Népszava, 1908. december (36. évfolyam, 286–310. sz.)
1908-12-24 / 306. szám
1908 december 20. NÉPSZAVA Rövid hírek. Eltűnt Eckert János aradi huszártiszthelyettes, aki egyik rokonánál volt vendégségben Budapesten. A 21 éves ifjú december 16-án távozott a rokonának Kistemplom-utvai 21. számú lakásáról, azzal, hogy állomáshelyére, Aradra megy. Oda azonban mindeddig nem érkezett meg. Hozzátartozói jelentést tettek a rendőrségen. Hirtelen meghalt Budapesten a Stefánia úton Garai Antal dr. orvos. Holttestét az orvostani intézetbe vitték. Az idegbaja kergette halálba Pollák András székesfejérvári jómódú birtokost, aki a szőlejében revolverrel agyonlőtte magát. Egy méternyi arany fonalat lopott S. Emma elárusítónő egy himzőnőtől. Letartóztatták. Exhumálták Kecskeméten Pető Péter vagyonos gazda holttestét, mert azt gyanítják, hogy rablógyilkosság áldozata lett. Megölték a pest megyei Izsákon Balkó Józsefet. A csendőrség a tetteseket Tóka György és Tóka József személyében elfogta. Hamis fizetési könyvecskékkel több ezer koronát csalt ki Makón Balogh Sándor városi számgyakornok. A csendőrség letartóztatta. Kőkorszakbeli telepre bukkantak Németországban Haitingsheim mellett. Eddig huszonnyolc lakóhely került fölismerhető módon napvilágra. l tűnt, hogy a földön egy nő fekszik. Szőnyeggel volt letakarva és amikor ezt leemeltem róla, mégsem tudott megmozdulni, mert kötéllel az ágyhoz volt kötve. Föltűnt nekem, hogy a kötél egyáltalán nem volt megszorítva a testén, csak úgy lógott rajta. Steinheil asszony, amikor levegőhöz jutott, fölszólított, hogy keressem meg a rablógyilkosokat, mert minden valószínűség szerint még a házban vannak. Sorra jártam a szobákat és ekkor a lakás félreeső helyénél megállott Steinheil asszony és szólt: — Menjen oda is be. Visszadöbbentem. Egy férfi holtteste volt a sarokban. — Férjem! — sikoltott Steinheilné. A holttestet fölemeltük és ekkor vettük észre, hogy kezei össze vannak kötözve. Le Coque föloldozta a köteléket, amely a meggyilkolt nyakán folytatódott és Steinheilt átvittük egy más szobába. Ott egy másik holttest feküdt már, szájába ratta volt tömve, az arc kínba volt torzulva. Ez Jappyné asszony volt. Én ezek után visszamentem a szalonba, de Steinheimét akkor már nem találtam ott. A háziorvos azt mondotta, átment a szomszédba. A Steinheil-ügy különben még most is erősen foglalkoztatja a párisi közvéleményt. A „Journalban Jaques Dhur cikket írt a Steinheil-ügyről és ennek kapcsán fölveti a kérdést, hogyan lehetne Steinheiméből a gyilkosság valódi történetét kivenni. Az író egy analóg esetet beszél el és elmondja, hogy évekkel ezelőtt egy híres párisi tanár a hipnózis segélyével kivette a gyilkosból a titkát. Nem lehetne-e tehát Steinheimével is kísérletezni ? — amikor a vadász haragszik. Baczina János temesmegyei bukovári gazda tegnap ebéd után kiment a község határába vadászni. Egész délután künn maradt, de zsákmány nélkül tért haza. Dühösen hazament, majd fogta puskáját s azon akarta kitölteni bosszúját. Egypárszor a földhöz vágta, de a fegyver megunta ezt a méltatlan és meg nem érdemelt bánásmódot, mert egyszerre csak elsült és talált is. A golyó Baczina jobb combjába fúródott. Azonnal orvost hivattak. Bekötözte a sebet, de Baczina ekkorára elvérzett. Két óra múlva meghalt. A titkár úr szeretőt tartott. Ez nem lett volna baj, de a város pénzén tartotta ki szeretőjét Nápolyban Roberto de Nora városi titkár, aki erre a nemes célra 325.000 lírát sikkasztott a közpénzekből és megszökött,TMCiotti nevű operaénekesnő volt a kedvese, akire igen nagy összegeket költött. Többek közt egy 10.000 lirás ékszert, egy 25.000 lirás automobilt vásárolt neki. A sikkasztó titkárnak kedveséhez intézett táviratából kitűnt, hogy az énekesnő bűntársa a sikkasztásban s a hatóság ezért őt letartóztatta. A sikkasztó titkárt eddig nem sikerült elfogni. amikor a szülők nincsenek otthon, Lőcséről irják: Végzetes szerencsétlenség történt Hernádfalu községben. Ponáczki János odavaló gazda feleségével elment a szomszéd városba. Ezalatt két kis gyermekük magukra maradt. Ezek a kályha tüzéhez közel jöttek és ott játszottak egy ideig. Az egyik gyermek ruhája ezalatt a kihulló parázstól valahogyan tüzet fogott és lángba borult a testvére is. Mire a szülők hazaértek, a gyerekek annyira összeégtek, hogy az egyik már belehalt rettenetes sérüléseibe, míg a másik a halállal küzködik. Megakadt a vonat. Székesfehérvárról jelentik : A szerdán este 8 órakor Budáról elindított déli vasúti 204. számú gyorsvonat Tétény állomáson csőrepedés következtében megakadt. A vonat a Budáról kért segélyvonattal folytathatta csak útját Fehérvár és Pragerhof felé. — Elégetett örökség. Moszkvában a városszerte ismert milliomos Petroff, milliók helyett erkölcsi oktatást hagyott örökségül rokonainak. Mikor már érezte halála közeledését, minden vagyonát pénzzé tette, azután a betegszobában a szó szoros értelmében máglyát rakatott és összes értékpapírjait, valamint pénzét rászórva, meggyújtotta. Amikor az óriási vagyon hamuvá égett, behivatta rokonait s rámutatva az elhamvadt kincsre, igy szólt: — A pénz a forrása minden bűnnek. Ezért én elégettem minden vagyonomat. Kívánom, hogy a gazdagság terhe sohase nehezedjék rátok, hogy mint szegény emberek a becsületesség útján haladhassatok ! Néhány óra múlva elhunyt a nagy erkölcsbiró Rokonai pedig, akiket mindenüktől megfosztott, keservesen zokogtak az elvesztett örökség miatt. — Aludtak a szentek. Szerdára virradó éjszaka ismeretlen tettesek betörtek a Kapisztránrend Margit-köruti templomában. Három perselyt törtek föl s a pénzzel eltűntek, mint a kámfor. A Kapisztrán-barátok nem tudják megállapitani a kárt, mert a perselyek tartalma ismeretlen volt előttük is. A Margit-köruti templomban nem ez első eset, hogy a szentek elaludtak s azalatt ismeretlen tettesek kifosztották a perselyeket. A derék barátok most a rendőrség segélyével akarják a perselyek tartalmát visszaszerezni. — A villamosok karácsonya. A Budapesti városi villamos vasút és a Ferenc József földalatti villamos társaság összes vonalain karácsony estéjén az utolsó kocsik 8 órakor indulnak el az összes végállomásokról. — Játék közben. Resicabányán a gyárban Ivanics János és Kubik Ferenc gyári inasok a kohónál játszadoztak ebéd után. A játékból komoly vita lett, még pedig olyan mélységes, elkeseredett vita, hogy a tizenhárom éves Ivanics előrántotta kését. Kubik mellébe döfte és az szíven találva összeesett. A kórházba szállították, de ott pár óra alatt elvérzett. — Menekülés a halálba. K. Ferenc magánhivatalnok huszonhárom éves felesége szerdán délelőtt a Bethlen utca 43. számú ház második emeletéről az utca kövezetére vetette magát. Az életunt asszonyt a mentők halálos sérülésekkel szállították a sebészeti klinikára. Senki sem tudja, hogy a fiatal asszony miért követte el tragikus tettét. S. Antalné magánzónő szerdán délelőtt az Imperial-szállóban veronai oldatot ivott. Az asszonyt, aki gyógyíthatlan betegsége miatt akart megválni az élettől, a Rókus-kórházba szállították. — Az eltűnt disznósajt. Mészáros Károly, a Rákóczi-tér 15. számú vendéglő tulajdonosa ezúton fölkéri azt a vendégét, aki szerdáán délután a vendéglőjében egy hentestől diszsajtot vásárolt, — a disznósajtot a hentes tévedésből magával vitte, — hogy jelentkezzék a vendéglőben, ahol átveheti a disznósajt árát. A hentes ugyanis időközben észrevette a tévedést és a disznósajt árát letétbe helyezte a vendéglősnél. A Fővárosi Orfeum a karácsonyt olyképpen ünnepli meg, hogy a két ünnepnapon és az azokat követő vasárnapon, december 25., 26. és 27-én, összesen hat előadást rendez és pedig naponként kettőt. A délutáni előadások, mint rendeseti 1 órakor, az estiek pedig 8 órakor kezdődnek. A délutáni előadások helyárai mérsékeltek lesznek. Jegyek mind a hat előadásra már válthatók. Nyolc évi börtön, harmincöt havi ártatlanul elszenvedett vizsgálati fogság. — Ítélet Fröhlich Dezső és társai büti körében. — A Lujza utcai tüntetés mérlegét ezidőszerint a szerdán kihirdetett ítéletnek a cimben foglalt adataival állapithatjuk meg. A büntetőtörvényszék ítélete mondta ki elsősorban azt, hogy a május vége óta, tehát hét hónapon át vizsgálati fogságban tartott tizenhárom ember közül öt teljesen ártatlan. Hármat ítélt el a törvényszék fejenkint két-két évi börtönre, négyet , hathat havi börtönre, ez utóbbiak is tehát tovább ültek vizsgálati fogságban, mint amennyire el lehetett őket ítélni. Elkeseredéssel és fájó részvéttel gondolunk ama három elvtársunkra, akiket az ítélet legkegyetlenebbül sújtott, de általános szempontból arra kell nyomatékosan rámutatnunk, hogy íme, így kezelik nálunk a vizsgálati fogságot. Ha szociáldemokrata embert vádolnak bűncselekménnyel, akkor elfelejtik, hogy ez is ember s igy jussa van az emberi, a sokat hangoztatott egyéni szabadsághoz, csak azt látják, hogy szociáldemokrata, akit most be lehet, tehát be kell csukni. Vád alapján, gyamokokra, „bebizonyíthatóknak látszó ténykörülményekre'' hivatkozva, ítélet nélkül. Pedig hát a veszélyeztetett társadalmi rend urai, mint a mai eset is mutatja, megkapják a kivánt ítéletet is; de a mohóság, amellyel ez uraknak szolgáik ott az emberi szabadságról rendelkező hivatalokban kedvekben akarnak járni, már az ítélet előtt is börtönbe taszítja az urak nyugalmát fenyegető embereket. Maga az ítélet, amelyet alább közlünk, a semmiféle terhelő bizonyítékot nem produkáló főtárgyalás után megdöbbentő. Az egyetlen Csávás Sándor ellen volt „teljes" bizonyíték : saját beismerése, hogy lőtt. Az eset színhelyén és az áldozat testében talált golyók nem származhattak sem a Csávás, sem a Csomor revolveréből, a megsebesült villamos kalauz testében levő golyót pedig nem vizsgáltatta meg Röntgen-sugárral a bíróság. Megállapítható tehát, hogy a halált sem Csávás, sem Csomor nem okozhatták, hogy ugyanez a testi sértésről is nem állapíttatott meg, az csak a bíróságon múlt. Mégis, ezt a két vádlottat bűnösnek mondta ki a bíróság a halált okozó súlyos testi sértés és a testi sértés bűntettében a büntetőtörvénykönyv 308. §-a alapján, mely szerint a sértésnek többek bántalmazásából kell származnia. Egy-egy revolverlövésről van szó, amely nemszármazhatott a vádlottaktól, amely nem is származhatott többektől, hanem mindegyik, esetleg mind a kettő egytől és mégis ezt a két embert ítélték el kétkét évi börtönre. Jól tudjuk, hogy e paragrafusnak ez a nyakatekert elcsavarása nem ennek az ítélőtanácsnak a találmánya. A magyar joggyakorlat és jogtudomány szentesítette már ezt a képtelenséget, amelyet ez az ítélet most csak klasszikus tökélyre emelt, mert pusztán annak alapján, hogy ennél a két vádlottnál revolvert találtak, bűnösöknek mondták őket egy föltétlenül más revolverből eredő lövések miatt. Fröhlich büntetésének szigorúságát nem indokolta meg a törvényszék. Pedig ez a szigor fölháborító. Fröhlichet mintfölbujtót, négy társát mint tettest mondta bűnösnek a bíróság a büntetőtörvénykönyv 176. §-ába ütköző magánosok elleni erőszak bűntettében. A törvény szerint a tettesek és azok felbujtói az elkövetett bűncselekményre határozott büntetéssel büntetendők, ezzel szemben a bűnsegédek enyhébben. Nem jogászi, hanem közönséges józan ész szerint ebből az következik, hogy a fölbujtó büntetése nem lehet súlyosabb, mint a tettesé, de minthogy a törvény határozottan nem beszél, hát a joggyakorlat szerint igenis lehet. A törvényszék tehát négyszer oly súlyosan büntette Fröhlichet, mint négy társát. Mi ő nála a súlyosító körülmény ? A törvényszék nem mondta meg, de mi megmondjuk: az, hogy Fröhlich a VIII. kerületi szociáldemokrata pártszervezet elnöke volt. Reá nézve csak azt vette bizonyítottnak a törvényszék, hogy a Röhm-féle vendéglőben tartott beszéde végén a Kozalik elleni tüntetésre hívta föl a hallgatóságot. Hát ha ez igaz is, ez annyit jelent, hogy az erőszakra bujtotta föl az embereket ! A másik négy vádlottra csak annyit látott bizonyítva a bíróság, hogy jelen voltak az eset színhelyén. Pedig a Kúria kimondta, hogy a 176. § a csoportnak csak azon tagjai ellen alkalmazható, akik tényleg erőszakot követtek el. Sebaj! Ez régen volt. Azóta megnövekedett a munkásmozgalom, azóta szociáldemokrata csoportokat lehet a vádlottak padjára hurcolni; a szociáldemokrata már akkor is bűnös, ha jelen van, bűnös, mert szociáldemokrata. Szerdán délelőtt tizenegy óra után zsúfolásig megtelt teremben hirdette ki az Ítélete