Népszava, 1909. június (37. évfolyam, 128–153. sz.)
1909-06-29 / 152. szám
lftjM ^Ttmes 29. NÉPSZAVA U 1 or —» — úgy látszik, elfelejtette, mit tettem önért. Költségeimet a mai napig sem kaptam meg. Fölhívom, hogy postafordultával egyenlítse ki a költségjegyzékemet. A levél tartalmát a följelentő örökösök arra magyarázzák, hogy Fridvaldszky ügyvéd a levélben említett szívesség alatt az örökségnek Wohl Aladár kezére való játszását gondolta. Ezzel szemben Vázsonyi Vilmos, dr. Wohl Aladár védője szerint a levél Fridvaldszkynak egy költségjegyzékben foglalt követelésének a kiegyenlítésére vonatkozik. Wohl Aladár, aki vasárnap este érkezett a fővárosba, dr. Vázsonyi Vilmost bízta meg védelmével, aki társvédőjéül dr. Nagy Dezsőt kérte föl. A följelentett Wohl Aladár tisztázása érdekében nyilatkozik Vázsonyi s a következőket adja elő: Ebben az ügyben újrafölvételről van szó, amelyben egyedüli új bizonyíték az Osztrák-Magyar Bank szakértőjének véleménye. Ez az újrafölvételi végzés még nem jogerős, mert a tábla határoz majd abban a kérdésben, lehet-e újrafölvételnek helye ebben az ügyben, amelyet már két ízben megszüntettek jogerősen. Határtalan könnyelműséggel járt el a bíróság. A végrendelet állítólagos meghamisításának kérdését először a polgári bíróságnál három fórum megvizsgálta és pernyezetes lett mindenütt dr. Wohl Aladár. Azután tovább folyt a bűnvádi eljárás. Először ismeretlen tettesek ellen, majd Fridvaldszky Sándor ügyvéd ellen és ezen eljárások során szakértői vélemények szereztettek be, tanuk hallgattattak ki. Úgy a tanuk, mint a szakértői vélemények megcáfolták a vádat. Közjegyzői okiratról van szó, hamisítás csak úgy konstruálható, ha elfogadjuk azt a hihetetlen föltevést, hogy Jeszenszky Danó közjegyző, továbbá az ő helyettese, Barcs Béla, jelenleg kisvárdai közjegyző, Fridvalszky Sándor ügyvéd és Mazsó Mihály táblabíró együttesen hamis közokiratot készítettek és hogy erre őket Wohl Aladár bujtotta föl, aki 1874... januárban született és így 1892-ben 18 éves volt. Uj bizonyítéknak tettek meg most egy szakvéleményt, amely a bűnvádi "perrendtartás értelmében figyelemibe " 'sem "jöhet," mert aki azt a véleményt adta, esküt nem tett s az eskü utólag tőle ki sem vehető. A szakértő szemle a vizsgálóbíró útján teljesítendő és ezen természetesen a gyanúsítottnak is joga van kérdéseket föltenni és ellenőrző szakértőket erre beidéztetni. Ha az ügyészség súlyt tulajdonított ennek a privát szakvéleménynek, akkor ennek alapján először is szemlét kellett volna indítványoznia annál is inkább, mert előző, merőben ellentétes szakvélemény állott már rendelkezésre. Az előző vizsgálatok és polgári perök folyamán kihallgatták már Jeszenszky Danó közjegyzőt, ennek fiát és közjegyzői irodájának örökösét, Jeszenszky István közjegyzőt és Jeszenszky Danó közjegyző akkori helyettesét, Barcs Bélát. Jeszenszky Danó vallomásában elmondotta azt, hogy évek óta ismerte, mint losonci ember, Wohl Herman Ármint, aki több izben megbeszélte vele végrendeletének tartalmát. Jelen volt, midőn a végrendelkezés történt s tudja azt is, hogy a készített végrendelet teljesen megfelelt mindenben a végrendelkező akaratának. Ifj. Jeszenszky István közjegyző szintén jelen volt a végrendelkezésnél és tudja, hogy az teljesen szabályszerű volt és mindenben fedte az öreg Wohl Herman akaratát. Közokirathamisításra szól a vád, de nem a közjegyző ellen, aki fölvette a végrendeletet és beterjesztette a hagyatéki bírósághoz, nem a végrendeleti tanúk ellen, akik megerősítették, hogy jelen voltak a végrendelkezésnél és esküt tettek arra, hogy annak tartalma a valóságnak mindenben megfelel, hanem dr. Wohl Aladár ellen, aki 18 éves volt akkor, mert nem volt bátorságuk ezek ellen a köztiszteletben álló emberek ellen ily súlyos vádakkal föllépni és mert a fő cél a biztosítási végrehajtás kicsikarása volt, ez pedig csak úgy volt lehetséges, hogy ha dr. Wohl Aladár ellen elrendelik a bűnvizsgálatot. Ezzel még nem merítettem ki egészen ezen végrendelethamisítási ügynek szépségeit. Biztosítási végrehajtást mertek elrendelni egy rongy alapján, amelyet szakértő véleménynek neveztek el és anélkül, hogy veszélyt igazoltak volna. De még annyi fáradságot sem vettek maguknak, hogy a végrendeletet elolvasták volna, mert akkor láthatták volna, hogy az örökhagyó akaratából a hagyatékra az elidegenítési és terhelési tilalom van rávezetve, néhány losonci házat kivéve. Így tehát nem lett volna szükség a biztosítási végrehajtás elrendelésére. Nyilatkozik dr. Fridvalszky Sándor is, „lelketlen örökséghajhászok" támadásának mondva az egész ügyet. Ő még idézést nem kapott. Megdönthetetlen bizonyítékaim vannak, úgymond, hogy a végrendelet valódi. Addig is kijelentem azonban, hogy aljas rágalmazóim ellen most is és pedig nyomban megteszem a megtorló törvényes lépéseket, miként ezt már előzőleg is megtettem. A föntebb közölt levélre vonatkozóan ezt mondta: — Lehet, hogy ilyen, vagy hasonló levelet irtam. De ha írtam, a tartalmát most is föntartom. Jóstevője voltam Wohl Aladárnak, mert az évek óta tartó dühös hajszában híven kitartottam jogos érdekei mellett. És nem fogom elhagyni ezután sem. Lengyel Zoltán, az örökségkeresők egyik ügyvéde hétfőn délelőtt azt a kérelmet terjesztette Szlávek vizsgálóbíró elé, hogy a lefoglalt takarékpénztári betéteket helyezzék birói letétbe olyképpen, hogy a vizsgálóbíró utasítsa a bankokat, amelyek a betéteket kezelik, hogy a pénzt adják ki s azután a végrehajtó helyezze el a m. kir. adóhivatalba, mint birói letétpénztárba. A vizsgálóbíró ezt a kérelmet elutasította, mert elegendő, ha a betéti könyvekre a foglalást följegyezték s erről a bankokat értesítették. HÍREK. — Hol az iparfelügyelő ? Székesfehérvárról írja tudósítónk: Székesfehérváron e hó 24-én Kőrösy Gyula asztalosmesternél, a kutyaszövetség egyik vezéremberénél végzetes baleset történt. Jenei Bálint asztalossegéd gépmunkás hiányában a gépen dolgozott és a gép négy ujját leszakította s igy a fiatal, 28 éves embert teljes életére nyomorékká tette. Ezen a munkásnyuzótelepen, ahol a bárca-rendszer rabszolgái dolgoznak, 1908-ban rövid három hét alatt három baleset történt, a tanoncok pedig a durva bánásmód miatt valamennyien elmenekültek. Szinte természetes, hogy a szerencsétlenségek oly gyakoriak, mert Kőrösy a törvényt fölrúgja s a törvényben előírt kötelezettségeket nem tartja be. 1908. év őszén egy gépmunkásnak az ujjait zúzta össze a gyalugép, alig pár napra rá gépmunkás hiányában tanoncot állított oda, akinek egy ujját szakította le, majd egy másik tanoncnak pedig a lábát zúzta össze a gép. Most tehát ez a negyedik súlyos baleset, ami előfordul ott, ahol a munkás testi épségével vagy nagyon keveset, vagy semmit nem törődnek. Kőrösy pedig azt mondja, hogy azért nem állít a gépekhez szakmunkást, mert becsületes embert nem kap, csibészek pedig nem kellenek neki. Csibészek alatt érti azokat a szervezett munkásokat, kik hosszú ideig nem maradnak nála. Nem lehet szó nélkül hagyni a kerületi munkásbiztosító pénztár eljárását sem, amennyiben az ősszel történt baleseteknél is nagyon felületes vizsgálatok folytak. Abból következtetjük ezt, hogy a munkaadó újból tanulatlan és tapasztalatlan munkást alkalmazott. Hol van az iparfelügyelő úr? Majd előkerül és a vizsgálattal egyetemben megállapítják, hogy a balesetnek — a munkás vigyázatlansága volt az oka. — A vallásháború őrültjei. Már többször írtunk róla, hogy állandó a vallási villongás a liverpooli ír katolikusok és a protestánsok között. Az összeütközések közben több házat leromboltak és fölgyújtottak. A vallási villongás kitörésére a római egyház egyik ünnepe adott okot, melyet nemcsak egyes házak fölékesítésével, hanem hosszú utcasorok földíszítésével és körmenetekkel ünnepeltek meg. Ez annyira fölingerelte a protestánsokat, hogy támadást intéztek a katolikusok ellen. A rendőrség mindent megkísérlett, hogy a vallási villongásoknak véget vessen, de mindhiába. A múlt csütörtökön azután a tetőpontjára hágott a zavar. Ezen a napon harmincnál több , i. ' jiō’i súlyos természetű összeütközés történt. A zavargók bajonettel, fejszékkel, késekkel és dorongokkal felfegyverkezve rohantak egymás ellen és körülbelül 80 súlyos sebesültet kellett a kórházakba szállítani. Az asszonyok őrjöngve rohantak be az iskolatermekbe, hogy gyermekeik vad dulakodásában ők is részt vegyenek. Az asszonyok karddal és botokkal voltak fölfegyverkezve és esztelenül vagdalóztak maguk körül. Ötven iskolát a vallási villongás miatt be kellett zárni. A vallási fanatizmus olyan fokra hágott, hogy Szűz Mária képét a boltok kirakatából el kellett távolítani, mert különben a föl-Ingerelt tömeg bedobálta volna az ablakokat. A városi hatóságok a zavaroknak egy rendelet kibocsájtásával akarnak véget vetni, melyben a jövőben mind a katolikusoknak, mind a protestánsoknak megtiltják a körmenetek megtartását. A rendőrséget arról értesítették, hogy július 12-én, a Boyne-folyó melletti ütközet emléknapján 500 ember jön fölfegyverkezve Belfastból Liverpoolba, hogy a vallási harcokban részt vegyen. Azok között, akiket hétfőn és csütörtökön a rendőrség letartóztatott, a legtöbb öregasszony, akik berúgott állapotban vettek részt az elkeseredett küzdelemben. — Ez is rendőrkapitány. Szekszárd város minapi közgyűlésén — így írja a „Pécsi Napló" — a polgármester bejelentette, hogy Komáromy Gyula dr. városi orvossal megvizsgáltatta Molnár Lajos rendőrkapitányt. A vizsgálat megállapította, hogy a rendőrkapitányon alkoholos tünetek mutatkoznak és munkaképtelen. Szabadságra küldötte, azonban ő mindenáron fungálni akar, pedig nem beszámítható, mivel a beidézett felekhez, például egy asszonyhoz ilyen kérdést intézett: „Volt-e már katonai" Tehát előterjesztést tesz, hogy a képviselőtestület Molnár Lajos rendőrkapitányt szabadságoltassa, azon kikötéssel, hogy míg ellene a vizsgálat be nem fejeztetik, a városban maradjon és hivatalát törvényes helyettesének, Rác József alkapitánynak adja át. Leopold Kornél dr. tudomásul veszi a polgármester jelentését s kívánja, hogy a vármegyei tiszti főorvos is vizsgálja meg a rendőrkapitányt. A képviselőtestület a polgármester előterjesztését ezen kiegészítő indítvánnyal elfogadta. — Munkaközben. Pakai János kocsis szombaton este a rákospalotai Dóczi-féle szalámigyárhoz fát szállított. A Dembinszky utcában egyensúlyt vesztett s leesett a kocsiról, olyan szerencsétlenül, hogy a kocsi kerekei keresztülmentek rajta. Életveszélyes sérüléseivel a gróf Kárólyi-kórházba szállították. Aradról táviratozzák. Szombat este Ottakán Sándor, a hegyaljai motorvasut kalauza kapcsolás közben két vagyon ütközője közé került és oly súlyos sebeket szenvedett, hogy a halállal vivődik. — Szóváltásból gyilkosság. Paksi József székesfehérvári születésű 53 éves péksegéd tényleges szolgálatban levő katona fiával, ennek menyasszonyával és 15 éves leányával vasárnap este a Szent Gellért-utcán keresztül az újpesti hajóállomás felé igyekezett. A Szent Gellért-utca 6. számú háza előtt szembe jött velük az ittas állapotban levő Sperger Ignác eddei születésű 25 éves kőcsiszolósegéd s mellbelökte Paksit. Ebből szóváltás támadt, Sperger kést rántott elő s szivenszúrta Paksit, aki nyomban összeesett s meghalt. Sperger a gyilkosság után kereket oldott, a járókelők és Paksi hozzátartozói ugyan üldözőbe vették, de nem sikerült elfogniok. A holttest sokáig ott feküdt az utca kövezetén s ezalatt az idő alatt széles embergyűrű vette körül. Sperger, akit valószínűleg furdalt a lelkiismerete időközben visszatért s a bámészkodók közé vegyült. Paksi katona fia és ennek menyasszonya azonban fölismerték s átadták a közelben tartózkodó rendőrnek, aki az újpesti kapitányságra vitte. A rendőrség megindította a vizsgálatot, több tanút kihallgatott már, akik Spergerben fölismerték a gyilkost. Sperger zsebében megtalálták kését is amelyen vérfoltok vannak. A rendőrség letartóztatta. — A budapesti rendőr. „A Nap" keddi száma írja. Géczy Zoltán, a garamszentkereszti műkőgyár tisztviselője vasárnapon érkezett meg Boszniából Budapestre és fölkereste édesatyját, aki a 7