Népszava, 1909. március (37. évfolyam, 51–76. sz.)
1909-03-02 / 51. szám
4 Róberté, aki azt erősítgette, hogy a földbirtok adóterhei aránylag sokkal nagyobbak, mint az ipar, kereskedelem és szabadfoglalkozás adóterhei. Ezen nézetének támogatására igen sok adatot hordott föl a főagrárius, amelyekből kiderül, hogy a vagyonos osztályok — akár földművelésből, akár más foglalkozásból élnek — kibújnak az adó alól, így Zselénszky elmondotta, hogy Budapesten volt 46 tőzsdelátogató, ezeknek átlagadója pótlékkal együtt volt 282 korona, 12 bankár, ezeknek átlagadója 268 korona volt, 12 közjegyző, ezek átlag évenként fizettek 988 koronát, 782 ügyvéd, ezeknek átlagadója 272 korona, 42 műépítész, ezeknek átlagadója 528 korona, 41 gabonakereskedő, ezeknek átlagadója 1062 korona, 45 gyógyszerész, ezeknek átlagadója 958 korona, 1080 szatócs, ezeknek átlagadója 126 korona. A vidéken volt 375 pénzüzér vagy bankár, ezeknek átlagadója 180 korona, 220 közjegyző, ezeknek átlagadója 408 korona, 3112 ügyvéd, ezeknek átlagadója 158 korona, 2750 orvos, ezeknek átlagadója 122 korona, 507 építész, ezeknek átlagadója 198 korona, 2252 gabonakereskedő, ezeknek átlagadója 162 korona, 1160 gyógyszerész, ezeknek átlagadója 212 korona, 26.030 szatócs pedig, melyeknek átlagadója 62 koronát tett ki. Ezekkel szemben kiszámította, hogy Újaradon, egy temesmegyei községben mi az átlagadója egy egész telkes, egy féltelkes és egy negyedtelkes gazdának; összeadtam az egytelkes, féltelkes és negyedtelkes gazdák adóját, elosztottam a számokat a gazdák számával és a következő eredményre jutottam: Egy njaradi egésztelkes gazdának átlagadója — ez volt 1896-ban — 432 korona 76 fillér, a féltelkes gazdáé 179 korona 62 fillér, a negyedtelkesé pedig 115 korona 40 fillér volt. Tehát a budapesti tőzsdelátogatók vagy börzsánerek, pénzüzérek vagy bankárok, ügyvédek, orvosok, műépítészek, szatócsok, a vidéki pénzüzérek vagy bankárok, közjegyzők, ügyvédek, orvosok, építészek, gabonakereskedők, gyógyszerészek és szatócsok átlag kevesebb adót fizettek, mint egy temesmegyei telkesgazda és egy njaradi telkesgazdánál átlag több adót csak egy budapesti közjegyző, egy budapesti gabonanagykereskedő és egy budapesti gyógyszerész fizetett. Ha most az ember fölidézi a földadójavaslat képviselőházi tárgyalása folytán merkantilis oldalról fölhozott vádakat, amelyek szerint a nagy földbirtok kibújik az adóterhek alól, akkor el lehet mondani, hogy a vagyonos osztályok képviselőinek marakodásából gyönyörűen kiderül az az általunk olyan gyakran hirdetett igazság, hogy Magyarországon igazán megadóztatva csak a szegény ember van. Több, de jelentéktelen hozzászólás után általánosságban elfogadták a javaslatot és a részletes tárgyalást a csütörtöki ülésre tűzték ki.govina autonómiájának követeléséről. Szerbiának meg kell értenie, hogy a boszniai kérdés és a most fölvetett szerb kérdés között nincs összefüggés. 3. Ha Szerbia gazdasági előnyöket akar elérni, a bécsi közös külügyi kormány kész a belgrádi kabinettel közvetlen tárgyalásokba lépni, de csak akkor, ha a két előbbi föltételt teljesítette. A hatalmak közös akciójából, csak Oroszország vonja ki megint magát. Az állítólagos nagyszláv érdek nem engedi meg, hogy a közbelépésben részt vegyen, mert akkor a szlávok azt hihetnék, hogy Szerbiát cserbenhagyta Ausztria-Magyarország érdekében. A monarchia kijelentései után eszerint Szerbiától függ, hogy a tett javaslatokat mérlegelje s azok elfogadásával a békés megoldás útját egyengesse. Oroszország határozatlan magatartása bizonytalanságban tartja ugyan a helyzetet, de azért a legújabb események hatása alatt a háború veszedelme lényegesen csökkent. Eszerint nem túlságos fontosságú az a belgrádi jelentés, amely szerint a szerb mozgósításról szárnyrakelt híresztelések napról-napra igazaknak bizonyulnak A mozgósítás három hadosztályra terjed ki, a dunai, a sumadjai és a Drina-hadosztályra. Ezeket a csapattesteket az ország belsejébe irányítják s a csapatösszevonások középpontja Mladenovac. Háború esetén az a terv, hogy a hadsereg föladja a Duna és a Száva mentén levő városokat. Londoni körökben tudni vélik, hogy Nikita montenegrói fejedelem illetékes helyen kijelentette, hogy a saját helyzetének megerősítése végett kénytelen ragaszkodni ahhoz a követeléshez, hogy az osztrákmagyar monarchia engedje át Montenegrónak Spizzát. Ha ezt az engedményt akár terület-átengedés, akár bérlet útján megszerzi Montenegro, kész különválni Szerbiától. A „Newyork Herald" párisi kiadása beszélgetést közöl, amely a lap konstantinápolyi tudósítója és Hilmi pasa között történt. A lap szerint a nagyvezír fölötte meg van elégedve az osztrák-magyar monarchiával kötött megegyezéssel. Azt is mondta Ililmi pasa, hogy a porta megállapodásai úgyszólván készek Törökországgal és Bulgáriával. Ez a megegyezés is rövid idő alatt létre fog jönni, ami pedig Szerbiát illeti, a porta Belgrádból olyan jelentéseket kapott, amelyek arra vallanak, hogy a békés hangulat kezd fölülkerekedni. A békés megoldás útján. — A monarchia föltételei Szerbiával szemben. — Török-bolgár megegyezés is készül. — Megírtuk a Népszava vasárnapi számában, hogy a hatalmak képviselői fölszólítják Szerbiát, hogy hagyja abba a hadikészülődést és főképpen mondjon le az osztrákmagyar monarchiával szemben a területi igényekről s ha mindezt kötelezően igéri, a hatalmak kezességet vállalnak, hogy Szerbia értékes gazdasági engedményeket kap Ausztria-Magyarországtól. . A bécsi külügyi kormány most bizalmasan közölte az illetékes hatalmak kabinetjeivel, hogy a következő feltételek mellett kész Szerbiának gazdasági előnyöket biztosítani: 1. A szerb kormány jelentse ki közvetlenül és a leghatározottabban az osztrákmagyar monarchia bécsi külügyi kormánya előtt, hogy Ausztria-Magyarország irányában korrekt és barátságos politikát fog követni. A barátságos és korrekt politika pedigazt föltételezi, hogy a szerb kormány abbahagyja a katonai készülődéseket. 2. Mondjon le a belgrádi kormány a területi kárpótlásról ! Bosznia-Herce NÉPSZAVA iík * március 3. A munkásság és a lakásínség. — Küldöttség a polgármesternél. — Február hó 8-án a VII. kerületi pártszervezet nyilvános gyűlést tartott a lakásnyomor ügyében. Határozati javaslatot fogadtak el, melyben azt kérték a fővárostól, hogy lakáskérdés tárgyában szaktanácskozást hívjon össze, hogy ott a pártszervezetek — mint a lakók jelentékeny részének képviselői — kifejthessék reformprogrammjukat. E határozati javaslatot február hó 15-én küldöttség nyújtotta át dr. Bárczy István polgármesternek, aki azt felelte, hogy szaktanácskozásoktól nem vár sokat, hanem nyújtsák be a pártszervezetek indítványukat, hogy azt a tanács előkészítő javaslatában fölhasználhassa. Ennek alapján a főváros végrehajtó bizottsága kidolgozta a reformprogrammot, amelyet március hó 1-én nyújtott át száztagú küldöttség a polgármesternek. A küldöttség szónoka, Rády Sándor elvtárs beszédében hangoztatta, hogy a munkások keresetüknek 50—60 százalékát fizetik el lakbér címén, amihez járul még a türhetlen élelmiszer-drágaság, úgy, hogy Budapesten munkásembernek csaknem lehetetlen a megélhetés. Vázolva a lakásviszonyokat, kiemelte, hogy a munkások úgy kénytelenek segíteni magukon, hogy ágyrajárókat tartanak, ami nemcsak a közegészségre fölötte káros, de megmételyezi a családi életet és tönkreteszi a közerkölcsöket. Beszéde végén Rády elvtárs a következő memorandumot nyújtotta át a polgármesternek : Tekintetes Székesfővárosi Tanács! A magyarországi szociáldemokrata párt fővárosi végrehajtó bizottsága annak föntartásával, hogy a lakáskérdés terén még átmeneti reformok gyors, teljes és tisztességes megvalósítása is csak a virilizmustól ment, népképviseleten alapuló, általános, egyenlő, titkos választójog alapján választott és aránylagos képviselet alapján összeállított képviselőtestülettől várható: — a következő reformok megvalósítását vette föl programmjába, melyeknek elfogadását és megvalósítását kéri a tanácstól és képviselőtestülettől : 1. A főváros közgyűlése mondja ki, hogy telkeit tulajdonából semmiféle címen ki nem bocsátja, hanem igyekezni fog azokat szaporítani és saját kezelésében kisebb-nagyobb bérházakkal beépíttetni. 2. A bérházakban elhelyezett összes községi hivatalokat, iskolákat stb. külön e célra építendő önálló épületekben helyezi el. Egyszersmind telkein azonnal és nagy arányokban megkezdi az építkezést, legelsősorban munkáslakások és népszállók építését. Az építkezést addig folytatja, amíg a fővárosban lévő lakásoknak legalább három százaléka üresen nem áll. A város fejlődésével együtt emelkedő lakásszükségletet pedig oly módon elégíti ki, hogy az üresen álló lakások aránya alább ne szállhasson. 3. Az építkezés költségeinek fedezésére elsősorban állami kölcsön veendő igénybe, másodsorban árvaszéki pénzek, alapítványok stb., harmadsorban törlesztéses kölcsön. 4. A főváros bérházait maga kezeli. 5. A főváros saját kezelésében azonnal téglagyárat épít, ahonnét nemcsak a saját építkezéseihez szükséges téglamennyiséget fedezi, hanem magánosoknak is ad el téglát lakások építésére. 6. A főváros az üresen levő összes telkekre progresszív értékemelkedési adót vet ki. 7. Addig is, amíg a főváros törvényhozásilag kötelezve, vagy legalább is jogosítva nem lesz a területén levő összes telkek és házak megváltására, kívánjuk, hogy a főváros belterületén (a Lipótkörút, Podmaniczky-utca, Aréna- Rákóczi-, Köztemető-, Orczy-út, Gróf Haller-utca, Dunapart, Attila-, Krisztina-, Margit-körút által határolt területen) levő üres, vagy kellően be nem épített telkekre azoknak a tulajdonosaik által bevallott értéke alapján két százalék községi adót vessen ki. Kellően be nem épített teleknek az olyan tekintetben, amelyen 20 évnél régibb földszintes, vagy 30 évnél régibb egyemeletes ház áll, kivévén az ipartelepeket. A községnek jogában áll az ilyen telkeket öt év után a tulajdonos által adóalapul bevallott értékben magához váltani. 8. A magánépítkezés előmozdítására a főváros állást foglal a miniszterelnökség szakhivatalával — a fővárosi közmunkák tanácsával — szemben, avégből, hogy az építkezés egyszerűbbé és olcsóbbá tétessék. 9. A főváros törvényhatósága sürgős szabályrendeletben kimondja, hogy addig is, amíg a lakások árának maximuma megszabva nincs és amíg a lakásoknak legalább három százaléka nem áll üresen, a lakások ára nem emelhető, még lakóváltozás esetén sem. 10. Lakáshivatal létesítendő, melynek feladata a lakásfelügyelet, a teljes lakásstatisztika készítése és nyilvános, ingyenes lakásközvetítés az üres lakások kötelességszerű bejelentésével. 11. A főváros minden eszközzel hasson oda, hogy addig is, amíg a polgármester programmja, a városi közlekedés községi kezelésbe való átvétele meg nem valósul, minden eszközzel kényszeríti a villamosvasút-társaságokat arra, hogy összes vonalaikon nagyon olcsó napi, heti és havi munkásjegyeket adjanak ki. Kérjük, hogy ezen indítványunkat a tanács tegye magáévá és elfogadás céljából a lakáskérdés tárgyában összeülő rendkívüli közgyűlés elé terjessze. Budapest, 1909. évi március hó 1-én. Tisztelettel A magyarországi szociáldemokrata párt fővárosi végrehajtó bizottsága. A polgármester átvette ezt a memorandumot és a következőket mondta a küldöttségnek: