Népszava, 1910. június (38. évfolyam, 129–154. sz.)

1910-06-24 / 149. szám

10 kötelezettséget vállalt arra, hogy az ajtókat május 14, illetve május 30-ig elkészíti. Ma tehát négy hét után még az ajtókat munkába sem adta. Mit szól ehhez a polgármester ? Várjon megkezdhetik-e majd ebben az iskolá­ban a tanítást, ha így halad a munka ? Amiként Hufnagel kismestereknél házal, hogy elvállalt munkáját ezekkel készíttesse el, ugy cselekszenek ama többi munkáltatók is, akiknek műhelyeiben sztrájk van. Szőke József mátyásföldi asztalosmester sztrájktörőmunkát végez Bartolfy János Lónyay­ utcai épületén. Flórián Géza, Liliom­utcai asztalosmester Kovács Gábor megkezdett munkáit igyekszik befejezni, Pipics József Dembinszky­ utcai műhelyében Kressalek Béla munkáin dolgoznak. Valamennyi műhelyt bojkottálták az asztalosmunkások és arra ké­rik az ottan dolgozókat,­­ akiknek eddig még csak sejtelmük sem lehetett arról, hogy velük sztrájkbontó munkát végeztetnek , hogy a munkát hagyják abba. * Lassú Antal asztalossegédről azt írtuk a minap, hogy Malomsoky József műhelyében sztrájktörő­munkát végez. Lassú Antal nálunk járt és kifogást tett eme híradásunk ellen, mert őg Malomsokynál nem mint munkás, hanem mint szabász van al­kalmazva. Egyben megállapítást nyert az is, hogy még két év előtt tagja volt az asztalosok szerve­zetének, ebből a pénztárból azonban segélyben már csak azért sem részesülhetett, mert az 1908. évi kizárásban részt sem vett. Régi tagsági könyvé­ből tényleg kitűnt, hogy segélyt egyáltalán nem vett föl. Az éttermi segédek folytatják a harcot a következő vendéglősök ellen, akik nem já­rultak hozzá az egyéni szerződés megköté­séhez : Trenk Emil (Andrássy-út), özvegy Jalmné (Király-utca és Valero-utca sarok) és Máday (Nyár-utca és Rákóczi-ut. sarok). Bádogos- és szerelőmunkások a következő helyeket kerüljék: Hudecz és Dávid, Rákosi Jenő, Bachmann és Társa tejeskannagyár és Fischer reklámtáblagyár. . TÖRVÉNYSZÉK. (§) A koll­ciis kormány panamái. Néhány nap múlva, e hó 27-én, már kezdődik a leg­közelebbi múlt szennyesének a bíróság előtti szellőztetése. Miféle bányákat vásárolt a ha­zának Wekerle, erről lesz szó az első sajtó­perben. Dr. Gál Jenő védő most kérte, hogy idézze meg a bíróság Andreis János bánya­tanácsost annak igazolására, hogy a Wekerle­kormány által vásárolt bányákat nem aján­lotta megvételre, hanem azt kívánta 1909 ja­nuár 21-én különösen a komlói bányára vo­natkozólag, hogy az állam nyolc napra terjedő opciót vegyen a tulajdonosoktól és ezalatt próba­fúrásokat eszközöltessen. A bányatanácsos e szakértői véleményének mellőzésével a kormány elrendelte a bányák megvételét. Kérte to­vábbá dr. Krausz Béla budapesti ügyvéd és ifjabb Lőwy Adolf ügynök megidézé­sét is, akik igazolják, hogy a koalíciós kormánynak bányavételre vonatkozó ügyletei províziós ügynökök közbejöttével történtek. Végül, hogy Wekerle Sándor 12.000 koronát utalványoztatott ki a Hitelbankhoz azzal a rendeltetéssel, hogy ezt az összeget a bánya­vételt közvetítő ügynököknek fizessék ki. Ringeisen Adolf Budapesti lakos, akitől Benke Gyula vásárolta a bányákra vonatkozó zár­kutatmányi jogokat, igazolni fogja, hogy a kormány sokkal magasabb áron vette meg Benkétől a jogokat, mint ahogy Benke vásá­rolta tőle. (§) Nem izgatás. A gömörmegyei Hacsó tót községben — így írja egy estilap — egy ta­nitó a magyar nyelv oktatása terén föltűnő eredményeket ért el. Ez nem tetszett — ugyan­azon lap szerint — egy ottani kereskedő ne­jének, Kovács Andrásnénak, aki a tanitó nö­vendékei előtt ezt kiabálta: — Buta, szamár az a tanitó, aki titeket magyarul tanít ! Nem tudjátok-e, hogy itt nem magyar, hanem tót országban laktok? A magyar nyelv oktatása terén föltűnő ered­ményeket elért tanító erre izgatás miatt föl­jelentette a tót asszonyt a rimaszombati ügyészségnél, amely azonban megtagadta a vád képviseletét. Ez talán elég annak jellem­zésére, hogy mily alaptalanul izgult föl a ma­gyar nyelv oktatása terén föltűnő eredménye­ket elért tanító, aki bizonyára jobban gyara­pítja vala az eredményeket, ha egy tanítóhoz illő türelemmel és okossággal megmagyarázza annak a tót asszonynak a magyar nyelv ta­nulásának hasznát, mintha a tót sovinizmust a magyar sovinizmussal akarja letromfolni s e törekvésében még attól sem riad vissza, amit magyarán csak denunciálásnak nevez­hetünk. (§) Megvédte az anyját. Szabados Jánosné gyümölcsárusné öt év óta közös háztartásban élt és közös gyümölcskereskedést folytatott Csete János gyümölcsárussal. Ez év február 9-én Csete János minden alaposabb ok nél­kül belekötött Szabadosnéba s a szegény asz­szonyt fojtogatni kezdte. A jelenetnek szem­tanuja volt Szabadosné 17 éves fia, Szabados József, aki baltát ragadott és 18 súlyos csapást mért Csete János fejére. Csete az ütések következtében eszméletlenül esett össze s a mentők vitték be a kórházba. Szabadosné és fia a véres eset után nyomban jelentkeztek a rendőrségnél, amely Szabados Józsefet letar­tóztatta. A letartóztatott fiú azzal mentette tet­tét, hogy anyja védelmében akarta ártalmat­lanná tenni Csetét. Ezen vallomása után sza­badlábra helyezték. A főtárgyaláson is ezt hangoztatta a fiú. Dr. Székely Aladár ügyész a jogos önvédelem esetét látta fönforogni, a vádat elejtette. A sértett azonban kérte a vád­lott megbüntetését. A bíróság fölmentő ítéle­tet hozott. A sértett felebbezett. (§) A budapesti házmester. Február 6-án, az esteli órákban, több fiú bosszantotta Nagy Mihály házmestert. Minduntalan becsöngettek hozzá, mire a házmester az egyik gyereket megcsípte és úgy ütötte nyakon, hogy a földre esett és fején vesze­delmesen megsérült. Súlyos testi sértés bűntettével vádolva került Nagy­­Mihály a büntető törvény­szék elé. A tárgyaláson a vádlott beismerte, hogy nyakon ütötte a tizenegy éves Kovács Ignácot, de tagadta, hogy a sérülésnek ő volt az okozója. Azt állította, hogy a fiú menekülés közben botlott meg és ekkor ütötte fejét a gyalogjáró siséjébe. A bíróság nem fogadta el védekezését és a törvény­­széki orvos meghallgatása után Nagy Mihályt sú­lyos testi sértésért tizennégy napi fogházra és húsz korona pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen a vádlott fölebbezett. (§) Leégett az ügyvéd boltja. Dr. Révész Ja­kab ügyvéd volt Nagyváradon. A tőzsdén játszott, vesztett és becsukta az ügyvédi irodát. Azután, divatáru-üzletet nyitott. Az üzletben egy éjjel tűz támadt,és minden odaégett. Az ügyvédből, lett­ kereskedőt, aki így másodszor is leégett, még a bíróság is kérdőre vonta gondatlanságból elköve­tett tűzvészokozás vétsége miatt. El is ítélték egy havi fogházra és 100 koronára, ami ellen termé­szetesen felebbezett. Ha az ítéletet meg nem vál­toztatják, az 50.000 korona kártérítési összeg is odavész. (§) Fejszével kettéhasította Fábián Kálmán kézdivásárhelyi 20 éves legény vetélytársának, Barabás Gergelynek a fejét. Az ottani esküdtbíró­ság nyolc évi fegyházra ítélte. A vádlott meg­nyugodott az ítéletben. NÉPSZAVA 1910 junius 17. GYŰLÉSEK. — (Az V., Párkány­ utca 1429. számú ház lakói) szerdán, este 8 órakor, sikerült gyű­lést tartottak a házban levő Weisz-féle ven­déglőben, melynek nagy helyiségét zsúfolásig megtöltötték a ház lakói. Az egybehívók részéről Horváth Pál elvtárs üdvözölte a megjelent lakó­kat. Ajánlatára elnöknek Devecseri András, jegyző­nek Jámkó Béla elvtársakat választották meg. Napirenden volt: 1. A lakás- és élelmiszer­uzsora. 2. A Párkány­ utcai 1429. számú ház ügye. A napirendet Vántara Sándor és Horváth Pál elvtársak ismertették. Hozzászóltak Balogh János, Kizmér Benő elvtársak magyarul, Janek István elvtárs tótul. Követelik a lakók a mostani túl magas lakbérek 30 százalékkal való leszállítását, a piszkos, egészségtelen lakások rendbehozását. A házban egy padlás van, amelynek egyszeri hasz­nálatáért a házmester 20—40 filléreket szed a la­kóktól. Se pince, se kamara nincs a házban. Egy szoba konyha ára heti 8 és 9 korona. A vízvezeték a klozet mellett van, amelyből rettentő ház árad. A háznak 80 főbérlője van 500 lélekkel. Budapesten . A hatodik kerület 8. csoportja pénteken este a Csermák-féle vendéglőben (Hungária­ út 101) nyilvános gyűlést tart a következő napirend­del : 1. A politikai helyzet. 2. A lakás- és élelmiszer-uzsora. 3. A pártszervezet célja. Vidéken , Újpest munkássága vasárnap délután fél 3 órakor a Kollmann-féle vendéglőben (Váci­ út 82, a villany­gyárral szemben) népgyűlést tart. Napirend: 1. A lakás- és élelmiszeruzsora. 2. A községi ügyek. VEGYES, Kalmár Jenő, a Szabadkai Kerületi Munkás­biztosító Pénztár igazgatóját kéri Balogh István, hogy a Budapesten tőle átvett okmányt küldje vissza neki. EGYLETI HÍREK. A Természetbarátok Turistaegyesülete va­sárnap, e hó 26-án, egésznapos kirándulást rendez. Útirány : Vác, Nagy­szál, Katalin-puszta, Nógrád (a várromok megtekintése). Gyaloglás 5 óra. Úti­költség 1 korona 60 fillér. Találkozás reggel ne­gyed 6 órakor a nyugati pályaudvar jegyváltó­csarnokában. Nap- és légfürdő kirándulás Csepel­szigetre, a Dunaparthoz. Találkozás reggel 6 óra­kor a Ferenc­ körút és Mester­ utca sarkán, a vil­lamos megállónál. A Nőmunkások Egyesületében (VII., Almássy­tér 2) pénteken este 8 órakor összejövetel és befi­zetés. A légszesz-, vízvezeték- fűtésszerelők és segédmunkásaik e hó 26-án, vasárnap délelőtt 10 órakor Klauzál­ tér 5. szám alatt folytatólagos taggyűlést tartanak. Tagsági könyv elhozandó. A vasmunkások központi vigalmi bizottsága pénteken este 8 órakor ülést tart. A fuvarozómunkások vezetősége pénteken este a Fót­i­ úton ülést tart. A szűcs- és sapkásmunkások bizalmi férfi testülete vasárnap délelőtt 9 órakor a szokott helyen fontos ügyben rendkívüli ülést tart. A „Világosság" kerékpár­ kör e hó 25-én rendkívüli értekezletet tart a szövetség ügyében. — A kör e hó 26-án kirándulást rendez Ercsibe. In­dulás reggel 6 órakor a kör helyiségéből: Huszár­utca és Szegényház­ tér sarok. A Magánalkalmazottak Sport-Egyesülete tu­rista alosztálya e hó 26-án kirándulást rendez a következő útirányban : Bánhida—Szelimlyuk—Tu­rul—Peskő—Tatabánya, innen vonaton Tatára. A kert, tó és a vár megtekintése. Gyaloglás 7 óra. Vasúti költség 4 korona. Indulás 25-én este 11 órakor. Vezető : Strasser Ferenc. A­z újpesti munkások vasárnap délelőtt 9 óra­kor taggyűlést tartanak. MULATSÁGOK. A „Remény" kiskedvelő társaság június 26-án, vasárnap, a Concordia-étterem összes helyi­ségében (VI., Váci­ út 31) tánccal egybekötött nyári mulatságot rendez. Az általános munkás fuvó- és vonós-zene­kar megalakult. Fölkéretnek mindazok az elv­társak, akik fuvó- vagy vonós­zenén meg akarnak ibdülni, jelentkezzenek hétfőn, szerdán és szom­baton este 8—10 óráig a Böhm-féle vendéglőben (Práter- és Futó-utca sarok). A tanórák már meg­kezdődtek. A molnárok és malommunkások szakegye­sületének XX. kerületi csoportja június 26-án, vasárnap, saját dalkarának közreműködésével, az „Erzsébet királyné"-sósfürdő vendéglőjének ösz­szes helyiségeiben nyári mulatságot rendez. Kez­dete délután 2 órakor. Belépődíj: személyjegy előre­váltva 60 fillér, a pénztárnál 80 fillér; családjegy előreváltva 1 korona 50 fillér, a pénztárnál 1 korona 70 fillér. Az V-VI. kerületi famunkások e hó 26-án, vasárnap a rákospalotai Szili-féle parkvendéglő­ben nyári mulatságot rendeznek. Belépődíj : Sze­mélyjegy 70 fillér, családjegy 1 korona 20 fillér. Közlekedés a Váci­ úti és a Lehel­ utcai villamos vasutakon 10 percenkint és a nyugati pályaudvar­ról óránkint. Kezdete délelőtt 10 órakor, vége éjjel 11 órakor.­­ A betrönftös-, szíjgyártó-, nyerges-, bőrbúto­ros- és bőrdíszműves mankások bankegyesü­­lete június hó 26-án vasárnap reggel 5 óra 30 perckor a nyugati pályaudvarról Visegrádra, az ottani fellegvárba és az ördögmalomhoz társas ki­rándulást rendez. Találkozás a nyugati pályaudvar nagy előcsarnokában a jegypénztárak előtt 5 óra 10 perckor. Útiköltség 1 korona 20 fillér (oda és vissza). Élelemről kiki maga gondoskodjék. A rész­vétjegy személyenként 20 fillér., A Kispesti Munkás-Otthon Építő-Szövetkezet június 1ió 26-án, vasárnap a Stefány Ede-féle Vi­gadó (Üllői­ út 154. sz.) összes helyiségeiben kaba­réval és tánccal egybekötött nyári mulatságot ren­dez. Kezdete délután 5 órakor. Személyjegy 1 ko­rona, családjegy (1 úr. 2 hölgy) 2 korona 40 fillér. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Hónig Dezső, Miskolc. A kérdezett cím a kö­vetkező : München, Hans Sachsstrasse 8. „Müller­bach"-vendéglő. — Csuhás. A közlést köszönjük. A kérdezett ügy úgy áll, hogy annak idején az ügyész nem találta szükségesnek az eljárás meg­indítását és mivel a följelentőknek fölebbezési joguk nem volt, ezzel az ügy el is intéződött. A törvény ebben a tekintetben nagyon hézagos és a pénz mindenható. Mi nem akartuk az ügyet az unalmasságig csépelni, célunkat úgyis elértük, lelepleztük a csúf visszaéléseket. Azt mi előre tudtuk, hogy Magyarországon a nagy gazemberek­nek nem terem akasztófa és nem épül börtön. — Iisafeó Károly, Szatmár. A szülői beleegyezés hiányát pótolja az árvaszék engedélye, amely csak a kiskorú érdekét nézi s ha ebből a szempontból jónak találja a házasságot, akkor megengedi. — Steuer Adolf. Délután 6—7 óra között. — Nagy László: Nincs.

Next