Népszava, 1909. december (37. évfolyam, 284–309. sz.)
1909-12-01 / 284. szám
10 Ezek persze duplán hozzák be maguknak ezt az ártöbbletet és nyúznak a közönségről 460 ezer koronát. Szabályrendelet a cselédszerzőkről. A főváros közgyűlése ez év februárjában módosította a cselédszerzőkről szóló szabályrendeletet, amelynek némely rendelkezését szigorította. Kimondotta különösen az engedély elnyeréséhez szükséges feltételekre nézve, hogy akik leánykereskedés és erkölcstelen üzelmek miatt büntetve voltak, egyáltalában nem nyerhetnek cselédszerző engedélyt. Viszont enyhítette a régi szabályrendelet rendelkezését oly értelemben, hogy olyan egyének, akik nyereségi vágyból elkövetett vétség vagy bűntett miatt büntetve voltak, büntetésük kitöltése után 5 esztendővel, ha erkölcsi viseletük ellen kifogás nem merült föl, újból kaphatnak cselédszerző engedélyt. A belügyminiszter a módosított szabályrendeletet jóváhagyta. A szabályrendelet intézkedik a szoptatós dajkákról is, akikre nézve kimondja, hogy csak úgy léphetnek szolgálatba, ha hatósági orvos vizsgálatának alávetették magukat és egészségesnek találtattak. A lipótvárosi gáztartó. A gázgyári bizottság előttt kedden volt az r restés a Lipótvárosban építendő gáztartóra. A nemzetközi pályázaton 12 ajánlat érkezett be, köztük 2 angol, 2 német, 1 osztrák és 7 magyar vállalattól. A legolcsóbb (egy magyar vállalat) 458.200 koronáért, a legdrágább 659 879 koronáért akarja a gáztartót m°gépiteni. A bizottság a szakközegek reménye után dönt még ez évben a munka kiadásáról. VIDÉK, A Nagyvárad munkásházai. A Népszava nagyváradi tudósítója jelenti: Nagyvárad törvényhatósági bizottsága pár hónappal ezelőtt hetvenkét munkásház építését határozta el. Most Lukács Ödön, a város pénzügyi tanácsosa és Kőszegi városi főmérnök elkészítették a terveket. Azt ajánlják, hogy ne hetvenkét, hanem száz munkásházat építtessen a város. Ennyire van szükség. Azt ajánlják továbbá, hogy ne földszintes, hanem emeletes házakat építsenek. A házak telkéül olyan területet válasszanak, amelyeket a munkásházak lakói, a gyári munkások jól meg tudjanak közelíteni; a házakat úgy akarják a tervezők építtetni, hogy a lakások mind világosak legyenek. Az udvart alacsony kerítésekkel négy részre osztanák, hogy mindeyik lakás számára kis kertet csinálhassanak. A száz emeletes munkásház építési költsége a beruházással együtt hatszázkilencvenháromezer koronába kerülne. A tanács legközelebb foglalkozik ezekkel a tervekkel. MŰVÉSZETI IRODALOM. (*) Nagy Endre kabaréjában kedden este mutatták be az új, decemberi műsort igen nagy és igen hálás közönség jelenlétében s állandó vidámságú asszisztenciája mellett. A Modern Színpad decemberi műsorában a politikai szatíra és a szociális vonatkozású számok háttérbe szorultak s nagyobb hely jutott egy csomó frivolabb és léhább dolgoknak. Nem gondolnók, hogy ez javára válnék annak az egészen különleges és tiszteletreméltó pozíciónak, amelyet Nagy Endre műintézete kiharcolt magának s amelynek az a mégis csak magasabbrendű törekvés volt éppen legfőbb erőssége. Az a magasabbrendű törekvés is szóhoz jutott ez uj műsorban: Nagy Endrének szellemes és csípős dévaskodásaiban, Medgyasszai Vilmának hatásos, kitűnően előadott énekszámaiban s főképpen ez est fénypontját képező Csokonai-kabaréban, amelynek keretében Csokonainak néhány Lavottától megzenésített költeményét énekli el Ferenczy Károly és Medgyasszai, finoman, érzelmesen, bájosan. Ez a pár gyönyörű alak s a körülök nagy ízléssel kiformált keret elfeledtette az emberrel a „Lőwinger" című izetlenségeket. (*) Molnár Ferenc t új darabja. A Vígszínházban a jövő héten kerül bemutatóra Molnár Ferenc új színdarabja: „Liliom, egy csirkefogó élete és halála". Az újdonság bizonyos tekintetben meglepetés lesz a közönség számára, amennyiben a szerző ezúttal a vidám alakok és derűs helyzetek mellett komoly hangulatokat is visz a színpadra és helyenként megrendítő tragikum hangján szólal meg. Hegedűs Gyula adja a címszerepet, Varsányi Irén és Harmath Hedvig pesti cselédeket játszanak. (' A Műcsarnok téri kiállítása után februárban a Vastagh-féle kiállítás nyílik meg, amelyen részt vesz: Vastagh Géza állatfestő, továbbá idősb Vastagh György, ifjabb Vastagh György szobrász NÉPSZAVA 1909 december 1. művész. E kiállítást áprilisban a rendes tavaszi tárlat követi, amelyen szintén csak hazai művészei. vesznek részt és a művészeti évadot a nagy nemzetközi művészeti és tudományos amatőr fényképkiállítás fejezi be, amely májusban nyílik ki. (*) A kuruzsló bemutatása. Földes Imre pénteket), e hónap 3-án színrekerülő újdonságának „A kuruzsló"-nak már az utolsó próbái folynak. A szerző e darabjában is az életből meríti témáját és azokat a ferdeségeket, amelyek a mai társadalomból sarjadzanak. A darabból az utolsó jelmezes főprótya pénteken, az előadás napján lesz. A cankális főhadnagy. — Hofrichter a gyilkos ? — (Saját tudósítónktól.) Bécs, november 29. A Nótaszám olvasói már ismerik annak a bécsi mérgezési kísérletnek a részleteit, amelyek izgatottságba hozták nemcsak Bécs és Ausztria lakosságát, hanem egész Európát is és amelynek Máder vezérkari százados áldozatául esett. A gyanú legelsősorban azokra a katonatisztekre irányult, akik a katonai iskolát elvégezték, de nem nevezték ki őket. Nyolcvan tiszt, a tisztikar szine-java, akik közül a jövő tábornokai kerülnek ki, keveredett gyanúba. Nyolcvan tiszt nem mert az utcára kimozdulni, mert ujjal mutattak Reájuk, hogy ime, ezek valamelyike a gyilkos. A hadsereg becsülete forgott kockán. A gyilkost azonban átláthatatlan homály fedte. Csak annyit tudtak róla, hogy mikor és hol adta föl a nevezetes leveleket ; egyéb bűnjel nem jutott a kezükbe, mint a merénylő elferdített hrása és a méreggel telt skatulyák. Hiába kutatták a skatulyák és a méreg származását. A rendőrséghez rengeteg feljelentős levél érkezett. Nyomra azonban egyik sem vezetett. Végre egy linzi főhadnagy bejelentette a katonaságnál, hogy a gyilkosság előtt névnapi ajándékul egy skatulya kótollat kapott. A skatulya éppen olyan volt, mint amilyet a többi tiszteknek küldtek. Vizsgálatot indítottak és kiderült, hogy Hofrichier tényleg Bécsben tartózkodott a levelek föladása idején. Házkutatást tartottak és még két hasonló skatulyát és ostyát találtak nála. A további vizsgálat folyamán megtudták, hogy Hofrichter körülbelül tizenöt hasonló skatulyát vásárolt. Hofrichtert erre elfogták és Bécsbe kisérték. A bécsi bűnügyi rendőrség főnöke, Stuckart, a lapjaival agyondicsértette magát. Persze elfelejtik, hogy a linzi főhadnagy följelentése nélkül Stuckart úr még most sem gyanakodnék Hofrichtene. Azonban hamarosan aggodalmak merültek föl Stuckart megállapításaival szemben. Az Arbeiter-Zeitung volt az első, amely a rendőrség egyes föltevéseit megdöntötte. Mindenekelőtt különös volt, hogy Hofrichter, amikor skatulyákat vásárolt arra a célra, hogy azokban mérget küldjön, hogy ugyanakkor barátjának ugyanilyen skatulyában, szállítsa az ajándékot. Hofrichter bécsi tartózkodását is igazolni tudta. Áldott állapotban levő felesége néhány nappal azelőtt Bécsbe utazott az anyjához, akit előzetes megbeszélés szerint fölkeresett. Azt nem tagadja, hogy a skatulyákat tényleg vásárolta. Azt állítja azonban és ezt felesége is megerősíti, hogy azokból feleségének varrókészletet akart csinálni, mint ahogyan tényleg különös szeretettel foglalkozott otthon apró dolgok készítésével. Hasonló skatulyákat egyébként százezer, talán milliószámra gyártanak s valószínűleg minden papírkereskedésben is árusítják. Már most csak az ostya marad hátra, amibe a méreg göngyölve volt. Hofrichter szerint ostyára azért volt szüksége, hogy gyakori fejfájása ellen kiniraport vegyen be vele. Azonkívül kutyájának gilisztaport szokott beadni. Az is kiderült egyébként, hogy a Hofrichternél talált ostya egészen másfajta, mint amiben a méregpilulák voltak. Eredetileg azt hitték, hogy ciankálit is találnak Hofrichternél, miután tudták róla, hogy fényképészettel is foglalkozik. Ciankálinak azonban nyomát sem találták, sőt az is kitűnt, hogy a fényképezéshez sohasem használt ciankálit Stuckart azonban amellett marad, hogy Hofrichternek kell a gyilkosnak lenni és ahogyan közöl a lapokkal minden apróságot, amelyek a vádlottra nézve terhelőek lehetnek, épp ugy elhallgat minden körülményt, amelyek előnyére szolgálnának. Stuckart úr a leglelkismeretlenebb reklámhősök egyike, aki a nagytőkésekkel való rokonsága révén a legnagyobb polgári lapokban csapott magának reklámot. Közismert telhetetlensége ellenére így tudott fokról-fokra emelkedni. A militarizmus áldozatot követel és szívesen áldoznak egy tisztet, hogy az egész kasztnak a presztízsét megmenthessék. Stuckart szállítja az áldozatot. Ártatlan-e vagy nem, az neki mindegy. Szállít, mert kívánják tőle és valószínű, hogy hamarosan udvari tanácsossá emelik. Már most mindamellett nyugodtan bevárhatnánk a biróság döntését , ha biztosítanák a rendes bírói eljárást. A közvéleményt azonban fölizgatja az a tény, hogy egy ember élete és halála fölött titkos középkori módszerrel döntenek, még akkor is, amikor csak olyan föltevések szólnak ellene, amelyek nem állják meg a próbát. Védő nem áll a vádlott mellé. A bíróság nem hallgatja ki, csak a vizsgálati fogságban fölvett jegyzőkönyveket olvassák föl, amelyekhez legföljebb csak azt mellékelik, hogy milyen magatartást tanúsított a jegyzőkönyvek fölvételénél. Várjon elpusztult-e, elsápadt-e, elfogult vagy dacos volt-e ? A tanukat sem fogják kínos keresztkérdések alá venni, csak fölolvassák jegyzőkönyvbe mondott vallomásukat. Stuckart fogja a haditörvényszéknek ezeket az iratokat szállítani s a haditörvényszék fog dönteni afölött, várjon elitéljen-e egy tisztet, hogy ezzel 80 tiszt szabaduljon meg a gyanú alól, vagy pedig fölmentsék s ezzel újra az egész tisztikarra hárítsák a gyanút. Egy csöppet sem kétséges, hogyan fogja a haditörvényszék ezt a kérdést megoldani. A Hofrichter-ügyre vonatkozóan egyébként a következő jelentések érkeztek: A gyanú. Hofrichter főhadnagyot kedden reggel kilencedfél órakor Kunz százados hadbíró maga elé vezettette és újból vallatta. Hofrichter álhatatosan tagadta, hogy része volna a merényletben és megmaradt amellett, hogy ő tragikus véletlen körülmények áldozata, amelyek ellene szólanak. Hofrichter tisztiszolgája a keddi kihallgatáson azt vallotta, hogy sohasem volt ciankálit vásárolni és az egészről semmit sem tud. Lehetséges, hogy Bitzberger droguista tévedett a személyben és más tisztiszolga volt az illető. A linzi rendőrség tovább kutat arra nézve, hogy melyik katona akart dankálit vásárolni a kérdéses drogériában. Linzben újabb, fölötte fontos tanú jelentkezett. Az illető gyári hivatalnok, aki tudatta, hogy november 14-én éjjel Linzből Bécsbe utazott és a vasúton vele volt egy 14. gyalogezredbeli liszt. Együtt szálltak ki Bécsben a nyugati pályaudvaron és látta az illető tisztet a Gürtelig menni. Ez az az idő, amikor a VI. kerületben a levélszekrénybe kellett dobnia Hofrichter főhadnagynak a pilulákat tartalmazó leveleket. A méregkeverő főhadnagy ezzel szemben azt vallotta, hogy mikor Bécsbe utazott, előbbi ezredének, a 2. magyar gyalogezrednek egyenruháját viselte, amelynek hajtókája világossárga, holott Hofrichter rokonai azt állítják, hogy mostani ezredének egyenruhájában érkezett meg és a gyári hivatalnok előadása szerint is barna síajtókás egyenruha volt Hofrichteren. Hofrichter sorsa, Hofrichterrel, hír szerint, kedden fogják az első megállapítási kihallgatást megtartani. Ennek a