Népszava, 1910. június (38. évfolyam, 129–154. sz.)

1910-06-01 / 129. szám

XXXVIII. évfolyam, 129. szám. Budapest, 1910 junius 1. szerda, (grey AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre 19.20 kor. | negyed évre .... 4.80 kor. fel évre 0.60 kor. | egy hóra 1.60 kor. A „SZOCIALIZMUS"-sal együtt havonta 40 fillérrel több EGYES SZÁM ÁRA 6 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon-szám 54—94.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon-szám 82—61.) A munka kormánya. Néhány óra múlva megtudja Magyar­ország népe, hogy a kiváltságos választók milyen pártot juttattak diadalra. A „nem­zet" szerdán 337 kerületben választ és a választás első napja már eldönti az ered­ményt. Az utolsó órákban minden párt két­ségbeesett erőfeszítéssel igyekszik a válasz­tók hangulatát maga felé fordítani. He­gyen-völgyön lakodalom van. A „nemzet" vigadva készül a nagy napra. A csapra­ütött hordók mellől indul az „intelligens" választó szavazni és a részeges mámort csak a csendőrpuskák ropogása fogja meg­zavarni. A rend és munka kormányának parla­mentje a katonák és csendőrök tízezreinek segédkezése mellett születik meg. A döntő ütközet előtt már tizenegy halott és számos sebesült terült el a csatatéren. A szerdai nap új áldozatokkal fogja bizonyítani, hogy a magyar választójognál gyalázatosabb nincs az egész művelt világon. A Khuen-Héderváry kormány csábító jelszavakkal kezdte meg működését. Úgy látszott, mintha az új kormány fölismerte volna ennek a szerencsétlen országnak nagy bajait és az általános, egyenlő és titkos választójog sürgős megvalósításával igyekszik az országot a fejlődés útjára vinni. Ha így történt volna, akkor a kor­mánynak nem lenne szüksége a katona­vonatok segítségére. Khuen a becsületes választójog programmjával ellenállhatatlan erővel szerezte volna meg a választók nagy tömegét és a képviselőház nagy több­ségét. Az új kormány azonban nem ezt az utat választotta, hogy többséget szerezzen. Rög­tön az alakulás kezdetén kitűnt, hogy Khuen csak taktikából használja a demo­krácia jelszavait és nem gondol a választó­jog becsületes reformjára. A nemzeti munka­pártban a részeg kappan lett a parancsoló fővezér. Tisza István kreatúrái kapták a legjobb kerületeket és ha a munkásság nincs résen, akkor a választójogellenes reakció úrrá vált volna az egész or­szágban. A munkásság azonban nem maradt tét­len. A junkerek fővezére megtépázva, sárga reménytelenséggel érkezett meg arról az agitációs körútról,­­amelyet a választójog ellen rendezett. A szociáldemokrata párt emberei ellenben diadalmasan járták be az egész országot és olyan helyeken is száz­ezernyi hívőket szereztek a tisztessé­ges választójognak, ahová a párt agitációja még sohasem hatolt el. A részeg kappan, a munkapárt reakciós jelöltjei és a csuhások emberei zárt helyeken és csak a csendőrök védelme alatt beszélhettek — sok esetben még így sem — a becsületes választójog agitátorai ezzel szemben a szabad ég alatt, tízezernyi nép előtt beszéltek. A reakció alacsonylelkű kalandorait kő és záptojás fogadta, a tisztességes választójog harcosait virággal és lelkes szeretettel köszöntötték. Az általános, egyenlő és titkos választó­jog eszméje diadalmasan tört előre. A Justh-párt szerencséje az, hogy megértette a közhangulatot és a választási harc vége felé föntartás nélkül a tisztességes vá­lasztójog mellé állt. Igaz ugyan, hogy a Justh-pártnak ezt az állásfoglalását a szo­ciáldemokrata párt nagyarányú agitációja kényszerítette ki, de ez a tényeken nem változtat semmit. Ha Justhék a hivatalos terror és erőszakkal szemben is eredményt érnek el, azt főleg a választójog mellett való állásfoglalásuknak köszönhetik. A Khuen-kormány ezt a fegyvert nem akarta az ellenzék kezéből kicsavarni és ezzel egyszersmind megpecsételte a saját bukását is. A „rend" és a „munka" parla­mentjében nem lesz rend és még kevésbé lehet szó munkáról. Ez már ma is bizo­nyos, holott még nem ismeretesek a válasz­tások eredményei. Az új parlament munka­képtelen lesz még akkor is, ha a kormány abszolút többséget szerez is a munkapárt részére. Az új parlament igazolni fogja, hogy a jelenlegi elavult és korrupt választójog alapján létesült törvényhozás képtelen a termékeny munkára. Egy egész sereg nagy feladat vár megoldásra. Az ország a csőd előtt áll. Nincs költségvetés, az újonclét­szám nincs megszabva, a kereskedelmi szerződések és bankszabadalom kérdése is megoldásra vár. Már ezek a kérdések is olyanok, hogy a kormány semmiféle erő­szakkal sem bírja őket a parlamentben el­intézni. A bomlás és szétmálás műveletét azon­ban nem ezek a kérdések hozzák létre. A monarchia nagyhatalmi hóbortjai nyújtják a legjobb biztosítékát annak, hogy a ma­gyar junker-reakció el fog pusztulni. A hadügyi körök ugyanis már régóta türel­metlenül sürgetik az újonclétszám föleme­lését és a Dreadnoughtok építését. Körül­belül 600—700 millió korona új terhet akarnak az ország nyakába sózni. Ezeket a terheket azonban senki sem tudja a jelenlegi Magyarországtól kipré­selni. A junkerség uralma úgy kipréselte ezt a szerencsétlen országot, hogy újabb terheket nem bír el, mert már az is csoda hogy eddig nem történt forradalmi moz­galom a viszonyok­ javítására. Az ország a züllés és pusztulás képét mutatja. Nincs ipar és kereskedelem, a középosztály ro­hamosan pusztul, a nép milliói állan­dóan éheznek. Csak gyökeres reformokkal lehet a hely­zeten változtatni. Az adórendszer teljes fölforgatásával, a junkerek osztályának magasfokú megadóztatásával, a közigazga­tás és a szociális törvényhozás alapos és demokratikus reformjaival lehet az orszá­got a fejlődés útjára tolni és teherviselését fejleszteni. Ilyen reformokra azonban a kiváltságos választójogon alapuló parlament nem kap­ható. A szerdai választás tehát csak egy új fejezetét nyitja meg annak a zűrzavarnak, amely tíz év óta meggátol ebben az or­szágban minden becsületes munkát. A rend és munka kormánya el fog bukni még akkor is, ha sikerül többséget szereznie a maga számára. A Khuen­kormány nem boldogulhat, mert nem tudta megérteni azt, hogy alattomos szédelgéssel és hitvány jelszavakkal nem lehet el­nyomni azokat a gazdasági erőket, ame­lyek parancsoló szükséggel viszik az or­szágot a tisztességes választójog felé. Ezért egyre megy, hogy a kormány többséget tud-e szerezni, avagy nem. A parlament nem lesz munkaképes. A ki­csinyes marakodás, a közjogi veszekedések újra megkezdődnek és folytatódni fognak mindaddig, míg a nép a „nemzet"-től a választójogát kierőszakolja. Lapunk mai száma 12 oldal. SZEMLE. BELFÖLD. Kellemes kilátások. Az osztrák képviselőház pénzügyi bi­zottságának keddi ülésén olyan nyilatko­zatokat tett Bilinski osztrák pénzügymi­niszter, amelyek a legnagyobb figyelemre tarthatnak számot. Bejelentette Bilinski, hogy az osztrák államháztartás ez évi defi­citje hetvenegy millió koronára rúg. A jövőre nézve azonban az állami terhek nagymértékű emelkedésére kell számí­tani. Nevezetesen a szociális biztosítás, az aggkori nyugdíjbiztosítás évenként 80— 90 millió koronás kiadást fog majd az ál­lamra róni. Másrészt ugyanennyi évi több­kiadást fog előidézni a két éves szolgálati idő behozatala. Azonfelül körülbelül száz millió korona egyszer s mindenkori ki­adással jár majd a két évi szolgálati idő behozatala, amit új kaszárnyák építésére, egyenruhák, készletek, erődítések beszerzé­sére és fölszerelésére akarnak elkölteni. De nemcsak a szárazföldi hadsereg eszi a pénzt és munkát, hanem most már ten­geri nagyhatalom is vagyunk, tehát a hajó­rajt is fejleszteni kell, vagy mi az ördög ! Dreadnoughtokra és egyéb hajóépítésekre háromszázmillió koronát akar a monarchia két államának népéből kisajtolni a had­vezetőség . . . Látnivaló, hogy igen szép kilátásokat nyit az osztrák pénzügyminiszter, nemcsak saját országa népének, hanem nekünk is. Hiszen a szociális biztosítás költségein kívül

Next