Népszava, 1908. május (36. évfolyam, 105–130. sz.)
1908-05-01 / 105. szám
4 Franciaország. Május elseje Párisban. Parisból jelentik, hogy ottani elvtársaink impozánsan fogják megünnepelni május elsejét. Tíz helyen gyűlés lesz és a munkások óriási menetekben fognak végigvonulni a város utcáin. A feketék mozognak. — A képviselőház ülése. — Az ülés megnyitása előtt a folyóson nagy csoportok tárgyalták a Lengyel— Polónyi-ügyet és szidták Zsitvayt, a budapesti esküdtbíróság elnökét, „a tárgyalás elfogult vezetése" miatt. Hogy kik voltak a támadók ? Polónyi barátai, ezzel minden meg van mondva. Azok, akik tönkretették Magyarországon a birói függetlenségnek sokáig gondosan őrzött látszatát, akik lerontották a birói tekintélyt és a biróságokat politikai célok szolgáivá iparkodtak aljasítani, ma dühösen , követelték Zsitvay eltávolítását, mert úgy vélik, hogy ezúttal nem az ő nótájukra táncol. Az orditozásuknak, a mocskolódásuknak a célja nagyon is világos. Polónyi ügye veszendőben van. Amit már régen elveszített — hiába keresi hozzá teljesen méltó barátai segítségével — nem találhatja meg többé. Hát elő kell készíteni a közvéleményt a nagy bukásra, a végleges erkölcsi kimúlásra. Terrorizmussal, a reakció mesterkedésének minden eszközével bele kell vinni az undorodva szemlélő közvéleménybe azt a hazugságot, hogy Polónyit nem a maga viselt dolgai, hanem mások ellenséges indulatai és intrikái sülyesztették az erkölcsi posványba. Gyönyörű és önmagukhoz teljesen méltó szerepet vállaltak. A főcinkos megmentésére irányuló akciónak a kezdete az a hadjárat, melyet Zsitvay törvényszéki elnök ellen indítottak. Amikor Zsitvay a szociáldemokrata vádlottakkal szemben minden birói függetlenséget megcsúfoló pártoskodással járt el, akkor nem okádták a mocskot az „európai hírű kriminalista" ellen, sőt uszították az ügyészséget, denunciálták a Népszavát, ha ez a maga igazi mivoltában mutatta be a magyar birói függetlenséget. Mi egyelőre még elhallgatjuk mondanivalónkat a Zsitvay jelenlegi működéséről; ha vége lesz a pernek, akkor majd elmondjuk a magunk véleményét. A beadott bizalmatlansági indítványát indokolta meg. Nem tűzték napirendre és ezzel szankcionálták azt a sok törvénytelenséget, amelyet, különösen a szájkosár-vita folyamán, elsősorban Rakovszky, a második alelnök elkövetett. Bozóky indítványát, amely az alelnöki fizetések eltörléséről szólt, szintén nem tűzték napirendre. És ebben igazuk is volt. Mert azt a sok törvénytelenséget, azt a féktelen garázdálkodást, amit izzadva követnek el az elnökök, nemcsak tapsokkal és éljenriadalmakkal, de csengő aranyakkal is meg kell fizetni. Ez logikus következménye a kiváltságosok parlamenti erkölcseinek. * Részletes tudósításunk itt következik: Juath Gyula elnök az ülést délelőtt tíz órakor megnyitván, bemutatja Hencz Károly néppárti képviselő levelét, amelyben az jegyzői tisztségéről leköszön. Ezután a bizottságok megválasztása következett. A választások megejtése után a megválasztott és jelenlévő bizottsági tagok letették az esküt, majd az elnök fölszólította a bizottságokat, hogy a legrövidebb idő alatt alakuljanak meg s fölolvassa azon képviselőknek névsorát, melyből az összeférhetetlenségi zsűrit fogják kisorsolni. A napirend első pontja, Maniu Gyula (román nemzetiségi) bizalmatlansági indítványának a megindokolása. Maniu kéri a Házat, hogy fejezze ki bizalmatlanságát az elnökség iránt. A házszabályokkal visszaélés történt. A nemzetiségiekkel szemben az elnökség egyoldalúan járt el. A házszabály revíziójának tárgyalásánál mindenok nélkül megvonták tőlük a szót; megemlíti, hogy az elnök Farkasházynak nem engedte meg indítványa előterjesztését. Kállay Lipót (függ.): No, Farkasházy, mit szólsz a védelemhez? Farkasházy Zsigmond (kalp.): Az a kérdés, hogy igazat mond-e? Mikor Polónyi beterjesztette a disszidensek indítványát, akkor "megtámadtátok, most pedig éljeneztek. Fölkiáltások: Igenis éljenezzük! Éljen Polónyi! Farkasházy Zsigmond: Éljen! Én is azt mondom! Maniu Gyula: Különösen Rakovszky elnöki eljárása ellen van kifogása. Rakovszky ugyanis sokszor a szót sem adta meg neki és társainak. Arra kéri a Házat, hogy indítványát tűzze ki tárgyalásra. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter arra kéri a Házat, hogy Maniu indítványát ne tűzze ki tárgyalásra. Az elnökök nagyon nehéz körülmények között megóvták az elnöki szék tekintélyét és mindig igazsággal mértek. Az elnök iránt az egész Ház bizalommal van, mint a két alelnök iránt is, akiket éppen most választott meg újra és ezzel kifejezte bizalmát is. A Ház nem tűzte ki tárgyalásra az indítványt."" Bozóky Árpád (balp.) okolja meg ezután az alelnöki fizetés eltörléséről szóló indítványt. Kérését Rakovszky alelnöknek négy év előtt mondott beszédével okolja meg, amelyben igen erős okokat hozott föl az alelnöki fizetés ellen. Kéri tűzzék ki indítványát tárgyalásra. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter: Az alelnökök fontos hivatást teljesítenek és a honorárium igen tisztességes, demokratikus dolog. Én is dolgoztam, úgymond, igen sokáig (és igen sok!) honoráriumért. Kérem a Házat, hogy az indítványt ne tűzze ki tárgyalásra. A Ház az indítványt nem tűzte ki tárgyalásra. Megint pihenő. Az elnök javaslatára a Ház elhatározta, hogy legközelebbi ülését hétfőn tartja, amelyen a bizottságok terjesztik be jelentéseiket. Kedden a Ház a mentelmi ügyeket és a kérvényeket tárgyalja. Ülés vége két órakor. A folyosói ordítozást végre abbahagyták. Kezdődött az ülés. Megválasztották a Ház bizottságait és ezután a napirendre tértek. Elsőnek Maniu Gyula román nemzetiségi szólalt föl. A képviselőház elnökei ellen kábult munkáscsordát, elvakítva, gyorsan keresztülhajtják az országon, hogy csak valahogy időt ne veszítsenek, hogy a régi igát minél előbb ujjal fölcserélhessék. A művészlélek barátságos otthonokat épít s találékony, kényelmes és kedves berendezéseket. De az emberek kietlen rideg barlangokban laknak. A festő hiába valósítja meg szinalmainak alakját. Beethoven szimfóniái hiába zendültek meg az emlékezésnek s hol válhatott volna Sheakespearegéniusza a népek lelkének tartalmává ! Az egész kultura magasan szálló füst. Fejünk fölött elvonul s az emberiség meghal, mielőtt emberiség lett volna. Eközben a modern Fauszt, a proletariátus nem nyugszik meg a társadalmi rendet szülő ezen rettenetes viszály fölött való haragos panaszában. Azt a kultúrát, amelyet teremtett, leírni is akarja. Tudni, megérteni, élvezni akarja mindazt, amit az emberiség útján magának megszerzett. Csak olyan életet tart az életre érdemesnek, amely a kulturában érvényesül. A nemzetközi proletariátus legbensőbb tartalmánál fogva az új Fauszt húsvéti csodája. Belőle emelkedik a kitagadottak kulturéhsége s az elhatározás, hogy ez éhséget kielégítse. A proletariátus május elsején érzi a kultúra virágfakadását. Virágozzék is minél előbb. Elrabolták tőle a létezés ujjongó májusát, a művészet, a gondolat, az élvezés örök virágzását. Az emberiség végre élni kezd s meghódítja az életet. NÉPSZAVA FŐVÁROS. A fuvartelep első évi működéséről most számol be a telep vezetősége. Nem sok jót mond ez a jelentés a fuvartelepről. Megállapítja, hogy a közönség a köztisztasággal és a szemétfuvarozással nem volt megelégedve és hogy egyre sűrűbben érkezett panasz a házi szemétszedés késedelmes és rendetlen volta miatt. Az üzem vezetősége kifogást keres, de a felügyelő bizottság megvallja, hogy a baj oka az volt, hogy a szemétfuvarozáson a múltban gyakorolt ellenőrzés meglanyhult. Az anyagi eredményt nézve szinte kétségbeejtő a fuvartelep működése. Az 1907. évi költségvetésbe 120.000 korona tiszta jövedelmet állítottak be, mint 1908 május 1. olyan összeget, amelyet a fuvartelep föltétlen bizonyossággal beszállít. Ezzel szemben az üzem vezetősége 7588 korona jövedelmet mutat ki, de a felügyelő bizottság ezt is kénytelen redukálni 2488 koronára. Ez lett a 120.000 koronából! S még ez is csak kérdéses jövedelem, mert a bizottság jelentése szerint olyan munkákat is teljesítettek a beruházási számlára, amelyek rendes körülmények mellett az üzemi költségeket terhelnék. És sem a késedelmes, rendetlen szemétfuvarozás, sem a megromlott köztisztaság nem lett olcsóbb. Sőt jelentékenyen megdrágult. A kudarcokról beszámoló jelentés, amelynek adatait bizton igyekeznek majd a házi kezelés ellen fölhasználni, szombaton kerül a pénzügyi bizottság elé, ahol előreláthatóan nagy vitára ad alkalmat. A budai állandó színház. A közoktatásügyi miniszter — mint megírtuk — budai állandó színház építése dolgában leiratot intézett a fővároshoz és tudatta, hogy a színházat a Döbrentei téren akarja megépíteni. Egyben kérte, hogy a terület átengedéséről a főváros sürgősen intézkedjék. A tanács csütörtökön tárgyalta a leiratot, az abban foglalt kérelmekhez elvben hozzájárult és kiadta az ügyet a középítési és pénzügyi bizottságokhoz. X.Sándor Pál és a gázgyár. Sándor Pál a Polónyi-perben tett vallomásában azt is mondotta, hogy valaki vagy valakik a gázgyár részéről járnak és nagyobb összegeket kínálnak, hogy a gázgyár meg ne váltassék. A gázgyár igazgatósága kijelenti a lapokkal egy kőnyomatos" útján közölt nyilatkozatában, hogy bárminemű anyagi előny vagy jutalom kilátásba helyezésére soha senkit sem közvetlenül, sem közvetve meg nem bízott, sem az igazgatóság egyes tagjai ily ajánlatot senkinek nem tettek. május elseje az iskolában. A főváros iskoláiban május elsején a legtöbb helyen szünetel a tanítás. Az igazgatók tekintettel a munkaszüntre és a költözködési időre, igazgatói szünetnapot adtak és a növendékek a szabadba tanulmányi kirándulást tesznek. MŰVÉSZET, IRODALOM. ) Téli rege. (Daljáték 3 fölvonásban. Szövegét Shakespeare után szabadon írta Willner A. M. Fordította Dóczi Lajos. Zenéjét szerzette Goldmark Károly.) Goldmark Károly nemsokára 78 éves, Wagner mellett őt tartják a legnagyobb zeneköltőnek. A házi tücsök, a Sába királynője. A hadifogoly olyan alkotások, melyek egyhamar nem avulnak el. Hetvennyolc éves korában ha valaki olyan erős, fiatal muzsikát tud írni, mint a Téli rege, azt, ha ismétli is régi motívumait, csak bámulat illetheti. Magáét ismétli, nem pedig másét. És ha nem sikerül minden úgy mint elvárnak, azt is el kell nézni, mert az ő szövegeire — nincs szerencséje a szövegíróival — lehetetlen jobb zenét írni. Most bemutatott operájának szövegét Shakespeare hasonló című regényes színműjéből merítette. A darab meséje rövidre fogva a következő: Lesantes, Szicília királya féltékeny lesz és meg akarja ölni feleségének, Hermionnek állítólagos szeretőjét, Polixine cseh királyt. Polixene hazamenekül és Perdita, Hermione leánya is csak úgy menekül meg a királytól, hogy Csehországba viszik, hol egy pásztor fölneveli. A cseh király fia, Florizel természetesen beleszeret Perditába, akit pásztorleánynak tart. Az apja ellenzi a szerelmet. Bonyodalmak. Végül egybekelnek a fiatalok. Hermione, a holtnak vélt királynő szoboralakban ismét föléled. Erre a gyönge szövegre építette Goldmark a zenéjét és ha vannak a zenének hibái, azok nagyrészt a szövegnek tudhatók be. Hosszú előjáték előzi meg a drámai jelenetekben bővelkedő első fölvonást. Ez a dalmű legkevésbé sikerült része. A Berlichingeni Götzre emlékeztető muzsika, sehogyse bsz egységes egésszé forrni. Sok benne a felszínes és külső hatásokra törekvő részlet. A második fölvonás egyike Goldmark legszebb alkotásainak. Finoman átérzett, közvetlen líra vonul végig az egész fölvonás zenéjén. Azonban nem az új zeneszerzők forrongó lírája, hanem inkább Thomasra és a többi francia romantikusokra emlékeztető líra. A bájos pasztorálszerű előjátéktól kezdve egészen az utolsó ütemig, fordulatos, élénk, ötletes minden üteme e fölvonásnak. A szláv mozi-