Népszava, 1910. március (38. évfolyam, 50–76. sz.)
1910-03-01 / 50. szám
1910 március 1. NÉPSZAVA chenben a vezető politikusokkal folytatott s egyben tájékoztatta a közös miniszteri konferenciát azokról a tárgyalásokról is, amelyek az orosz birodalommal való közeledés céljából megindultak. — Ezek a kérdések azonban — folytatja a „Presse" — a legszélesebb néprétegeket nem érintik annyira, mint a függőben levő kereskedelmi szerződések a keleti államokkal. Khuen Héderváry miniszterelnök ugyanis nem tartja magát följogosítottnak, hogy törvényes fölhatalmazás nélkül életbe léptesse a Romániával létrejött kereskedelmi szerződést. Így hát még hónapok fognak beletelni, mig kereskedelempolitikai viszonyaink Romániával rendezhetők lesznek. Még rosszabbul állnak a dolgok Szerbiával s ennek következményei máris mutatkoznak. A monarchia kereskedelmi mérlegének passzivuma, miután a behozatal tetemesen nagyobb a kivitelnél, sok száz millióra rúgy ennek az a következménye, hogy az osztrák-magyar monarchia úgyszólván megszűnt gabonakivivő termelő állam lenni. Ez a passzívum a hatalomra jutott agrárpártok hibáinak tudható be. Ausztria-Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy saját gabonatermelésével és marhaállományával táplálja saját népeit s ha még ilyen körülmények közt kereskedelmi politikai viszonyaink rendezetlensége miatt a szomszédos államokkal szemben a kizárás politikai eszközeihez kell nyúlni, érthető, hogy mesterséges módon megdrágulnak az élelmiszereit. Ennek az állapotnak a két kormányy hamarosan véget akar vetni. A közös miniszteri értekezletet délután folytatták s egy órás tanácskozás után befejezték. A miniszterelnök kedden délelőtt kihallgatáson jelenik meg a királis előtt. Ez alkalommal a miniszterelnök jelentést tesz az általános politikai helyzetről, majd több folyó ügyön kívül jelentést tesz Székely Ferenc igazságügyminiszternek a kultuszminiszteri teendők ideiglenes vezetése alól való fölmentése és Zichy János grófnak közoktatásügyi miniszterré való kinevezése iránt. A keddi kihallgatáson több főispán kinevezés is előterjesztésre kerül. Lukács a választójogról és a Tiszáról. Lukács László pénzügyminiszter egy újságíró előtt hosszabb nyilatkozatban válaszolt a Tisza és kormány között fennálló állítólagos ellentétekről és a kormány választójogi szándékáról föltett kérdésekre. Lukács egyebek között ezeket mondotta: — Azt nem lehet tagadni, hogy a Nemzeti Munkapártban határozottan két ellentétes áramlat mutatkozik, mely ellentétes áramlatok emberei, — de itt korántsem kell vezető emberekre gondolni — egyrészről Tiszát, másrészről engem igyekeznek előtérbe tolni, úgy, hogy aztán az a látszat keletkezhetik, mintha Tisza meg én kerültünk volna ellenkezésbe egymással. Mi azonban mind aketten teljesen távol állunk attól a szándéktól is,hogy holmi konfliktusokat produkáljunk. Ami főképp Tisza Istvánt illeti, mondhatom, hogy Tisza egyéniségének teljes erejével a kormány támogatására vállalkozott. A kormány Tisza Istvánban a legteljesebb támogatást találja és a támogatást igen értékesnek ismeri el. Bizonyos, hogy a választójog tekintetében ma még ellentétesek a fölfogásaink Tiszával. Annak nem tulajdonítok kormányellenes jelentőséget, hogy Tisza a konzervatív választójogi mozgalomban részt vesz, mert ismerni kell Tiszának elutasító fölfogását az általános választójoggal szemben, ami egymagában is elegendő, hogy rábírja őt olyan mozgalomban való részvételre, mely az általános választójog ellen irányul. De hiszen ennek a konzervatív mozgalomnak javaslata egyelőre nem is túlságosan konkrét, sőt eléggé elasztikus ... — De mégis van egy pontja — vetette közbe az újságíró — amely szerint a leszállított adócenzus föltételéhez akarják kötni a választójogot. — Ez igaz — válaszolt Lukács — ez fontos pont és a magam részéről nem is helyeslem, mégpedig főképpen a magyarság szempontjából nem helyeslem. Nem szívesen beszélek erről a témáról, de mégis meg kell mondanom, hogy bármely csekély adócenzus is inkább a magyarság rovására és a nemzetiségiek javára szolgál. Az én adataim szerint az általános és egyenlő választójog nem sérti a magyar nemzeti érdekeket s különben ez érdekek védelméről másképpen is lehet még és fogunk is gondoskodni. Egyelőre azonban a választójog kérdése még nem aktuális s így nincs ok arra, hogy az e tekintetben fönnálló ellentétek miatt Tisza útjai elváljanak a mieinktől. H Ha majd választójogi tervezetünk összes alapadatai meglesznek, akkor lesz itt az ideje megállapítani, váljon ezek az adatok alapján helytállanak az aggályok, vagy sem ? És csak akkor válik a kérdés időszerűvé: váljon kell-e, hogy Tisza útjai elváljanak tőlünk? Dehát odáig még jó darab idő van. Lehet, hogy a népszámlálás adatait fogjuk a reformtervezet adataiképpen is fölhasználni. Most már úgyis benne vagyunk az 1910-ben, tehát a népszámlálás esztendejében s az a pár hónap, ami az adatok kidolgozására szükséges, nem jelent már túlságos késlekedést, az eddigihez képest. Arra a kérdésre, vájjon igaz-e, hogy Tisza a legközelebbi választásokon nem szándékozik mandátumot vállalni, Lukács azt mondotta : Tiszának az volt a szándéka, hogy csupán a főrendiházban vállal szerepet s ott is főképp a választójogi reform nemzeti szempontjának a védelme érdekében. Megjegyzendő, hogy Lukács hosszú nyilatkozata a munkapárt Tisza-csoportjában nagy visszatetszést keltett. Különösen az a része nem tetszett, amelyben Lukács szinte üzeni Tiszának, hogy maradjon csak a főrendiházban s harcoljon ott egy konzervatív vagy semmilyen reformért, ha ki kell tűnnie, hogy „Tisza útjai elváljanak tőlünk .. ." A választójog. A nagyváradi polgárság körében — mint a Népszava nagyváradi tudósítója telefonozza — széleskörű mozgalom indult meg az általános, egyenlő és titkos választójog érdekében. A mozgalom szervezésére a város polgárságának minden rétegéből száz tagú bizottság alakult, amely hétfőn este a nagyváradi kereskedelmi csarnok nagytermében Ágoston Péter dr. jogakadémiai tanár elnöklése mellett már értekezletet is tartott.. Az értekezletet megnyitó beszédében Ágoston kifejtette, hogy a választójog ellenségeinek szervezkedésével szemben elkerülhetetlenül szükséges azoknak is a szervezkedése, akik barátai egy demokratikus választójogi reformnak, de kívül állanak a szociáldemokrata párton. Szervezkednie kell a választójogért a polgárságnak is, mert nem szabad megengedni azt a látszatot, mintha, ebben az országban a választójognak csakellenségei volnának. Az értekezleten elhatározta a százas bizottság, hogy március 6-án, vasárnap, a kereskedelmi csarnok nagytermében nagygyűlést rendez; a nagygyűlés előadója Ágoston Péter dr. lesz. A nagygyűlésre a százas bizottság már ki is bocsátotta a meghívókat, amelyet Huzella Gyula, a nagyváradi hatvanhetesek egyik vezére és Adorján Emil, a nagyváradi függetlenségi párt másodelnöke is aláírt. A vasárnapi nagygyűléssel a választójogért megindított mozgalom nem fejeződött be. Váradi Zsigmond dr. a hétfő esti értekezleten indítványt tett, hogy a bizottság az általános, egyenlő és titkos választójog kérdését állandóan tartsa napirenden, hadd tűnjék ki, — úgymond — hogy ez az akció nem időleges és nem egyének és klikkek csinálmánya, hanem a középosztály egy tekintélyes részének az igen komoly mozgalma. A Központi Demokrata Körben Vázsonyi Vilmos utalt szombaton este a városok szervezkedésének szükségességére a konzervatívok szervezkedésével szemben. A Demokrata-Körben tagavató-estélyt tartottak szombaton este . Vázsonyi ebből az alkalomból közel egy óra hosszat tartó beszédben az egész politikai helyzetet átfogó tanulmányt adott, amelyben világosan és meggyőzően kifejtette a városok szervezkedésének helyes és szükséges voltát, szemben az agrár konzervativizmusnak veszedelmével. A feketék. Az Orige hivatalos kőnyomatosa ezt jelenti: A választójog reformja tárgyában március 19-én tartandó országos gyűlés rendezőbizottságába a következő tagok jelentkeztek : Almássy Imre gróf, a Jásznagykunszolnokmegyei Gazdasági Egyesület elnöke, Bánffy Miklós gróf földbirtokos, Beliczey Géza, a Békésmegyei Gazdasági Egyesület elnöke, Béla Henrik országgyűlési képviselő, Chernel Gyula főrendiházi tag, földbirtokos, Kodolányi Antal közgazdasági író, Lippay Géza főispán, Mesterházy Ernő, Moskovits Géza, Tallián Béla, Ugrón Zoltán és Véssey Sándor földbirtokosok, ma este is ülést tartott és ülésezni fog minden este. A belügyi államtitkár Jakabffy Imre lesz, aki — amint ezt a hivatalos lap keddi száma közölni fogja — már most valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot kapott a királytól. Az uj kormány Bezerédj Pál főrendiházi tagot ülteti másodiknak kegyelmessé; ő is titkos tanácsosa lesz a királynak. Vasárnap alakul meg Szegeden a munkapárt s az alakuló gyűlésen Tisza István is megjelenik s ő fogja kifejteni, milyen borzasztó nagy szükség van a nemzeti munkapártra. A gyűlésen fölajánlják Tiszának a szegedi első kerület képviselőjelöltségét. Tisza azonban már kijelentette Lázár polgármesternek, hogy egyáltalában nem hajlandó mandátumot vállalni Szegeden, hanem maga helyett a szegedieknek Návay Lajost ajánlja. A Nemzeti Társaskör vasárnap tartotta közgyűlését. (A Kossuth-pártnak) ma az volt a szenzációja, hogy egész váratlanul megjelent a pártkörben Apponyi Albert. Később Kossuth is megérkezett s az aktuális politikai kérdéseken kivül sok szóbeszéd tárgya volt a Léván vasárnap megtartott Kossuth-párti alakuló gyűlés. A Kossuthpárt Léván egy Justh-párti képviselőt akar kibuktatni, jeléül annak, hogy a két párt választási együttműködése a legteljesebb mértékben sikerült . . . — (A Justh-pártban) nagyban készülődnek, a hivatalos kőnyomatos szerint, „most már igazán meginduló" agitációs körútra. Vasárnap Mohácson volt Justh Gyula, ahol Ferdinándy Béla tartott beszámolót. Justh itt hosszabb beszédben kijelentette egyebek között, hogy „teljes erővel küzdünk és addig békés kormányzás nem lesz, míg csak a gazdasági önállóságot meg nem teremtjük, a magyar nemzeti bankot nem létesítjük és az általános, egyenlő szavazati jogot ki nem vívtük. Szembe fogunk szállani minden olyan kormánytörekvéssel, amely e két kérdésben nem akarja a nemzet valódi akaratát teljesíteni." Március elsejétől kilencedikéig a felvidéken jár Justh agitációs úton. Az első állomás Mezőkövesd, az utolsó Nagybánya és Tasnád lesz. A Házföloszlatás. Sütit Bécsből jelentik, a „Presse" beavatott politikai körökből arról értesül, hogy a képviselőházat a kormány március 22-re fogja összehívni és közvetlenül azután a szokásos formaságok között meg fog történni a föloszlatás. Lehetséges, hogy közvetlenül a föloszlatás előtt a kormány indemnitást fog kérni a képviselőháztól, noha semmi reménye, hogy többséget kapjon e törvényjavaslat számára. A pártkörökből. (A nemzeti munkapárt) sokasága hétfő este is örömmámorban úszott a vidékről érkezett szervezkedési hírek hallatára. A végrehajtó albizottság 11 A kormány és a törvényhatóságok. Háromszék vármegye hétfői közgyűlésén a kormány kinevezéséről szóló leiratot tudomásul vették, de a közgyűlés kimondotta, hogy a kormányt nem támogatja. Esztergom vármegye hétfői közgyűlése — az elnöklő alispán indítványára, szemben az ellenzék bizalmatlansági indítványával — a kormány bemutatkozó leiratát tudomásul vette. A porosz választójog. — Az intellektuellek tüntetése. — A porosz kormánynak a választójog reformjára vonatkozó tervezete nemcsak a jogfosztott munkásságot botránkoztatja meg, hanem most már a polgárság tisztességesen gondolkodó részét is. Berlinben vasárnapra a kereskedelem, az ipar, a tudomány és a művészet képviselői hivtak össze tiltakozó gyűlést. A Busch-féle cirkuszban 10.000-nél több ember szorongott. Több ezer ember nem fért be a helyiségbe. Ezek egy közelben levő helyiségbe vonultak s külön gyűlést tartottak. Liszt tanár, porosz képviselő volt a nagygyűlés előadója. Kifejtette, hogy a művészet, a tudomány, az ipar és kereskedelem képviselői összejöttek annak bizonyságául, hogy a néppel együtt éreznek a porosz választójogi tervezet elítélésében. Amellett nem akarnak vezető szerepet játszani a küzdelemben, hanem vállvetve harcolni a néppel, mert csak így le-