Népszava, 1908. december (36. évfolyam, 286–310. sz.)

1908-12-01 / 286. szám

XXXV. évfolyam. Budapest, 1908 december 1. kedd. 286. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre. . . 19.20 kor. I negyed évre. 4.80 kor. fel évre . . . 3.60 „ I egy hóra . . . LilO * EGYES SZÁM ÁRA 6 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő, kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VII., RÁKÓCZI­ ÚT 33. (Telefon-szám 54—94.) KIADÓHIVATAL: VII., OTÁR­ UTCA 1. SZ. (Telefon-szám 82—61.) Munkások! Elvtársak! Az általános, egyenlő és titkos választó­jog helyett a belügyminiszter a plurális, nyílt, közvetett választójog törvényjavaslatát terjesztette a parlament elé.­A magyarországi szociáldemokrata párt vezetősége, a koalíciós kormány ezeri pár­ját ritkító, jograbb­ merényletével szemben a legutóbbi pártgyűlés határozatának meg­felelve, ezennel rendkívüli pártgyűlést hív össze.­­ A rendkívüli pártgyűlést, miután ko­rábbi.. napra megfelelő helyiséget nem kaphattunk, ez évi december hó 6-án, vasárnap tartjuk Budapesten, az Új­városháza közgyűlési termében.. A pártgyülés egyetlen napirendje:^ A munkásság állásfoglalása a plurális, nyilt és közvetett választó•» jogra vonatkozó törvéni^v&ttiM4á& szemben.­­ Minthogy e rendkívüli pártgyülés az or­­szág egész munkásságának sorsára döntő­­határozatok hozatalára van hivatva, ezutt fel figyelmen kívül kellett hagynunk a szervezeti szabályzat 37-ik szakaszát, miért is fölhívjuk az ország összes pártszer­vezeteit, valamint az ipari szabadszer­vezeteket kivétel nélkül, hogy rögtön válasszák meg és jelentsék be küldötteiket a párttitkárságnál (VII., Erzsébet­ körút 24, I. emelet.) Az ország egész munkásságára végtelenül fontos a pártgyűlés határozata, elvárjuk te­hát, hogy minden szervezet képviselteti magát. . A magyarországi szociáldemokrata párt vezetősége. A fekete gróf pluralitása.­ ­ IV. A többes szavazati jog mellett egyetlen kiváló, noha félig-meddig minden irány­ban elavult írónak, Millnek elmélete és egyetlen kis országnak, Belgiumnak ta­pasztalata szól. Mill két föltételhez kívánja kötni a többes szavazat rendszerét. Az egyik az, hogy a többes szavazatra való jogcim sohase gyökereztek valamely vagyoni előny­ben. Ennek úgy felel meg a tulipános javaslat, hogy több mint félmillió egyén­nek ad cenzus alapján többes szavazatot. Millnek másik föltétele az, hogy a szava­zat-többszörösítés sohase menjen annyira, hogy a többes szavazók leszavazhassák az egyes szavazókat, hogy több plurális sza­vazat legyen, mint egyes. Az „eszme nagy előharcosa" ezen másik követelésének úgy felel meg a fekete választójogi tervezet, hogy 1,534.443 egyes szavazattal­­2,385.907 többes szavazatot állít szembe. Ezek után bátran el lehet mondani azt, hogy az egyetlen író, akit a fekete választójog védelmére fölvonultat And­rássy, mert más neves irót nem vonul­tathat föl ilyetnek hijjában, az Andrássy­féle pluralitást, éppen olyan szigorúan ítélné el és annak­ szerzőjével a szellemi­­rokonságot megtagadná, mert ez, amint ő kifejezte magát, az elv kompromittálására való­­csak. John Stuart Mill a többes sza­vazati jog elvének volt híve. De az Andrássy-féle többesség még neki sem kellene. Amint a többes szavazati jog európai elméletének nincsen semmi köze a tulipá­nos többességhez, azonképpen nem áll semmi­féle összefüggésben a többes szavazati jog­nak európai gyakorlata sem a magyar par­lamenti betyárvilágnak ezzel a hajtásával. Hiába fecseg a javaslat indokolása arról, hogy más országokban is van többes sza­vazati jog i­ hivatkozik példa gyanánt arra, a porosz háromosztályú, a román p­ mi­llis választójogban, vagy az osztrák egyenlőtlen kerületi beosztásban leplezett módon, a svéd, és finn helyhatósági válasz­tásoknál nyíltan­ megvan a többes szavazati jog. Hiábavaló ez a hivatkozás azért, mi­vel Romániát kivéve mindezen államok az országgyűlési képviselőket általános és­­egyenlő választójog alapján választják. De hiábavaló és nevetséges még azért is, mi­vel köztudomású, hogy a tulipános választó­jog a nyílt pluralitáson kívül még élni akar a választókerületek egyenlőtlen be­osztásából előálló és az osztrák választó­jogi törvénynek szemére vetett rejtett plu­ralitással is. Országgyűlési képviselőket, törvényhozó­kat többes szavazati jog alapján ma csak Belgiumban­­választanak. Ha a benyújtott tulipán-javaslat törvénnyé válik, akkor Magyarország lesz Európának második állama, amely az egyenlő jog nagy kultúr­elvét megtagadja. Ha tehát a többes sza­vazati jog mellett az európai fejlődésre hi­vatkoznak, mint ahogy az Andrássy-féle javaslat indokolása erre hivatkozik, akkor csak a belga példáról lehet szó. Nos, hát nézzük meg, mit mond a belga példa. Belgiumban a választók száma 1893-ban, amikor a többes szavazati jog, rendszerére rátértek, 134.437 volt. Választók csak azok voltak, akik legalább negyvenkét korona egyenes adót fizettek. Az 1893-iki reform megadta a választójogot minden­ 25 éves férfiúnak minden további megszorítás nélkül és ezzel a választók számát 1.370.687-re emelte, vagyis megtízszerezte. Az 1893-iki reform a belga választók számát iOOO°/0-kal emelte, amig az Andrássy-féle tervezet csak Í50°J0-kal emeli. Már most bármennyire el­ítélendő is mindig és minden körülmény közepette a jogfosztásnak minden kísérlete, mégis egészen más megítélés alá esik a mesterséges ellensúlyok keresése ott, ahol egy ezerszázalékos jogkiterjesztésről van szó, mint ott, ahol egy 15­ P/C-osról van szó. Va­lamint ott, ahol negyven koronás minimális adócenzusról a korhatáron kívül semmitől sem korlátozott általános választójogra tér­nek át, mint ott, ahol 67 filléres minimális adócenzusról térnek át az írás-olvasástól amúgy is korlátozott választójogra. Bel­giumban az 1893-iki reform előtt száz la­kosra 2­2 választó esett, a reform után 22; Magyarországom ma száz lakosra 6­2 vá­lasztó esik, az Andrássy-féle reform után 15 választó. Már most egészen más hatásai vannak a választójogi reformnak akkor, ha 1. az új választók tömege tízszer akkora, mint a régieké, mint akkor, ha csak két és félszerese a régiek számának; 2. jobban megtűr antidemokratikus in­tézményeket az olyan választójog, amely a lakosság 22%-át jogosítja, mint az, amelyik csak 15%-nak ad politikai jogokat. Már most ettől el is tekintve, sokkal demokratikusabb a belga pluralitás, mint a magyar. A hármas szavazók közé a vagyoni cenzus alapján nem juthat be senki, mert három szavazata annak van, aki 25-ik életévét betöltötte és vagy a tör­vényben megjelölt főiskolai oklevéllel, magasabb középiskolai végbizonyítvánnyal bír, vagy aki a törvényben megjelölt köz­hivatalt, állást, foglalkozást tölt, vagy töltött be. A kettős szavazat jogcímei Belgiumban a következők: Két szavazata van annak, aki 1. házas vagy özvegy, törvényes leszárma­­zója van, 35. életévét betöltötte és 5 frank személyi adót fizet; 2. 25. életévét betöltötte és a­ 2000 frank értékű ingatlannal bír, kj belga állampapírból, avagy az általános takarék- és nyugdíjpénztárból 100 frank évi járadékot hoz. Volt Belgiumban 1902-ben 765.865 többes szavazat, amely így oszlott meg. Leadott szavazatok: 1. családapák 384.020 2. ingatlan-birtokosok, já­radékélvezők . . . 336.756 3. értelmiség, foglalkozás, 41.089 Amíg tehát a tisztán vagyonos osztályok­hoz tartozó többes szavazók 336.756 sza­vazattal rendelkeztek, addig a családapák­nak demokratikus csoportja 384.020 szava­zatot adhatott le. Vagyis a kettős szavaza­toknak csak felénél kevesebbje cenzusos sza­vazat, ellentétben a tulipános terve­zettel, amely 2,732.531 többes szavazatból 1,337.81b-et juttat a tiszta cenzusos szava­zatoknak. Az egyes szavazók száma Bei- Lapunk mai uáma 16 oldaL

Next