Népszava, 1909. november (37. évfolyam, 259–283. sz.)

1909-11-07 / 264. szám

1909 november 7. NÉPSZAVA" Steinheilné gyöngéd anyának akar mutat­kozni. Mikor az elnök kérdőre vonta, hogy miért kevert a súlyos gyanúba ártatlan embe­reket, Steinheil­é azt válaszolta, hogy leányára való tekintettel tette. Az ékszerekkel való gya­nús manipulációk oka is a kis Márta volt s erről Steinheilné ezt mondta: — Nem akartam, hogy Mártám megtudja, hogy az ékszereket szeretőimtől kaptam. Ha úgy éltem volna, mint a hivatásszerű nők, annyi és olyan szép ékszerem volna, hogy hercegnők is megirigyelnének érte. A tanúkihallgatás a rendőrökkel kezdődött. Kö­zöttük csak Buchette rendőrbiztos vallomása volt jelentős, aki a gyilkosság után való reggel első­nek érkezett a házba és mindjárt mondta: — Itt nagyon tiszta munkát végeztek. Ez a rend a rendetlenségben semmiesetre sem vall apasok durva kezére ! Couillard sem mondott semmi újat. Az éjsza­káról semmit sem tud, mert mélyen aludt fönn az emeleten levő szobájában, ahová a hang nem hat el. Olyan bizonytalanul, akadozva és halk hangon beszélt, hogy az elnök többször figyelmeztette és biztatta, hogy beszéljen hangosabban. Mikor reg­gel lejött, hallotta úrnőjének szavát: Remyl Remy! Ugyanolyan hangon szólította őt, mint máskor, kiáltása nem árult el félelmet vagy izgatottságot. — Madame hívására besiettem az öltözőszobába, de nem találtam ott. Benyitottam a hálószobába és akkor láttam, hogy úrnőm az ágyhoz van kö­tözve. Hamar elvágtam a köteleket előbb a lábán, aztán a karján. Az ágy nagy rendetlenségben volt, a takaró visszavetve egészen úrnőm térdéig. Nem volt szorosan megkötözve és könnyen elvághattam a zsineget zsebkésemmel. A védők figyelmeztették a tanút, hogy elbeszé­lése ellentmond annak, amit a vizsgálat során vallott és amit az imént kihallgatott rendőrök mondtak. Az elnök elrendeli a vizs­gálati jegyzőkönyvek fölolvasását, amelyekből kiderül, hogy Couillard akkor eg­észen másképp vallott. Az egész jelenet alatt Steinheim­é gúnyosan mo­solygott Couillardra. * Egy mentő tanít. A „Le Journal" egyik munka­társának, Steinheimné egyik volt szeretője, Borde­rell a következőket mondta: — 1908 februárjában ismerkedtem meg Stein­heim­ével. Mindjárt láttam, hogy nagyvilági hölgy, de azt is észrevettem, hogy súlyos anyagi gondjai vannak s ezért kifizettem érte a Verd­egis-nyaraló bérét. Sűrűn találkoztam vele, kirándulásokra mentünk és olyankor mindig én fizettem a költsé­geket. Mikor egyszer legidősebbik fiam figyelmez­tett, hogy az­­ asszony feslett életmódot foly­tat, kérdőre vontam Steinheim­ét és ő megbot­ránkozva utasította vissza a vádat. Említettem neki, hogy fiam elbeszélése szerint ő az Elyseében volt Faure Félix elnök halálakor és nagyon ren­detlen öltözékben látták menekülni. Steinheim­é megmutatta nekem azt az orvosi bizonyítványt, amely igazolta, hogy ő Faure Félix elnök halála napján ágyban fekvő beteg volt. Amikor a gyil­kosság hírét megtudtam, borzasztó kétség villant meg az agyamban. Meggyilkolta a férjét! Rosszul élt vele! Csak akkor lélekzettem föl megköny­nyebbülve, amikor megtudtam, hogy Steinheim­é anyját is meggyilkolták. Lehetetlen, hogy az asz­szony az anyját is meggyilkolta volna­. At­tól féltem, hogy az asszony újra meg­kezdhetné velem a viszonyt s ezért azt üzentem neki, hogy mindaddig nem lát­hatom őt, amíg a gyanú el nem foszlik róla. Nem házasságról volt többé szó, ezt Steinheim­é na­gyon jól tudta, hanem egészen más dolgokról. Elbeszélte azután Borderei­, hogy szakított Stein­heim­éval, noha nagyon sajnálta, mert házassága szerencsétlen volt. Képtelenség az ügyésznek az a vádja, hogy azért ölte meg férjét az asszony, hogy hozzá mehessen feleségül, mert ő jóval a gyilkos­ság előtt határozottan megmondta Steinheim­énak, hogy kilenc évig, ameddig legkisebb fia el nem éri nagykorúságát, még csak nem is gondolhat a nősülésre. Két héttel a gyilkosság előtt megsza­kadt köztük minden érintkezés. A törvényszék előtt nyíltan el fog mondani mindent annál is in­kább, mert vallomása csak kedvező lehet Stein­heim­éra nézve. (§) Leányhúskereskedelem. A budapesti büntetőtörvényszék három tanácsa foglalko­zott szombaton a kerítők bű­nügyeivel. Az első tanács Szilágyi Hugót és Jakabovics Sándort másfél-másfél évi börtönre, a második Hirsch­feld Antalné—Schneider Juliannát négy havi fogházra ítélte, Tóth Rózát fölmentette, a harmadik Fürst Mórné, Steiner Viktorné és Auslander Manóné ügyében csak hétfőn dél­előtt mond ítéletet. (§) A Magyar Szamin, Sz. Erzsébet 17 éves cselédleány panaszt emelt édestestvére Sz. Mihály 25 éves hajóslegény ellen, azzal vá­dolván őt, hogy a „Hableány" csavargőzös hajóra behívta és megbecstelenítette. Sz. Mi­hályt a rendőrség letartóztatta. A legény ta­gadta a cselekményt, de a rendőrorvos és az orvosszakértők véleményei a leány val­lomását támogatták. Zárt tárgyalás után a bíróság a vádlottat felmentette, mert a sértettnek magában álló vallomásával szem­ben az erőszak kifejtését kétséget kizáró mó­don bizonyítva nem látta. A sértett a panaszt csak hatodnapra tette meg. Bár a vád az erő­szak kivételével beigazolást nyert, csak szülő vagy gondnok indítványára lehetett volna a vádlottat elítélni. Ilyen indítvány hiányában azonban a bíróságnak fölmentő ítéletet kellett hoznia, a tábla dr. Weisz Ödön védő fölszó­lalása után helybenhagyta az ítéletet, amely jogerős lett. (§) Hazamenti ügyvédi kamara. A maros­vásárhelyi törvényszék dr. Maniu Cassius ügy­védet a magyar nemzetiség elleni gyűlöletre való izgatás miatt egy évi államfogházra és 1000 korona pénzbüntetésre ítélte. A kolozsvári ügyvédi kamara úgy találta, hogy ezzel a kis ítélettel nincs a haza megmentve. Fegyelmi vizsgálatot indított tehát Maniu ellen azon az alapon, hogy minden ügyvéd esküt tesz arra, hogy hű lesz Magyarország alkotmányához. No hiszen, ha a magyar alkotmányon ennél na­gyobb sérelem nem esett volna, mint amit egy kis oláh ügyvéd ejthetett rajta, ha ugyan ej­tett, akkor igazán kutyabaja sem volna en­nek az alkotmánynak. Dehát Werbőczy utódai védik a magyar alkotmányt, még ha azt so­vinizmusnak hívják is (§) Ittasan düllöngélt Kárpáti Ignác vaseszter­gályos-segéd az idei június 27-én este az újpesti hajóállomás környékén. Durván meglökte Paksi Jószef sütősegédet, aki családja társaságában volt. Ebből szóváltás támadt. A részeg ember kést rán­tott és Paksi Józsefet agyonszúrta, hasonló nevü fiát pedig megsebesítette. A pestvidéki esküdt­bíróság súlyos testi sértés büntette miatt 6 évi fegyházra ítélte. (§) Az erdőmester gyilkosai­ Aradról jelen­tik : Az aradi esküdtszék Popa Istvánt és Popa Liszandrát, kik Nádas községben a mult ősszel nagy kegyetlenséggel meggyilkolták Horkai János erdőmestert, majd azután holt­testét földarabolták, 12—12 évi fegyházra ítélte. (1) Közbiztonság­ Budakalászin. Farkas József magánhivatalnok a nyáron Budapestről kirándult Budakalászira egy mulatságra. Éjféltájban, meg­lehetősen ittas állapotban, vissza akart térni a fővárosba. A vonatról azonban lekésett. Vissza­ment a faluba. Bezörgetett Nikolics Timo házába és szállást kért, Nikolics elutasította. Ebből szóvál­tás keletkezett,amelynek hallatára Scholl Antal éjjeli őr sípjába fújt. Csakhamar megjelent segítségére Schiffl Károly, Hierholz Lipót és Bachmann Jó­zsef, akik az éjjeli őrrel együtt az ittas magánhiva­talnokot a földre teperték és elvették pénztárcáját és összes ingóságait. Ráadásul még alaposan el is verték. A pestvidéki esküdtbíróság rablás bűntet­téért vonta szombaton felelősségre az éjjeli őrt és társait, de csak lopás és könnyű testi sértésért mondotta ki bűnösöknek és Schifllt hat hónap, fogházra és 40 korona pénzbüntetésre, Scholt hét hónapi börtönre, Hierholzot négy hónapi fogházra és 20 korona pénzbüntetésre, Buchmannt pedig három hónapi fogházra és 20 korona pénzbünte­tésre ítélte. Az ítélet jogerős. GYŰLÉSEK. Budapesten : A németajkú munkások e hó 7-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Tompos-féle vendéglőben (VII., Nagydiófa­ utca 17. szám) nyilvános nép­­gyűlést tartanak a következő napirenddel: 1. A koalíció és az általános választójog. 2. A sajtó. A magántisztviselők és kereskedelmi alkal­mazottak e hó 7-én, vasárnap délután fél 3 óra­kor a szövetség központi helyiségében (VI., Liszt Ferenc­ tér 18. I. em.) a szervezkedés, szolgálati és jogviszonyuk törvényhozási szabályozása, a teljes vasárnapi munkaszünet, valamint az általános választójog tárgyában nyilvános gyűlést tar­tanak. Vidéken. Újpest munkássága vasárnap délelőtt 10 óra­kor az Éden-színházban gyűlést tart. VEGYES. Építőmunkások figyelmébe. Az alábbi sorok közlését kérték tőlünk: Szövetségünk központi irodájában (VIII. kerület Aréna­ út 68. szám) egy ügyes, erős, gyakorlott takarítónőre van szükség, aki az irodát rendben tartja. Törekvésünk az, hogy ezt a munkát elsősorban valamelyik szö­vetségi tag feleségének adjuk s ezért fölkérjük jogos tagjaink feleségei közül azokat, akik ezt a munkát vállalni akarják, jelentkezzenek a fönt­említett központi irodában, november 8-ikától kezdve. Itt Garbai Sándor elnökkel megállapod­hatnak úgy a teljesítendő munka mennyiségére, valamint a fizetésre vonatkozólag is.­­ A vezetőség, Kalló József mészárossegéd tudassa címét ügyvédjével. Akik tudják tartózkodási helyét, tudassák ezt a Népszava szerkesztőségével. OKTATÁS. Előadást tartanak: vasárnap a győri párt­szervezetben (Nádor-szálló, Tarczai Lajos: Ki ta­nítja s ki tanítja a népet ?); hétfőn este 8 órakor a cipőfelsőrészk­észítőknél (VII., Ka­zinczy­ utca 3, Bokányi Dezső: A magyar­országi munkásmozgalom története, III.); a cipé­szek I. számú csoportjában (VII.,­ Alsó erdősor 32, I. emelet, Kiss Adolf: Szociálpolitika nálunk és a külföldön, I.); a szabómunkásoknál (VII., Almássy­tér 2, dr. Hahn Dezső bemutatásokkal: Az ember, I.); a vásári szabóknál (VIII., Magdolna­ utca 38, dr. Berkes Jenő: Az ember származása, II.); a VI. kerületi pártszervezet 1. és 2. csoportjában Vasvári Pál­ utca 7, Klemens-vendéglő, Kappner Ármin); az újpesti cipészmunkásoknál (Károlyi­utca 14); a kispesti cipészeknél (a Munkás-Otthon­ban) ; a fővárosi cipészeknél (VIII., Futó­ utca 36); a kárpitosoknál (VII., Dob­ utca 20, Pelczé­der Ágoston : A pártprogramm ; a VII. kerületi pártszervezet 7. csoportjában (Nefelejts­ utca és Damjanich­ utca által határolt terület, Buchin­ger Manó); kedden este 7 órakor a könyv­kötőknél (VII., Lövölde-tér 2. szám, Tarczai Laj­­os: A szindikalisták törekvései); a molná­rok­ és malommunkások IX. kerületi csoportjában (IX., Soroksári-út 18, Révész Mihály: Egy kor­szak a magyar munkásmozgalom történetéből, II.); este 8 órakor a kispesti pártszervezetben (Üllői-út 135, Szerdahelyi Sándor: A föld története, I.); szerdán este 6 órakor a Ganz-gyári festőknél (Tarczai Lajos : Pártprogramm, II.); 7 órakor a grafikusoknál (VII., Király-utca 112, dr. Bród Miksa: Az ember, III.); az asztalosoknál (VIII., Luther-utca 1/c, dr. Berkes Jenő: Az első segély­nyújtás, III.) EGYLETI HÍREK. A ,,Képszava" műkedvelő társaság november 7-én (vasárnap) délután 3 órakor értekezletet tart a VII., Dembinszky­ utca 28. szám alatti kávécsar­nokban. Beiratkozni ugyanakkor lehet. Szervezeti igazolvánnyal ellátva jelentkezhetnek elvtársak és elvtársnők. A társaság ezúton tudatja a szakszer­vezetekkel, hogy díjtalanul működik közre mati­nékon, kedélyes délutánokon és estélyeken. Leve­lek a fenti címre Teller Mihály nevére kül­dendők. A „Magyarországi szabómunkások és mun­kásnők szakegyesülete" budapesti férfi-, női- és raktárszabók csoportjainak vezetőségei november 7-én, délelőtt 9 órakor az egyesület helyiségében együttes ülést tartanak. Az érdekelt vezetőségi tagok pontosan jelenjenek meg. A molnárok és malommunkások IX. kerü­leti csoportja vasárnap, e hó 7-én, délelőtt 9 órakor taggyűlést tart. A Nőmunkások Egyesülete e hó 14-én, vasár­nap délután 4 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A bádogosok és szerelők szakosztálya vasár­nap délelőtt 9 órakor taggyűlés tart. A bőröndös-, szíjgyártó- stb. munkások köz­ponti vezetősége vasárnap délelőtt fél 9 órakor ülést tart. A szücs- és sapkás- és húsipari munkások szakegyletében (VII., Kertész­ utca 22.) vasárnap, e hó 7-én táncvizsgát rendeznek, este 8­ 1 óráig. Kedden e hó 9-én, megkezdik az új tánckurzust. Tanulók jelentkezhetnek vasárnap a táncnál is. Az újpesti cipészmunkások helyisége a Mun­kás-Otthonban (Gyár­ utca 41. szám) van. A hétfő esti előadást már itt tartják meg. Mindennemű küldemény ide címzendő. A kisipari kovácsok szakosztálya (Kemény Zsigmond­ utca 11. szám) rendes féléves közgyű­­lést tart e hó 7-én. MULATSÁGOK. A cipész- és csizmadia-munkások szakegy­lete november 7-én, vasárnap este fél 8 órakor kedélyes estélyt rendez az egyesületi helyiségben : VII., Alsó erdősor 32. I. Belépődíj nincs, műsor ára 50 fillér. A budapesti románajku pártszervezet e hó 7-én, vasárnap este 8 órakor, a Holecz-féle ven­déglőben (VII., Huszár­ utca 10. sz.) kedélyes estélyt rendez. A budapesti kocsigyártók­­szakosztályának vigalmi bizottsága e hó 7-én, vasárnap este fél 8 órakor a saját helyiségében (Óriás­ utca 42. szám 1. em.) kedélyes estélyt rendez. Az V. kerületi molnárok és malommunká­sok (VI., Lehel­ utca 8/a) e hó 7-én, vasárnap, kedélyes estélyt rendeznek. Kezdete este 7 órakor. Belépődíj nincs. Ruhatár 60 fillér. A borbély- és fodrászsegédek szakegylete (VII., Szövetség­ utca 23, I., 15) e hó 7-én, vasár­nap, este 8 órától 11-ig táncestélyt rendez. Belépő­díj nincs. Ruhatár nőknek 40, férfiaknak 50 fillér. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Kohn Lajos: 6—7 óra között jöjjön be szer­­kesztőségünkbe. 13

Next