Népszava, 1909. május (37. évfolyam, 103–127. sz.)
1909-05-01 / 103. szám
4 báró közös pénzügyminiszter, akit azon vitának lefolyása érthető módon kedvezőtlenül érintett. A pénzügyminiszter a közös pénzügyminiszterrel szemben kifejtette, hogy az osztrák kormány köteles két szempontot képviselni: hogy a jobbágyok megváltásának kérdése oly fontos kormányzati kérdés, hogy az osztrák kormány nélkül való elintézése az 1880. évi törvény szerint nem engedhető meg és másodszor, hogy ezen ügyet a leendő boszniai tartománygyűlés részvétele nélkül nem szabad elintézni. A nyolcórai munkaidő. Ausztriai elvtársaink pénteken javaslatot nyújtottak be a képviselőházhoz, amelynek célja a munkaidő megrövidítése s a nyolcórai munkaidőnek törvénybe iktatása. A javaslat indokolása rámutat arra, hogy az ausztriai munkásság szervezeteinek erejével a törvényesnél már sokkal rövidebb munkaidőt vívott ki magának. A szakegyesületek küzdelmét azonban a hatóságok zaklatásaikkal hátráltatják. Ideje tehát, hogy a törvényhozás közbelépjen s a kornak megfelelő rendszabályokat hozzon. A szociáldemokrata párt, a munkásság május elsejei követelésének megfelelően, javasolja a nyolc órai munkaidő törvénybe iktatását. Azonban, hogy az ipart a bekövetkezendő változásra előkészíthessék, hat éves átmeneti időt szabnak meg arra, hogy ez idő alatt az összes üzemek fokozatosan nyolc órára szállíthassák le. A javaslat öt fejezetből áll s pontosan megállapítja a munkaidő leszállításának módozatait. A szociálpolitikai alkotásokra magát késznek valló ausztriai parlamentnek most módjában lesz bebizonyítani, hogy jelszavai komoly törekvések, nem pedig csupán a nép becsapásására irányuló ígérgetések voltak. Elvtársaink mindenesetre teljes erejükkel igyekeznek javaslatukat érvényre juttatni. Németország. Politikai válságok. Berlinből írják. Ma, hat hónapi tárgyalás után, éppen olyan bizonytalan, hogy tető alá kerül-e az a nagy pénzügyi reform, mely arra van hivatva, hogy Németországnak 400 millióra rugó újabb adókat biztosítson. Sőt a helyzet politikai szempontból az utóbbi napokban anynyira kiélesedett, hogy most már a polgári lapok is komolyan beszélnek Bülow herceg visszalépéséről és az országgyűlés föloszlatásáról. A 400 millió fölött, amelyek nem egyenesadók,különösen szesz-,sör-,és dohányadók útján kellene előteremteni, a bal- és jobbpárt még Az élet fizet. — írta Barkas Imre. — Tamás alig várta az elsejét, mert elsején kapott harminc forintot s azzal a pénzzel megint elmehetett a kávéházba. Tudta, hogy amit tesz, ostobaság, de az élet tele van ostobaságokkal és Tamás nem lévén filozófus, nem akart küzdeni az ostobaságok ellen. Az embernek, akár dijnok, akár hivatalnok, vagy mi egyéb, elsején van pénze s akkor egy egész hónap munkáját megfüröszti egyetlen éjszaka gyönyöreiben. És ez helyesen van igy, mert Tamás legalább ezen az egy éjszakán végtelen nagy urnak érezte magát, harminc nap visszafojtott újsága kitört belőle, mint valami fényes meteor, amely visszafelé is, meg a jövőbe is belevilágít. Hogy ez a meteor kávéházi világítás volt csak, ezt az ember csak harmad- vagy negyednap állapítja meg, de ez éppen olyan hazugság, mint az, amikor a megejtett szép leányról egy hónap múlva, vagy egy év múlva azt mondják, hogy cseléd vagy pincérlány. Tamás mindezt nem gondolta ki ilyen szabatosan, de ezt tőle nem is lehet zokon venni, mert csak dijnok volt, négy iskolát járt s egész nap másolta hivatalában azt, amit a rendőrkapitány, vagy a fogalmazó elibe tett. Harminc napig másolt Tamás, türelemmel, ostobán, legalább úgy mondták róla, de az emberek gonoszul ítélkeznek a hallgatag dijnokokról. Tamás nem igen beszélt, az elsejét várta, amely pontosan, bár lustán mindig megérkezett. Közben senkivel sem törődött, de lehet az adóreform. Londonból jelentik, hogy Lloyd George, a kincstár első lordja az alsóházban tartott expozéjában bejelentette az adóreformot. Elmondta, hogy a fölemelt jövedelmi adó 372 millió font többletet fog eredményezni. A földadót is emelni fogják, amely így 2.850.000 font többletet ad. Emelkedni fog továbbá az italmérési és egyéb hasonlóengedélyezéseknek az adója és bevezetik a klubok megadóztatását. A miniszter behatóan fejtegette azután a többi adókat, így a szesz- és a dohányadót és végül megjegyezte, hogy mindez összevéve a három millióval, amellyel az adósságtörlesztési alapot megrövidítik s néhány más adókból elérendő kisebb bevétellel födözni mondani, hogy ez idő alatt mindig azon törte a fejét, hogy mi lesz elsején. Különböző tervei voltak, nem nagy ábránduak, de ezek elsejének éjszakáján mindig megbuktak, mert Tamás hónapok óta egyebet se tett, mint hogy a fizetés estéjén pontosan elverte a kávéházban a harminc forintot és másnap élülről kezdte a dijnoki életet látható zavarok és lelkifurdalások nélkül. Nem kell azonban azt hinni, hogy az ember ok nélkül mulat. Tamás se volt oktalan állat, hogy egy hónap kincseit céltalanul belepelyvázza az éjszakába. Itt kezdődik Tamás története, amely egyszerű volt és unalmas, mint egy ócska népmese, viszont vannak, akik ennek az ellenkezőjét állítják, mondván, hogy a szerelem mindig nagyszerű, akár Napóleon szivében él, akár Nyul Tamás dijnokéban. Tudni kell ugyanis, hogy Tamás szerelembe esett s hogy minden korhelykedéseknek oka a szerelem volt. A hónap első napján Tamás elment a leányhoz, az asszonyhoz, vagy az ideálhoz, a szerelmesnek mindegy az ilyen megkülönböztetés, itt azonban szükséges, mert az a bizonyos, aki miatt Tamás elverte a harminc forintokat, a kávéházban volt alkalmazva, aki ugyan egy kissé ridegen hangzik, de valójában a kaszkos kisasszony tényleg kávéházi alkalmazott. Szegény Tamás pontosan elverte a pénzét, de a szerelemben mindössze annyit ért el, hogy megcsókolhatta Jolán kezét. Tessék elhinni, hogy ez nem valami nagyon sok, de ha az ember elgondolja, hogy Jolánnak kicsiny, puha keze volt s a körme, mindig tisztára volt pucolva s hogy Tamás ezt a kezet " KTÉPSZAVA 1909 május 1. mindig nem tudott megegyezni. A megegyezés nehéz, de nem lehetetlen. A balpárt csak abban az esetben hajlandó a pénzügyi reformot megszavazni, ha a konzervatív és agrárius jobbpárt a kormány programmjának megfelelően a birtok megadóztatása folytán befolyó 100 milliónyi egyenesadó megszavazására határozza el magát. Ez ellen azonban a konzervatívok és agráriusok kezdettől fogva tiltakoztak. Franciaország. A postások mozgalma. Amint már jeleztük, a párisi postások csütörtök este nagy népgyűlést tartottak. Több mint 6000 alkalmazott jelent meg a gyűlésen, amelyen a minisztérium, különösen Symian alállamtitkár ellen fölhangzott rendkívül heves támadások után határozati javaslatot fogadtak el. A határozati javaslat a többi között a kormány által megrendszabályozással fenyegetett hét postahivatalnok eljárásmódját teljes mértékben helyesli és a postahivatalnokok elégedetlenségének okául azt hozza föl, hogy a kormány nem teljesítette ígéreteit. Végül egy küldöttséget bíztak meg, hogy Clémenceauhoz menjen és figyelmeztesse azon feltételekre, amelyek alatt legutóbb a munkát ismét megkezdték és emlékeztesse az adott ígéretekre. A kormány, úgy látszik, minden áron zavarokat akar provokálni. Az Elysée-palotában pénteken tartott minisztertanács elhatározta, hogy azokat a postai és távirdai hivatalnokokat, akik vonakodtak a gyűlésen a kormány ellen tartott beszédeik ügyében felvilágosítást adni, fegyelmi tanács elé állítja. Angolország. fogja a hiányzó összeget és 400.000 font bevételt fog eredményezni. Az ellenzéki lapok hevesen támadják a tervezetet s azt mondják, hogy az egy vad szocialisztikus költségvetés, amelynek terhét egészen a gazdagok viselik. Ez ugyanis szerintük erősen fenyegeti a petróleum- és automobilipart. Azonkívül — írják e lapok — hosszú évekig tartó kötelezettségeket vesz át Lloyd, noha tudatában van annak, hogy kormányzása nem sokáig fog tartani. Rövid külpolitikai hírek. Pétervári lapok jelentése szerint június 1-én egész Oroszországban megszüntetik a kivételes állapotot. Varsói jelentések szerint az orosz hadvezetőség elrendelte az összes orosz-lengyelországi erődök feloszlatását, amelyek több millióba kerültek. A válság. — Memorandum a kibontakozásról. — A király Budapesten. — Mit tervez a bankcsoport ? — A válságban beállott stagnáció most már aligha szűnik meg addig, amíg a királynál meg nem kezdődik a pártvezérek és a párt nélkül álló szabadelvűek meghallgatása. Kis arányú, jelentéktelen demonstrációk, ismert állásfoglalásokról megújuló nyilatkozatok úsznak abban az unalomban, ami ránehezedett a politikai helyzetre. A királynak Budapestre érkezését hivatalosan is megerősítették egyébként s a magyar politikusoknak a Várba vonulása valószínűleg szerdán kezdődik meg Justh Gyulának és Dessewffy Aurélnak a kihallgatásával. Lehetséges, hogy a királynak hat napos budapesti tartózkodása alatt meg fogják találni a kibontakozásnak valamelyes módját, de egyelőre még a kombinációk is tartózkodnak attól, hogy a kibontakozásnak akármilyen módját megjelöljék. Ma híre kelt, hogy a bankcsoport kibontakozási tervet nyújtott át Apponyi Albert grófnak, amelyben megjelölik azokat a föltételeket, amelyeknek elfogadása lehetségessé tenné a válság megszüntetését. Nyilván erről a kibontakozási tervezetről emlékszik meg a „N. Fr. Presse" budapesti tudósítója a lap ma esti számában. E szerint a függetlenségi párt egyik csoportjában, amelyhez állítólag a párt tekintélyes része tartozik, fölmerült egy kibontakozási tervezet, amelyről a beavatottak azt tartják, hogy alkalmas az alkotmányos tényezők hozzájárulása esetén a csókolhatta, akkor azt némi túlzással sikernek is lehetne mondani. Tamás is annak tartotta, azzal a titkos kiegészítő gondolattal, hogy a kéz után jön a kar, a nyak, a haj, a homlok, az arc, a száj és így tovább. De nem jött. Ez a kiegészítő siker egyáltalán nem akart megérkezni és Tamás emiatt végtelenül boldogtalan volt, napokig a szavát se lehetett hallani , tekintettel arra, hogy már régen szeretett, este, titkon sírni is szokott, ami némelyek szerint férfiatlan dolog, de ez hazugság, mert a szerelemben lehetnek szenvedések, kudarcok, gyötrődések, de férfiatlanságok nincsenek. Igy gondolta ezt Nyul Tamás s csak a maga nagy gyöngéjét próbálta erősitgetni. Egy gyűrött, szegény dijnok, sok ismeretlen léha mellett, akiknek jobb volt a ruhájuk és több volt a pénzük s mindnyájan ott álltak az elsei éjszakán a kassza mellett, ez bizony nehéz verseny s igy nem csoda, hogy Tamás alul maradt és a női kegyekből mindössze csak egy kicsinyke kéz jutott neki, az is csak tíz percre, legjobb esetben egy fertály órára. Harminc forint egy fertály órányi boldogságért, ez bizony krőzusi pazarlás, de a szerelemben mind egyformák vagyunk mi férfiak, legyünk bár Nyul Tamások vagy királyi hercegek. Tamás mindig megállapította, hogy a kisasszony az utolsó személy a világon, de azért szerette. Hogy becstelen, de azért szerette. Hogy sok szeretője volt és isten tudja, még hány lesz neki, de azért szerette. Szerette, mert akarta szeretni, mert az élet adós maradt neki ezzel a nővel. Kérte az élettől ezt a nőt, de