Népszava, 1910. március (38. évfolyam, 50–76. sz.)

1910-03-01 / 50. szám

1910 március 1. NÉPSZAVA chenben a vezető politikusokkal folytatott s egyben tájékoztatta a közös miniszteri kon­ferenciát azokról a tárgyalásokról is, amelyek az orosz birodalommal való közeledés céljá­ból megindultak. — Ezek a kérdések azonban — folytatja a „Presse" — a legszélesebb néprétegeket nem érintik annyira, mint a függőben levő kereske­delmi szerződések a keleti államokkal. Khuen­ Héderváry miniszterelnök ugyanis nem tartja magát följogosítottnak, hogy törvényes fölhatal­mazás nélkül életbe léptesse a Romániával létre­jött kereskedelmi szerződést. Így hát még hónapok fognak beletelni, m­ig kereskedelempolitikai vi­szonyaink Romániával rendezhetők lesznek. Még rosszabbul állnak a dolgok Szerbiával s ennek következményei máris mutatkoznak. A monarchia kereskedelmi mérlegének passzivuma, miután a behozatal tetemesen nagyobb a kivitelnél, sok száz millióra rúg­y ennek az a következménye, hogy az osztrák-magyar monarchia úgyszólván megszűnt gabonakivivő termelő állam lenni. Ez a passzí­vum a hatalomra jutott agrárpártok hi­báinak­ tudható be. Ausztria-Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy saját gabonatermelésé­vel és marhaállományával táplálja saját népeit s ha még ilyen körülmények közt kereskedelmi po­litikai viszonyaink rendezetlensége miatt a szom­szédos államokkal szemben a kizárás politikai eszközeihez kell nyúlni, érthető, hogy mestersé­ges módon megdrágulnak az élelmiszereit. Ennek az állapotnak a két kormányy hamarosan véget akar vetni. A közös miniszteri értekezletet délután foly­tatták s egy órás tanácskozás után befejezték. A miniszterelnök kedden délelőtt kihallga­táson jelenik meg a királis előtt. Ez alkalom­mal a miniszterelnök jelentést tesz az általá­nos politikai helyzetről, majd több folyó ügyön kívül jelentést tesz Székely Ferenc igazságügyminiszternek a kultuszminiszteri teendők ideiglenes vezetése alól való fölmen­tése és Zichy János grófnak közoktatásügyi miniszterré való kinevezése iránt. A keddi kihallgatáson több főispán kinevezés is elő­terjesztésre kerül. Lukács a választójogról és a Tiszáról. Lukács László pénzügyminiszter egy újság­író előtt hosszabb nyilatkozatban válaszolt a Tisza és kormány között fennálló állítólagos ellentétekről és a kormány választójogi szán­dékáról föltett kérdésekre. Lukács egyebek között ezeket mondotta: — Azt nem lehet tagadni, hogy a Nemzeti Munkapártban határozottan két ellentétes áram­lat mutatkozik, mely ellentétes áramlatok emberei, — de itt korántsem kell vezető em­berekre gondolni — egyrészről Tiszát, más­részről engem igyekeznek előtérbe tolni, úgy, hogy aztán az a látszat keletkezhetik, mintha Tisza meg én kerültünk volna ellenkezésbe egymással. Mi azonban mind aketten teljesen távol állunk attól a szándéktól is,hogy holmi konfliktusokat produkáljunk. Ami főképp Tisza Istvánt illeti, mondhatom, hogy Tisza egyéniségének teljes erejével a kormány tá­mogatására vállalkozott. A kormány Tisza Istvánban a legteljesebb támogatást találja és a támogatást igen értékesnek ismeri el.­­ Bizonyos, hogy a választójog tekintetében ma még ellentétesek a fölfogásaink Tiszával. Annak nem tulajdonítok kormányellenes jelen­tőséget, hogy Tisza a konzervatív választójogi mozgalomban részt vesz, mert ismerni kell Tiszának elutasító fölfogását az általános vá­lasztójoggal szemben, ami egymagában is ele­gendő, hogy rábírja őt olyan mozgalomban való részvételre, m­ely az általános választójog ellen irányul. De hiszen ennek a konzervatív mozgalomnak javaslata egyelőre nem is túl­ságosan konkrét, sőt eléggé elasztikus ... — De mégis van egy pontja — vetette közbe az újságíró — amely szerint a leszállí­tott adócenzus föltételéhez akarják kötni a választójogot. — Ez igaz — válaszolt Lukács — ez fontos pont és a magam részéről nem is helyeslem, még­pedig főképpen a magyarság szempontjá­ból nem helyeslem. Nem szívesen beszélek er­ről a témáról, de mégis meg kell mondanom, hogy bármely csekély adócenzus is inkább a magyarság rovására és a nemzetiségiek ja­vára szolgál. Az én adataim szerint az álta­lános és egyenlő választójog nem sérti a ma­gyar nemzeti érdekeket s különben ez érdekek védelméről másképpen is lehet még és fogunk is gondoskodni. Egyelőre azonban a válasz­tójog kérdése még nem aktuális s így nincs ok arra, hogy az e tekintetben fönnálló ellentétek miatt Tisza útjai elváljanak a mieinktől. H Ha majd választójogi tervezetünk összes alapadatai meglesznek, akkor lesz itt az ideje megállapítani, váljon ezek az adatok alapján helytállanak az aggályok, vagy sem ? És csak akkor válik a kérdés időszerűvé: váljon kell-e, hogy Tisza útjai elváljanak tő­lünk? Dehát odáig még jó darab idő van.­­ Lehet, hogy a népszámlálás adatait fog­juk a reformtervezet adataiképpen is föl­használni. Most már úgyis benne vagyunk az 1910-ben, tehát a népszámlálás esztendejében s az a pár hónap, ami az adatok kidolgozá­sára szükséges, nem jelent már túlságos kés­lekedést, az eddigihez képest. Arra a kérdésre, vájjon igaz-e, hogy Tisza a legközelebbi választásokon nem szándéko­zik mandátumot vállalni, Lukács azt mon­dotta : Tiszának az volt a szándéka, hogy csu­pán a főrendiházban vállal szerepet s ott is főképp a választójogi reform nemzeti szem­pontjának a védelme érdekében. Megjegyzendő, hogy Lukács hosszú nyilat­kozata a munkapárt Tisza-csoportjában nagy visszatetszést keltett. Különösen az a része nem tetszett, amelyben Lukács szinte üzeni Tiszának, hogy maradjon csak a főrendiház­ban s harcoljon ott egy konzervatív vagy semmilyen reformért, ha ki kell tűnnie, hogy „Tisza útjai elváljanak tőlünk .. ." A választójog. A nagyváradi polgárság körében — mint a Népszava nagyváradi tudósítója telefonozza — széleskörű mozgalom indult meg az általános, egyenlő és titkos választójog érdekében. A mozgalom szervezésére a város polgárságának minden rétegéből száz tagú bizottság alakult, amely hétfőn este a nagyváradi kereskedelmi csarnok nagytermében Ágoston Péter dr. jog­akadémiai tanár elnöklése mellett már érte­kezletet is tartott.. Az értekezletet meg­nyitó beszédében Ágoston kifejtette, hogy a választójog ellenségeinek szervezkedésével szemben elkerülhetetlenül szükséges azoknak is a szervezkedése, akik barátai egy demo­kratikus választójogi reformnak, de kívül állanak a szociáldemokrata párton. Szervez­kednie kell a választójogért a polgárságnak is, mert nem szabad megengedni azt a lát­szatot, mintha, ebben az országban a választójognak csak­­­ellenségei volnának. Az értekezleten elhatározta a százas bizott­ság, h­ogy március 6-án, vasárnap, a ke­reskedelmi csarnok nagytermében nagygyűlést rendez; a nagygyűlés előadója Ágoston Péter dr. lesz. A nagygyűlésre a százas bizottság már ki is bocsátotta a meghívókat, amelyet Huzella Gyula, a nagyváradi hatvanhetesek egyik vezére és Adorján Emil, a nagyváradi függetlenségi párt másodelnöke is aláírt. A vasárnapi nagygyűléssel a választójogért megindított mozgalom nem fejeződött be. Váradi Zsigmond dr. a hétf­ő esti értekezleten indítványt tett, hogy a bizottság az általános, egyenlő és titkos választójog kérdését állan­dóan tartsa napirenden, hadd tűnjék ki, — úgymond — hogy ez az akció nem időleges és nem egyének és klikkek csinálmánya, ha­nem a középosztály egy tekintélyes részének az igen komoly mozgalma. A Központi Demokrata­ Körben Vázsonyi Vil­mos utalt szombaton este a városok szervez­kedésének szükségességére a konzervatívok szervezkedésével szemben. A Demokrata-Körben tagavató-estélyt tartottak szombaton este . Vázsonyi ebből az alkalomból közel egy óra hosszat tartó beszédben az egész po­litikai helyzetet átfogó tanulmányt adott, amelyben világosan és meggyőzően kifejtette a városok szervezkedésének helyes és szüksé­ges voltát, szemben az agrár­ konzervativiz­musnak veszedelmével. A feketék. Az Orige hivatalos kőnyomatosa ezt jelenti: A választójog reformja tárgyában március 19-én tartandó országos gyűlés rendező­bizottságába a következő tagok jelentkeztek : Almássy Imre gróf, a Jásznagykunszolnok­megyei Gazdasági Egyesület elnöke, Bánffy Miklós gróf földbirtokos, Beliczey Géza, a Békésmegyei Gazdasági Egyesület elnöke, Béla Henrik országgyűlési képviselő, Chernel Gyula főrendiházi tag, földbirtokos, Kodo­lányi Antal közgazdasági író, Lippay Géza főispán, Mesterházy Ernő, Moskovits Géza, Tallián Béla, Ugrón Zoltán és Véssey Sándor földbirtokosok, ma este is ülést tartott és ülésezni fog minden este. A belügyi államtitkár Jakabffy Imre lesz, aki — amint ezt a hivatalos lap keddi száma kö­zölni fogja — már most valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot kapott a királytól. Az uj kormány Bezerédj Pál főrendiházi tagot ülteti másodiknak kegyelmessé; ő is titkos tanácsosa lesz a királynak. Vasárnap alakul meg Sze­geden a munkapárt s az alakuló gyűlésen Tisza István is megjelenik s ő fogja ki­fejteni, milyen borzasztó nagy szükség van a nemzeti munkapártra. A gyűlésen fölajánlják Tiszának a szegedi első kerület képviselőjelöltsé­gét. Tisza azonban már kijelentette Lázár polgár­mesternek, hogy egyáltalában nem hajlandó man­dátumot vállalni Szegeden, hanem maga helyett a szegedieknek Návay Lajost ajánlja. A Nemzeti Társaskör vasárnap tartotta köz­gyűlését.­­ (A Kossuth-pártnak) ma az volt a szenzá­ciója, hogy egész váratlanul megjelent a pártkör­ben Apponyi Albert. Később Kossuth is megér­kezett s az aktuális politikai kérdéseken kivül sok szóbeszéd tárgya volt a Léván vasárnap meg­tartott Kossuth-párti alakuló gyűlés. A Kossuth­párt Léván egy Justh-párti képviselőt akar ki­buktatni, jeléül annak, hogy a két párt választási együttműködése a legteljesebb mértékben si­került . . . — (A Justh-pártban) nagyban készülődnek, a hivatalos kőnyomatos szerint, „most már igazán meginduló" agitációs körútra. Vasárnap Mohácson volt Justh Gyula, ahol Ferdinándy Béla tartott beszámolót. Justh itt hosszabb beszédben kijelen­tette egyebek között, hogy „teljes erővel küzdünk és addig békés kormányzás nem lesz, míg csak a gazdasági önállóságot meg nem teremtjük, a ma­gyar nemzeti bankot nem létesítjük és az általá­nos, egyenlő szavazati jogot ki nem vívtük. Szembe fogunk szállani minden olyan kormány­törekvéssel, amely e két kérdésben nem akarja a nemzet valódi akaratát teljesíteni." Március elsejétől kilencedikéig a felvidéken jár Justh agitációs úton. Az első állomás Mezőkövesd, az utolsó Nagybánya és Tasnád lesz. A Házföloszlatás. Sütit Bécsből jelentik, a „Presse" beavatott politikai körökből arról értesül, hogy a kép­viselőházat a kormány március 22-re fogja összehívni és közvetlenül azután a szokásos formaságok között meg fog történni a fölosz­latás. Lehetséges, hogy közvetlenül a fölosz­latás előtt a kormány indemnitást fog kérni a képviselőháztól, noha semmi reménye, hogy többséget kapjon e törvényjavaslat számára. A pártkörökből.­ ­ (A nemzeti munkapárt) sokasága hétfő este is örömmámorban úszott a vidékről érkezett szer­vezkedési hírek hallatára. A végrehajtó albizottság 11 A kormány és a törvényhatóságok. Háromszék vármegye hétfői közgyűlésén a kor­mány kinevezéséről szóló leiratot tudomásul vet­ték, de a közgyűlés kimondotta, hogy a kormányt nem támogatja. Esztergom vármegye hétfői közgyűlése — az el­nöklő alispán indítványára, szemben az ellenzék bizalmatlansági indítványával — a kormány be­mutatkozó leiratát tudomásul vette. A porosz választójog. — Az intellektu­ellek tüntetése. — A porosz kormánynak a választójog reform­jára vonatkozó tervezete nemcsak a jogfosz­tott munkásságot botránkoztatja meg, hanem most már a polgárság tisztességesen gondol­kodó részét is. Berlinben vasárnapra a keres­kedelem, az ipar, a tudomány és a művészet képviselői hivtak össze tiltakozó gyűlést. A Busch-féle cirkuszban 10.000-nél több ember szorongott. Több ezer ember nem fért be a helyiségbe. Ezek egy közelben levő helyiségbe vonultak s külön gyűlést tartottak. Liszt tanár, porosz képviselő volt a nagy­gyűlés előadója. Kifejtette, hogy a művészet, a tudomány, az ipar és kereskedelem kép­viselői összejöttek annak bizonyságául, hogy a néppel együ­tt éreznek a porosz választójogi tervezet elítélésében. Amellett nem akarnak vezető szerepet játszani a küzdelemben, hanem vállvetve harcolni a néppel, mert csak így le-

Next