Népszava, 1908. április (36. évfolyam, 79–104. sz.)
1908-04-10 / 87. szám
4 Horvátországban, ez pedig a legalkalmasabb módja annak, hogy „a koalíció által félrevezetett tisztviselők" „kiábránduljanak" és „belássák, hogy a kormány csak jót akar velük", mikor nemcsak jövedelmüktől fosztja meg őket, hanem az alkotmányos és törvényes fölfogás nagyobb dicsőségére, mesterséges úton nyomorúságos exisztenciájukat is tönkre akarja tenni. A „legliberálisabb magyar államférfiú" a politikai és a lelkiismereti szabadság arculcsapásával ilyen módon áll segítségére kedves Rauch bárójának szemérmetlen és gyáva munkájában. És ilyen módon akarja megoldani azt a válságot, amelyet ostoba politikájával Magyarország és Horvátország között előidézett. * Zágrábból jelenti a Népszava tudósítója. A pénzügyminiszter egy újabb áthelyező rendelete teszi most izgatottá a hangulatot a horvát hivatalnokok körében. Egy Grijincsevics nevű vámtisztről van szó, akit Zágrábból Temesvárra helyeztek át, annak ellenére, hogy egy szót sem tud magyarul. A pénzügyminiszter bosszúálló hadjárata nagy elkeseredést támasztott a horvát tisztviselők körében. A „Hrvatska" csütörtöki számában Zagorac jogpárti képviselő cikket írt, amelyben védelmére kel a koalíciónak azon szemrehányásokkal szemben, hogy a házszabályrevízió vitájában nem vett részt. Cikke végén kijelenti, hogy a költségvetés tárgyalása idején a koalíciónak alkalma lesz megmondani a kormányon levő uraknak a maga mondanivalóját. A parlamenten kívül akar most már erélyesebb harcot indítani a nemzetiségi párt a népjogért, avagy, mint egy nemzetiségi képviselő mondta, az elnyomott nemzetiségiek jogaiért. Az aradi „Tribuna" írja, hogy a nemzetiségi pártnak most már a nép közé kell mennie és ott kell a harcot folytatnia az oligarchia ellen. A harcteret meg kell változtatni és a parlamenten kívül kell azt helyezni. Szervezni és erősíteni kell a népet, hogy a nemzetiségi képviselők a tömegektől nyerjék az erőt és ne megfordítva. A románokra nézve a magyar parlament épp úgy nem képez ..pentrumot, mint ahogy a horvátokra nézve,nem az. A nemzetiségiek sorsa a perifériákon log el"döfrű és a képviselő parlamenti "beszédét legföljebb csak buzdításul fognak szolgálni. A nemzetiségi párt egyik tagja a „Kel. Ért." munkatársa előtt úgy nyilatkozott, hogy a párt erőteljes akciót fog indítani a kerületek szervezésére és a harcot inkább a parlamenten kívül fogja folytatni az elnyomott nemzetiségiek jogaiért. Mindazonáltal a párt a választói reform tárgyalása alkalmával még egy nagy harcot akar megküzdeni a parlamentben. A nemzetiségi párt harci készülődése a bekövetkező politikai eseményekkel szemben teljesen indokolt; szükséges azonban, hogy az újjászervezés, mondhatnók, a tisztítás munkáját először benn a pártban indítsák meg. Rövid belpolitikai hírek. A képviselőház a húsvéti szünet előtt holnap, pénteken déli 12 órakor tartja utolsó ülését. A főrendiház pénteken ülést tart, amelyen az ülésszakot berekesztő királyi kéziratot olvassák föl. Az abauj-torna megyei gazdasági egyesület — mint Kassáról táviratozzák — csütörtökön tartotta rendes közgyűlését, amelyen elhatározták, hogy feliratot intéznek az országgyűléshez, a kormányhoz és a megyebeli képviselőkhöz és azt kérelmezik, hogy Szerbiának, Bulgáriának és Romániának a vágott hús behozatalára kilátásba helyezett kedvezmény ne adassék meg. Az abaújmegyei agráriusok még nem tartják elég nagynak a drágaságot, több biztosítékot akarnak az ország népének kiuzsorázására. KÜLFÖLD. Ausztria. A közmunkaügyi minisztérium. A képviselőház csütörtöki ülésén Malakowski képviselőnek a közmunkaügyi minisztérium dolgában benyújtott sürgősségi indítványának tárgyalása során Beck báró miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az alkotmány által kétséget kizárólag megállapított és a minisztériumok fölállításánál eddig kivétel nélkül követett gyakorlat által szentesített alapelv az, hogy új minisztérium fölállítása a korona jogai ugyanebben az értelemben járnak el az összes államokban. A minisztériumok jogkörének meghatározása is a korona jogát képezi. A miniszterelnök beszéde további folyamán kijelenti, hogy a szőnyegen lévő törvényjavaslat számol azzal a szigorúbb fölfogással is, hogy a törvényileg NÉPSZAVA 1908 április 10. megállapított illetékességi körök megváltoztatása törvényhozási intézkedést kíván meg. A miniszterelnök végül kéri a javaslat sürgős elfogadását, miután ez a rendezett közigazgatás érdekében áll. Németország: A stuttgarti közúti vasutasok gyülekezési joga. Berlinből írja a Népszava tudósítója: A gyülekezési jog diadala, melyet a stuttgarti közúti vasutasok éveken át tartó küzdelemmel végre is kivívtak maguknak, bizonyára megérdemli a külföld figyelmét. A stuttgarti közútiak kitartásából minden munkás, akinek még nem sikerült gyülekezési jogát kivívnia, példát vehet magának. A stuttgarti közúti vasút, mint csaknem valamennyi német városban, magántársulat kezében van. E társulat nem akarta megengedni, hogy alkalmazottai szervezkedjenek. Ezek többször fölkérték az igazgatóságot, hogy engedje meg a szervezkedést, de miután ez a kérést mindannyiszor elutasította, az alkalmazottak gyülekezési joguk kivívására végre is sztrájkba léptek. Ez hat év előtt történt. A sztrájk több napon át tartott, a közlekedés úgyszólván teljesen szünetelt. A városi tanács az igazgatóság ellen foglalt állást, a főpolgármester egyenesen kijelentette, hogy a gyülekezési jog megtagadása súlyos jogsértés , a közlekedés szünetelését szerződésszegésnek minősítette és e miatt városi üzembe akarta venni a közúti vasutat. Hozott is ily határozatott, de ezt a bíróság megsemmisítette. A közútiaknak tehát nem maradt egyéb hátra, mint újból föl kellet venniök a munkát. Ezen év január havában azután az igazgatóság elbocsátott két alkalmazottat, mert tagjai voltak a közlekedési munkások szövetségének és mint az összes alkalmazottak bizalmi emberei, a gyülekezési szabadságot követelték az igazgatóságtól. A dolog ismét a községi tanács elé került. A főpolgármester és a községi tanács ismét az alkalmazottak mellett foglalt állást. Most azonban más volt a helyzet, mint hat évvel ezelőtt. Pártunknak sokkal nagyobb befolyása volt a községi ügyekre, mint annakelőtte és már a társulattal való szerződés megújításánál gondoskodtak róla, hogy a város jogait hathatósabban biztosítsák a társulattal szemben. Ha most került volna döntésre a dolog, úgy bizonyára a társulat húzta volna a rövidebbet. Ezt belátta az igazgatóság is és e hó elsején azzal lepte meg alkalmazottait, hogy a gyülekezési jog korlátozására vonatkozó tilalmat megszüntette abban a reményben, „hogy az alkalmazottak ezt újabb bizonyítéknak fogják tekinteni, mellyel az igazgatóság az egyetértést akarja megerősíteni közte és alkalmazottai között". A munkásság harca, melyet közvetlen — a saját összetartásukra támaszkodva — és közvetve a községi politikában való részvételükkel folytattak, végre is szép diadalt aratott. Oroszország. A vértörvényszék működése. Az orosz reakció még mindig vérben gázol. A forradalmárok ezreit gyilkolják le és börtönzik be abban a reményben, hogy így véget vetnek a forradalomnak. Szerdán éjjel is Rigában végeztek ki három munkást a legkegyetlenebb módon. A hóhér mind a hármuknak fejére zsákokat dobott s aztán mind a három elitéltet egy akasztófán végezték ki. Le sem vette a hóhér a holttestet, ugy akasztotta föl a másik két elitéltet. Ez év január és februárjában politikai vétségért 417 embert ítéltek halálra. Életfogytig tartó kényszermunkára 46-ot, 338 embert pedig összesen 3521 évi kényszermunkára. Szibériába száműztek 84 embert. 143 embert 321 évi fogházra, 236-ot 262 évi börtönre, 252-őt 282 évi várfogságra, 69-et 11 évi elzárásra és 143-at 321 évi büntető zászlóaljakban való szolgálatra ítéltek. Ez összesen majdnem 6000 évi szabadságvesztést jelent. Az ellenzéki lapok szerkesztői közül 28 ellen indítottak sajtópert. Közigazgatási úton 53-at 33.400 rubel pénzbírságra ítéltek. Azonkívül betiltottak 28 lapot és folyóiratot. Politikai vétségért összesen 1615 embert ítéltek el a két hónap alatt. Hogy azonban a kép teljes legyen, megemlítjük még, hogy a pogromrendező fekete ban dák tagjai közül ezalatt az idő alatt 105-öt ítéltek el 115 évi elzárásra. A cár pedig a feketebandák 188, a pogromban való részvétel miatt elítélt tagjának megkegyelmezett. Portugália. A véres választások után, Lisszabonban — mint onnét jelentik — hétfő óta nem fordultak elő zavargások. Alkontárában a városi gárda két emberét megtámadták és az egyiket megölték, a másikat pedig súlyosan megsebesítették. Alkontáraban és San Domingoban a patriarcha rendeletére a templomokat bezárták-Lisszabonból Párisba érkezett magántáviratok szerint a király környezetében álló személyiségek beszélik, hogy a királynak nagy megerőltetésébe kerül nyomott lelkiállapotát leleplezni. Valószínű, hogy a kabinetben és a legfelsőbb közigazgatásban változások fognak beállani. Törökország. Háborús készülődések. A londoni „Central News"-nek jelentik Odesszából. Charskból érkező hirek szerint Törökország négy hadtestet mozgosított s ezeket az orosz határra küldték. Tiflisben, orosz területen két török kémet fogtak el. A kémeknél megtalálták a város és környékének térképét. A bandák működése. Konstantinápolyból jelentik, hogy míg a monasztiri vilajetben az utóbbi időben számos bandafőnök megöletése vagy fogságba ejtése, valamint nagyszámú fegyverraktár megsemmisítése következtében észrevehetőleg csökkennek a bolgár bandák üzelmei, addig másrészről a görög bandák agitációja növekedőben van, miután azok az utóbbi időben jelentékeny erősítéseket kaptak Görögországból. A görög bandák gócpontjai Grevena, Elasszona és Florina területei, de Monasztir környéke is, ahol egy konzuli jelentés szerint e hó 4-ike óta csak a katonai csapatok több görög komitácsit megöltek és többeket elfogtak. V'.t li-Inifii :'Y-I ji•• II.i I. I'-II V'iiriri' FŐVÁROS. A gázgyár megváltása dolgában csütörtökön tett jelentést a tanácsnak a középítési ügyosztály. A jelentés bevezető részében megállapítja, hogy 1904 óta, amikor az ügyosztály az első jelentését megtette, nagy változások állottak be az anyagárakban és munkabérekben. Föntartja az ügyosztály az 1904. évi előterjesztésében elfoglalt álláspontját s azt mondja, hogy uj javaslat tevését szükségesnek nem tartja. Az előterjesztés megállapítja, hogy a munkabér jelentékenyen megdrágult s mostani jelentésében a gázgyárnak a munkásaival kötött egyezséget vette alapul. Az egyezség szerint a munkabérek 15—18 százalékkal emelkedtek. A számításnak egyik alapja az, hogy a gázgyár munkásai 1946-ban is ugyanazt a bért kapják, mint ma. Az új gyár üzemi kiadását pedig leszállította azzal a megokolással, hogy az új gyárban az üzem gazdaságosabb lesz. Hasonló eljárást követ az anyagbeszerzésnél. Az 1904. évi jelentésben a szén árát 25—27 koronával, a koksz árát 24 koronával számította, mostani jelentésében pedig a szén árát 32 koronára, a koksz árát 34 koronára emelte s számításait azon az alapon tette, hogy 1946-ban is ez lesz a szén ára. Jelentősen megváltoztatta a befektetett összeg törlesztési idejét. A mostani jelentés a befektetés egész összegét ötven év alatt kívánja törleszteni, mégpedig ötödfél százalékos kamatozással. Ezután a jelentés a gázgyárak kitelepítéséről és fejlesztéséről szól. A gázfogyasztás emelkedését, a hét évi átlag alapján számította, mint az első jelentés, de közel másfél millió köbméterrel nagyobb alapon. A mostani telepeken legföljebb 1912-ig lehet elegendő gázt termelni s 1912-ben új gázgyár üzembe helyezéséről kell gondoskodni. Az ügyosztály a kelenföldi gáztartó-telepen 12 millió köbméter gáztermelésre berendezett gázgyárat akar építeni. A józsefvárosi gázgyárra pedig kijelenti, hogy azt feltétlenül mielőbb meg kell szüntetni. A jelentés szerint 1912-ben épülne meg a budai gázgyár, 1917-ben az újpesti gyár első szakasza, 1920-ban a vizgázgyár 1926-ban a második szakasz és 1840-ben a második vizgázgyár. Ennek a befektetési költsége a megváltási áron kívül 26,232.614 korona. Külön-külön mutatja ki az egyes gyárak jövedelmezőségét. Az 1911. évben a kiadás lenne 10,245.379 korona, a bevétel 13,512.636 korona, vagyis az üzleti eredmény 3,267.256 korona. Azután részletesebben ismerteti azokat a jövedelmezőségi számításokat, amelyeket Kajlinger Mihály a mérnök-egyesületben szombaton ismertetett s amelyek szerint a gázgyár 1926-ig évi három és négy millió