Népszava, 1908. április (36. évfolyam, 79–104. sz.)

1908-04-02 / 80. szám

1908 április 2. NÉPSZAVA Barkóczy a polgári házasság ellen. Báró Barkóczy Sándor a magyar vallásügyi minisztériumban államtitkár. Abban a miniszté­riumban, amely mellékesen a közoktatásügyet is intézi. Ismeretes ez a férfiu az ő sajátságos val­lási és pedagógiai meggyőződéséről, amely szerint az embereket nevelni, erkölcsös irányban nevelni, csak a katolikus vallás alapján lehet. Országos bot­rányt okozott ez a fekete báró, amikor egy nyilvá­nos gyűlésen ezt a kijelentést tette, úgy, hogy Apponyi volt kénytelen a képviselőházban helyt állani érte és mentegetni államtitkárjának a kö­zépkorba illő, buta kirohanását. Persze a főjezsuita nem bírta fehérre mosni fekete fegyvertársát. De nem is volt erre szükség, mert ha akad is a ma­gyar képviselőházban ember, aki a látszat okáért szóvá teszi a klerikalizmusnak egy-egy túlmerész és idő előtti előreruccanását, alapjában véve ez a képviselőház a legsötétebb reakció fészke. Csu­hások és csuhások cselédei teszik benne az óriási többséget. Így hát a fekete báró továbbra is egyik főinté­zője maradt a magyar közoktatásügynek, persze a közoktatásügy tisztán állami részének is. Hogy mit művel egy ilyen ember az ő rendkívül nagy ha­táskörében, az könnyen elképzelhető; egyébiránt nem is kell azt elképzelni, hiszen majdnem na­ponként új meg új kinevezések, szervezések, át­alakítások hirdetik állami oktatásunk elcsuhá­sítását. Nem csoda, ha a klerikalizmus megnövekedésé­vel Barkóczy úrnak is megnőtt a talaja. Ez a kiváló férfiú, úgy látszik, hivatást érez magában arra, hogy a klerikális reakció élén haladjon és idővel talán annak egyik fővezérévé fejlődjék. Ezt mutatja legújabb szereplése is. A fekete báró egy házasságkötésnél a polgári hatóság előtt tanúként szerepelt. Hogy a polgári házasság intézménye iránt való ellenséges indula­tát bizonyítsa, a házasságkötési aktus legünnepé­lyesebb pillanatában, amikor általános szokás a fölállás, ő ülve maradt és csak akkor állott föl, mikor az anyakönyvvezető erre fölszólította. Ezt az eljárást, amely vásott iskolás kölyökhöz talán illik, de komoly férfiúhoz, magas állású hivatal­nokhoz nem, azzal tetézte, hogy megtagadta a házasságkötési jegyzőkönyv aláírását. Bizonyos, hogy a fekete báró ezzel tüntetni akart egy törvény ellen, amely a csuhásoknak még ma is fáj és örökké fájni fog. Mint embernek, ehhez joga van. De mint a törvényeket végrehajtó hatalom egyik szerve, ilyent nem tehet. Vagy tisz­teli azt a törvényt, amelynek végrehajtásában Az idő pedig telt. A Balázs Miklós fekete hajába egy-két sor fehér szál is betolakodott. És jött a szt.-Ipusi kiállítás és vele a Balázs Elek nagy veszteségének a híre. Balázs Miklós közönyösen fogadta a hírt, csak az volt a különös, hogy ettől kezdve mindenkiben a bátyját vélte fölismerni. Biz­tosra vette, hogy a bátyja Newyorkban van és bár nem törődött vele, mindig kereste. Szeptemberi estefelé, kellemes nyarutó idő. Valami langyos melankólia bizsereg végig a levegőn. A napsugarak utolsó nászukat resz­ketik rá az unalmasan sárga falevelekre. Newyork munkáslakta utcáin kint ül a munkából hazatért nép. Sokan a keskeny ut­cákat szegélyező parkokba menekülnek, má­sok a magas házak kapuit ülik el. A munkás­ruhákba öltözött kormos, fáradt emberek ol­vassák az újságokat. A munkából megtért asszonyok húsmérésbe, boltba sietnek és hús­sal, hallal, tejjel, kenyérrel, burgonyával és vöröshagymával a kosarukban térnek vissza és ,lépik keresztül a bejárást elütő férfiakat. Ételszag terjeng a szürkésen csillogó leve­gőben. Lármás, hangos beszéd, gyerekzsivaj, kocsizörgés és kintornahangok fognak össze sajátságos hangtömegekké. A munkásutcákra ráborul az ebédelőtti fáradt, éhes, munkás­szagú hangulat. A halványarcú munkásleány karcsú derekát átkapja a maga pihent legénye és erőteljes csókjai nyomán átdereng a leány piros, me­leg vére. A vad buja newyorki éjszakának előlihegése ... Balázs Miklós is megjön a munkából. A famíliáját már messziről meglátja a kapu előtt állam­. Amint közelebb ér hozzájuk, lá­zas pirt lát az arcokon és szokatlan csillogást a szemekben. Ahogy észrevették a közeledést, szalad elébe az asszonya, mind a három leánya és a nagy fia. És beszélni kezdenek neki lázasan a báty­részt vesz, vagy utálja, károsnak tartja. Utóbbi esetben azonban ne vállaljon 16.000 koronás hi­vatalt a végrehajtó szervezetben, hanem álljon be azok közé, akik nyíltan agitálnak a törvény ellen és követelik annak megváltoztatását. Ez nem volna tisztességtelen eljárás, de amit Barkóczy művel, az csak a jezsuita erkölcstan szerint tekinthető tisz­tességes dolognak. Mi persze nem tartjuk valami túlságosan lénye­ges dolognak, hogy tiszteli-e valaki a polgári há­zasságkötést és annak formaságait, vagy nem. Ma­gát a polgári házasságot sem tekintjük az emberi haladás valami nagyszerű bizonyságának. De ná­lunk úgy áll a dolog, hogy a klerikális tábor ennél a kérdésnél szenvedett nagy vereséget és most ezen szeretné kiköszörülni a csorbát is. Úgy látszik, a csuhások már elég erőseknek érzik magukat nemcsak a haladás megakasztására, hanem annak vissza­csinálására is. Ebből a szempontból tekintve, vár­juk, hogy van-e még a polgárság nemklerikális részében annyi erő, hogy Barkóczy urat, aki a törvény ellen tüntet, kikapcsolja a végrehajtó hatalom tényezői közül. Vagy csak a hazátlan és istentelen bitangok kötelesek az őket elnyomó törvényeket respektálni, ellenben a hazafiias, istenes és állampénzből fizetett csuhások nem ?... A kérdő­pontok. Az önálló jegybank kérdése körül teljes erő­vel szólanak az instrumentumok. Nem csap­hatnak azonban olyan nagy lármát a Holló­féle trombiták, hogy a közvélemény figyelmét eltereljék a készülő szájkosárról, elsősorban a függetlenségi ábrázatnak erről a legújabb mocskáról. A komédiás csoporton át nagyon is meglátszanak a szájkosár-merénylet piszkos jelenetei. Értesülésünk szerint a bankbizottság albizott­ságának keddi ülésén a szakértőkhöz intézendő következő kérdőpontokban állapodtak meg: 1. Milyen rendszerű legyen az önálló jegybank ? — 2. Mekkora alaptőkével létesítsék? — 3. Az alaptőke beszerzése és elhelyezése hogyan történ­jék? Ezzel összefüggésben hogyan lehet a külföldi befolyás túlsúlyát megakadályozni? — 4. Hogyan állapítsák meg a jegyfedezeti rendszert? — 5. Milyen üzletágakra terjedjen ki az önálló bank működése ? — 6. Milyen külön kikötéseket álla­pítsanak meg a közgazdasági érdekek meg­óvására ? — 7. Minő külön jogokat és ked­vezéseket adjanak az önálló banknak? — 8. Hogyan szabályozzák az államnak a jegybank­hoz való viszonyát? Minő közreműködése legyen az önálló banknak az államadósságok kezelésénél? járól, akit itt láttak elmenni. Meg is szólítot­ták, de nem felelt. Egészen biztosan ő volt. Olyan vén! Mintha nem is két év volna köz­tük a különbség, hanem tíz, legalább tíz. És nem is volt valami finoman öltözve. De mi­lyen rosszul néz ki! Látszik, hogy rosszul megy a sorsa, de az uri gőgjéből nem akar engedni. Ejh, nyomorult. Beszélni se érdemes róla.­­,s tovább beszélnek róla sokat, nagyon hamar, nagyon lázasan. Közben a kapuhoz érnek. Balázs Miklós érzi, hogy elpirul, azután el­sápad, azután meg ra sötétpiros vér színét veszi föl az arca. Érzi, hogy szédül, hogy minden táncol körülötte: a házak, az embe­rek, a felesége, a gyermekei. Azután semmit sem lát, minden összefoly a szemei előtt. Az­után a talaj, a poros, kavicsos föld hullám­zani kezd alatta. Vékonyka gödrök formálódnak. A gödrök szaporodnak, mélyednek, egymásba szakad­nak. A nagyok mohón nyelik a kisebbeket, mindinkább dagadnak. A levegőt pedig nye­lik, szívják, húzzák . .. Egy óriási gödör ma­gába nyeli a többit mind. A kékesen csillogó levegő átszakadt a kinőtt óriási gödörbe és kiüti a fenekét. A levegő fönn-lenn összefoly. Balázs Miklós nem lát, nem érez maga fölött, maga alatt mást, mint a vastag, kékekesen csillogó levegőt. A talaj végképp eltűnt a®lá­bai alól és úgy érzi, hogy ő lóg, lóg csúnyán, gyáván, pocsékul, szégyenletesen lóg, lóg . . . Azután érzi, hogy villámgyorsan esik, zu­han ... A feje szédül, a melle szakadozik. Oda az ereje, a büszkesége. Emberfölötti erővel igyekszik magán­erőt venni, borzasztó erőfeszítéssel rándít egyet a vállán, büszkén, dacosan és egy kissé fátyolo­zott, egy kissé fuldokló, meg egy kicsit resz­kető hangon mondja: — Nem érdekel De azután nagyon hamar leül, hogy el ne fontos javaslatok a Reichsrath előtt. Bécsből sürgönyzik, hogy a képviselőház csütörtöki ülésén a kormányjavaslatokat sürgős indítványok alakjában fogja a kor­mány beterjeszteni. Ezek között van a régi újoncjavaslat a régi létszámmal, a Land­wehr-létszám emeléséről szóló javaslat, a közmunkaminisztérium létesítésére és a tartalékosok kedvezményeire vonatkozó törvényjavaslatok. A képviselőház a hús­véti szünet után fogja tárgyalás alá venni a Landwehr létszámemeléséről szóló ja­vaslatot. Kapcsolatban a Reichsrath elé legutóbb be­terjesztett, a fegyvergyakorlatra bevonult nem tényleges szolgálatot teljesítő legénységnek adandó ellátási pótlékra vonatkozó javaslat­tal a kormány eleget tesz egy a parlament­ben ismételten szóbahozott s a nép széles rétegeiben táplált óhajnak. A képviselői tes­tületekben ugyanis ismételten utaltak arra, hogy számos tartalékos és póttartalékos fegy­vergyakorlatra való behívása esetén hozzá­tartozóit kénytelen ínséges helyzetben el­essék. Hallgatásba borulnak. Majd megszólal az asszony. — Mariska angolul beszélt hozzá, de oly bután nézett rá, nem tud az angolul, nem is olyan tudós. A Balázs Miklós összerázott agyába durván, élesen belevágódott az, hogy „bután". Meg­harapta a vértelen, remegő ajkát és szólott: — Angolul, franciául, meg a világ minden nyelvén tud, de bután nézni, azt az én bátyám nem tud. Hanem komisznak, nagyon komisz. De minek is, beszélek róla, hiszen engem nem érdekel... És nagyon rosszul néz ki ? ... A nagy fiú felelte: — Hát nem éppen olyan nagyon. Meg az­után — meg kell adni — a ruhája sem volt a legutolsó. A vastag aranyláncánál pedig az elnöknek sem lehet különb. Az asszony ingerülten jegyezte meg, hogy nem egészen úgy van. Megkérdezte még Balázs Miklós, hogy merre ment? Majd hozzátette: — De engem nem érdekel; egyáltalán nem... A felesége rászólott: — Ugyan, édes fiam, ne légy olyan izgatott; az egész ember nem érdemli ezt meg. — É-é-én ? Én izgatott ? Én nem vagyok izgatott, hiszen hallod, hogy nem érdekel. De nem értem, miért járt erre? Mit akar? Mit keres erre? Persze tudja, hogy itt lakom. Tartok tőle, hogy még vissza talál jönni, még idejön . . Arra ment? Van-e már egy félórája ? Sietett ? Miután a feleleteket megkapta, kijelenti: — De mit bánom én .. még el talál jönni.. A várakozás kiül a Balázs Miklós arcára. A várakozás ott ég, sikoltoz, kiabál az arcán, az ő arcán, a felesége arcán, a három leánya arcán, a nagy fia arcán. Mindnyájan várnak, mindnyájan lázasan, nagyon erősen várnak és mindnyájan hazudnak . . . Nem merik be­vallani egymásnak. Szégyenlik, hogy várnak; egymás előtt, önmaguk előtt is szégyenlik. 11 A kormánynak milyen befolyása legyen az önálló bank funkcionáriusaira? — 9. Mennyi időre szól­jon az önálló bank szabadalma? — 10. Milyen közvetlen és közvetett pénzügyi megállapodásokat kell az önálló banktól kikötni ? — 11. Szükséges-e, hogy az önálló bank nyomban készfizető legyen? — 12. Milyen intézkedések teendők az önálló ma­gyar jegybankra való átmenet megkönnyítése végett ? Ezeket a kérdőpontokat a csütörtök délután tartandó teljes ülés elé terjesztik. A szakértő­ket — hír szerint — húsvét után hívják meg. Rövid belpolitikai hírek. A képviselőház csütörtökön folytatja a ház­szabályrevízió részletes tárgyalását. Az 1907. év folyamán előfordult ipari munkás­sztrájkokról a kereskedelmi minisztérium a tör­vény értelmében kimerítő statisztikai kimu­tatást készíttetett, mely a napokban fog közzé­tétetni. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az Istoria Bisericei Romanesci című tankönyvet az ország összes tanintézeteiből kitiltotta. KÜLFÖLD, Ausztria.

Next