Népszava, 1910. április (38. évfolyam, 77–102. sz.)

1910-04-01 / 77. szám

vált. A külügyi politikának a békére való törek­vésben s más nemzetek jogainak elismerésében kell nyilvánulnia. A titokban működő diplomá­ciát meg kell szüntetni. Quelch elvtárs kijelen­tette, hogy a népnek szüksége van egy civi­lizált hadseregre. A mai kormány békeszerető ugyan, de bizonyos körülmények között nem habozik, várjon a sztrájkoló munkásokra lövessen-e. Valaki azt tanácsolta, hogy a sztrájkolók törött üvegekkel és tégladarabok­kal támadják meg a katonaságot. Ez esz­telenség. Ha katonaság támadja meg a sztrájkolókat, akkor fussanak el. Ha ellent­állni akarnak, akkor ezt ne üvegcsere­pekkel, hanem puskával tegyék. Több javaslat letárgyalása és rövid vita után nagy többséggel határozati javaslatot fogadtak el, amelyben valamennyi nemzet munkásnépé­nek szolidaritását hangsúlyozzák, tiltakoznak a folyton növekvő fegyverkezés ellen, ami a világbékét veszélyezteti s fölszólítják vala­mennyi ország munkásságát, hogy minden eszközzel igyekezzenek megakadályozni kor­mányaik háborús törekvéseit. Törökország: Albánok garázdálkodása. D­avid Kasa had­osztályparancsnok jelentése szerint a koszovói vi­lajetben a folyton nagyobb számban föl-fölbuk­ka­nó bandák mindinkább veszélyeztetik a közbiz­tonságot. Kereskedők, földbirtokosok és bérlők nem mernek üzleteik után járni, mert a bandák bizony­talanná teszik a járást az utakon. D­avid basa uta­sításokat kért. Az ipeki lakosság vonakodik jöve­delmi adót fizetni és tiltakozása jeléül a bazárt be­zárta. A kormány szigorúbb intézkedéseket akar foganatba venni. Tibet. Az elcsapott dalai láma. Pétervári jelen­tések szerint Tibetben és egész Mongol­országban lázong a nép a dalai láma trón­fosztása miatt. A mongol hercegek tanácsko­zásra jöttek össze és elhatározták, hogy egyértelműen fognak föllépni Ivina ellen. A lámák nyiltan hirdetik a lázadást s ugy tün­tetik föl a dalai lámát, m­int Kina mártírját. A kinai kormány egyre nagyobb csa­patokat von össze Tibetben s ez igen növeli a nép dühét. Adordsiew tibeti követ ujabb levelet kapott a dalai lámától s átadta azt Isvolski külügyminiszternek. A dalai láma ebben a levelében azt írja, hogy a kínai csapatok kényszerítették menekülésre és súlyos helyzetében Oroszországtól kér tá­mogatást. Az orosz kormány egyelőre nem ígér semmit, de úgy a pétervári, mint az an­gol kabinet pekingi képviselői már tiltako­zást jelentettek be a kínai kormánynál a ti­beti csapatok összevonása ellen. A pétervári kormány helyzete kényelmetlen, mert a dalai láma állítólag még tavaly is jelentékeny szub­venciót kapott a kínai kormánytól. Rövid külpolitikai hírek. Rómából sürgönyzik, hogy Luzzati végleg megalakította a kormányt. A kamara április 20-án ül össze. A finn szenátusban fölolvasták a Finnországra vonatkozó cári manifesztumot. A helyettes pro­kurátor tiltakozott a manifesztum ellen s kijelen­tette, hogy a cári ukáz ellenkezik Finn­ország alkotmányával. - Harc a választójogért. Választási küzdelem, választójogi harc. A tegnapi miniszteri értekezlet után ma külön is tanácskozásra ült össze a kor­mánynak három tagja: a miniszterelnök, a pénzügyi és a kereskedelmi miniszter. A három­ miniszter tanácskozása megle­hetősen hosszú ideig tartott és a kormánynak immár nagyon sürgős köl­csönügyletére és a kereskedelmi szerződé­sekre vonatkoztak. A választási küzdelem láza napról-napra emelkedőben van s a kormánynak mindenesetre nagy szüksége van arra, hogy a tervezett többmilliós köt­vénykibocsátás gondjaitól megszabadulván, erejének fölöslegét és figyelmét a válasz­tási küzdelem menetére fordíthassa. — A választások előkészítése adja a leg­»•• - « A választójogi nagygyűlés. A főváros kerületei és társadalmi és gazda­sági testületei egymásután csatlakoznak a fő­város polgárságának az általános, egyenlő és titkos választójogért megindított mozgalmához. A Saskör igazgatósága és választmánya csü­törtökön délután együttes ülést tartott, ame­lyen elhatározta, hogy az általános, egyenlő és titkos választójog érdekében megindított mozgalomhoz csatlakozik és a vasárnap dél­előtt tartandó nagygyűlésen testületileg részt­vesz. Hasonló határozatot hozott ma este a II. kerület polgársága is a II. kerületi Társas­körben tartott gyűlésén. Szerdán este a fővárosi orvosok határozták el, hogy csatlakoznak a választójogért meg­indított akcióhoz. A vasárnapi nagygyűlés intéző bizottsága csütörtöki ülésén elhatározta, hogy a követ­kező szövegű felhívást intézi a főváros pol­gáraihoz , Budapest polgáraihoz . A magyar polgárság jogait és érdekeit csak igazi népképviselet viheti diadalra. Szavunk­nak csak akkor lehet ereje, ha testvérként egyesülünk mindannyian, akik a hazának dolgozó polgárai vagyunk. Dönthetetlenné csak­ akkor tehetjük nemzeti alkotmányun­kat, ha az egyenlő jog az alkotmánnyal össze­forrasztja az egész magyar népet. És az élet komoly politikáját csak attól a parlamenttől várhatjuk, melyben helyet foglalnak az élet komoly gondjaival, foglalkozó széles népréte­gek képviselői.­­ Átértve és átérezve a dol­gozó polgárok szolidaritását, Budapest választó­polgárai hitvallást akarnak tenni az alkotmá­nyos jogokból kirekesztett testvéreik joga mellett. Ezért április hó 3-án, vasárnap délelőtt fél­­/ órakor a fővárosi Vigadó termei­ben nyilvános választópolgári nagygyűlést tartunk, követelve az általános, egyenlő és titkos választójogot. Polgártársak, Tegyetek ott gyűlésünkön, tömegesen küzdjetek velünk az igazán nemzeti reform diadaláért. A felhívást az intéző bizottság hatszáz tagja írta alá, közöttük a fővárosi polgárság összes rétegeinek és foglalkozási ágának ve­zetői pártkülönbség nélkül. A horvátok már dolgoznak. A húsvéti szünet után csütörtökön tartotta első ülését a horvát országgyűlés. A lepaktált koalíció produktív munkája azonban nem akar megindulni, ellenben megindult a Frankistáknak, a tiszta jogpártnak az ob­strukciója. Mindjárt az ülés elején a tiszta jogpártiak tizenkilenc sürgős indítványt ter­jesztettek elő. — Itt az obstrukció, — harsogta a koalíció. — Ez a választói reform ellen irányul! Horváth jogpárti szót kért a napirendhez és azt bizonyította, hogy a házszabályok szerint a sürgős indítványok mindig napirend előtt tárgyalandók. Az elnök ezzel szemben az eddigi gyakorlatra hivatkozva, kijelenti, hogy a sürgős indítványok csak a napirend elinté­zése után tárgyalhatók. Ebből hosszabb ház­szabályvita támadt, amelynek során többször kerül összetűzésre a dolog a többség és a tiszta jogpárt között. Frank Vladimír a tiszta jogpárt nevében azt erősítgette, hogy a ház­szabály értelmében a sürgős indítványokat azonnal tárgyalni kell. Frank beszéde már maga obstrukciós szónoklat volt, mert több mint egy óráig tartott. A tiszta jogpárt obstrukciós kísérletei kö­vetkeztében elhatározták, hogy az ülést mind­addig nem rekesztik be, míg az ellenzék által benyújtott sürgős javaslatokat el nem inté­zik. A délután folytatott ülésen Chavrak bel­ügyi osztályfőnök a pregradai véres esetre vonatkozó interpellációra válaszolt. Több in­terpelláció előterjesztése után az ülést délután 4 órakor megszakították. Az ülés újbóli meg­nyitása után házszabályvitában megállapítot­ták a sürgős javaslatok letárgyalásának a módját. Ezután áttértek az indemnitás tár­gyalására; az első szónok Tomasics bán volt. Tomasics beszéde után a jogpárt javasla­tainak tárgyalására tértek át és hosszú vita folyt egy-két javaslatnak a sürgőssége fölött. Az országgyűlésen általános volt az izgalom, éjjel tíz órakor az ülést még mindig nem re­keszthették be. Rövid szünet után Horváth jog­párti általános meglepetést keltett azon kijelen­tésével, hogy a Frank-párt tagjai tekintettel arra, hogy javaslataik komoly megvitatása lehetetlen, azokat egyelőre visszavonják. Erre­­ fölolvassák a sürgős indítványokat és az összes indítványozók sorban kijelentik, hogy a szó­tól elállanak és indítványaikat egyelőre vissza­vonják. Éjjel fél 11 órakor az elnök általános izgalom közt rekesztette be az ülést. jmmmm NÉPSZAVA 1910 április 1. nagyobb munkát, — mondotta ma egyéb­ként a miniszterelnök. Ez sok dolgot ad és sok helyütt nem vagyunk még rendben. Nem is hiszem, hogy a háromhónapos törvényes terminust megrövidíthetnők. Kö­rülbelül június első felében lehet csak a választás. A kormány számításai nem egészen ütöt­tek be. Ma ugyan ismét három-négy me­gyei törvényhatóság vette tudomásul a kor­mány kinevezését és ezek közül egy bizalmi sürgönyt is menesztett Khuenhez, de a fő­ispáni installációkon történő s­o nem jelenték­telen csetepaték kedvezőtlen színben mutat­ják be a választók hangulatát. A hangulat ugyan semmi, — mondotta ma ugyancsak a mi­niszterelnök — csak az a fő, mennyi a szavazat, de hogy ez se legyen túlontúl sok, arról már gondoskodik Justh és Kos­suth. Justh már megkezdte második agi­tációs körútját, Kossuth pedig a hónap elején kezdi meg s noha egyelőre egymást fogják fejbetisztelni, a szavazatok megoszlá­sáról is eleget fognak gondoskodni. Folyik a küzdelem s ahány kerület, ahány község, annyi helyen esik szó a választójog reformjáról. Néhány esztendő­vel ezelőtt nagybátran feledkezhettek meg a választójogról nyilatkozatokat tenni, de most már más idők járják. Egy nagy re­formtól vemhes a magyar politika s a vá­lasztók, a programmbeszédeken és a be­számolókon gyülekező jogtalan nép türel­metlenül kíváncsi: milyen választójogot akar a jelölt úr. Ez a választási küzdelem a választójog­ért való küzdelem lett és elmondhatjuk, hogy a becsületes választójog ügye diadal­masan nyomul előre ebben a harcban. A képviselőjelöltek és a választójog. Programmbeszédek, beszámolók. Azt akarjuk ebben a rovatban följegyezni, hogy ki mit akar, milyen az a választójog, amelyért küzdeni fognak. Ezen a helyen azokat a kijelenté­seket jegyezzük föl, amelyeket a választójog kér­désében tesznek a programmbeszédező jelöltek vagy beszámoló volt képviselők, akik megint mandátumhoz akarnak jutni. Kun Béla, a Justh-párt hódmezővásárhelyi kép­viselőjelöltje húsvét hétfőn mondotta el pro­grammbeszédét. Kijelentette, hogy az általános, egyenlő, titkos és községenként gyakorlandó vá­lasztójognak a híve. Ezt nemcsak meg fogja sza­vazni, hanem agitálni is fog mellette és agitálni fog a pluralitásos kétszínűség ellen. Lányi Mór a VII. kerület Justh-párt jelöltje szerdán este nagy tetszéssel fogadott beszédet mondott. Lányi az általános, egyenlő és titkos vá­lasztójog hívének vallotta magát. Lovászy Márton Justh-párti Léván szerdán tartott programja beszédében általános és egyenlő választójogról beszélt. Ennek a híve, de a titkos­ságot sem ellenzi. Nagy Sándor Justh-párti húsvét másodnapján Csanádpalotán beszámolót mondott. A nép leg­szélesebb rétegeire is ki akarja terjeszteni a vá­lasztójogot. Béla Henrik volt alkotmánypárti csütörtökön Trencsénben beszámolót tartott A választójog re­formjának kérdésében kijelentette, hogy lelki­ismeretlenségnek tartja az általános, titkos és egyenlő jelzőkkel űzött nemzetrontó agitációt. E korszakos jelentőségű kérdésről formait vélemé­nyében Andrássy és Tisza fölfogásával azonosítja magát. Justh Gyula Ungváron. Újból megkezdett agitációs körútjában Justh Gyula csütörtökön délután Ungvárra érkezett, ahol — a Justh-párti kőnyomatos szerint — igen lel­kes fogadtatásban volt része. Az ungvári függet­lenségi pártszervezet "gyűlésén, amelyen Visontai Somát újra jelölték, Justh Gyula hosszabb beszé­det mondott. Ennek a során a választójogról így nyilatkozott: — A magyar nemzet jól megfontolt érdekei mel­lett a leghatározottabban követelem az általános, egyenlő és titkos választójog törvénybe iktatását. Nem osztja Tisza István és Kossuth Ferenc néze­tét, akik azt mondják, hogy a nép nem érett meg erre. Hát a vagyoni cenzus éretté teszi a népet?

Next