Népszava, 1908. február (36. évfolyam, 28-52. sz.)

1908-02-14 / 39. szám

10 « NÉPSZAVA Az izgalmas napokban, szeptember 11-én „Készüljetek!" címen szintén a politikai sztrájk­kal foglalkozó vezércikk jelent meg, amelyben a kir. ügyészség „izgatást" keresett és ezen a címen vádat emelt lapunk ellen. A szerzősé­get Franczia István elvtárs vállalta el. Az ügyészség az egész cikket, de különösen a következő passzust inkriminálta: Az öntudatos munkásság most már el van szánva minden áldozatra. Ebben az országban, a mostani viszonyok között nemcsak emberhez méltó módon élni, de megélni sem lehet már. Itt lassú éhhalállal kell elpusztulni vagy ki kell ván­dorolni, vagy gyökeres átalakulást kell teremteni minden áron. A népszabadságért a vér sem túlsá­gosan nagy ár, ha kisebb áron nem lehet meg­szerezni. Egyebe ugy sincs a magyar munkásság­nak, mint nyomorúságos szolga élete. Ezt is nap­ról-napra kockára kell tennie a zsákmányra éhes tőke érdekében."" Nos, ha a milliomosok zsíros nyereségéért kockára tesszük életünket és egész­ségünket, ha testvéreink évenként százával pusz­tulnak el és ezrével válnak nyomorúságos koldu­sokká a gépek zakatoló kerekei között, a tárnák sötét mélységeiben, olyan lehetetlenség volna, hogy egy napon a magunk szabadságáért is far­kasszemet nézünk minden veszedelemmel? Ma volt ebben az ügyben Sárkány Lajos elnöklésével az esküdtszéki tárgyalás. A cikk fölolvasása után Franczia elvtárs kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, nem akart izgatni, csupán az akkori viszonyok hatása alatt festett történeti képet. Csak azt írta meg, ami igaz és azzal a tendenciával, amely a szociáldemokrata párt elveinek megfelel. Ezzel ki is merült a bizonyítási eljárás. A kérdések megszövegezése után az ügyész és a védő tartották meg a perbeszédeket. Hodászy dr. ügyész vádbeszéde és Pető Sán­dor dr. védelme, majd az esküdtek verdiktje alapján a bíróság kimondotta az ítéletet, amely szerint három hónapi államfogház-bü­ntetésre 05­­ a Népszava óvadékát terhelő ezer korona pénzbüntetésre ítélték Francia elvtársat. A másik ügy a következő: Maul János elv­társ a Volkssville 1907 április tizenhetedikén megjelent számában „A militarizmus melochja" cím alatt egy cikket irt, amelyben a követke­zőket mondotta el: A kormányoknak uralmuk fentartása végett van szükségük a katonaságra. Ez okból hurcolja el a fiatalságot több esztendőre hasznos működésük kö­réből és legszebb éveikben kénytelenek a kaszár­nyákban rabszolgáskodni. Ez ezt jelenti, hogy gyil­koljuk le vakon azokat, akiket a hatalom kijelöl. Azt mondják, hogy ez a haza érdekében történik. Mi is a haza? A kormányok mesterséges hatá­rokat húztak és ezeken a határokon belül volna a mi hazánk. Amit azonban mi a haza neve alatt védünk, az nem egyéb, mint a kormányok oltal­mazása. Nem értjük-e meg nemsokára, hogy ma­gunkat kölcsönösen olyan emberekért gyilkoljuk le, akik mit sem jelentenek, akik megcsalnak és kiszipolyoznak bennünket? Nem elég, hogy nekik adjuk a munkánk gyümölcsét, pénzünket és mégis jogtalanok vagyunk­? Még életünket is föl kell értük áldoznunk? Anyák! Azért szültétek fiaito­kat, hogy ágyútöltelékül szolgáljanak? Majd szembeállítja az uri fiuk önkéntesi ked­vezményét a hároméves katonai szolgálattal. Az urak fiai kényelmesen szolgálnak, katonásdit ját­szanak, míg a nép fiai az igát húzzák és katonai járom alatt nyögnek. Cikkét így fejezte be: Igazi és egyedüli ellenségei a népnek, akik ve­rejtékükön élősködnek, akik elnyomják és kizsák­mányolják a népet, akik munkájának gyümölcsét, p­énzét, szabadságát és egészségét hatalmunkba em­tik. A temesvári esküdtbíróság Maul János elv­társat izgatás miatt tizennégy napi államfog­házra és negyven korona pénzbüntetésre ítélte. A Kúria első büntető tanácsa ma a semmi­ségi panaszok elutasításával jóváhagyta ezt az ítéletet. A harmadik ügy a következő: Az elmúlt év november 11-én a Bácsboko­don megtartott nyilvános népgyűlésen Nyisztor elvtárs volt a szónok, aki beszédében azt mondotta, hogy a kormány, a törvényhozás azért áldoz mindig többet a csendőrségre, mert ennek segélyével nyomják el a kizsák­mányolók érdekében a dolgozó munkásnépet. A bácsbokodi csendőrség emiatt „nyilvános becsületsértés" címén följelentést tett Nyisztor elvtárs ellen a bajai járásbíróságnál. Ez ügy­ben ma volt a tárgyalás. A járásbíróság há­rom napi elzárásra és húsz­korona pénzbünte­tésre ítélte Nyisztor elvtársat. A Népszava győri hátralékos heti előfizetőit fölkéri az ellenőrző bizottság, hogy tartozásukat haladéktalanul egyenlítsék ki, mert különben kény­telen lesz a lapot beszüntetni. A győri pártszervezet vezetősége felszólítja a szakmák szervező bizottságait, hogy a párt­bizalmi férfiak neveit és lakásait sürgősen jelentsék be a pártirodában, Arany János­ utca 30. szám alatt. A heves megyei pártszervezetek levelezői cí­meiket rövid időn belül küldjék be Dudás István elvtárshoz: Eger, Dobó­ utca 11. szám. SZERVEZKEDÉS. V. kerület 1., 2. és 3. csoport. Az összes cso­port és területvezetőket, utcai- és házi bizalmi férfia­kat és a szervező bizottság összes tagjait felkérik, hogy pénteken este fél 8 órakor Váci­ út 56. szám alatt levő Kajlinger-féle vendéglőben okvetlenül jelenjenek meg. VI. kerület 5. csoport. A Lázár- és Dávid­utcában lakó elvtársak pénteken este 8 órakor a Gyár- és Szondy-utca sarkán levő vendéglő külön helyiségében fontos ügy miatt jelenjenek meg. A VI. kerület, 6-ik csoportjának terület-és csoportvezetői, továbbá a következő utcákban lakó elvtársak pénteken este a pártszervezet helyi­ségében (Szondy- és Csengery-utca sarok, Papp­féle vendéglő) okvetlenül jelenjenek meg: Király­utca (végig), Szerecseny-u.,Petőfi-u.,Vasvári Pál-u., Váci-körút 1—5-ig, Próféta-u., Liszt Ferenc-tér, Kemnitzer-u., Kis János-u., Szegfű­-u., Sziv-u. 2—20-ig, 1—21-ig, Hunyadi-tér, Eötvös-u. 1—15-ig, 2—20-ig, Teréz-körút 2—12-ig, 1—9-ig, Rózsa-u. 42—56-ig, 51—63-ig, Lövölde-tér 1—2-ig, 3—1-ig, továbbá Spitz Izidor, Markart Péter, Grünfeld Simon, Schmaderer Károly, Fürst Vilmos, Baj­nóczy Dezső, Horváth Mihály, Rosenberg Zoltán, Csere-Berki József 8 órakor a pártszervezetben je­lenjenek meg. VII. kerület. A Munkáskör összes tagjai, a párt­szervezet minden bizalmi férfia jelenjen megj pén­teken este 8 órakor a pártszervezet helyiségében (Wesselényi­ utca és Kertész­ utca sarok, Jablonszky­vendéglő). Elvtársak, jelenjetek meg minél számo­sabban, lakásuzsora ellen való fontos akcióról van szó. A VII. kerületi szervezőbizottság, VIII. kerület, 4. csoport. A csoport- és terü­letvezetők, házi bizalmi férfiak e hó 14-ikén este fél 8 órakor a Szigetvári- és Magdolna­ utca sar­kán levő Hlados-féle vendéglőben fontos meg­beszélés végett jelenjenek meg. A X. kerületi összes bizalmi férfiak szomba­ton este fél 8 órakor a szokott helyen ülést tar­tanak. 1908 február 14. SZAKMOZGALOM, A kereskedelmi alkalmazottak értekezlete. — A szervező bizottság beszámolója. — Ezelőtt 14 hónappal alakult meg mintegy 50 tag­gal az osztályharc alapján álló kereskedelmi alkal­mazottak szabad szervezete. A fiatal szervezetet sikerült odáig fejleszteni, hogy ma már 1000 taggal rendelkezik. Már magában ez a körülmény is nagy eredményt jelent. Biztatásul szolgál arra, hogy kereskedelmi alkalmazott elvtársaink szervezete rövid idő alatt erős, hatalmas, számottevő érdek­képviselete lesz az egész ország kereskedői pro­letariátusának. Nagy lelkesedéssel és szilárd aka­rattal küzdöttek eddig is elvtársaink, de a jövőben még nagyobb elszántsággal fognak küzdeni. Ez az elhatározás nyilvánult meg a vasárnap délután tartott közgyűlésen, amelyről az alábbiakban szá­molunk be. A közgyűlést Singer Vilmos elnök nyitotta meg. A szervező bizottság nevében Bogdány Simon elv­társ tett jelentést. Rámutatott arra a körülményre, hogy ezelőtt, amig csupán a szakszervezet létezett, a főnöki testületekben nagyon kevés súllyal bírt az öntudatos alkalmazottak mozgalma s maga a szervezet is. A szabadszervezetnek és annak nyo­mán a fűszeres üzletek alkalmazottai által indított mozgalomnak kellett elkövetkeznie, hogy kicsi­karjuk létezésünk elismerését. Másik számottevő eredmény az, hogy sikerült Újpesten a Löwy­céggel kötött kollektív szerződéssel az ottani nagy­számú alkalmazottak részére a természetbeni ellátás eltörlését s a fizetés minimumának megállapítását ki­küzdenünk. A fűszeres mozgalom érdekében szá­mos kerületi értekezletet és nyilvános gyűlést tar­tottunk. A főnöktestületekhez 9 pontból álló köve­telést nyújtottunk be. Kilenc havi küzdelem után sikerült a főnökökkel megegyezésre jutni, melynek értelmében a fűszerüzletek­ este 9 órakor zárnak, az eddig dívó zsákolás és árukihordás, a termé­szetbeni ellátás s a főnöknél való lakást eltörölve, stb. Ez a megállapodás ez év végéig tart. Ezt az időt az alkalmazottak nagyobb mérvben való szer­vezésével fogjuk eltölteni, hogy mikor lejár a szerző­dés, még nagyobb erővel lehessen fölvenni a harcot. A teljes vasárnapi munkaszünet érdekében orszá­gos mozgalmat indítottunk. Evégből számos vidéki városban nyilvános gyűléseket tartottunk, melye­ken az alkalmazottak százait nyertük meg ügyünk­nek. A munka nagyobb része azonban még hátra van. Ha az alkalmazottak túlnyomó többsége bent lesz a szervezetben, úgy nagy eredményeket tu­dunk elérni. Ezután Márk elvtárs tesz pénztári jelentést. A jelentéseket tudomásul vették és a fölment­vényt megadták. Silberstein Dezső elvtárs a 7 órai záróráról refe­rált. Beszédében fölsorolta mindazon okokat, amelyek a 7 órai zárást szükségessé teszik s ismer­tette azon eszközöket, amelyek segélyével ezt a követelést kivívhatják. A kereskedelmi kormány­nak az ipartörvény revíziójára vonatkozó tervezete az üzletek zárási és nyitási idejére vonatkozólag is intézkedik. Oda kell hatnunk, hogy társadalmi úton kényszerítsük ki a főnököktől a 7 órai zárást. Az így kivívott eredményt azután törvényhozásilag is érvényesíteni kell. Határozati javaslatot nyújt be a 7 órai zárás érdekében indítandó mozgalomra vonatkozólag. Márk Nándor elvtárs a szabadszervezet országo­sításának szükségességét fejtegette. Beszédében rámutatott arra, hogy a kereskedelmi alkalmazot­tak mozgalma érdekében mily nagy fontossággal bír, hogy abban az időben, amikor a parlament az alkalmazottak jogviszonyairól fog tárgyalni, hoz­záférkőzzünk és megmozdítsuk az egész ország kereskedelmi alkalmazottait. Ebből a szempontból is fontos a szabad szervezet országosítása. E tárgyra vonatkozó határozati javaslatot egyhangúlag elfo­gadták. Deák Miksa elvtárs, a politikai mozgalom és a sajtó előadója, hosszabb beszédben vázolta annak szükségességét, hogy a gazdasági mozgalmon kí­vül a politikai mozgalomból is kivegyük a ré­szünket. Mert érdekeink hathatós megvédése csak úgy lehetséges, ha a törvényhozásban képviselettel bírunk. Egyedül az öntudatos munkásság pártja, a szociáldemokrata párt, küzd becsületesen az el­nyomott, a kizsákmányolt proletariátus érdekében. Ezért minden erőnkből támogatnunk kell a szo­ciáldemokrata pártot, úgy anyagilag, mint erköl­csileg. Továbbá kötelessége mindnyájunknak a Népszavá­ ra előfizetni. Ha ezeket elmulasztjuk, úgy ne számítsunk az öntudatos munkásság támoga­tására. Schönbrunn elvtárs indítványozza, hogy a szabad­szervezeti járulék 50 fillérre emeltessék föl és ebből 10 fillér pártadóként kezeltessék. Az indít­vány végrehajtásával a szervező bizottság bíza­tott meg. Silberstein elvtárs indítványozza, hogy utasíttas­sék a szervező bizottság a megindult antialkoho­lista mozgalom és a pálinkássegédek szervezése érdekében gyűlések tartására. — Elfogadták: Bogdány elvtárs bejelenti, hogy a szervező bi­zottságba a következő elvtársakat választották meg: Bogdány Simon, Birke Miklós, Bródi Lajos, Fischer­.Jenő, Kállai­ Jenő, Deák Miksa, Silberstein Dezső, Márk Nándor, Weisz József. A közgyűlés este 7 órakor lelkes hangulatban véget ért. _____ A budapesti cipészmunkások bizalmi férfi­testülete pénteken este 8 órakor a szokott helyen ü­lést tart. A magyarországi húsipari munkások orszá­gos szervező bizottsága e hó 11-én, kedden megalakult. A szervező bizottságot érdeklő összes küldemények a bizottság elnökéhez, Reisz elvtárs­hoz (Budapest-Kőbánya, Alsóvaspálya­ utca 5. sz.) intézendők. Az egri ifjúmunkások megalakították a Marx­asztaltársaságot. Az asztaltársaság célul tűzte ki az ifjúmunkásoknak a szervezését és fölvilágositását. SZÖVETKEZETI ÜGYEK. Szakegyleti küldöttek figyelmébe. Az Orszá­gos Szövetkezeti Szervezet központi választmánya e hó 19-én, szerdán este 8 órakor, a kávéfőzők szakegyletében (VII., Dob­ u. 72. I.) ülést tart. Napi­rend : 1. Titkári jelentés. 2. Lapügy. 3. Az agitáció módjai. 4. Három vezetőségi tag választása. 5. In­dítványok. Fölhívjuk azokat a szervezeteket, melyek még nincsenek képviselve a szövetkezeti szervezetben, hogy küldötteiket mielőbb jelentsék be az Általános Fogyasztási Szövetkezet címére VII., Dob-utca 16. szám. TŐKE ÉS MUNKA. BUDAPEST. A bérkocsissegédek mozgalma. A bér­kocsissegédek szervező bizottsága írja: A közelmúltban Deutsch Lipót bérkocsitulajdo­nos segédei elhatározták, hogy helyzetük ja­vítása érdekében szervezkedni fognak. E cél­ból értekezletet tartottak, amelyen 28 alkal­mazott jelent meg. Az értekezlet eredménye ez volt: 28 alkalmazott közül 24 belépett a szervezetbe. Deutsch Lipót úr természetesen rossz néven vette alkalmazottainak eme „vak­merőségét" és nálánál „okosabb" embernek a tanácsát kérte ki, miheztartás végett. Ez a ta-

Next