cáfoló" könyveket. Ha kerülnek is könyvtárainkba szocialista­ellenes könyvek, az nem oly baj, mint az, hogy az üres, jelentéktelen szenyirodalom is gyakorta képviselve van. Nemcsak a ruhából nő ki az ember, hanem a könyvek szelleméből is. A társadalmi fejlő­dés megváltoztatja az embernek ízlését, szel­lemi táplálékát, meggyőződését. Ma már a pro­letárságnak is megvan a maga művészeti értéke, a tudományos vágya. A betű, a könyv fegyver a kezünkben. Valóban igaz, hogy a mi fegyverünk a tudomány. Minden ember cse­lekedetében szerzett benyomásai, ismeretei ol­vadnak föl. A benyomások, az ismeretek föl­gyülemlenek az ember agyában, mint valami gyújtókamrában és forrva-tüzelve hajtják az embert cselekvésre. Nagyon óvato­san kell tehát megválogatnunk a könyveket, mert ha azokban nem olyan elvek és isme­retek, nem olyan események és tények van­nak megvilágítva, amelyek a munkásság tár­sadalmi és politikai cselekvéseinek fejlesztői, megbénítják önönmagunk fejlődését és a pro­letárság harcát. Nem szabad könnyelműen elbírálni a kér­dést. Végre is ma már átestek a szakegyletek a kezdeti nehézségein. Nincs egy se, amelyet a könyvbeszerzés anyagi gondja gyötörne. Itt az ideje, hogy tisztítsuk meg könyvtárain­kat. Egyrészt már van pártirodalmunk is, másrészt a­­Vepszerva-köny­vkereskedés magas igényű könyvtárt is ki tud elégíteni a hasz­nálható könyvek egész sorozatával. Minden rossz könyv egy jónak a helyét szorítja ki. Beniczky Bajza-féle szépirodalomnak, De­mester-féle történetnek, Nick Carter-féle ponyvairodalomnak nem szabad benne lenniö a munkáskönyvtárban. Milyen nevetséges volna az a katona, aki XVI. századbeli fegyverrel akarna csatázni manlicheres katonasággal. Ugyanilyen szomorú az, amikor jó könyvek helyett elavult, rossz, undok könyveket szolgálnak a könytárak tag­jainknak. Meg kell tisztítanunk a könyvtárainkat. Nem kell félni, hogy üresen marad a kihajított könyvek helye. De ha üresen maradna, még az is jobb volna. Valósággal megcsúfolja egy sereg könyv könyvtárainkban a nevelésnek és művelődésnek az elvét, amelyet szolgálni akarunk. A könyvekről lehet megismerni az embere­ket. Elévült könyvek olvasói maguk is kikop­nak. Cselekvésük nem felelhet meg előrehaladó osztályuk követelményeinek. A könyvtárak tisztítása elsőrangú feladat. Az osztályöntudat élesítését csakis megfelelő könyvekkel érhetjük el. Politikai harcunk, gazdasági küzdelmünk megköveteli, hogy a szakegyessületek és m­un­kásképzők gondoskodjanak becsületes, jó könyvekről. Szórjuk ki a rossz könyveket és tegyük helyükre az új, jó könyveket, amelyeknek minden betűje egy-egy megedzett katonája a proletárság harcának. PÁRTÜGYEK. A Népszava könyvkereskedése érte­síti az elvtársakat, hogy az összes párt­kiadványok e hó 10-ikétől kezdve az Ál­talános Fogyasztási Szövetkezet összes üz­leteiben kaphatók lesznek. A szatmári pártszervezeti e hó 12-én, vasárnap tartja évi gyűlését a következő napi­renddel: 1. Jelentések 2. A föl­mentvény meg­adása. 3. Az új vezetőség megválasztása. 4. Indítványok. 5. interpellációk. Az újpesti földmunkások­ bizalmi férfiait érte­síti az újpesti párttitkárság, hogy e hó 5-én, va­sárnap délután 2 órakor, a csoport helyiségében, Rózsa­ utca 18. szám alatt, bizalmi férfi ülés lesz. A bizalmi férfiakat felkéri a titkárság, hogy teljes számban jelenjenek meg. SZERVEZKEDÉS. Az újpesti összválasztmány e hó 8-án, szer­dán este 8 órakor,, a Munkásképzőben (Gyár­ utca 41), fontos ügyben ü­lést tart. Az újpesti pártmulatság­ rendezői e hó 8-án, szerdán este 8 órakor a párttitkárság helyiségében leszámolás céljából jelenjenek meg. III. kerület. Az összes csoport és tömbvezetők, utcai és házi bizalmi férfiak, választójoggal bíró elvtársak, valamint az alábbi elvtársak ehó 6-án, hétfőn este 7 órakor a Gambrinus-féle vendéglő-­­ ben (Polgár­ tér 3.) fontos ügyben okvetlenül jelen­jenek meg: Csuka Károly, Edelstein Leó, Spill­mann János és Vilmos, Dietz, Herold Károly, Harrer Rezső, Szabó Géza, Kriszt András, Bicsák Ferenc, Bohr János, Graff Béla, Stadler Miklós, Schmied Jakab és János, Harrer Lipót, Kreutz Imre. A VI. kerületi szervező bizottság­ e hó 5-én, vasárnap, délelőtt 10 órakor a szokott helyen ülést tart. IX. kerület, 7. csoport: A Drégely­ utcai összes n­épszopa-előfizetők és bizalmi férfiak e hó 6-án, délután 3 órakor a malommunkások helyiségében (Gróf Haller­ utca 4) értekezletet tartanak. Huszonöt esztendő. — A Könyvnyomdászok Szakkörének negyedszázados jubileuma. — Most ünnepli a Könyvnyomdászok Szak­köre fönnállásának huszonötéves jubileumát. A Szakkör, amelyne­k hivatása a szakmabeli tudás terjesztése, s szakirodalom fejlesztése büszkeséggel tekinthet vissza a negyedszáza­dos múltra, amely idő alatt egész gárdáját nevelte a szakképzett­ nyomdászoknak. A jubiláló Szakkör megalapításának esz­méje a múlt század nyolcvanas éveibe nyúlik vissza. Ekkor alakították meg a mai Szak­kört a ,,Magyar Nyomdászok Köre" címmel, amelynek célja főleg a magyarosítás volt. Ezt a tagok az összejöve­teleken szavalatok elő­adásával, eredeti dolgozatok fölolvasásával igyekeztek elérni. A Kör vagyona ebben az időben 7 forint és 3 krajcárt tett ki. 1882 szeptember 10-én tartották meg a mai Szakkör alakuló kör gyűlését és az uj egyesü­letnek a ,.Budapesti Könyvnyomdászok Társas­köre" címet adták. Ezt a címet 1890 junius 22-éig viselte, amikor aztán átalakult a most jubiláló Könyvnyomdászok Szakkörére. A „Magyar Nyomdászok Évkönyve" kiadását időközben a Társaskör vette át és ma is a Szakkör adja ki. A mikor a „Budapesti Könyvnyomdászok Társasköre" átalakult a mai Szakköré, 129 rendes és 28 pártoló tagja volt. A Grafikai Szemle, a Szakkörnek ma legszámottevőbb hi­vatalos közlönye az 1890-iki árszabálymozga­lom idejében jelent meg. 1893-ik év január 8-iki havi ülés 50 forintot szavazott meg a Gutenberg-szobor alapja javára s ez képezi a magvát a ma már jelentékennyé növekedett szoboralapnak. A Szakkör fönnállása egész ideje alatt min­den eszközt megragadott, hogy kitűzött célját, tagjainak szellemi nevelését elérje. E célból rendszeres fölolvasási­akat, szakkiállításokat, kedélyes összejöveteleket tartott. A Szakkör tagjainak­ létszáma jelenleg: ren­des tag 1402, tisztelett­eli tag 11. A kör va­gyona 1907 szeptember végén, készpénzben 5521 korona 55 fillér, a hitelszövetkezi rész­vényekben 100 korom, a Gutenberg-szobor­alap 421 korona 05 fillér, Ács Mihály-alap 532 korona 25 fillér, szakirodalmi alap 248 korona 37 fillér. A kísérleti nyomda leltári értéke 11.600 korona 12 fillér. A Könyvnyomdászok Szakköre huszonötesz­tendős fennállása alkalmából január 5-én, va­sárnap délelőtt 10 órakor a Gutenberg­ Otthon dísztermében (VIII. ker., Bérkocsis­ utca 1. sz.) díszközgyűlést tart. Ugyanaznap este pedig társasvacsorát rendez. A Szakkör a jubileu­mi ünnepéllyel kapcso­latosan 5-én és 6-án délelőtt a Könyvnyomdá­szok és Betűöntők SZa­kegyesülete termeiben (Kölcsey­ utca 2. félemelet) Spitz Adolf elvtárs munkáiból és külföldi modern gyűjteményei­ből nemzetközi nyoma­tvány-kiállítást rendez. ­ A IX. kerületi szervező bizottság e hó 5-én, vasárnap délután fél 3 órakor, a Sverteczky-féle vendéglőben (Ferenc­ tér 13) ülést tart. Tóth elv­társ okvetlenül jelenjék meg. SZAKMO­ZG­ALOM. A IV-ik szakszervezeti kongresszus az Újvárosháza (IV., Víci­ utca 62—64.) nagy­termében fog megtartatni. A tárgyalások ja­nuár hó 5-én, reggel 9 órakor kezdődnek.­­ Ugyancsak január 5-én este 8 órakor is­merkedési estély lesz a Putzer-féle vendég­lőben (VII., Aréna­ út 80.). A küldöttek szó­rakozásáról az Általános Munkás-Dalegylet gondoskodik. Belépti jegyül a küldöttek kongresszusi igazolványa szolgál. Eg­y főpincér panasza. A „Magyarország" című lap egyik számában a fenti cím alatt a következőket közölte:

Next