Népszava, 1908. február (36. évfolyam, 28-52. sz.)
1908-02-09 / 35. szám
1908 február 11. Horovicz Gábor, mint fölbujtó, Takács József, Wolf Márton, Király István, Dobozi Sámuel, Horváth István, Szabó Imre, Klein Ferenc, Bodon János, Lovassy János és Haifeld Mihály elvtársak, mint tettesek. Védők voltak: dr. Pető Sándor és dr. Ladányi Ármin elvtárs. A beidézett körülbelül negyven tanúnak kihallgatása az egész napot igénybe vette. A tanúk egy nagy része bebizonyította, hogy a vádlottak ott sem voltak a verekedés színhelyén. Nem érték tehát Mezőfiék céljukat, mert még Takács József elvtársra sem tudták rábizonyítani azt, amit akartak. A bíróság az ő ügyében újabb bizonyítást rendelt el. A tárgyalásnak egyik érdekes jelenete volt Popovics Tódor tanúvallomása. Ez az ember, aki annak idején Mezőfi román agitátora volt, részt vett a vacsorán, sőt meg is sebesült, kijelentette, hogy a Mezőfiék pártjának azért nem híve már, mert meggyőződött arról, hogy ott becsületes embernek nincs helye. A pofont megkapták ma Mezőfiék a bíróságtól is. Vádaskodásukkal alaposan fölsültek KÉPSZAVA A reakció ügyvédjei. A ráckevei basa.becsülete. A szolgabiró Régóta ismerjük már Pestpilissoltkiskun vármegye ráckevei járásának szolgabiráját. Elvtársaink gyűléseit százával tiltotta és tiltja be; a házaiból csak ugy kirí a butaság, a korlátoltság, a gyűlölet a munkások mozgalmával szemben. Ennél a ráckevei basánál jelentettek be népgyűlést 1906 novemberében csepeli elvtársaink, akiknek gyűlését természetesen betiltotta. A zöldségkertből ki kell szednünk a javát, hogy annál jobban megérthessük a következményeit. A ráckevei basa ukázában az „indokok" közt szóról-szóra ezek olvashatók: Tapasztható^|51<^uló sztráj •kok, általános munkásr a Varga SöK, "'"az elégedetlenkedés mesterséges szitása, a közrend-, személy- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, mindannyiszor a népgyűlések tartásával hivatásosan és üzletileg foglalkozó egyének által tartott izgató szónoklatok következtében állottak elő. .... magánosok avagy szervezetek üzleti és magánérdekeinek minél teljesebb kielégithetése rendszerint az inditó oka a népgyűlések ily gyakori egybehivásának .... . . . .minden vasárnap egy és ugyanazon napirend tárgyaltatik ugyanazon fizetett szónokok által .... .... a nagyközönség jogai az egyesek által önös érdekek kielégítésére használtatnak ki .... .... főleg pedig a csepeli munkásság nyugalmának, és Csepel község belrendjének megóvása és fTitartása érdekében a bejelentés ezúttal tudomásul vehető nem volt . . . . Elvtársaink megbízásából László Jenő ügyvéd elvtársunk fölebbezett a betiltó határozat ellen Pest vármegye alispánjához. Nem azért fölebbezett, mintha a hírhedt Fazekastól azt várta volna, hogy a ráckevei basának a körmére koppint, hanem hogy erélyesen visszautasítsa elvtársainknak piszkos megrágalmazását. Az alispán természetesen ,,indokaiból" helybenhagyta a csepeli gyülésbetiltást, de egyúttal „László Jenő ügyvédnek a felebbezésében használt sértő kifejezések miatt fegyelmi úton leendő felelősségre vonása végett az iratokat a budapesti ügyvédi kamarához áttenni" rendelte. Az alispáni ukázt a koalíció belügyminisztere fél év elteltével, szokása szerint, szintén jóváhagyta és most már a budapesti ügyvédi kamara megkaparinthatta a karmai közé dobott zsákmányt, László Jenő elvtársunkat — és nem az ügyvédet. Józan ésszel még gondolnunk sem szabad, hogy nem a szocialistára vadásztak, hanem az ügyvédre, amikor László elvtárs a ráckevei őrült és durva piszkolódó rágalmakra válaszul a következő „sértő" kifejezéseket írta: ... Fölhívjuk egyszersmint az Alispán urnák figyelmét arra, hogy az I-ső fokú hatóság orvul fogalmaz, amikor bennünket a népgyűlések tartásával hivatalosan és üzletszerűen foglalkozó egyéneknek tüntet föl. Már itt sietünk visszautasítani az I-ső fokú hatóság rágalmait: a munkásai, szervezetei semmiféle üzleti érdeket nem szolgálhatnak. Minden művelt ember az egész világon tisztelettel és elismeréssel hajlik meg a munkások szervezetei előtt. A budapesti ügyvédi kamara választmánya szolgalelkűen Baracs Móric Marcell ügyészének indítványára László Jenő elvtárs ellen elrendelte a fegyelmi eljárást és őt vizsgálati mellőzésével vád alá is helyezte. A fegyelmi bíróság tegnap tartotta meg ez ügyben a tárgyalást, amelyen Nagy Dezső ügyvéd és koalíciós képviselő elnöklésével Enessey Pál, Stern Samu, Glasner Samu és Graber Károly ügyvédek voltak a bírák. László elvtárs kérelmére fölolvasták a ráckevei ukázok után a gyűlésbetiltások halmazát a pestmegyei szolgabírák tollából, hogy bemutassa szemmelláthatólag Ázsia gyülekezési szabadságát — a szocialisták számára. A radikális demokrata frázisok hőse, Baracs Móric mégis vádat emelt elvtársunk ellen, megbüntetését kívánta, de enyhe ítéletet kért, mert a szolgabíró megsértését, szerinte, elvtársunk a fölhevülésnek és nem a higgadt megfontolásnak egy pillanatában követte el. Ezután László Jenő elvtársunk kezdte meg védelme előadását, de csak megkezdte. Kijelentette, hogy igenis előre megfontolva, szinte önmagát mérsékelve, öntudattal használta a ráckevei szolgabíró ellen az orvul rágalmazó szavakat az elvtársai ellen hivatalos helyről jövő féktelen inzultusokkal szemben. Kijelentette, hogy a fegyelmi bíróság ítéletét akár fölmentő, akár elítélő legyen, nyugodtan várja... Tovább nem folytathatta elvtársunk, mert a védelem bajnoka, Baracs Móric félbeszakította és méltatlankodva kifakadt. A radikális pózember viselkedésétől vérszemet kapott a koalíciós józsefvárosi Nagy Dezső elnök is és hosszabb leckéztetésben részesítette elvtársunkat, aki türelmesen végighallgatta a fiókzsitvaviaskodást. Mikor László elvtárs látta, hogy "a bíróság némán tűri a védelem elfojtását, csak annyit mondott, hogy az elhangzott beszédek után a védelem jogával nem él. A fegyelmi bíróság ezután sietve meghozta ítéletét, amellyel László Jenő ügyvéd elvtársunkat 100 korona pénzbírságra ítélte, mert felebbezésében a gyűlést betiltó hatósági személy ellen azt a kifejezést használta, hogy „orvul rágalmaz". Ezt az ítéletet nem a jó vidéki fiskálisok kara, hanem Ázsia állítólag első ügyvédi kamarájának fegyelmi bírósága merészelte kihirdetni a koalíciós uralom harmadik esztendejében, rs ezek a Dezsők Móricok és • aka íftat^ai^tdrtvtfedés,^ tekedés és 'Bömbölés után, bóldogál's rúgnak' egyet'szocialista kartársukon, hogy szolgálatot tehessenek a reakciós megyei kozákoknak. László Jenő elvtársunk azonban ezentúl is teljesíteni fogja az öntudatos ügyvéd kötelességét. ; SZERVEZKEDÉS. V. kerület. A következő utcákban lakó elvtársak és széps?önt-előfizetők hétfőn este 7 órakor a Kajlinger-féle vendéglőben (Váci-út 56) okvetlenül jelenjenek meg: Váci-út 50—98-ig, Visegrádi-utca 30—100-ig (páratlan és páros oldal), Wahrmannutca, Thurzó-, Ipoly-, Zápolya-, Garam-, Bessenyei-, Tutaj-, Vág-, Tisza-, Dráva-, Párkány-, Véső-, Kárpát-, Berzenczei-utcák. Továbbá : Balázs János, Balk Lajos, Balogh István, Brédi Béla, Farkas Jakab, Fabó Lajos, Hegyi Flórián, Gatser József, Harenzisch József, Lembacher Vilmos, Spirer Józzsef, Schmiedl György, Szász István, Müller József, Varga József és Takács László. IX. kerület, hetedik csoport. A következő utcákban lakó elvtársak és Arisztina-előfizetők hétfőn este 8 órakor jelenjenek meg a Franke-féle vendéglőben (Soroksári út 18, Ipar-utca sarok), s ahol a csütörtökön elmaradt értekezletet tartják meg: Mester-utca (páratlan oldal), Gróf Haller-, Drégely-, Dandár- és Liliom-utca, Ferenc-körút (páratlan oldal) és Soroksári-út. IX. kerület, hatodik csoport. A Gát- és Banolder-utcában (Márton-utcától a Vásártérig) lakó elvtársak kedden este fél 8 órakor a Schafferféle vendéglőben (Remete utca 7) értekezletet tarjtanak. SZAKMOZGALOM. Az éttermi segédek hétfőn délután 3 órakor a szokott helyen bizalmi férfi ülést tartanak. A Budán dolgozó nyomdai munkásnőknek e hó 15-én, szombaton este fé 8 órakor a „Fácán”vendéglő udvari termében (Medve-utca ”) Szécsi Frida elvtárs előadást tart, „A nők helyzete és a szervezkedés címen. A nyomdai munkásnők és elvtársnők tömeges megjelenését kérjük. A nyomdai munkásnők szervező bizottsága, A Kereskedelmi Alkalmazottak Szabadszervezete folyó hó 9-én (vasárnap), délután 2 órakor tartja évi rendes közgyűlését. SZÖVETKEZETI ÜGYEK. A kecskeméti szervezett munkások e hó 9-én, délután fél 3 órakor az építőmunkások szakegyletében (Fűzfa utca 111. szám) értekezletet tartanak a fogyasztó szövetkezet céljának és hasznának ismertetése tárgyában. Fölhívják az érdeklődő elvtársak figyelmét, hogy az értekezleten tömegesen jelenjenek meg. 9 TŐKÉ ÉS MUNKA. BUDAPEST. A kalaposmunkások sztrájkja az óbudai Gross és Weisz-gyárban változatlanul folyik. A munkások összetartása a tíz heti harc után is kitűnő. A sztrájksegély olyan magas, hogy azzal egészen jól kijöhetnek a munkások. A sztrájkolók kitartását biztosítja az a körülmény, hogy a Szakszervezeti Tanács kezdeményezésére megkezdődött az összmunkásságtól való segélyezés is és az egyes szervezetek sorra utalnak át nagyobb összegeket a sztrájkolók segítésére. Hajcsárok. Az alábbi sorok közlésére kértek föl bennünket: 1. A Liszt Ferenc tér 9. szám alatt épülő Abeleszféle házban basáskodik egy Gázsi nevű pallér. Ez a jeles úr, úgy látszik, még nem tapasztalta meg a proletáröklök keménységét, mert folytonosan pimaszkodik a szervezett munkásokkal, kidobással és szemkiszúrással fenyeget bennünket, noha — és ez a csattanója a dolognak — nem is tartozunk a felügyelete alá. Ő azonban — a nagy mértékben fogyasztott alkohol következtében — jogot formál arra, hogy az épületen dolgozó különböző szakmájú munkások fölött zsarnokoskodjék. Ezúton is figyelmeztetjük a pallér urat, hogy hagyjon alább gorombaságaival, mert addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik ... 2. Van a,,Magyar Buggyanta-gyár"-ban egy Schmid János nevü rákosfalvai lakos, aki nagy urnak képzeli magát, mert ugy nyilatkozik a szervezett munkásságról, hogy mind gazemberek, akik az egyletbe járnak. Szerinte, ha be tudunk oda „csalni" öt munkást, hát azért mi tíz koronát kapunk. Lebeszéli a beiratkozni akarókat azzal, hogy mi az ő pénzüket ugy is elcigarettázuk és elspriccerezzük. Fogadják az elvtársak az illető urat méltó tisztelettel, ha körükben megjelenik. A Pusch Henrik és Társa fémárugyár lakatos- és fémcsiszoló műhelyét szigorú zárlat alá helyezte a szervező bizottság. A Podvinecz és Heisler-gépgyár vas- és fémmunkások részére bojkott alatt áll. A Ganz-féle villanygyár esztergályos műhelye és összes esztergapadjai változatlanul, szigorú zárlat alatt állanak. A vas- és rézesztergályosok szervező bizottságának tudomására jutott, hogy egyesek a kizárt Ganz- féle villanygyári esztergályosmunkások részére " jogosulatlanul" — talán saját céljaikra — gyűjtenek. Figyelmeztetik elvtársainkat, hogy csak a szervező bizottság bélyegzőjével ellátott gyűjtőjevekre adják le adományaikat. Budapest vas- és rézesztergályosok részére szigorú zárlat alatt áll. Budapest bádogos- és szerelőmunkások réíszere zárlat alatt áll. VIDÉK. A győri vagyongyár kovácsműhelyére kimondott bojkott változatlanul fönnáll. Eger asztalos-, lakatos-, szabó-, kovács- és sütőmunkások részére zárlat alatt áll. Kassán az összes építőipari munkások kizárás alatt állanak. Kőmives-, ács-, asztalos-, bádogos-, lakatos-, szerelő- és szobafestőmunkások részére a város zárlat alatt áll. A miskolci sütőmunkások szervező bizottsága zárlat alá helyezte Miskolcot. A következő műhelyeket bojkottálta : Fogel Bertalan, Mihelesz József, Klein Mór. — Sztrájkbontók: Német Gusztáv és Baross János. A nagyszalontai ácsok szervező bizottsága Kovács Lajos ácsmester nagyszalontai és ókányi munkáját zárlat alá helyezte, a szerződés be nem tartása végett. Mivel a kőmives- és ácsmunkások Nagyszalontán kizárás előtt állnak, e hely a munkások részéről kerülendő. A budafoki hajógyári ácsmunkások bérmozgalma — amelyről már megemlékeztünk — változatlan. A sztrájkolók ezúton kérik — különösen Szeged, Apatin, Bezdán, Esztergom, Győr és Komárom hajóácsmunkásait — hogy a Weisz Jakab és Mór hajómunkáit ne vállalják. A nagykanizsai asztalosmunkások mintegy két hónap előtt szerződést kötöttek a munkáltatókkal. A szerződés megkötését nyolchónapos kizárás előzte meg. A kizárás következtében még ma is nagy a munkanélküliség. A szervező bizottság arra kéri az ország asztalosmunkásait, hogy Nagykanizsát kerüljék