Népszava, 1910. február (38. évfolyam, 26–49. sz.)

1910-02-01 / 26. szám

2 zetet és jobb lakást teremtene? Ez gyalázat volna akkor is, ha Magyarországon a nagybirto­kosságot a népjogok behozatala végső vesze­delemmel fenyegetné! Akkor is félre kelle­ne állaniok az olyan áramlat előtt, amely a vilá­gon már mindenütt diadalra jutott! Azonban hallott valaki arról, hogy kivándorolt egy And­rássy, hogy a budapesti népkonyhákban bárók, grófok, hercegek tolakodnának? Hát arról hallott valaki, hogy a grófoknak a hajléktalanok menhe­lyében kellett volna szállást keresniök? Talán a szükséglakásokat nekik kell építtetni? Ettől nem félhetnek. Ilyen rosszul nem állhat a sorsuk. A főt­er­emiásnak, Tiszának sem áll ilyen rosszul a sorsa. És nem áll ilyen rosszul a sorsa a másik jósolgató főkasszandrának sem, aki a választójogtól az ország pusztulását várja. Kiké az ország? Összesen tehát 24.778 katasztrális hold. (Nagy zaj. Gyalázat!) Azóta ezeknek a birtokoknak túlnyomó része Tisza Istváné lett és akinek ennyije van, annak még nem kell koldulni menni és nem kell kiván­dorolni, ha a béresnek, a parasztnak valamivel többet fizet, ha nagyobb falat kenyér is jutna a szegénységnek. Összesen 173.491 . Ezek azonban csak az előőrsei a nagy grófi birtoknak Magyarországon. Nem részletezzük itt a dolgot, csak egy pár nagy, összefoglaló számot hozunk föl. A herceg és gróf Eszterházy-család 516.039 katasztrális holddal bir (nagy zaj — gyalá­zat is, a gróf Schönborn-család 241.535, a gróf Ká­rolyi-család 174.783, a gróf Pálffy-család 104.522 a gróf Zichy-család 66.476, a gróf Pallaviciny­család 66.032, a gróf Barkóczy-család 52.782 ésa többi hitbizományi birtokkal bir, ugy, hogy ezekhez hozzávéve a nem grófi sorban levő földbirtoko­­sait az országnak, az ezer holdnál többet bíró, összesen 1945 földbirtokosnak, összesen két millió négyszázezer katasztrális hold van a kezén, vagyis Magyarország termőföldjének egyharmadrésze. Már most azt mondom, hogy akkor, ha Magyar­országon ennek a majdnem 2000 embernek és pereputtyának eltartására szolgál egyharmadrésze az országnak és ami ezzel egyet jelent, Magyar­ország munkásságának, parasztságának is egy­harmadrésze ezek számára dolgozik, akkor azok­tól, akikről ilyen jó gondoskodás történt, szégyen, gyalázat, sőt politikai becstelenség elvenni a jogot attól a néptől, amely az ő számukra dolgozik, amely eltartja őket. Politikai becstelenség, hogy sajnálják tőlük a jogot, amely nagyobb darab kenyeret jelentene a számukra. Kik a hazaárulók? És most azt kérdezzük, honnan kerültek ezek a nagy földek, ezek az óriási vagyonok honnan ke­rültek a grófok birtokába ? A magyar nagybirtok története Magyarországon a hazaárulásoknak, a politikai becstelenségeknek a szakadatlan története. A hatalmuk csak következménye mindazoknak a becstelenségeknek és gazságoknak, amelyeket köz­­vetett vagy közvetlen elődjeik elkövettek. Egy történetíró a XVI-ik században, amikor ezek a dolgok legszembeötlőbbek voltak, írja, hogy „a legnagyobb hősök, mint például Horváth Markó, Gersey, Petheő János, Balassa Menyhért, Zichy István, Dessewffy Farkas, Balassa János, Zrinyi Miklós, Magyar Bálint és a többi mai fo­galmaink szerint közönséges rablók, sokszor gyil­kosok. E vezérek szerepét rendesen úgy tünteti föl a történelem, mintha az ország, a lakosság ér­dekében mindent elkövettek volna és önzetlensé­gükben mindent föláldoztak volna. Ehelyett a me­gyék rendei folytonos kérelmekkel ostromolják az udvart, hogy a vezérek zaklatásai, zsarolásai ellen védelmet nyújtson". De ezeken kivül beszéljünk Magyarországnak két legnagyobb birtokos családjáról, az Eszter­­házyakról és a Károlyiakról. Az Eszterházyak a legnagyobb árulásnak köszönhetik a vagyonukat. Thököly a XVII-ik század végén száműzetésbe ment; a vagyonát Eszterházy kapta meg, és ezt arra használta föl, hogy a császár valahogy ke­gyelmet ne adjon Thökölynek, mert hiszen akkor vissza kellett volna adni a vagyont. Két évvel ez­előtt, amikor hazahozták Thököly holttestét, amikor tehát már nem tudta visszakövetelni a vagyonát, a menetben ott voltak és a szertartáson részt vettek az Eszterházy grófok is. Károlyi Sándor meg, a hires Kártévő Sándor 1711-ben, a szatmári béke után megkapta árulása fejében a Rákóczi összes birtokait és éppen ugy, mint ahogy az Eszterházyak a XVII. században, úgy dolgoztak ők később, hogy ki ne béküljenek a Rákócziakkal az uralkodóhoz tagjai. . . .­­ Ezen a két példán megmutattam, hogyan szer­ződött ez a nagy vagyon,, de végig lehetne.Stert vezetni még sok mágnáscsaládon, ha nem éppen ezeknek a nagyuraknak fizetett emberei, papjai nem csinálták volna és nem hamisították volna meg a történetet. Majdnem minden nagy család eredetére hasonlót lehetne kimutatni. Ezenkívül, hogy a vagyonuknak ilyen eredete van, azt a kérdést is fölvetném, hát vajjon mit tettek Magyarországért, az ország előbbreviteléért, azért, hogy erős gazdasága, virágzó állapotai le­gyenek? Azt mondják, hogy ezer év óta a nemes­ség az az országban. Hát én azt mondom, hogyha ezer esztendeig ilyen országot tudtak csinálni, itt az ideje, hogy kivegyük a kezükből az országot. A magyar nemesség. Azt mondják : szegények vagyunk, Ausztria ki­zsákmányol bennünket, hogy mi, a mezőgazdasági ország Ausztria ipari népével szemben tehetet­lenek vagyunk. Hát miért vagyunk szegények ? Hát miért nincs ipar? Hát miért van elnyomva és kizsákmányolva ez az ország ? Nem az én sza­vaimmal, hanem a történelem félre nem érthető bizonyítékaival felelek. Il­ik József fölvilágosult államot akart teremteni; erre neki egyrészt adókra, másrészt kereső népre volt szüksége. Azt mondta gróf Pálffy Fidél kancellárnak, hogy hajlandó Ausztria szakítani azzal a politikájával, hogy erő­szakosan visszaszorítja Magyarországot és ez ipari ország lehet, de a nemességnek vállalnia kell, hogy fizet adót. Egyedül ettől az elhatározástól fog függni, — irta 1785-ben a kancellárnak — várjon Magyar­ország a többi örökös tartományokkal egyforma kedvezésben részesüljön a kereskedésben, vagy csupán gyarmatnak tekintessék, melyből iparcik­kei kivitelének lehető megnehezítése s az élelmi­szerek árának, az országban elhelyezett katonaság ellátása végett, lehető leszállítása által annyi hasz­not húzzunk, amennyit csak lehet. Erre az ajánlatra a magyar nemesség nemzeti ellenállással felelt! (Nagy zaj.) Azt mondják, hogy gazdaságilag el vagyunk ma­radva és ezért nem lehet a jogot kiterjeszteni. Megint azt a kérdést kell fölvetni, ki volt az, aki a kiváltságos helyzethez való ragaszkodással útját állta annak, hogy Magyarország ipari állammá legyen ? A magyar nemesség. Azok az urak, kik­ nem akartak jogot adni, akik ellenálltak, akik nemzeti ellenállást szerveztek. De azt is mondják: Azért nem lehet a nép szá­mára jogot adni, mert ez a nemzeti érdekeket veszélyezteti. Ők mondják ezt, a grófok, akiket egyetlenegy szál ehhez a földhöz a tulajdonjogon kívül nem fűz, akik külföldi holmit vásárolnak, akik idegen nyelven beszélnek otthon, akiknél internacionálisabb osztály nincs a világon. Hát ők mernek nemzeti kérdésről beszélni? Mi hát a nemzeti érzésnek, a nemzetképpen való létezés­nek az alapja? A nyelv. Nyelv nélkül nincs nem­zet. Történelmi bizonyítékokkal mutatok rá arra, hogy a magyar nemesség 60 esztendőn keresztül a leg­irtóbb hadjáratot viselte azért, hogy a hivatalok, a köz­szolgálat nyelve ne a magyar legyen. Rákóczy leve­retése után elfelejtettek magyarul beszélni. Ami­kor azt kívánták, hogy a törvényhozás és tör­vénykezés nyelve magyar legyen, olyan hadjára­tot viseltek, amelyről Grünwald Béla azt mondja, hogy hozzája hasonló jelenségeket hiába keres a történetíró bármely más nemzet életében. A ma­gyar nyelvnek hivatalos nyelvvététele ellen azzal az érvvel harcolt a nemesség többsége, hogy ilyen rendelések miatt több alkalmatos tiszt­viselők hivataluktól kirekesztetnének; az 1807. évi országgyűlésen azzal érvelnek a tör­vénykezés magyarrá tétele ellen, hogy ez­által a régi, tanult, jó prókátorok elesnének a pö­rök vitelétől. Már pedig a nemesség számára tu­lajdon bátorsága és vagyonuk biztonsága követeli meg, hogy jó ügyvédjeik legyenek. (Derültség.) Ez a magyar nemesség nekünk, a népnek nem akar jogot adni és azon a címen nem akar adni, hogy mi a nemzeti gondolatot veszélyeztetjük. Ez a ma­gyar nemesség, amely, hogy a perei vitelében vesztesége ne legyen, évszázadon keresztül őrült harcot vívott a magyar nyelv ellen. Azért, hogy Magyarországon ipar fejlődni nem tudott, a magyar nemesség felelős. És azért, hogy ez az ország a kultúrától és a fejlődéstől el­maradt, ezért is ez a nemesség felelős. És hogy mit jelentett a magyar nemesség az alkotmányos jogok védelmére nézve, elég arra mutatni, hogy­­i­nneki a "gróf D­essew­ffy Adrélnak, aki" Iriósi a főrendiháznak az elnöke, az őse, Des­sewffy Emil 1848-ban a konzervatívok nevé­ben titkos emlékiratot terjesztett, amely­ben helyeselte, hogy Ausel­a­ Magyar­ország ellen Oroszországot hívja segít­ségül. (Nagy zaj. Fölkiáltások: Muszkavezetők!) Windischgrätz herceget, aki a magyar hadsereg leverésére jött, aki a parasztságnak újból való szolgaságba állítását kívánta, sok hazafi: Jósika Szögyény, Majláth, Almássy gróf, Károlyi Lajos gróf és Sennyei Pál báró készséggel csatlakoztak. Mindmegannyi előkelő hazafi volt ez és ezeknek az uszítására irtották ki a forradalmi hadsereget és juttatták el a magyar forradalmat Világosig. Ez a helyzete a múltban a magyar arisztokrá­ciának. Ezek alapján urak ma fölöttünk a grófok. És amikor mi azt írtuk, hogy nem lehet azt tűrni, hogy képtelen helyzet az, hogy egy pár száz vagy ezer nagybirtokos kedvéért a nép jogához ne tud­jon eljutni, azt mondta egy másik gróf. Úan, hogy nekik, a grófoknak nincs kárukra az általános vá­lasztójog, hogy ők mint magyar emberek félnek a jogkiterjesztéstől. Ez a beszéd így nagyon szépen hangzik, csak egy kis bibije van. Van okuk félni. Jól tudják, csak nem mondják, hogy az a rendszer, amit ők eddig folytattak, tovább nem folytatható. Az államhatalom fontos és hatalmas eszköz arra, hogy a vagyonelosztást szabályozza nagy eszköz arra, hogy az élelmiszerek árát sza­bályozza, hogy az országban a munkabéreket meg­szabja. A hitbizományi birtokok 1870-ben 463.352 katasztrális holdat tettek ki. 1900-ban 2.353.822 katasztrális holdnyi hitbizományi birtok volt, vagyis olyan birtok, amit nem szabad eladni, de adósságot csinálni rá lehet Hát kérdezem Vay Ádám gróf urat és a többit is, hogyha a munkás­ságnak és a polgárságnak képviselői vannak ott és a kormány nem ezektől és nem a grófok cse­lédjeitől, ügyvédeitől függ, lehetséges-e ennyi föl­det lekötni ? Másik nagy és fontos eszköz a föld urainak a kezében az, hogy az államhatalom min­­den terhét a néppel viseltetik. Egy-két nagyon is kiáltó példát hozok föl erre. Torontálban gróf Nákó Sándornak tizenháromezer katasztrális hol­das birtoka van egy tagban. Ez után a birtok után fizetett összesen tizenkilencezer korona adót, vagyis egy hold után 1 korona 52 fillért. Azok a­ ­z 1895-i, tehát már elavult mezőgazdasági fölvé­tel szerint a Tisza-családnak, amelynek már ösz­szes birtokai a Tisza István kezében vannak, ilyen volt a vagyoni helyzete: Kat.­hold Tisza Imre, Püspökladány 1.403 Tisza Kálmán, Geszt 10.158 Tisza Lajos, Geszt 3.124 Tisza Kálmán, Erdőgyarak 3.259 Tisza Kálmán, Csonkapapi 1.979 Tisza Kálmánné, Csobai 1.210 Tisza Kálmánné, Szakoly 444 Tisza Lajos, Nagykovácsi 2.045 Tisza Lászlóné, Mezőcsán 156 A másik nagy siránkozó, aki ott áll a nép ellen­ az ászpik gróf, a családjával együtt ilyen vagyoni helyzetű: Kat­­hold Andrássy Aladár, Németujfalu 7.234 Andrássy Aladár, Letenye 4.937 Andrássy Dénes, Kaszon, Jólész 11.095 Andrássy Dénes, Krasznahorka 16.447 Andrássy Dénes, Somosujfalu 171 Andrássy Aladár, Hardicsa 2.747­­.Andrássy Géza, Parnó .11821 Andrássy Géza, Nagykemence 20.360 Andrássy Tivadar, Zemplén 502 Andrássy hitb. Megyasszó 1.516 Andrássy Gyula, Mező-Zombor 3.183 Andrássy hitb. Monok 222 Andrássy Géza, Tiszaluc 1.028 Andrássy Géza, Betlér 36 220 Andrássy Aladár, Magyarkimle 2.454 Andrássy Aladár, Vecsés 1.113 Andrássy Géza, Taktakenéz 113 Andrássy Géza, Gyula, Aladár, Tiszadob 10.921 Kudlóc és Maskóc, peres birtok 795 Andrássy Dénes, Románfalu 1.218 Andrássy Dénes, Hajmos 1.255 Andrássy Géza, Taktakenéz 3.755 Andrássy Gyula, Marosludas 3.293 Andrássy Tivadar, Mezőlaborc 724 Andrássy Tivadar, Sajubise 878 Andrássy Tivadar, Kudlóc 404 Andrássy Aladár, Homonna 2.970 Andrássy Tivadar, Hesdát 25.518 NÉPSZAVA 1910 február 1.

Next