Népszava, 1908. március (36. évfolyam, 53–78. sz.)
1908-03-12 / 62. szám
2 nak, lehet, hogy csöndes emberek lesznek, ha testi-lelki erejüket megtöri a tömlöclevegő. De akiket nem lehetett lecsukni, azok kétszeres erővel igyekszenek politikai befolyásukat növelni, nehogy a csernovai eset megismétlődhessék. A kiengesztelés, a kölcsönös megértés sokat emlegetett politikájának jobban ártani, a nemzetiségi mozgalom megokoltságát ország-világ előtt nyilvánosabbá tenni, magát a mozgalmat terjeszteni, semmivel sem lehetett volna jobban, mint a csernovai vérfürdő rettenetes brutalitásával s a hozzá méltó rózsahegyi vérítélettel. SZEMLE. BELFÖLD. Pofon a fölkinálkozóknak. A Népszava szerdai számában szóltunk arról a szemérmetlen fölkinálkozásról, amellyel a függetlenségi párt Holló-féle csoportja magára akarja vonni Bécs figyelmét, igérve a királynak nyugodt, biztos és dicsőséges uralkodást arra az esetre, ha tíz esztendőre őket alkalmazza Magyarországot kormányzó lakásai gyanánt. Erre a szemtelen fölkínálkozásra Kossuth Ferenc a függetlenségi pártkörben adta meg a feleletet, kijelentvén a következőket: A kormány egy nappal se akarja eltolni se az átmeneti kormányzás idejét, se a vállalt kötelezettségek megvalósítását. A függetlenségi pártnak pedig egyenesen minden érdeke ellen volna, hogy az átmeneti korszakot tágítsa és messze időre kitolja. Ellenkezően áll tehát a dolog. A függetlenségi párt a maga legsajátabb érdekében mindenképpen arra törekszik, hogy az átmeneti kormányzás mielőbb véget érjen. ..«Erős pofon ez a kijelentés az arcátlanfölkínálkozóknak. De nem Kossuthtól. Mert nem azt jelenti, hogy Kossuth Ferenc becsületesebben fogja föl a paktumot, mint T.Hollóék. Hanem igenis azt, hogy ő jobban ismeri Bécsnek a 48-as népcsalókról való véleményét és a jövendőre vonatkozó terveit. Ő tehát tudja, hogy Bécs ezzel a bandával csak addig akar dolgozni, amíg megkapja tőlük mindazt, amire sürgősen szüksége van. Ami nem sürgős, azt nem akarja a 48-as cégér alatt hajózó 67-es kalózokkal végeztetni, azt majd megszerzi bevallott 67-esek útján. Lehet ugyan, hogy az elveikből teljesen kivetkőzött 48-asok a hatalom megtartásáért utóbb a fügefalevél gyanánt megőrzött „függetlenségi" címet is levetik és beöltöznek az általuk annyiszor megcsúfolt 67-es lakásbérbe. De valószínű, hogy Bécsnek így sem fognak kölleni. Hiszen ha hatvanhetes hatvanhetesekre van szüksége, akkor nem szorult ezekre a megvedlett alakokra, akiket a megcsalt nép — és maholnap a megcsalt polgárság — közgyűlölete kísér, akkor kaphat kevésbé tisztességtelen elemeket is. Példázat a süket lókötőről. Egy lókötő vénségére úri módon és köztiszteletben élt szülővárosában. Élt ottan egy kiszolgált zsandárőrmester is. Ez nagyon jól tudta, hogy mi módon gazdagodott meg a köztiszteletben álló férfiú. Ezért, ahol csak előtalálta, az utcai közönség füle hallatára gyalázta: Lókötő vagy, gazember vagy, pörölj be, ha nem tetszik! Az öreg lókötő azonban büszkén, emelt fővel járt az utcákon és nem is hederített a múltját ismerő zsandár súlyos vádjára. Egyszer azonban rárivallt valaki: Mi igaz abból, amivel önt vádolják? Felelt az öreg dzsentlemén: Süket vagyok. Nem hallottam mit mondott az az izé. Nem is fogom hallani soha sem. Attól fogva mindenki tisztában volt a köztiszteletben álló férfiúval. * NÉPSZAVA 1908 március 10. Kristóffy „darabont" a minap súlyos gazságokkal vádolta meg a „nemzeti küzdelem" vezéreit. És azt mondta: helyezzék őt vád alá amit mondott, azért helyt áll. Ma megkérdezték a képviselőházban Wekerlétől: Mi igaz a nemzetvezéreket illető vádakból ? Felelt Wekerle: Nem olvastam Kristóffy beszédét és nem is fogom olvasni. ... Van-e olyan ember, aki még most sincs tisztában a nemzetvezérekkel? A magyar delegáció kijelentette, hogy nem emeli föl a katonatisztek munkabéreit. Az osztrák delegáció keddi ülésén elfogadta a Stürgkh-féle indítványt, amely szerint a közös kormány a legközelebbi közös költségvetésbe beilleszti a fölemelt tiszti fizetéseket, mégpedig visszaható erővel, oly módon, hogy a katonatisztek már 1908 január hó 1-től kezdve megkapják a magasabb munkabért. Ehhez e nyilatkozathoz félreértést nem tűrő módon hozzájárult Aerenthal báró külügy- és Schönaich hadügyminiszter. A közös kormány tehát az osztrák delegáció mellett és a magyar ellen foglalt állást. Erre az egységes állásfoglalásra ma azt írja a „Mag": „Biztosra lehet tehát venni, hogy a függetlenségi párt a leghatározottabban állást foglal az ellen, hogy a kormány hozzájáruljon a katonatiszti fizetések emelésének már a legközelebbi közös költségvetésbe való fölvételéhez." Wekerle szerint ellenben e kérdésben nem történt semmi s amíg újból összeül a delegáció, addig sokat lehet beszélni e dolgokról. A szájkosár. A képviselőház szerdai ülésén rövid napirendi vita után Gáldis László román nemzetiségi képviselő szólalt föl elsőnek a házszabálymódosító indítvány ellen. A nemzetiségi párt nevében most, a választójogi reform előtt mindenféle revíziót visszautasít. Foglalkozott Andrássy beszédével; ennek különösen ama részére tért ki, amely szerint a politikában nincs szükség a következetességre. Kossuth Lajos — mondotta — következetes volt s ha nem maradt volna kint száműzetésben, hanem hazajött volna, hogy kormányelnök és belső titkos tanácsos legyen, — akkor ma minden eszméje sirban feküdnék. De mert ő következetes volt, ezért vannak az országban Kossuth Lajos-körök és asztaltársaságok és ezért nincsenek Kossuth Ferenc-társaságok. — Goldis után ugyancsak román nemzetiségi, Pop C. István beszélt a revizió ellen. Hangsúlyozta, hogy a szociáldemokraták és a nemzetiségiek az általános választójogot nem a mandátumok kedvéért, hanem azért követelik, mert abban látják most egyik legjobb eszközét az ország gazdasági és kulturális előhaladásának. Hiába akarja azonban a kormány kijátszani a szociáldemokratákat és a nemzetiségieket; ezek törekvéseinek a nép ad erőt és biztosít nagyszámú parlamenti képviseletet. Határozati javaslatot nyújt be; vesse el a Ház Nagy Emil indítványát s utasítsa a kormányt, hogy a politikai és polgári jogok intézményes biztosítása végett nyújtson be törvényjavaslatot. Az interpellációk során Apponyi Albert gróf kultuszminiszter válaszolt Bozóky Árpádnak a szeben megyei iskolákban a magyar nyelv tanítása tárgyában tett kérdéseire. Wekerle Sándor miniszterelnöknek Farkasházy Zsigmond és Hammersberg László interpellációira adott válaszaival a Népszava más helyén foglalkozunk. * A nemzetiségi párt tagjai jelenleg mindnyájan a fővárosban tartózkodnak. Az aradi „Tribuna" azt írja, hogy a nemzetiségi képviselők mindnyájan föl fognak szólalni a házszabályrevíziós vitában, mert ezt párthatározat teszi kötelességükké. A „Lupta" vezércikkben azt az eszmét veti föl, hogy a magyarországi összes nemzetiségek vezető férfiai álljanak össze küldöttségbe és menjenek még egyszer a király elé és tőle kérjenek védelmet a jelenlegi kormányzati rendszer elnyomatási politikája ellen, mert az bizonyos, hogy úgy a házszabályrevízió, mint a tervezett választói reform a nemzetiségeket létérdekeikben fenyegeti. ! Rövid belpolitikai hírek. A képviselőház legközelebbi ülése holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor lesz. Napirend: a Nagy Emil-féle indítvány. A képviselőház kérvényi bizottsága szerdán délután ülést tartott, mely alkalommal több törvényhatóság és magántestület kérvényét pártoló elbírálás végett javasolta kiadni az illetékes minisztériumoknak. Szatmáron párt alakult, amelynek az a törekvése, hogy Szatmár vármegye székhelye Nagykárolyból Szatmárra helyeztessék át. Az erre vonatkozó memorandumot küldöttségileg fogják átadni a kormánynak. A borsod megyei függetlenségi pártból, Miskolc városnak törvényhatósági joggal történt felruházása folytán, a városi tagok kiléptek és külön fognak szervezkedni. Szombathely rendezett tanácsú város küldöttsége járt szerdán a belügyminiszternél és arra kérte, hogy emelje Szombathelyt a törvényhatósági joggal felruházott városok sorába. A belügyminiszter válaszában kijelentette, hogy előbb a vármegye véleményét fogja kikérni, de ha csak teheti és a törvényes előfeltételek is megvannak, a város kérelmét készséggel teljesíti. KÜLFÖLD. Ausztria. A póttartalékosok kárpótlása. Az osztrák képviselőház véderőbizottságában Korytowski pénzügyminiszter szerdán beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy a kormány rokonszenvvel viseltetik azon eszme iránt, hogy a póttartalékosok segélyre szoruló családjai behívás esetén anyagi támogatásban részesüljenek és közli a bizottsággal, hogy a kormány a képviselőház összeülése után megfelelő törvényjavaslatot fog a ház elé terjeszteni. E kijelentésre való tekintettel a bizottság a kérdés további tárgyalását elhalasztotta. Románia. A marhakivitel és a nép nyomora. A román kamara szerdai ülésén Enasescu képviselő Sturdza miniszterelnökhöz intézett interpellációjában hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az Ausztria-Magyarországba irányuló marhakivitel biztosíttassék. Ha ez nem járna előnnyel, ez esetben kívánatosabbnak tartja a vámháborút. Szóló továbbá a jelenlegi agrártörvényeket értékteleneknek mondja és hevesen támadja Lahováry volt földmivelésügyi minisztert, mert kísérleteket tett arra, hogy a húskivitel számára az angol piacot megszerezze. Lahováry azonnal válaszolt. Hangsúlyozta a tengerentúli piacok, különösen az angol piac megszerzésének szükségességét. Ha ezt elérjük, — úgymond a szónok — háromszor annyit vihetünk ki, mint azelőtt Ausztria-Magyarországba. Sturdza miniszterelnök tévesnek tartja azt a véleményt, hogy a parasztnép nyomorát az Ausztria-Magyarországba irányuló marhakiviteli tilalom okozta. Ezzel szemben rámutat arra, hogy a parasztnép nyomorát a bérlők és nagybirtokosok kizsákmányolása idézte elő, amit oly tényállásnak mond, amelyet ismernek mindazon pártok, akik a mostani agrártörvényeket létesítették oly célból, hogy a kizsákmányolást a jövőben lehetetlenné tegyék. Macedónia. A macedón kérdés rendezése. A félhivatalos bécsi „Politische Correspondenz" szerda esti különkiadásában jelenti, hogy az angol kormány megvalósította Grey államtitkár legutóbb bejelentett szándékát, amely szerint Anglia lépéseket fog tenni a hatalmaknál egy macedóniai főkormányzó kinevezése érdekében. A londoni kabinet a hatalmak kormányaihoz intézett előterjesztésében azt javasolja, hogy a libanoni rendszer mintájára nevezzenek ki főkormányzót Macedónia számára, aki akár keresztény, akár muzulmán férfi lehet. Oroszország. Forradalmár-fogdosás, zsidóüldözés. Az orosz forradalmi mozgalom kiterjed a társadalom minden rétegére. Ami csak azt bizonyítja, hogy a cári zsarnokuralom lázadásba kerget minden becsületesen gondol-