Népszava, 1910. április (38. évfolyam, 77–102. sz.)
1910-04-30 / 102. szám
1910 április 22. NÉPSZAVA A Városligetben levő Gregorics-féle vendéglőt az éttermi segédek szervező bizottsága bojkott alá helyezte, mert Gregorics a kollektív szerződést fölrúgta és szervezetlen jánosokat alkalmaz. A Perényi-vendéglő bojkott alatt. Kaptuk a következő sorokat: A Teréz-körút 1/c. száma alatt lévő Perényi-vendéglőt a szervezett éttermi segédek bojkott alá helyezték. Ezidőszerint ott a szervezett munkásság legnagyobb ellenségei dolgoznak. A kávéssegéd-és nyomdász-elvtársakat fölkérjük, hogy kerüljék Perényi üzletét, aki kijelentette, hogy nem hajlandó az éttermi segédek szervezetével a békés megegyezésre. Ezt a kijelentést mi tudomásul vesszük és többé nem vagyunk hajlandók Perényivel tárgyalni, annál is inkább, mivel a sztrájkolók már valamennyien máshol dolgoznak. Kérjük az elvtársakat, hogy kerüljék Perényi vendéglőjét, mert Perényi a szervezett munkások ellensége. A szállodai és éttermes segédek szervező bizottsága. A Schlick-gyár épületosztályát az ott szokásos gyalázatos munkabérek miatt bojkott alá helyezték. Öntudatos vasmunkás nem vállal munkát ott, ahol a szakmunkásokat 3 koronás napibérrel fizetik. Lakatosok, kovácsok kerüljék a Schlick-gyár épületosztályát. KÜLFÖLD. Osztrák hajósok passzív rezisztenciája. A Népszava legutóbbi számában megírtuk, hogy a Danagőzhajózási Társaság osztrák alkalmazottai, akik az osztrák hajósszövetségbe tartoznak, április 18-án kezdődő passzív rezisztenciát határoztak el, mert a társaság nem teljesítette béremelésre irányuló követeléseiket. A társaság igazgatósága most a lapokban tendenciózus közleményt helyezett el, amelyben megnyugtatni igyekszik a közönséget, hogy a passzív rezisztencia még nem mutatkozik, forgalmi zavarok nem észlelhetők, mert — úgymond — az igazgatóság már értesítette az alkalmazottakat, hogy július 1-én általános fizetésjavítást léptet életbe. Nem tudjuk, hogy az ígéret valóban kielégítette-e ez alkalmazottakat, vagy sem. A németországi építőmunkások kizárása. A németországi építési vállalkozók korántsem jártak el olyan egyöntetűen a kizárásban, amint azt az uszítók hirdették. A mesterek közt nincs egyetértés, sokan a békét kívánják, úgy, hogy minden jel arra vall, hogy a kizárás a munkások teljes győzelmével fog végződni. Brémából azt a hírt kapjuk, hogy ott a mesterek egyáltalán nem zárták ki munkásaikat. Negyvenhét bánya gépészei fölmondanak. Londonból jelentik. A dél-walesi (angliai) szénbányák gépészeinek és fűtőinek Swanseában tartott gyűlésén, amelyen negyvenhét bánya képviseltette magát, egyhangúlag elhatározták, hogy május elsején fölmondanak. A fölmondás okául azt hozzák föl, hogy a munkásoknak az új bérlajstromra vonatkozó javaslatait nem vették figyelembe. NYELTTÉR. E relatatott költöttekért nem vállal felelősséget sem • nert kivitel, nm • kiadóhivatal Pollák Franciska és Schwartz Richard értesítik az elvtársakat, hogy május 1-én d. e. 11 órakor a VIII.ker.anyakönyvvezető hivatalban (Baross-utca 67) házasságot kötnek. Barátaikat szívesen látják. A Vas- és fémmunkások központi szövetség (Thököly-út 56) vendéglőse tisztelettel tudatja a t. elvtársakkal, hogy a kerthelyiségét május 1-én reggel 6 órakor ünnepélyesen megnyitja. A zenét Móritz László elvtárs saját zenekara szolgáltatja. Az Építőmunkás-Otthonban (VII., Aréna-út 68. szám, Dembinszky utca sarok) április 30-án, szombat este nyitom meg vendéglőmet. Tisztelettel frotta Vilmos, vendéglős. TÖRVÉNYSZÉK. (§) Börtönbe 152 ember — egy pap miatt. Bereg megye három községében, Komlós, Pálfalva és Falucska nevezetűekben a lakók összekülönböztek papjukkal, Dudinsky Ivánnal. A legjámborabb rutén lakóban is van annyi józan logika, hogy ha utálja a papot, hát nem kivánja, hogy az közbenjárjon az égieknél az ő túlvilági boldogsága és földi javai érdekében. Innen csak egy lépés az az elhatározás, hogy ha ezt a kétes értékű, sőt inkább teljesen értéktelen közbenjárást nem veszi igénybe, hát nem is fizet isten szolgájának. Csakhogy a pap nem fogadja el ezt az okoskodást. Ő abból él, amit a népbutitásért kap. És ha a nép nem akar fizetni, hát ott az állam, amely minden hivatalos erejét megmozdítja, hogy a papzsák üresen ne maradjon. Mert az államban az történik, amit a hatalmasok akarnak, a hatalmasok érdeke meg azt kívánja, hogy a nép buta maradjon, természetes tehát, hogy a népbutítás ősi mesterét, a papot, nem hagyják énen veszni, hanem szolgabírót, végrehajtót, csendőrt küldenek a népre, ha a butítása díját nem akarja fizetni. A három rutén faluban nagy és tömérdek kavarodások támadtak e papi salláriumok behajtása körül. A nép, amelynek nem kellett a pap, nem akarta ezt kitartani, mint egy élősdit és szembeszállott a hatalom embereivel. 192, mondd, sőt kiáltsd: százkilencvenhét ember került ezért a vádlottak padjára a beregszászi törvényszék előtt. Hatóság elleni és magánosok elleni erőszak, zsarolás, sőt egyik vádlottal, a falusi bíróval szemben, aki — úgy látszik — nem hagyta el véreit, hivatalos hatalommal való visszaélés volt a vád. Csak 40 embert mentettek föl, 152-őt kisebb-nagyobb büntetéssel sújtottak. Bodnár Balázs falucskai bírót, kiszolgált csendőrt, két évi börtönre ítélték. A vádlottak fölebbeztek. Mennyivel egyszerűbb lett volna azt a közutálatnak örvendő papot elkergetni a határból, mint annyi embert üldözőbe venni, szabadságától megfosztani, három falu nyugalmát megháborítani, annyi család kenyérkeresőjét börtönbe vetni. Az egyház és az állam ilyen cimboraságára a legméltóbb válasz az lenne, ha a kizsarolt, üldözött hívek tömegesen hagynának oda mindenféle felekezetet, amelynek papjai a menyországba még senkit sem juttattak, de a börtönbe annál többet Csernova előtt és Csernova után — a három beregmegyei faluig. (1) Meghalt egy szimuláns — megölik a testvérét is. Özvegy Steinhofer Mártonné egyetlen fiát tavaly elvitték Salzburgba katonának. Hónapig nem hallott róla hírt. Útrakelt, mert annyit megtudott róla, hogy beteg. Salzburgból Linzbe küldték. Ott a fia a kórházban. Onnan a hadbirósághoz utasították. A százados hadbiró így világosította föl: — Nem vagyok abban a helyzetben, hogy értesítést adjak. Kedvem sincs rá. Mehet ! Azután odaszólt egy őrmesternek : — Szabadítson meg az ilyen alakoktól. Csukják le ezt a perszónát! Az özvegy erre kifakadt: — A katonaságnál orosz állapotok vannak. Még a saját gyermekéről sem kérdezősködhetik a szülő. Ez disznóság, hát el akarják pusztítani a második gyermekemet is! A hadbíróság emiatt bepörölte az asszonyt, akinek védője ezt adta elő a törvényszéken. — Steinhoferné idősebb fia a katonai szolgálatban tüdővészes lett és bár gyakran jelentkezett vizsgálatra, szimulánsként kezelték. Amikor két és félévi szolgálat után felülvizsgálatra bocsátották, a tüdővész annyira elhatalmasodott, hogy a fiatalember néhány hét múlva belehalt. Az özvegy második fiát, aki most az 59-ik gyalogezredben szolgál, egy szakaszvezető öt hónappal ezelőtt, minden ok nélkül, agyba-főbe verte. Emiatt rapportra ment, de panaszát nem hallgatták meg s fegyelemsértés címén átadták a hadbiróságnak. Ezt azután a linzi katonai kórházba szállíttatta, hogy az elmeállapotát megfigyeljék. Négy hónapja van ott s édesanyja nem hallott azóta semmit a szerencsétlen áldozatról. Az osztrák biróság nem mentette meg az osztrák hadsereg becsületét, fölmentette a szerencsétlen anyát. Emlékezzünk arra a magyar bírói ítéletre, amely a védtelen munkást agyonkaszaboló katonatiszt gazsága miatti fölháborodásért fogházzal fizetett ! (§) Hetedfélévi fogság után hatodszor is lopott Kovács András. Az elnök így szólt hozzá: — Maga többször állott már a bíróság előtt, de becsületére legyen mondva, mindig őszinte vallomást tett. Remélem, most is úgy lesz. — Nagyságos elnök úr, az igaz, hogy mindig töredelmes vallomást tettem, de mindannyiszor el is ítéltek. — Csak nem menthetjük föl, ha bűnös? — Akkor kérem mit ér a becsület ? — Tehát nem akarja beismerni, hogy maga lopta ki ennek az asszonyságnak a zsebéből a pénztárcát? — Nagyságos elnök úr, szólt a vádlott, megpróbálnám egyszer a tagadással ! És tagadott, de hasztalan. Rábizonyították, hogy ő volt a tolvaj s bíróság nyolc hónapi börtönre ítélte. (1) Egy ló miatt összeveszett Steiner Károly lókereskedő és Glaser Arnold bécsi milliomos lókereskedő. Az utóbbi vette meg a lovat. Steiner emiatt ugy elverte a milliomost, hogy annak a dobhártyája is megsérült s azóta nagyot hall. A biróság Steinert súlyos testi sértés vétsége miatt egyhavi fogházra, Glasert és Jakobson nevű társát becsületsértésért 60—60 koronára ítélte. A tábla Steiner büntetését 14 napra szállította le. (1) Kinevezések: Stipl Károly dr., a budapesti büntetőtörvényszék elnöke koronaügyészi helyettes lett, Baloghy György dr. koronaügyészi helyettes a budapesti büntetőtörvényszék elnöke, Horváth Jenőt, a győri Ítélőtábla elnöke pedig a Kúriához tanácselnöke. A kinevezések a hivatalos lap szombati számában jelennek meg. (§) Automobilt vett Sugár Vilmos Zilzer Rezsőtől 4700 koronáért s tovább adta azt, amikor még 500 koronával adós volt a vételárra. Az eladó, aki a vételár teljes kifizetéséig a tulajdonjogot föntartotta, sikkasztás miatt följelentette Sugárt. A törvényszék el is ítélte egy havi fogházra. A tábla azonban dr. Dési Géza védelme után jogerősen fölmentette. (§) A tiszti kardböjt elnyerése végett hamis okirattal igazolta V. Lajos volt egyéves önkéntes, hogy 1800 korona évi jövedelme van. A szörnyű bűnre rájöttek katonáék, az ambiciózus honvédhadapródjelöltet rangjától megfosztották (iszonyat!), sőt még föl is jelentették. A büntető törvényszék bíráiban volt annyi józanság, hogy a gyerekes ügyet kellően mérlegeljék. A törvény betűje miatt kénytelenek voltak elítélni az ifjút, el is ítélték dr. Besnyő Béla védelme után három napi fogházra, azonban a büntetés végrehajtását fölfüggesztették. (§) Régi szeretőjét, L. Zsuzsannát kerülgette Bajna János molnársegéd azután is, hogy megnősült. Az elhagyott leány kiadta az útját. Bajna emiatt revolverével háromszor rálőtt, de csak könnyebb sérülést ejtett rajta. Szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt a budapesti esküdtbíróság egy évi börtönre ítélte. A vizsgálati fogsággal öt hónapot töltött ki. (§) Légyottokon lopott F. Franciska volt nevelőnő. Őt kifosztott gavallér följelentésére négy havi fogházra ítélték. ÁTÜLÉSEK. (A kilencedik kerületi munkások) pénteken este 7 órakor jól sikerült nyilvános gyűlést tartottak a Ferenc-tér 3. szám alatt levő Moskovics-féle vendéglőben a következő napirenddel: A pártszervezet és a sajtó. Május elseje jelentősége. A nagyszámú megjelenteket Sterbinszky László elvtárs üdvözölte. Ajánlatára elnöknek Blaha János, jegyzőnek Serák Géza elvtársakat választották meg. A napirend első pontját — május elseje jelentőséget — Sterbinszky Lipót elvtárs ismertette. Utána Tarczai Lajos elvtárs a pártszervezetek és a sajtó fontosságáról tartott magvas, nagyhatású előadást. A gyűlésen résztvevő rendőrtisztviselő beszédét egy ízben félbeszakította s arra kérte az előadót, hogy a tárgynál maradjon. Tarczai elvtárs fölvilágosította a tisztviselőt, hogy figyelmeztetésére nincsen szüksége, mire az szépen csöndben maradt. Az elnök zárószavában a május elsejei tüntetésen való résztvételre hivta föl a jelenlévőket s a gyűlést berekesztette. (Segesvár.) A segesvári munkások vasárnap a Sörcsarnok termében jól látogatott gyűlést tartottak. Elnöknek Hering Mihály, jegyzőnek Kristolovan Miklós elvtársakat választották meg. A napirend első pontját (Május 1) Knaller elvtárs fejtette ki. Schuller János elvtárs hozzászólása után következett a napirend második pontja, (A pártsajtó), amelyet szintén Knaller elvtárs adott elő. Pártsajtónk fontosságának ismertetése után áttért a pártkongresszus határozatára, fölhívta a jelenlevőket pártlapjaink érdekében való legnagyobb agitáció kifejtésére. Ezután megalakult a Népszava-Liga. Tagjai lettek: Kiss Lajos famunkás, Weber András nyomdász, Figuli Mihály pék, Barabás Ferenc szabó, Baku György ács, Keul János kőmíves, Dietrich Vilmos vasmunkás. Végül elhatározták, hogy május 1-én Népszavanapot rendeznek. Miután többen előfizették pártlapjainkra, a gyűlést az elnök bezárta. Budapesten . A hatodik kerületi pártszervezet 6. csoportja e hó 30-án, szombaton este 8 órakor a Kadlicsek-féle vendéglő udvarán (Szabolcs utca 17. szám) nyilvános népgyűlést tart. A gyűlés napirendje: 1. A lakbér- és élelmiszeruzsora. 2. Májusi ünnepünk és a Népszava. 18