Népszava, 1908. február (36. évfolyam, 28-52. sz.)

1908-02-09 / 35. szám

1908 február 11. Horovicz Gábor, mint fölbujtó, Takács József, Wolf Márton, Király István, Dobozi Sámuel, Horváth István, Szabó Imre, Klein Ferenc, Bodon János, Lovassy János és Haifeld Mihály elvtársak, mint tettesek. Védők voltak: dr. Pető Sándor és dr. Ladányi Ármin elvtárs. A beidézett körülbelül negyven tanúnak ki­hallgatása az egész napot igénybe vette. A tanúk egy nagy része bebizonyította, hogy a vádlottak ott sem voltak a verekedés szín­helyén. Nem érték tehát Mezőfiék céljukat, mert még Takács József elvtársra sem tudták rá­bizonyítani azt, amit akartak. A bíróság az ő ügyében újabb bizonyítást rendelt el. A tárgyalásnak egyik érdekes jelenete volt Popovics Tódor tanú­vallomása. Ez az ember, aki annak idején Mezőfi román agitátora volt, részt vett a vacsorán, sőt meg is sebe­sült, kijelentette, hogy a Mezőfiék pártjának azért nem híve már, mert meggyőződött arról, hogy ott becsületes embernek nincs helye. A pofont megkapták ma Mezőfiék a bíró­ságtól is. Vádaskodásukkal alaposan fölsültek KÉPSZAVA A reakció ügyvédjei. A ráckevei basa.­­becsülete. A szolg­abiró Régóta­­ ismerjük már Pestpilissoltkiskun vármegye ráckevei járásának szolgabiráját. Elvtársaink gyűléseit százával tiltotta és tiltja be; a házaiból csak ugy kirí a butaság, a korlátoltság, a gyűlölet a munkások mozgal­mával szemben. Ennél a ráckevei basánál jelentettek be népgyűlést 1906 novemberében csepeli elvtársaink,­ akiknek gyűlését termé­­­­szetesen betiltotta. A zöldségkertből ki kell szednünk a javát, hogy annál jobban meg­érthessük a következményeit. A ráckevei basa ukázában az „indokok" közt szóról-szóra ezek olvashatók: Tapaszthat­ó^|51<^uló sztráj­ •­kok, általános munkásr a Varga SöK, "'"az elégedetlen­­­­­kedés mesterséges szitása, a közrend-, személy- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, mindannyiszor a népgyűlések tartásával hivatásosan és üzletileg fog­­­­lalkozó egyének által tartott izgató szónoklatok következtében állottak elő. .... magánosok avagy szervezetek üzleti és­­ magánérdekeinek minél teljesebb kielégithetése rendszerint az inditó oka a népgyűlések ily gya­kori egybehivásának .... . . . .­minden vasárnap egy és ugyanazon napi­rend tárgyaltatik ugyanazon fizetett szónokok ál­tal .... .... a nagyközönség jogai az egyesek által önös érdekek kielégítésére használtatnak ki .... .... főleg pedig a csepeli munkásság nyugal­mának, és Csepel község belrendjének megóvása és f­Titartása érdekében a bejelentés ezúttal tudo­másul vehető nem volt . . . . Elvtársaink megbízásából László Jenő ügy­véd elvtársunk fölebbezett a betiltó hatá­rozat ellen Pest vármegye alispánjához. Nem azért fölebbezett, mintha a hírhedt Fazekastól azt várta volna, hogy a ráckevei basának a körmére koppint, hanem hogy erélyesen visszautasítsa elvtársainknak piszkos megrá­galmazását. Az alispán természetesen ,,indo­kaiból" helybenhagyta a csepeli gyülésbe­tiltást, de egyúttal „László Jenő ügyvédnek a felebbezésében használt sértő kifejezések miatt fegyelmi úton leendő felelősségre vonása vé­gett az iratokat a budapesti ügyvédi kamarához áttenni" rendelte. Az alispáni ukázt a koalí­ció belügyminisztere fél év elteltével, szokása szerint, szintén jóváhagyta és most m­ár a budapesti ügyvédi kamara megkaparinthatta a karmai közé dobott zsákmányt, László Jenő elvtársunkat — és nem az ügyvédet. Józan és­szel még gondolnunk sem szabad, hogy nem a szocialistára vadásztak, hanem az ügy­védre, amikor László elvtárs a ráckevei őrült és durva piszkolódó rágalmakra válaszul a következő „sértő" kifejezéseket írta: ... Fölhívjuk egyszersmint az Alispán urnák figyelmét arra, hogy az I-ső fokú hatóság orvul fogalmaz, amikor bennünket a népgyűlések tartá­sával hivatalosan és üzletszerűen foglalkozó egyé­neknek tüntet föl. Már itt sietünk visszautasítani az I-ső fokú hatóság rágalmait: a munkásai, szer­vezetei semmiféle üzleti érdeket nem szolgálhatnak. Minden művelt ember az egész világon tisztelettel és elismeréssel hajlik meg a munkások szervezetei előtt. A budapesti ügyvédi kamara választmánya szolgalelkűen Baracs Móric Marcell ügyészének indítványára László Jenő elvtárs ellen el­rendelte a fegyelmi eljárást és őt vizsgálat­i mellőzésével vád alá is helyezte. A fegyelmi bíróság tegnap tartotta meg ez ügyben a tár­gyalást, amelyen Nagy Dezső ügyvéd és koalí­ciós képviselő elnöklésével Enessey Pál, Stern Samu, Glasner Samu és Graber Károly ügy­védek voltak a bírák. László elvtárs kérelmére fölolvasták a ráckevei ukázok után a gyűlés­betiltások halmazát a pestmegyei szolgabírák tollából, hogy bemutassa szemmellátható­lag Ázsia gyülekezési szabadságát­ — a szo­cialisták számára. A radikális demokrata frá­zisok hőse, Baracs Móric mégis vádat emelt elvtársunk ellen, megbüntetését kívánta, de enyhe ítéletet kért, mert a szolgabíró megsér­tését, szerinte, elvtársunk a fölhevülésnek és nem a higgadt megfontolásnak egy pillana­tában követte el. Ezután László Jenő elvtársunk kezdte meg védelme előadását, de csak megkezdte. Kijelen­tette, hogy igenis előre megfontolva, szinte ön­magát mérsékelve, öntudattal használta a rác­kevei szolgabíró ellen az orvul rágalmazó szavakat az elvtársai ellen hivatalos helyről jövő féktelen inzultusokkal szemben. Kijelen­tette, hogy a fegyelmi bíróság ítéletét akár fölmentő, akár elítélő legyen, nyugodtan vár­ja... Tovább nem folytathatta elvtársunk, mert a védelem bajnoka, Baracs Móric félbeszakí­totta és méltatlankodva kifakadt. A radikális pózember viselkedésétől vérszemet kapott a koalíciós józsefvárosi Nagy Dezső elnök is és hosszabb leckéztetésben részesítette elvtársun­kat, aki türelmesen végighallgatta a fiók­zsitvaviaskodást. Mikor László­­ elvtárs látta, hogy "a bíróság némán tűri a védelem elfoj­tását, csak annyit mondott, hogy az elhangzott beszédek után a védelem jogával nem él. A fegyelmi bíróság ezután sietve meghozta ítéletét, amellyel László Jenő ügyvéd elvtár­sunkat 100 korona pénzbírságra ítélte, mert felebbezésében a gyű­lést betiltó hatósági sze­mély ellen azt a kifejezést használta, hogy „orvul rágalmaz". Ezt az ítéletet nem a jó vidéki fiskálisok kara, hanem Ázsia állítólag­ első ügyvédi ka­marájának fegyelmi bírósága merészelte ki­hirdetni a koalíciós uralom harmadik eszten­dejében, r­s ezek a Dezsők Móricok és • aka íftat^ai^tdrtvtf­edés,^ tekedés és 'Bömbölé­s u­tán, bóldogál's rúgnak' egyet'szocia­lista kartársukon, hogy szolgálatot tehessenek a reakciós megyei kozákoknak. László Jenő elvtársunk azonban ezentúl is teljesíteni fogja az öntudatos ügyvéd kötelességét. ; SZERVEZKEDÉS. V. kerület. A következő utcákban lakó elvtár­sak és széps?önt-előfizetők hétfőn este 7 órakor a Kajlinger-féle vendéglőben (Váci-út 56) okvetlenül jelenjenek meg: Váci-út 50—98-ig, Visegrádi-utca 30—100-ig (páratlan és páros oldal), W­ahrmann­utca, Thurzó-, Ipoly-, Zápolya-, Garam-, Bessenyei-, Tutaj-, Vág-, Tisza-, Dráva-, Párkány-, Véső-, Kárpát-, Berzenczei-utcák. Továbbá : Balázs János, Balk Lajos, Balogh István, Brédi Béla, Farkas Jakab, Fabó Lajos, Hegyi Flórián, Gatser József, Harenzisch József, Lembacher Vilmos, Spirer Jó­z­zsef, Schmiedl György, Szász István, Müller József,­­ Varga József és Takács László. IX. kerület, hetedik csoport. A következő ut­­cákban lakó elvtársak és A­r­isztina-előfizetők hét­főn este 8 órakor jelenjenek meg a Franke-féle vendéglőben (Soroksári­ út 18, Ipar-utca sarok), s ahol a csütörtökön elmaradt értekezletet tartják­­ meg: Mester-utca (páratlan oldal), Gróf Haller-, Drégely-, Dandár- és Liliom-utca, Ferenc-körút (páratlan oldal) és Soroksári-út. IX. kerület, hatodik csoport. A Gát- és Ba­­­nolder-utcában (Márton-utcától a Vásár­térig) lakó elvtársak kedden este fél 8 órakor a Schaffer­f­éle vendéglőben (Remete­ utca 7) értekezletet tar­j­tanak. SZAKMOZGALOM. Az éttermi segédek hétfőn délután 3 órakor a­ szokott helyen bizalmi férfi ülést tartanak. A Budán dolgozó nyomdai munkásnőknek e hó 15-én, szombaton este fé­ 8 órakor a „Fácán”­vendéglő udvari termében (Medve-utca ”) Szécsi Frida elvtárs előadást tart, „A nők helyzete és a szervezkedés­ címen. A nyomdai munkásnők és elvtársnők tömeges megjelenését kérjük. A nyom­dai munkásnők szervező bizottsága, A Kereskedelmi Alkalmazottak Szabadszer­vezete folyó hó 9-én (vasárnap), délután 2 órakor tartja évi rendes közgyűlését. SZÖVETKEZETI ÜGYEK. A kecskeméti szervezett munkások e hó 9-én, délután fél 3 órakor az építőmunkások szakegyletében (Fűzfa­ utca 111. szám) értekezletet tartanak a fogyasztó­ szövetkezet céljának és hasz­nának ismertetése tárgyában. Fölhívják az érdek­lődő elvtársak figyelmét, hogy az értekezleten tö­megesen jelenjenek meg. 9 TŐKÉ ÉS MUNKA. BUDAPEST. A kalaposmunkások sztrájkja az óbudai Gross és Weisz-gyárban változatlanul folyik. A munkások összetartása a tíz heti harc után is kitűnő. A sztrájksegély olyan magas, hogy azzal egészen jól kijöhetnek a munkások. A sztrájkolók kitartását biztosítja az a körülmény, hogy a Szakszervezeti Tanács kezdeményezé­sére megkezdődött az összmunkásságtól való segélyezés is és az egyes szervezetek sorra utal­nak át nagyobb összegeket a sztrájkolók se­gítésére. Hajcsárok. Az alábbi sorok közlésére kértek föl bennünket: 1. A Liszt Ferenc­ tér 9. szám alatt épülő Abelesz­féle házban basáskodik egy Gázsi nevű pallér. Ez a jeles úr, úgy látszik, még nem tapasztalta meg a proletáröklök keménységét, mert folytonosan pimaszkodik a szervezett munkásokkal, kidobással és szemkiszúrással fenyeget bennünket, noha — és ez a csattanója a dolognak — nem is tartozunk a felügyelete alá. Ő azonban — a nagy mértékben fogyasztott alkohol következtében — jogot formál arra, hogy az épületen dolgozó különböző szak­májú munkások fölött zsarnokoskodjék. Ezúton is figyelmeztetjük a pallér urat, hogy hagyjon alább gorombaságaival, mert addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik ... 2. Van a,,Magyar Buggy­anta-gyár"-ban egy Schmid János nevü rákosfalvai lakos, aki nagy urnak kép­zeli magát, mert ugy nyilatkozik a szervezett munkásságról, hogy mind gazemberek, akik az egyletbe járnak. Szerinte, ha be tudunk oda „csalni" öt munkást, hát azért mi tíz koronát ka­punk. Lebeszéli a beiratkozni akarókat azzal, hogy mi az ő pénzüket ugy is elcigarettázuk és el­spriccerezzük. Fogadják az elvtársak az illető urat méltó tisztelettel, ha körükben megjelenik. A Pusch Henrik és Társa fémárugyár laka­tos- és fémcsiszoló műhelyét szigorú zárlat alá helyezte a szervező bizottság. A Podvinecz és Heisler-gépgyár vas- és fémmunkások részére bojkott alatt áll. A Ganz-féle villanygyár esztergályos­ mű­helye és összes esztergapadjai változatlanul, szigorú zárlat alatt állanak. A vas- és rézesztergályosok szervező bizottságának tudomására jutott, h­ogy egyesek a kizárt Ganz-­ féle villanygyári esztergályosmunkások részére " jogosulatlanul" — talán saját céljaikra — gyűjte­­­nek. Figyelmeztetik elvtársainkat, hogy csak a­­ szervező bizottság bélyegzőjével ellátott gyűjtő­j­evekre adják le adományaikat. Budapest vas- és rézesztergályosok részére­­ szigorú zárlat alatt áll. Budapest bádogos- és szerelőmunkások ré­í­szere zárlat alatt áll. VIDÉK. A győri vagyongyár kovácsműhelyére ki­mondott bojkott változatlanul fönnáll. Eger asztalos-, lakatos-, szabó-, kovács- és sütőmunkások részére zárlat alatt áll. Kassán az összes építőipari munkások ki­zárás alatt állanak. Kőmives-, ács-, asztalos-, bádogos-, lakatos-, szerelő- és szobafestőmun­kások részére a város zárlat alatt áll. A miskolci sütőmunkások szervező bizott­sága zárlat alá helyezte Miskolcot. A követ­kező műhelyeket bojkottálta : Fogel Bertalan, Mihelesz József, Klein Mór. — Sztrájkbontók: Német Gusztáv és Baross János. A nagyszalontai ácsok szervező bizottsága Kovács Lajos ácsmester nagyszalontai és ókányi munkáját zárlat alá helyezte, a szerződés be nem­ tartása végett. Mivel a kőmives- és ács­munkások Nagyszalontán kizárás előtt állnak, e hely a munkások részéről kerülendő. A budafoki hajógyári ácsmunkások bér­mozgalma — amelyről már megemlékez­tünk — változatlan. A sztrájkolók ezúton ké­rik — különösen Szeged, Apatin, Bezdán, Esztergom, Győr és Komárom hajóácsmunká­sait —­ hogy a Weisz Jakab és Mór hajómun­káit ne vállalják. A nagykanizsai asztalosmunkások mintegy két hónap előtt szerződést kötöttek a mun­káltatókkal. A szerződés megkötését nyolchó­napos kizárás előzte meg. A kizárás követ­keztében még ma is nagy a munkanélküliség. A szervező bizottság arra kéri az ország asz­talosmunkásait, hogy Nagykanizsát kerüljék

Next