Népszava, 1910. május (38. évfolyam, 103–128. sz.)

1910-05-21 / 120. szám

1910 május 21. VÉRSZAVA övék, mert a képviselők megígérték ennek az ura­dalomnak fölosztását. Sok csendőr ment a zendü­lés színhelyére. Tisza Aradon: — egy halott. Gyilkoltak az aradi rendőrbestiák. A geszti Setésnek csütörtöki aradi „lel­kes, kiválóan meleg és ünnepélyes” be­vonulásánál az aradi rendőrök megöltek egy embert. A bevonulás valóban lelkes és ünnepélyes volt, annak kellett lennie, mert egy buta mámorban üvültő, az orráig sem látó, lakájlelkü polgár­ság ünneplését bitang rendőröklök meg­szabadították az ellentüntetésnek disz­szonáns hangjától. Lecsapott egy rendőr­ököl, hogy a geszti ne érezze magát rosz­szul egy abcug-kiáltástól és a rendőr meg­ölt egy embert. Törvényszéki orvosok ál­lapították meg a megölt Ladics Pálnak boncolásánál, hogy a brutális, gyilkos ököl­csapás okozta azt a túlfeszítő izgalmat, amely egy óra múltán megállította egy be­teg ember szívének a működését. Persze, kormánypárti berend­ollak egyebet sem ír­nak, minthogy az aradi gyilkossághoz semmi köze sincs Tisza István gróf úr­nak, írják akkor, amikor még senki sem hozta összeköttetésbe ezt az esetet Tisza személyével és irják a fölülről diktáló hivatalos lelkiismeret parancsára, amely érzi, hogy Tisza bőre épségének az érdekében döntöttek halálba egy embert. Tisza Aradon volt és megöltek egy em­bert, egy védtelen kíváncsiskodót, aki meg se mukkant, de aki ha akármit kia­bált volna is, nem szolgált rá erre a végre egy junkerbőr épsége és egy junkerlélek nyugalma miatt, mert a maga munkás életével többet jelentett a társadalom szá­mára száz Tiszánál. * Horvátországban gőzerővel készítik elő a „konszolidált" állapotot. A horvát-szerb koalíció föloldozza magát, elejti a nevét, kilép eddigi kereteiből és beolvad egy egységes kormánypártba. Zágrábi jelentés szerint, az egységes kormánypárt alakítá­sára vonatkozó tárgyalások már a legköze­lebb befejeződnek és az új pártalakulás tényleg megtörténik. Az új pártban, mely­nek demokrata párt lesz a neve, részt vesznek a koalícióhoz tartozó összes pártok és a volt nemzeti pártnak képviselő tagjai. A közös pártprogramos kidolgozásán most tanácskoznak és június közepére már valószínűleg proklamálni is fogják az új pártalakulást. Egymás keblére borulnak hát azok, koalíciósok és nemzeti­pártiak, akik röviddel ezelőtt még majd­nem fölfalták egymást. A jó kis koncok minden ellentétet megszüntetnek. Návay Lajos pénteken beszédet mondott Temesváron, amelyben a többi között azt is kijelentette, hogy az „obstrukció lehe­tetlenné tételére elegendő a jelenlegi ház­szabályok erélyes, céltudatos és komoly kezelése". Revízió azonban mégis lesz és persze, a revíziót meg fogja szavazni Návay Lajos is. Mert a szájkosarat mégis csak „céltudatosabban" lehet kezelni. Hieronymi Iglón. A kereskedelmi miniszter pénteken Iglóra ér­kezett. Küldöttségeket fogadott, aztán kiment a szomszédos Merénybe, ahol a nemzeti munkapárt értekezletén hosszabb beszédet mondott Foglal­kozott a Justh-párt bankköveteléseivel és ob­strukciós szándékaival, majd rátért az ország pénzügyi helyzetére és bejelentette, hogy az 1909-iki pénzügyi év 219 millió korona túlkiadással záródott. A következőket is mondotta: Az iparfejlesztés terén Magyarországnak szem előtt kell tartania azt az elvet, hogy az ipar tekin­tetében előrehaladt nyugattal nem tanácsos föl­vennie a harcot, hanem ehelyett minden ipari tö­rekvésénél a Balkán, Szerbiát, Romániát, Török­országot kell mint fogyasztási piacokat szem előtt tartania. Ebben az irányban eredménnyel termé­szetesen csak akkor lehetne dolgozni, ha a Balkán­Mikt­nok mezőgazdasági téren kapnának megfelelő előnyöket. E tekintetben az ország agráriusainak fölfogását és eljárását szűkkeblűnek és helytelennek tartja, dacára annak, hogy tudja azt, amit már ismételten ki is fejezett, hogy Magyarország még hosszú időn keresztül elsősorban agrárország marad. Hieronymi vasárnap mondja el Iglón programm­beszédét. Meghalt egy ember. Gyilkolt az aradi rendőrség. Pénteki lapunkban, polgári forrásból ér­kezett jelentés alapján, már megemlékeztünk arról a hírről, hogy Aradon — Tisza bevo­nulása alkalmával — a rendőrök úgy össze­verték Ladics Pál szobafestőmestert, hogy az rövid kínlódás után meghalt. Erről az esetről az „Arad és Vidéké"-ben a következőket olvassuk: Amikor a menet a városháza elé ért, nagy to­longás keletkezett. Fülsiketítő füttyök sivítottak, abcugoltak, kiabáltak. A rendőrök nehezen tudták föntartani a kordont és segítségül vették az öklü­ket is. A rendőri kordon mögött állott Ladics Pál szobafestőmester, gyönge, beteges szervezetű em­ber, aki minden tüntető szándék nélkül nézte végig a menetet s amikor a tolakodás a leg­nagyobb volt és hátulról erősen nyomták előre, át akart menni a rendőri kordonon, hogy össze ne nyomják. A rendőrök hátraszorították a töme­get s Ladics hiába kérte a rendőröket, engedjék át, mert megfullad, a rendőrök nem törődtek vele. Az egyik rendőrtizedes hirtelen odaugrott La­dicshoz s ugy mellbe ütötte, hogy Ladics megtán­torodott. A menet eközben elvonult s a tizedes is ment a maga dolga után. Ladics egyszerre a szive táján kinzó fájdalmakat érzett és sápadt arccal fordult Stiller Ernő cserepessegédhez: — Rosszul vagyok. Vezess haza, mert egészen összevertek. Stiller hazakísérte Ladicsot Rákóczi­ utca 19. szám alatti lakásába. Ladics felesége megrémült, ami­kor látta, hogy a férjét hazatámogatják. A szoba" festőmester panaszkodott a feleségének, hogy fáj a szive és kérte, hogy vigye orvoshoz. Az asszony kocsit hozatott és elvitte Ladicsot" Prohászka László dr. kerületi orvoshoz, aki régóta kezeli Ladicsot. Prohászka dr. megvizsgálta a beteget és megmondta az asszonynak, hogy férje menthetetlen. Az orvos konstatálta, hogy Ladicsnak szivbénulása van s csak pillanatok kérdése, hogy mikor hal meg. Azt tanácsolta tehát az asszonynak, vigye haza a férjét, hogy a lakásán érje utól a katasztrófa s majd néhány perc múlva ő is eljön. Ladicsr­é hazavitte a férjét, aki ekkor már hal­doklott. Az asszony hamar elküldte nagyobbik leányát Hecht Adolf dr. kerületi orvoshoz, aki mikor megérkezett, már ott találta Prohászka dr.-t. A két orvos már csak a beállott halált konstatálta. Aradról telefonálják nekünk, hogy Ladicsot a törvényszéki orvosok pénteken boncolták föl. A boncolás nem hozott pozitív ered­ményt, amennyiben teljes határozottsággal nem tudták megállapítani, hogy Ladicsot a rendőröknek hallatlanul brutális táma­dása, vagy pedig régi szívbaja ölte-e meg. Megállapították azonban, hogy Ladics a nagy izgalomtól halt meg és a törvényszéki orvosok valószínűnek mondják, hogy a rend­őrök bántalmazása nyomán keletkezett lelki felindulás volt közvetlen okozója a gyorsan beállott halálnak. A boncoló orvosok hiva­talos jelentése szerint Ladics beteg szervezetű ember volt ugyan, de szervezetében semmi olyan elváltozást nem találtak, amely a hir­telen halált indokolttá tenné. Egy ember nyomorúságos elpusztulásának tehát meg van a közvetlen oka: a nagy lelki izgalom. De várjon mi okozta ezt? A rendőr­bestiák brutalitása, akik gyilkos dühükben agyba-főbe vertek egy védtelen, beteg em­bert, mert ez a tüntető tömegből me­részkedett megbámulni a geszti balkéz szent arculatát. Az aradi rendőrség azért gyilkolt, hogy megmentse Tisza István kabát­ját egy záptojástól. Az aradi függetlenségi párt egyébként már följelentést tett ismeretlen tettes ellen gondatlanságból halált okozott sú­lyos testi sértés címén. Az ismeretlen tettes egy magas, barna rendőrtizedes, a másik tettes pedig egy szintén magas, szemüveges úr. Az egyiket Aradon, a másikat Geszten lehet meg­találni minden nyomozás nélkül. Ladics te­metése szombaton lesz. A temetésen Barabás Béla mondja a gyászbeszédet. A Választójogi Szövetség. Egymásután alakulnak meg az országban az általános, egyenlő és titkos választójog országos Megvertek egy munkapártit. Székelymuzsnáról írják nekünk: Szakács Zoltán a székelyudvarhelyi kerület munkapárti jelöltje szombaton akarta elmondani programmbeszédét Agyagfalván. Szakácsot, amint beérkezett a faluba, a Justh-párti választók megtámadták és bekergették a paplakba. Szakács azután ott mondta el programm­beszédét a plébános, a jegyző, a főszolgabíró és a szolgabíró jelenlétében. Néhány választó a falu­végén várta Szakács távozását, de a jelöltnek csak a kocsija ment ki a faluból egy óra múlva, a kocsi gazdája, Szakács, a paplak mögött, a réten ment ki a faluból a plébános, a jegyző és a szolgabirák kíséretében. A Justh-párti válasz­tók észrevették azonban a szökést és utána eredtek Szakácsnak akit falu rétjén végre utai is értek és a szó szoros értelmében meg­verték. A pap, a jegyző és a szolgabirák meg­szöktek mellőle, az ellenpártiak pedig Szakácsot csak akkor bocsátották el, amikor az megfogadta, hogy többé a faluba nem teszi be a lábát. Másnap a csendőrök tíz embert letartóztattak és valamennyit bekísérték az udvarhelyi ügyész­ség fogházába. Agyagfalvára az alispán egy szá­zad gyalogságot rendelt ki. Megvertek azonban egy Justh-pártit is. Nyíregy­házáról jelentik, hogy Demeter Ernő, a tiszalöki kerület Justh-párti képviselőjelöltje Szomjas Gusz­táv pártelnökkel pénteken Büdszentmihály köz­ségbe ment választói látogatására. A nép a jelöltet fölismerte s kapákkal támadt rá, majd kövekkel és záptojással dobálták meg. Egy kő Demetert arcán súlyosan megsebesítette. A jelölt és kísérője futva hagyták el a falut. 8 szövetségének fiókjai. Versecen, Nagyváradon, Cegléden folynak a szervezési munkák. Kecske­méten csütörtökön este népes értekezletet tar­tottak, amelyen a város kereskedői és iparosai, számos orvos, ügyvéd, tisztviselő és a szervezett munkások képviselői vettek részt. A szövetség központja részéről Vámos Henrik, a szövetség titkára és Rády Sándor elvtárs jelentek meg a gyűlésen, akik a választójognak, mint a polgár­ság alkotmányos szabadságharcának jelentőségét fejtegették a birtokarisztokrácia népellenes uralmi törekvéseivel szemben. A gyűlés nagy lelkesedés­sel kimondta a szövetségi fiók megalakulását és elhatározta, hogy május hó 26-án népgyűlést tar­tanak az általános, egyenlő és titkos választójog érdekében. A kecskeméti fióknak már eddig is több­ mint 500 tagja van. A képviselőjelöltek és a választójog. Programmbeszédek, beszámolók. Mikszáth Kálmán munkapárti pénteken Már­marosszigeten programmbeszédet mondott. A vá­lasztójogról ezt mondotta: A választói reformmal úgy vagyunk, mint minden rossz reformmal. Ko­rán kezdenénk, mint a pesti nagy úr a liba- és szamócaevést és így éretlenül ártana nekünk, ami kellő előkészítés után használhatna. A mérsékelt reform mellett vagyok. A történelmi haladás híve vagyok, mert az ország nemcsak a miénk, de őseink és a jövő nemzedéké is. Szmialovszky Valér Kossuth-pártiról azt írtuk a minap, hogy Zsolnán programmbeszédet mon­dott. Most arról értesítenek bennünket, hogy csak akart mondani. Elvtársaink ugyanis nagyszámban megjelentek a gyűlésen és mivel többszöri föl­szólalásukra sem akart Szmialovszky a választó­jogról beszélni, a programmbeszéd megtartását lehetetlenné tették. Kincsesy Péter Justh-párti hétfőn tartott pro­grammbeszédet Ráckevén. A magyarság érvénye­sülésének biztosításával a legszélesebb alapon­­kí­vánja kiterjesztetni a választói jogosultságot. * A Népszava vidéki tudósítóit és a többi vidéki elvtársakat arra kérjük, hogy a programmbeszédek és a beszámolók választójogi részéről express-levél­ben, szükség esetén sürgönyben vagy telefonon ér­tesítsenek bennünket. Harc a mandátumokért A képviselőjelöltek. A rövidített szavak magyarázata: Nm. = nemzeti munka­párti ; Kp. = Kossuth-párti; Jp. = Justh-párti; D. = demokrat; N. == nemzetiségi; Pk.= pártonkívüli; Gp. = gazdapárti; Szr.= szerb radik­ális; Np. = néppárti. Budapesten. A III. kerületi demokrata párt jelöltje, Pető Sándor vasárnap, délelőtt 11 órakor tartja pro­grammbeszédét a Redlich-féle Vigadóban (III., Lajos­ utca 99). Az ülésen megjelenik Vázsonyi Vilmos, a központi demokratakor elnöke, aki be­szédet is mond. Pető pártja napról-napra újabb csatlakozásokkal erősödik.

Next