Népszava, 1908. december (36. évfolyam, 286–310. sz.)
1908-12-01 / 286. szám
XXXV. évfolyam. Budapest, 1908 december 1. kedd. 286. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre. . . 19.20 kor. I negyed évre. 4.80 kor. fel évre . . . 3.60 „ I egy hóra . . . LilO * EGYES SZÁM ÁRA 6 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő, kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VII., RÁKÓCZI ÚT 33. (Telefon-szám 54—94.) KIADÓHIVATAL: VII., OTÁR UTCA 1. SZ. (Telefon-szám 82—61.) Munkások! Elvtársak! Az általános, egyenlő és titkos választójog helyett a belügyminiszter a plurális, nyílt, közvetett választójog törvényjavaslatát terjesztette a parlament elé.A magyarországi szociáldemokrata párt vezetősége, a koalíciós kormány ezeri párját ritkító, jograbb merényletével szemben a legutóbbi pártgyűlés határozatának megfelelve, ezennel rendkívüli pártgyűlést hív össze. A rendkívüli pártgyűlést, miután korábbi.. napra megfelelő helyiséget nem kaphattunk, ez évi december hó 6-án, vasárnap tartjuk Budapesten, az Újvárosháza közgyűlési termében.. A pártgyülés egyetlen napirendje:^ A munkásság állásfoglalása a plurális, nyilt és közvetett választó•» jogra vonatkozó törvéni^v&ttiM4á& szemben. Minthogy e rendkívüli pártgyülés az ország egész munkásságának sorsára döntőhatározatok hozatalára van hivatva, ezutt fel figyelmen kívül kellett hagynunk a szervezeti szabályzat 37-ik szakaszát, miért is fölhívjuk az ország összes pártszervezeteit, valamint az ipari szabadszervezeteket kivétel nélkül, hogy rögtön válasszák meg és jelentsék be küldötteiket a párttitkárságnál (VII., Erzsébet körút 24, I. emelet.) Az ország egész munkásságára végtelenül fontos a pártgyűlés határozata, elvárjuk tehát, hogy minden szervezet képviselteti magát. . A magyarországi szociáldemokrata párt vezetősége. A fekete gróf pluralitása. IV. A többes szavazati jog mellett egyetlen kiváló, noha félig-meddig minden irányban elavult írónak, Millnek elmélete és egyetlen kis országnak, Belgiumnak tapasztalata szól. Mill két föltételhez kívánja kötni a többes szavazat rendszerét. Az egyik az, hogy a többes szavazatra való jogcim sohase gyökereztek valamely vagyoni előnyben. Ennek úgy felel meg a tulipános javaslat, hogy több mint félmillió egyénnek ad cenzus alapján többes szavazatot. Millnek másik föltétele az, hogy a szavazat-többszörösítés sohase menjen annyira, hogy a többes szavazók leszavazhassák az egyes szavazókat, hogy több plurális szavazat legyen, mint egyes. Az „eszme nagy előharcosa" ezen másik követelésének úgy felel meg a fekete választójogi tervezet, hogy 1,534.443 egyes szavazattal2,385.907 többes szavazatot állít szembe. Ezek után bátran el lehet mondani azt, hogy az egyetlen író, akit a fekete választójog védelmére fölvonultat Andrássy, mert más neves irót nem vonultathat föl ilyetnek hijjában, az Andrássyféle pluralitást, éppen olyan szigorúan ítélné el és annak szerzőjével a szellemirokonságot megtagadná, mert ez, amint ő kifejezte magát, az elv kompromittálására valócsak. John Stuart Mill a többes szavazati jog elvének volt híve. De az Andrássy-féle többesség még neki sem kellene. Amint a többes szavazati jog európai elméletének nincsen semmi köze a tulipános többességhez, azonképpen nem áll semmiféle összefüggésben a többes szavazati jognak európai gyakorlata sem a magyar parlamenti betyárvilágnak ezzel a hajtásával. Hiába fecseg a javaslat indokolása arról, hogy más országokban is van többes szavazati jog i hivatkozik példa gyanánt arra, a porosz háromosztályú, a román p millis választójogban, vagy az osztrák egyenlőtlen kerületi beosztásban leplezett módon, a svéd, és finn helyhatósági választásoknál nyíltan megvan a többes szavazati jog. Hiábavaló ez a hivatkozás azért, mivel Romániát kivéve mindezen államok az országgyűlési képviselőket általános ésegyenlő választójog alapján választják. De hiábavaló és nevetséges még azért is, mivel köztudomású, hogy a tulipános választójog a nyílt pluralitáson kívül még élni akar a választókerületek egyenlőtlen beosztásából előálló és az osztrák választójogi törvénynek szemére vetett rejtett pluralitással is. Országgyűlési képviselőket, törvényhozókat többes szavazati jog alapján ma csak Belgiumbanválasztanak. Ha a benyújtott tulipán-javaslat törvénnyé válik, akkor Magyarország lesz Európának második állama, amely az egyenlő jog nagy kultúrelvét megtagadja. Ha tehát a többes szavazati jog mellett az európai fejlődésre hivatkoznak, mint ahogy az Andrássy-féle javaslat indokolása erre hivatkozik, akkor csak a belga példáról lehet szó. Nos, hát nézzük meg, mit mond a belga példa. Belgiumban a választók száma 1893-ban, amikor a többes szavazati jog, rendszerére rátértek, 134.437 volt. Választók csak azok voltak, akik legalább negyvenkét korona egyenes adót fizettek. Az 1893-iki reform megadta a választójogot minden 25 éves férfiúnak minden további megszorítás nélkül és ezzel a választók számát 1.370.687-re emelte, vagyis megtízszerezte. Az 1893-iki reform a belga választók számát iOOO°/0-kal emelte, amig az Andrássy-féle tervezet csak Í50°J0-kal emeli. Már most bármennyire elítélendő is mindig és minden körülmény közepette a jogfosztásnak minden kísérlete, mégis egészen más megítélés alá esik a mesterséges ellensúlyok keresése ott, ahol egy ezerszázalékos jogkiterjesztésről van szó, mint ott, ahol egy 15 P/C-osról van szó. Valamint ott, ahol negyven koronás minimális adócenzusról a korhatáron kívül semmitől sem korlátozott általános választójogra térnek át, mint ott, ahol 67 filléres minimális adócenzusról térnek át az írás-olvasástól amúgy is korlátozott választójogra. Belgiumban az 1893-iki reform előtt száz lakosra 22 választó esett, a reform után 22; Magyarországom ma száz lakosra 62 választó esik, az Andrássy-féle reform után 15 választó. Már most egészen más hatásai vannak a választójogi reformnak akkor, ha 1. az új választók tömege tízszer akkora, mint a régieké, mint akkor, ha csak két és félszerese a régiek számának; 2. jobban megtűr antidemokratikus intézményeket az olyan választójog, amely a lakosság 22%-át jogosítja, mint az, amelyik csak 15%-nak ad politikai jogokat. Már most ettől el is tekintve, sokkal demokratikusabb a belga pluralitás, mint a magyar. A hármas szavazók közé a vagyoni cenzus alapján nem juthat be senki, mert három szavazata annak van, aki 25-ik életévét betöltötte és vagy a törvényben megjelölt főiskolai oklevéllel, magasabb középiskolai végbizonyítvánnyal bír, vagy aki a törvényben megjelölt közhivatalt, állást, foglalkozást tölt, vagy töltött be. A kettős szavazat jogcímei Belgiumban a következők: Két szavazata van annak, aki 1. házas vagy özvegy, törvényes leszármazója van, 35. életévét betöltötte és 5 frank személyi adót fizet; 2. 25. életévét betöltötte és a 2000 frank értékű ingatlannal bír, kj belga állampapírból, avagy az általános takarék- és nyugdíjpénztárból 100 frank évi járadékot hoz. Volt Belgiumban 1902-ben 765.865 többes szavazat, amely így oszlott meg. Leadott szavazatok: 1. családapák 384.020 2. ingatlan-birtokosok, járadékélvezők . . . 336.756 3. értelmiség, foglalkozás, 41.089 Amíg tehát a tisztán vagyonos osztályokhoz tartozó többes szavazók 336.756 szavazattal rendelkeztek, addig a családapáknak demokratikus csoportja 384.020 szavazatot adhatott le. Vagyis a kettős szavazatoknak csak felénél kevesebbje cenzusos szavazat, ellentétben a tulipános tervezettel, amely 2,732.531 többes szavazatból 1,337.81b-et juttat a tiszta cenzusos szavazatoknak. Az egyes szavazók száma Bei- Lapunk mai uáma 16 oldaL