Népszava, 1908. augusztus (36. évfolyam, 183–207. sz.)

1908-08-01 / 183. szám

XXXVI. évfolyam. egy évre fel évre 183. szám. Budapest, 1908. augusztus – szombat. ('-)•' 'M1' AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: . 19.20 kor. I negyed évre. 4.80 kor. . 9.60 „­i egy hóra. . . 1.60 v EGYES SZÁK ÁRA 6 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. M­egjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VII., RÁKÓCZI­ ÚT 32. (Telefon-szám 54—94.) KIADÓHIVATAL: VH., NYÁR­ UTCA 1. SZ. (Telefon-szám 82—61.) . elvtársak! ' e,?1 dk0"0?°* • * — part valasutcasi alapjai*©!! Elvtársak! Folyó évi augusztus 3-án, hétfőn este fél 8 órakor Budapest munkássága több nyilvános népgyűlést tart. A siyű­lések napirendje: 1. Az általános, titkos választójog. 2. A munkások legközelebbi teendői. A koalíciós kormány az általános, egyenlő, titkos választójoggal még mindig adósunk. A kormány eddigi egész ténykedése: a munkássággal szemben elkövetett gyalá­zatos jogfosztások sorozata, védekezés a még meg sem született választójog hatása ellen. Ezért adja oda a kormány a kapitalisát kizsákmányolóknak katonáit és csendőreit. Ezért kotyvaszt össze nevetségesnél-nevet­ségesebb és gyalázatosnál-gyalázatosabb tör­vényeket a munkálkodó nép ellen. Munkások! A kormány sötét tervei kell, hogy csúf vereséget szenvedjenek a ti el­szán­tságtokon. Agitáljatok már most a hétfői népgyűlé­sek érdekében! Hassatok oda, hogy különösen a fővá­rosban egyetlen munkás se legyen, akit a közeljövő döntő nagy küzdelmei készület­ten érjenek! * A gyűléseket a következő helyeken tarjuk: II., Medve-utca 6, „Fácán"-féle vendéglő. V., Visegrádi-utca 11, a Kodrik Mihály­féle vendéglő kerthelyiségében. V., Külső Váci-út 86, Krebs János vendéglő­jében. VI., Bömb- és Teve-utca sarkán levő „Három nyolcas "-hoz címzett vendéglőben. VI., Szondy-utca 67, a Koncser-féle ven­déglő kerthelyiségében. VII., Bethlen-tér 2, a Tassy Lajos-féle ven­déglő kerthelyiségében. VII., Szövetség-utca 24, a Dienes-féle ven­déglő kerthelyiségében. VIII., Népszínház-utca és Tisza Kálmán-tér sarok, a Piskóti-féle vendéglőben. VIII., Práter- és Futó-utca sarok, a Böhm­féle vendéglőben. IX., Ferenc-tér 13, a Császár-féle vendég­lőben. IX., Soroksári-út 35, a Spitzer-féle ven­déglő kerthelyiségében. X., Martinovics-tér 3. szám alatt levő ven­déglő kertjében. Testvéri üdvözlettel A magyarországi szociáldemokrata párt. A „törvényesség" őrültjei. 1. Az alamizsna-törvény megalkotása után nagyon hamar kitűnt, hogy az új törvény csapnivalóan komisz. Elismerte ezt min­denki. A munkáltatók ugyanolyan rossznak tartják a törvényt, mint a munkások. Sőt bizonyos az is, hogy még a törvény meg­alkotói sem tartják az alamizsna-törvényt szerencsés alkotásnak, mert a parlament fenegyerekei politikai kortescélokat szol­gálva a kisiparosok „gyámolításával", (két százalékos hozzájárulás) rögtön a működés kezdetén csődbe kergették az országos munkásbetegsegélyző pénztárt. Az új törvény rossz intézkedései még valahogy elviselhetők volnának, ha ráadá­sul nem alkották volna meg az úgyneve­ié­it ?*.ami Ennek az intézménynek az volna a fel­adata, hogy az országos pénztár fölött a felügyeletet gyakorolja. A hivatal azonban mindjárt a működés kezdetén mindenbe beleütötte az orrát és tőle telhetőleg meg­nehezítette az országos pénztár működését. Annyira vigyázott a hivatal az országos pénztárra, hogy a saját ügyeiről teljesen megfeledkezett és ezzel százezrekre menő károkat okozott a betegsegélyző pénz­táraknak. Valamely törvény hiányait, egyes intéz­kedéseinek helyességét vagy helytelenségét, a gyakorlati élet mutatja meg. A törvény végrehajtásával megbízott testületek a tör­vény hiányain átmenetilleg, a törvény olyan irányú interpretációjával segíthetnek, amely lehetővé teszi a törvény egyenes megsértése nélkül az ellentétek áthidalását. Az állami munkásbiztosítási hivatal en­nek az ellenkezőjét teszi meg. Ez a hiva­tal, úgy látszik, dühös és kérlelhetetlen el­lensége a kereskedelmi minisztériumnak, mert mindent megtesz, hogy a betegse­gélyző pénztárt fölforgassa és annak mű­ködését lehetetlenné tegye. Ami a törvény­ben rossz, azt ez a hivatal még rosszabbá teszi. Az ellentéteket kiélesíti és törvény­magyarázatával arra törekszik, hogy minél előbb feje tetejére állítsa az egész intéz­ményt. Talán így akarja a hivatal beiga­zolni, hogy Kossuth és Szterényi „szociális alkotása" nem ér semmit. Az állami munkásbiztosítási hivatal min­den intézkedését a törvényre hivatkozva teszi. Minden szamárságuk magyarázatául a törvényt idézik, hogy ne őket nevesse ki minden józan gondolkodású ember, hanem a törvény megalkotóit. A távolállók azt hihetnék, hogy az V., Akadémia­ utca 1 szám alatt a törvényesség bolondjai kerül­tek össze. De akik a törvényt ismerik, azok csakhamar rájönnek, hogy az ala­mizsna-törvényre való folytonos hivatko­zás csak takarója annak a hatalmi őr­jöngésnek, amely az állami munkásbiztosí­tási hivatal urait elfogta. Be fogjuk bizonyítani, hogy a hivatal nem keresi a törvényességet, hanem sok esetben egyenesen fölrúgja a törvényt. A törvényesség feszegetésével az állami mun­kásbiztosítási hivatalnak kinevezett társa­ság magához akarja ragadni az autonómia minden jogát és egyedül akar intézkedni több mint egy millió munkásember legfonto­sabb ügyeiben. Ki akarják ragadni az önkor­mányzat kezéből az intézkedés összes jo­gait, hogy ők néhányan intézkedjenek millió munkás fölött. A betegsegélyezésről alkotott törvénynek az állami munkásbiztosítási hivatalról szóló része elég szerencsétlen alkotás. Az egyes szakaszok gummiszerűen nyújthatók és a hivatal jogai ilyenformán sokféleképp ma­gyarázhatók. Vannak azonban az önkor­mányzatnak is olyan jogai, amelyek semmi­féle interpretációval sem kaparithatók meg. A nemes hivatal hatalmi hóbortjában figyelmen kívül hagyta a törvény ezen intéz­kedéseit és az új alapszabályok megalkotásá­nál olyan jogokat ragadott magához, melyek nem illetik meg. Az alamizsna-törvény tárgyalásakor és a törvény indokolásában folyton azt hangoz­tatták, hogy az önkormányzat jogait a leg­szélesebb keretben respektálni fogják. A törvény sok dologban meghazudtolja ezt az elvet, az állami munkásbiztosítási hiva­tal pedig autokratikus gőggel az önkor­mányzatot teljesen megsemmisíti, illetőleg csak akarja. A közel­jövőben meg fogja tanulni, hogy a hatalmi őr­jöngést is a kellő keretek közé lehet szorítani. A munkásság, és ezekben a kér­sekben a munkáltatók is, egységesen fog­nak eljárni a hivatal ellen. Az autonómia jogait nem lehet egy tollvonással elra­bolni. Vagy tényleges valósággá válik az önkormányzat, vagy pedig állami kezelésbe kerül az új szociális csoda. Az országos pénztár igazgatósága és közgyűlési küldöttei nem fogják eltűrni, hogy bábok gyanánt rángassa őket az állami munkásbiztosítási hivatal. Pokolba az olyan önkormányzattal, amelynek nincs semmi intézkedési joga. Ennél jobb még az állami kezelés is, mert Lapunk mai száma 10 oldal

Next