Népszava, 1910. május (38. évfolyam, 103–128. sz.)
1910-05-21 / 120. szám
1910 május 21. VÉRSZAVA övék, mert a képviselők megígérték ennek az uradalomnak fölosztását. Sok csendőr ment a zendülés színhelyére. Tisza Aradon: — egy halott. Gyilkoltak az aradi rendőrbestiák. A geszti Setésnek csütörtöki aradi „lelkes, kiválóan meleg és ünnepélyes” bevonulásánál az aradi rendőrök megöltek egy embert. A bevonulás valóban lelkes és ünnepélyes volt, annak kellett lennie, mert egy buta mámorban üvültő, az orráig sem látó, lakájlelkü polgárság ünneplését bitang rendőröklök megszabadították az ellentüntetésnek diszszonáns hangjától. Lecsapott egy rendőrököl, hogy a geszti ne érezze magát roszszul egy abcug-kiáltástól és a rendőr megölt egy embert. Törvényszéki orvosok állapították meg a megölt Ladics Pálnak boncolásánál, hogy a brutális, gyilkos ökölcsapás okozta azt a túlfeszítő izgalmat, amely egy óra múltán megállította egy beteg ember szívének a működését. Persze, kormánypárti berendollak egyebet sem írnak, minthogy az aradi gyilkossághoz semmi köze sincs Tisza István gróf úrnak, írják akkor, amikor még senki sem hozta összeköttetésbe ezt az esetet Tisza személyével és irják a fölülről diktáló hivatalos lelkiismeret parancsára, amely érzi, hogy Tisza bőre épségének az érdekében döntöttek halálba egy embert. Tisza Aradon volt és megöltek egy embert, egy védtelen kíváncsiskodót, aki meg se mukkant, de aki ha akármit kiabált volna is, nem szolgált rá erre a végre egy junkerbőr épsége és egy junkerlélek nyugalma miatt, mert a maga munkás életével többet jelentett a társadalom számára száz Tiszánál. * Horvátországban gőzerővel készítik elő a „konszolidált" állapotot. A horvát-szerb koalíció föloldozza magát, elejti a nevét, kilép eddigi kereteiből és beolvad egy egységes kormánypártba. Zágrábi jelentés szerint, az egységes kormánypárt alakítására vonatkozó tárgyalások már a legközelebb befejeződnek és az új pártalakulás tényleg megtörténik. Az új pártban, melynek demokrata párt lesz a neve, részt vesznek a koalícióhoz tartozó összes pártok és a volt nemzeti pártnak képviselő tagjai. A közös pártprogramos kidolgozásán most tanácskoznak és június közepére már valószínűleg proklamálni is fogják az új pártalakulást. Egymás keblére borulnak hát azok, koalíciósok és nemzetipártiak, akik röviddel ezelőtt még majdnem fölfalták egymást. A jó kis koncok minden ellentétet megszüntetnek. Návay Lajos pénteken beszédet mondott Temesváron, amelyben a többi között azt is kijelentette, hogy az „obstrukció lehetetlenné tételére elegendő a jelenlegi házszabályok erélyes, céltudatos és komoly kezelése". Revízió azonban mégis lesz és persze, a revíziót meg fogja szavazni Návay Lajos is. Mert a szájkosarat mégis csak „céltudatosabban" lehet kezelni. Hieronymi Iglón. A kereskedelmi miniszter pénteken Iglóra érkezett. Küldöttségeket fogadott, aztán kiment a szomszédos Merénybe, ahol a nemzeti munkapárt értekezletén hosszabb beszédet mondott Foglalkozott a Justh-párt bankköveteléseivel és obstrukciós szándékaival, majd rátért az ország pénzügyi helyzetére és bejelentette, hogy az 1909-iki pénzügyi év 219 millió korona túlkiadással záródott. A következőket is mondotta: Az iparfejlesztés terén Magyarországnak szem előtt kell tartania azt az elvet, hogy az ipar tekintetében előrehaladt nyugattal nem tanácsos fölvennie a harcot, hanem ehelyett minden ipari törekvésénél a Balkán, Szerbiát, Romániát, Törökországot kell mint fogyasztási piacokat szem előtt tartania. Ebben az irányban eredménnyel természetesen csak akkor lehetne dolgozni, ha a BalkánMiktnok mezőgazdasági téren kapnának megfelelő előnyöket. E tekintetben az ország agráriusainak fölfogását és eljárását szűkkeblűnek és helytelennek tartja, dacára annak, hogy tudja azt, amit már ismételten ki is fejezett, hogy Magyarország még hosszú időn keresztül elsősorban agrárország marad. Hieronymi vasárnap mondja el Iglón programmbeszédét. Meghalt egy ember. Gyilkolt az aradi rendőrség. Pénteki lapunkban, polgári forrásból érkezett jelentés alapján, már megemlékeztünk arról a hírről, hogy Aradon — Tisza bevonulása alkalmával — a rendőrök úgy összeverték Ladics Pál szobafestőmestert, hogy az rövid kínlódás után meghalt. Erről az esetről az „Arad és Vidéké"-ben a következőket olvassuk: Amikor a menet a városháza elé ért, nagy tolongás keletkezett. Fülsiketítő füttyök sivítottak, abcugoltak, kiabáltak. A rendőrök nehezen tudták föntartani a kordont és segítségül vették az öklüket is. A rendőri kordon mögött állott Ladics Pál szobafestőmester, gyönge, beteges szervezetű ember, aki minden tüntető szándék nélkül nézte végig a menetet s amikor a tolakodás a legnagyobb volt és hátulról erősen nyomták előre, át akart menni a rendőri kordonon, hogy össze ne nyomják. A rendőrök hátraszorították a tömeget s Ladics hiába kérte a rendőröket, engedjék át, mert megfullad, a rendőrök nem törődtek vele. Az egyik rendőrtizedes hirtelen odaugrott Ladicshoz s ugy mellbe ütötte, hogy Ladics megtántorodott. A menet eközben elvonult s a tizedes is ment a maga dolga után. Ladics egyszerre a szive táján kinzó fájdalmakat érzett és sápadt arccal fordult Stiller Ernő cserepessegédhez: — Rosszul vagyok. Vezess haza, mert egészen összevertek. Stiller hazakísérte Ladicsot Rákóczi utca 19. szám alatti lakásába. Ladics felesége megrémült, amikor látta, hogy a férjét hazatámogatják. A szoba" festőmester panaszkodott a feleségének, hogy fáj a szive és kérte, hogy vigye orvoshoz. Az asszony kocsit hozatott és elvitte Ladicsot" Prohászka László dr. kerületi orvoshoz, aki régóta kezeli Ladicsot. Prohászka dr. megvizsgálta a beteget és megmondta az asszonynak, hogy férje menthetetlen. Az orvos konstatálta, hogy Ladicsnak szivbénulása van s csak pillanatok kérdése, hogy mikor hal meg. Azt tanácsolta tehát az asszonynak, vigye haza a férjét, hogy a lakásán érje utól a katasztrófa s majd néhány perc múlva ő is eljön. Ladicsré hazavitte a férjét, aki ekkor már haldoklott. Az asszony hamar elküldte nagyobbik leányát Hecht Adolf dr. kerületi orvoshoz, aki mikor megérkezett, már ott találta Prohászka dr.-t. A két orvos már csak a beállott halált konstatálta. Aradról telefonálják nekünk, hogy Ladicsot a törvényszéki orvosok pénteken boncolták föl. A boncolás nem hozott pozitív eredményt, amennyiben teljes határozottsággal nem tudták megállapítani, hogy Ladicsot a rendőröknek hallatlanul brutális támadása, vagy pedig régi szívbaja ölte-e meg. Megállapították azonban, hogy Ladics a nagy izgalomtól halt meg és a törvényszéki orvosok valószínűnek mondják, hogy a rendőrök bántalmazása nyomán keletkezett lelki felindulás volt közvetlen okozója a gyorsan beállott halálnak. A boncoló orvosok hivatalos jelentése szerint Ladics beteg szervezetű ember volt ugyan, de szervezetében semmi olyan elváltozást nem találtak, amely a hirtelen halált indokolttá tenné. Egy ember nyomorúságos elpusztulásának tehát meg van a közvetlen oka: a nagy lelki izgalom. De várjon mi okozta ezt? A rendőrbestiák brutalitása, akik gyilkos dühükben agyba-főbe vertek egy védtelen, beteg embert, mert ez a tüntető tömegből merészkedett megbámulni a geszti balkéz szent arculatát. Az aradi rendőrség azért gyilkolt, hogy megmentse Tisza István kabátját egy záptojástól. Az aradi függetlenségi párt egyébként már följelentést tett ismeretlen tettes ellen gondatlanságból halált okozott súlyos testi sértés címén. Az ismeretlen tettes egy magas, barna rendőrtizedes, a másik tettes pedig egy szintén magas, szemüveges úr. Az egyiket Aradon, a másikat Geszten lehet megtalálni minden nyomozás nélkül. Ladics temetése szombaton lesz. A temetésen Barabás Béla mondja a gyászbeszédet. A Választójogi Szövetség. Egymásután alakulnak meg az országban az általános, egyenlő és titkos választójog országos Megvertek egy munkapártit. Székelymuzsnáról írják nekünk: Szakács Zoltán a székelyudvarhelyi kerület munkapárti jelöltje szombaton akarta elmondani programmbeszédét Agyagfalván. Szakácsot, amint beérkezett a faluba, a Justh-párti választók megtámadták és bekergették a paplakba. Szakács azután ott mondta el programmbeszédét a plébános, a jegyző, a főszolgabíró és a szolgabíró jelenlétében. Néhány választó a faluvégén várta Szakács távozását, de a jelöltnek csak a kocsija ment ki a faluból egy óra múlva, a kocsi gazdája, Szakács, a paplak mögött, a réten ment ki a faluból a plébános, a jegyző és a szolgabirák kíséretében. A Justh-párti választók észrevették azonban a szökést és utána eredtek Szakácsnak akit falu rétjén végre utai is értek és a szó szoros értelmében megverték. A pap, a jegyző és a szolgabirák megszöktek mellőle, az ellenpártiak pedig Szakácsot csak akkor bocsátották el, amikor az megfogadta, hogy többé a faluba nem teszi be a lábát. Másnap a csendőrök tíz embert letartóztattak és valamennyit bekísérték az udvarhelyi ügyészség fogházába. Agyagfalvára az alispán egy század gyalogságot rendelt ki. Megvertek azonban egy Justh-pártit is. Nyíregyházáról jelentik, hogy Demeter Ernő, a tiszalöki kerület Justh-párti képviselőjelöltje Szomjas Gusztáv pártelnökkel pénteken Büdszentmihály községbe ment választói látogatására. A nép a jelöltet fölismerte s kapákkal támadt rá, majd kövekkel és záptojással dobálták meg. Egy kő Demetert arcán súlyosan megsebesítette. A jelölt és kísérője futva hagyták el a falut. 8 szövetségének fiókjai. Versecen, Nagyváradon, Cegléden folynak a szervezési munkák. Kecskeméten csütörtökön este népes értekezletet tartottak, amelyen a város kereskedői és iparosai, számos orvos, ügyvéd, tisztviselő és a szervezett munkások képviselői vettek részt. A szövetség központja részéről Vámos Henrik, a szövetség titkára és Rády Sándor elvtárs jelentek meg a gyűlésen, akik a választójognak, mint a polgárság alkotmányos szabadságharcának jelentőségét fejtegették a birtokarisztokrácia népellenes uralmi törekvéseivel szemben. A gyűlés nagy lelkesedéssel kimondta a szövetségi fiók megalakulását és elhatározta, hogy május hó 26-án népgyűlést tartanak az általános, egyenlő és titkos választójog érdekében. A kecskeméti fióknak már eddig is több mint 500 tagja van. A képviselőjelöltek és a választójog. Programmbeszédek, beszámolók. Mikszáth Kálmán munkapárti pénteken Mármarosszigeten programmbeszédet mondott. A választójogról ezt mondotta: A választói reformmal úgy vagyunk, mint minden rossz reformmal. Korán kezdenénk, mint a pesti nagy úr a liba- és szamócaevést és így éretlenül ártana nekünk, ami kellő előkészítés után használhatna. A mérsékelt reform mellett vagyok. A történelmi haladás híve vagyok, mert az ország nemcsak a miénk, de őseink és a jövő nemzedéké is. Szmialovszky Valér Kossuth-pártiról azt írtuk a minap, hogy Zsolnán programmbeszédet mondott. Most arról értesítenek bennünket, hogy csak akart mondani. Elvtársaink ugyanis nagyszámban megjelentek a gyűlésen és mivel többszöri fölszólalásukra sem akart Szmialovszky a választójogról beszélni, a programmbeszéd megtartását lehetetlenné tették. Kincsesy Péter Justh-párti hétfőn tartott programmbeszédet Ráckevén. A magyarság érvényesülésének biztosításával a legszélesebb alaponkívánja kiterjesztetni a választói jogosultságot. * A Népszava vidéki tudósítóit és a többi vidéki elvtársakat arra kérjük, hogy a programmbeszédek és a beszámolók választójogi részéről express-levélben, szükség esetén sürgönyben vagy telefonon értesítsenek bennünket. Harc a mandátumokért A képviselőjelöltek. A rövidített szavak magyarázata: Nm. = nemzeti munkapárti ; Kp. = Kossuth-párti; Jp. = Justh-párti; D. = demokrat; N. == nemzetiségi; Pk.= pártonkívüli; Gp. = gazdapárti; Szr.= szerb radikális; Np. = néppárti. Budapesten. A III. kerületi demokrata párt jelöltje, Pető Sándor vasárnap, délelőtt 11 órakor tartja programmbeszédét a Redlich-féle Vigadóban (III., Lajos utca 99). Az ülésen megjelenik Vázsonyi Vilmos, a központi demokratakor elnöke, aki beszédet is mond. Pető pártja napról-napra újabb csatlakozásokkal erősödik.