Népszava, 1910. április (38. évfolyam, 77–102. sz.)

1910-04-30 / 102. szám

1910 április 22. NÉPSZAVA A Városligetben levő Gregorics-féle ven­déglőt az éttermi segédek szervező bizottsága bojkott alá helyezte, mert Gregorics a kollek­tív szerződést fölrúgta és szervezetlen jánosokat alkalmaz. A Perényi-vendéglő bojkott alatt. Kaptuk a következő sorokat: A Teréz-körút 1/c. száma alatt lévő Perényi-vendéglőt a szerve­zett éttermi segédek bojkott alá helyezték. Ez­időszerint ott a szervezett munkásság leg­nagyobb ellenségei dolgoznak. A kávéssegéd-és nyomdász-elvtársakat fölkérjük, hogy ke­rüljék Perényi üzletét, aki kijelentette, hogy nem hajlandó az éttermi segé­dek szervezetével a békés megegyezésre. Ezt a kijelentést mi tudomásul vesszük és többé nem vagyunk hajlandók Perényivel tárgyalni, annál is inkább, mivel a sztrájkolók már valamennyien máshol dolgoznak. Kérjük az elvtársakat, hogy kerüljék Perényi ven­déglőjét, mert Perényi a szervezett munkások ellensége. A szállodai és éttermes segédek szer­vező bizottsága. A Schlick-gyár épületosztályát az ott szo­kásos gyalázatos munkabérek miatt bojkott alá helyezték. Öntudatos vasmunkás nem vállal munkát ott, ahol a szakmunkásokat 3 koronás napibérrel fizetik. Lakatosok, ková­csok kerüljék a Schlick-gyár épületosztályát. KÜLFÖLD. Osztrák hajósok passzív rezisztenciája. A Népszava legutóbbi számában megírtuk, hogy a Danagőzhajózási Társaság osztrák alkalmazottai, akik az osztrák hajósszövetségbe tartoznak, ápri­lis 18-án kezdődő passzív rezisztenciát határoztak el, mert a társaság nem teljesítette béremelésre irányuló követeléseiket. A társaság igazgatósága most a lapokban tendenciózus közleményt helye­zett el, amelyben megnyugtatni igyekszik a kö­zönséget, hogy a passzív rezisztencia még nem mutatkozik, forgalmi zavarok nem észlelhetők, mert — úgymond — az igazgatóság már értesí­tette az alkalmazottakat, hogy július 1-én általá­nos fizetésjavítást léptet életbe. Nem tudjuk, hogy az ígéret valóban kielégítette-e ez alkalmazottakat, vagy sem. A németországi építőmunkások ki­zárása. A németországi építési vállalkozók korántsem jártak el olyan egyöntetűen a kizárásban, amint azt az uszítók hirdették. A mesterek közt nincs egyetértés, sokan a békét kívánják, úgy, hogy minden jel arra vall, hogy a kizárás­­ a munkások teljes győzelmével fog végződni. Brémából azt a hírt kapjuk, hogy ott a mesterek egyál­talán nem zárták ki munkásaikat. Negyvenhét bánya gépészei­ fölmondanak. Londonból jelentik. A dél-walesi (angliai) szénbányák gépészeinek és fűtőinek Swanseá­ban tartott gyűlésén, amelyen negyvenhét bánya képviseltette magát, egyhangúlag elha­tározták, hogy május elsején fölmondanak. A fölmondás okául azt hozzák föl, hogy a mun­kásoknak az új bérlajstromra vonatkozó ja­vaslatait nem vették figyelembe. NYELTTÉR. E re­lat­atott költöttekért nem vállal felelősséget sem • nert kivitel, nm • kiadóhivatal Pollák Franciska és Schwartz Richard érte­sítik az elvtársakat, hogy május 1-én d. e. 11 órakor a VIII.ker.anyakönyvvezető hivatalban (Baross-utca 67) házasságot kötnek. Barátaikat szívesen látják. A Vas- és fémmunkások központi szövetség (Thököly-út 56) vendéglőse tisztelettel tudatja a t. elvtársakkal, hogy a kerthelyiségét május 1-én reggel 6 órakor ünnepélyesen megnyitja. A zenét Móritz László elvtárs saját zenekara szolgáltatja. Az Építőmunkás-Otthonban (VII., Aréna-út 68. szám, Dembinszky­ utca sarok) április 30-án, szombat este nyitom meg vendég­lőmet. Tisztelettel frotta Vilmos, vendéglős. TÖRVÉNYSZÉK. (§) Börtönbe 152 ember — egy pap miatt. Bereg megye három községében, Komlós, Pál­falva és Falucska nevezetűekben a lakók összekülönböztek papjukkal, Dudinsky Iván­nal. A legjámborabb rutén lakóban is van annyi józan logika, hogy ha utálja a papot, hát nem kivánja, hogy az közbenjárjon az égieknél az ő túlvilági boldogsága és földi javai érdekében. Innen csak egy lépés az az elhatározás, hogy ha ezt a kétes értékű, sőt inkább teljesen értéktelen közbenjárást nem veszi igénybe, hát nem is fizet isten szolgá­jának. Csakhogy a pap nem fogadja el ezt az okoskodást. Ő abból él, amit a népbutitásért kap. És ha a nép nem akar fizetni, hát ott az állam, amely minden hivatalos erejét meg­mozdítja, hogy a papzsák üresen ne marad­jon. Mert az államban az történik, amit a hatalmasok akarnak, a hatalmasok érdeke meg azt kívánja, hogy a nép buta maradjon, természetes tehát, hogy a népbutítás ősi mes­terét,­ a papot, nem hagyják énen veszni, hanem szolgabírót, végrehajtót, csendőrt küldenek a népre, ha a butítása díját nem akarja fizetni. A három rutén faluban nagy és tömérdek ka­varodások támadtak e papi salláriumok be­hajtása körül. A nép, amelynek nem kellett a pap, nem akarta ezt kitartani, mint egy élősdit és szembeszállott a hatalom emberei­vel. 192, mondd, sőt kiáltsd: százkilencven­hét ember került ezért a vádlottak pad­jára a beregszászi törvényszék előtt. Ha­tóság elleni és magánosok elleni erőszak, zsarolás, sőt egyik vádlottal, a falusi bíróval szemben, aki — úgy látszik — nem hagyta el véreit, hivatalos hatalommal való visszaélés volt a vád. Csak 40 embert mentettek föl, 152-őt kisebb-nagyobb büntetéssel sújtottak. Bodnár Balázs falucskai bírót, kiszolgált csendőrt, két évi börtönre ítélték. A vádlottak fölebbeztek. Mennyivel egyszerűbb lett volna azt a közutálatnak örvendő papot elkergetni a határból, mint annyi embert üldözőbe venni, szabadságától megfosztani, három falu nyu­galmát megháborítani, annyi család kenyér­keresőjét börtönbe vetni. Az egyház és az állam ilyen cimboraságára a­ legméltóbb válasz az lenne, ha a kizsarolt, üldözött hívek tömegesen hagynának oda mindenféle felekezetet, amelynek papjai a menyországba még senkit sem juttattak, de a börtönbe annál többet Csernova előtt és Cser­nova után — a három beregmegyei faluig. (1) Meghalt egy szimuláns — megölik a testvérét is. Özvegy Steinhofer Mártonné egyetlen fiát tavaly elvitték Salzburgba kato­nának. Hónapig nem hallott róla hírt. Útra­kelt, mert annyit megtudott róla, hogy beteg. Salzburgból Linzbe küldték. Ott a fia a kór­házban. Onnan a hadbirósághoz utasították. A százados­ hadbiró így világosította föl: — Nem vagyok abban a helyzetben, hogy értesítést adjak. Kedvem sincs rá. Mehet ! Azután odaszólt egy őrmesternek : — Szabadítson meg az ilyen alakoktól. Csuk­ják le ezt a perszónát! Az özvegy erre kifakadt: — A katonaságnál orosz állapotok vannak. Még a saját gyermekéről sem kérdezősködhe­tik a szülő. Ez disznóság, hát el akarják pusz­títani a második gyermekemet is­! A hadbíróság emiatt bepörölte az asszonyt, akinek védője ezt adta elő a törvényszéken. — Steinhoferné idősebb fia a katonai szol­gálatban tüdő­vészes lett és bár gyakran je­lentkezett vizsgálatra, szimulánsként kezelték. Amikor két és félévi szolgálat után felülvizs­gálatra bocsátották, a tüdővész annyira el­hatalmasodott, hogy a fiatalember néhány hét múlva belehalt. Az özvegy második fiát, aki most az 59-ik gyalogezredben szolgál, egy sza­kaszvezető öt hónappal ezelőtt, minden ok nél­kül, agyba-főbe verte. Emiatt rapportra ment, de panaszát nem hallgatták meg s fegyelem­sértés címén átadták a hadbiróságnak. Ez­t az­után a linzi katonai kórházba szállíttatta, hogy az­­ elmeállapotát megfigyeljék. Négy hónapja van ott s édesanyja nem hallott azóta semmit a szerencsétlen áldozatról. Az osztrák biróság nem mentette meg az osztrák hadsereg becsületét, fölmentette a sze­rencsétlen anyát. Emlékezzünk arra a magyar bírói ítéletre, amely a védtelen munkást agyonkaszaboló katonatiszt gazsága miatti fölháborodásért fogházzal fizetett ! (§) Hetedfélévi fogság után hatodszor is lo­pott Kovács András. Az elnök így szólt hozzá: — Maga többször állott már a bíróság előtt, de becsületére legyen mondva, mindig őszinte vallo­mást tett. Remélem, most is úgy lesz. — Nagyságos elnök úr, az igaz, hogy mindig töredelmes vallomást tettem, de mindannyiszor el is ítéltek. — Csak nem menthetjük föl, ha bűnös? — Akkor kérem mit ér a becsület ? — Tehát nem akarja beismerni, hogy maga lopta ki ennek az asszonyságnak a zsebéből a pénz­tárcát? — Nagyságos elnök úr, szólt a vádlott, megpró­bálnám egyszer a tagadással ! És tagadott, de hasztalan. Rábizonyították, hogy ő volt a tolvaj s bíróság nyolc hónapi börtönre ítélte. (1) Egy ló miatt összeveszett Steiner Károly lókereskedő és Glaser Arnold bécsi milliomos ló­kereskedő. Az utóbbi vette meg a lovat. Steiner emiatt ugy elverte a milliomost, hogy annak a dobhártyája is megsérült s azóta nagyot hall. A biróság Steinert súlyos testi sértés vétsége miatt egyhavi fogházra, Glasert és Jakobson nevű társát becsületsértésért 60—60 koronára ítélte. A tábla Steiner büntetését 14 napra szállította le. (1) Kinevezések: Stipl Károly dr., a budapesti büntetőtörvényszék elnöke koronaügyészi helyet­tes lett, Baloghy György dr. koronaügyészi helyet­tes a budapesti büntetőtörvényszék elnöke, Hor­váth Jenőt, a győri Ítélőtábla elnöke pedig a Kúriához tanácselnöke. A kinevezések a hivatalos lap szombati számá­ban jelennek meg. (§) Automobilt vett Sugár Vilmos Zilzer Rezső­től 4700 koronáért s tovább adta azt, amikor még 500 koronával adós volt a vételárra. Az eladó, aki a vételár teljes kifizetéséig a tulajdonjogot fön­tartotta, sikkasztás miatt följelentette Sugárt. A törvényszék el is ítélte egy havi fogházra. A tábla azonban dr. Dési Géza védelme után jogerősen fölmentette. (§) A tiszti kardböjt elnyerése végett hamis okirattal igazolta V. Lajos volt egyéves önkéntes, hogy 1800 korona évi jövedelme van. A szörnyű bűnre rájöttek katonáék, az ambiciózus honvéd­hadapródjelöltet rangjától megfosztották (iszonyat!), sőt még föl is jelentették. A büntető törvényszék bíráiban volt annyi józanság, hogy a gyerekes ügyet kellően mérlegeljék. A törvény betűje miatt kénytelenek voltak elítélni az ifjút, el is ítélték dr. Besnyő Béla védelme után három napi fog­házra, azonban a büntetés végrehajtását fölfüg­gesztették. (§) Régi szeretőjét, L. Zsuzsannát kerülgette Bajna János molnársegéd azután is, hogy meg­nősült. Az elhagyott leány kiadta az útját. Bajna emiatt revolverével háromszor rálőtt, de csak könnyebb sérülést ejtett rajta. Szándékos ember­ölés bűntettének kísérlete miatt a budapesti es­küdtbíróság egy évi börtönre ítélte. A vizsgálati fogsággal öt hónapot töltött ki. (§) Légyottokon lopott F. Franciska volt ne­velőnő. Őt kifosztott gavallér följelentésére négy havi fogházra ítélték. ÁTÜLÉSEK.­ ­ (A kilencedik kerületi munkások) pénte­ken este 7 órakor jól sikerült nyilvános gyűlést tartottak a Ferenc-tér 3. szám alatt levő Mosko­vics-féle vendéglőben a következő napirenddel: A pártszervezet és a sajtó. Május elseje jelen­tősége. A nagyszámú megjelenteket Sterbinszky László elvtárs üdvözölte. Ajánlatára elnöknek Blaha Já­nos, jegyzőnek Serák Géza elvtársakat választot­ták meg. A napirend első pontját — május elseje jelentőséget — Sterbinszky Lipót elv­társ ismertette. Utána Tarczai Lajos elvtárs a pártszervezetek és a sajtó fontosságáról tartott magvas, nagyhatású előadást. A gyűlésen részt­vevő rendőrtisztviselő beszédét egy ízben félbe­szakította s arra kérte az előadót, h­ogy a tárgynál maradjon. Tarczai elvtárs fölvilágosította a tiszt­viselőt, hogy figyelmeztetésére nincsen szüksége, mire az szépen csöndben maradt. Az elnök zárószavában a május elsejei tünteté­sen való résztvételre hivta föl a jelenlévőket s a gyűlést berekesztette.­­ (Segesvár.) A segesvári munkások vasárnap a Sörcsarnok termében jól látogatott gyűlést tar­tottak. Elnöknek Hering Mihály, jegyzőnek Kristo­lovan Miklós elvtársakat választották meg. A napirend első pontját (Május 1) Knaller elvtárs fejtette ki. Schuller János elvtárs hozzászólása után következett a napirend második pontja, (A párt­sajtó), amelyet szintén Knaller elvtárs adott elő. Pártsajtónk fontosságának ismertetése után áttért a pártkongresszus határozatára, fölhívta a jelen­levőket pártlapjaink érdekében való legnagyobb agitáció kifejtésére. Ezután megalakult a Nép­szava-Liga. Tagjai lettek: Kiss Lajos famunkás, Weber András nyomdász, Figuli Mihály pék, Barabás Ferenc szabó, Baku György ács, Keul János kőmíves, Dietrich Vilmos vasmunkás. Végül elhatározták, hogy május 1-én Népszava­napot rendeznek. Miután többen előfizették párt­lapjainkra, a gyűlést az elnök bezárta. Budapesten . A hatodik kerületi pártszervezet 6. csoportja e hó 30-án, szombaton este 8 órakor a Kadlicsek-féle vendéglő udvarán (Szabolcs­ utca 17. szám) nyilvános nép­gyűlést tart. A gyűlés napirendje: 1. A lakbér- és élelmiszeruzsora. 2. Májusi ün­nepünk és a Népszava. 18

Next