Népszava, 1910. október (38. évfolyam, 233–258. sz.)

1910-10-01 / 233. szám

XXXVII. évfolyam. Budapest, 1910 október 244. szerda. 233. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre 19.20 kor. | negyed évre ... 1­4.80 kor. fél évre 9.60 kor. | egy hóra 1.60 kor. A „SZOCIALIZMUS"-sal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 6 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE, meg­jelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-U­TCA 4. (Telefon-szám 54—94.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon-szám 82—61.) Könnyen bánnak a pénzünkkel. Magyarország pénzügyminisztere diadal­lal hirdeti, hogy sikerült neki 500 millió korona új adósságot csinálni, 21.125 millió új kamatterhet venni az ország nyakába és a polgári sajtó örömmel üdvözli a si­keres pénzügyi műveletet. Az uraknak nincs okuk sajnálni, ha a magyar állam adóssága szaporodik, ők nem járulnak hozzá adójukkal a kamattöbblet előteremtéséhez. Magyarország tényleges urai, a földbirtokosok, nem fizetnek egy fillérrel sem több adót, bár­mennyire nőjenek is az állam terhei. Magyarország tényleges urai nem fizetnek több adót, bármennyire szaporodjék is jö­vedelmük. Az utolsó 4-5 év magas ga­bona- és állat­árai megduplázták, meg­háromszorozták a nagybirtokosok jövedel­mét, de ők egy fillérrel sem fizetnek több adót most sem, mint öt év előtt. Ők, mint a törvényhozás urai, egyszer s mindenkorra kiszabtak egy bizonyos összeget, 60 millió koronát, amelyet földadó fejében fizetnek. Se többet, se kevesebbet. Bármily kulturális vagy hadügyi, vagy akármilyen célra kell is az államnak pénz, ők nem járulnak hozzá. Hasonlóképp kivonják magukat az adó­fizetés alól a gyárosok, nagykereskedők, bankárok, ügyvédek. A gyárosok részvény­társaságot alakítanak vállalataikból és a nyereséget úgy eltitkolják, úgy félreköny­velik, hogy az állam nem talál megadóz­tatható jövedelmet. A magáncégek maguk vallják be jövedelmüket, van Budapesten ügyvéd, akiről köztudomású, hogy száz­ezer korona évi jövedelme van, de csak 6000 korona után fizet adót. Az adó­kivető bizottságban csupa gazdag ember ül, egyik holló nem vájja ki a másik szemét, így az államterhek zöme a szegény népet sújtja. Az állam szaporodó terheit kizáró­lag a fogyasztási adók emelésével, szaporí­tásával födözik, áthárítják a dolgozó nép vállaira. Ezért folyik nálunk könnyelmű gazdálkodás az állam pénzével. Akiknek politikai joguk és befolyásuknál fogva módjuk volna az ellenőrzésre, azoknak nem fáj a pénzpocsékolás; akiknek a bő­rére megy, azok a politikai jogokból ki vannak rekesztve, az ellenőrzés lehetősé­gétől elütve. Álljon itt néhány adat annak igazolá­sára, hogy a vagyonos osztályok adója alig növekszik. Egyenes adókból befolyt millió korona 1896—1900. évi átlag 2046 1901—1905. „ „ 1889 1906. „ „ 2900 1907. „ „ 2737 1908. „ „ 256­4 Látszólag tehát emelkedtek "az egyenes­adóbevételek , de csak azért, mert a nem­zeti ellenállás alatt elmaradt az adófizetés; ha összegezzük az 1901—908. években be­folyt adót és az átlagot vesszük, látjuk, hogy évente befolyt egyenes adóból 2206 millió korona, tehát csak 8%-kal több, mint 14 év előtt. Nézzük ezzel szemben a fogyasztási Hal­adók és jövedékek (só, dohány) fejlődését. A fogyasztási és italadók bevétele volt millió korona 1896—1900 évi átlag 160 1901-1805 „ „ 175 1906 „ „ 199 1907 „ , 211 1908 „ „ 222 1909—1910-re előirányozva 241 A só, dohány és sorsjáték bevétele volt millió korona 1896—1900. évi átlag 137 1901—1905. , „ 144 1906. „ „ 157 1907. „ „ 164 1908. „ „ 174 1909-1910. előirányozva 192 Itt tehát számokban bizonyítjuk, hogy az állam szaporodó terhei csak a dolgozó né­pet sújtják. A magyar állam kiadásai pedig egyre sza­porodnak és ami fő, az állami kiadások zöme olyan dolgokra megy el, amiből a munkás­osztálynak a világon semmi haszna sin­csen. Az állam adósságai és vele a kamat­teher évről-évre növekszik. Az idei évben a következő összegeket kell a magyar államnak az államadósságok kamatai fejé­ben fizetni. Millió korona Az 1867 előtti államadósságok ka­matja 606 Földtehermentesítés (a földesuraknak a jobbágyság megváltásáért). . 17­5 Az aranyjáradék alakjában fölvett köl­csön kamatja 61­3 A koronajáradék alakjában fölvett köl­csön kamatja 1097 Kisebb állami adósságok kamatja . 18­8 Vasutaktól átvett adósságok kamatja 24-3 Egyes minisztériumok adósságainak kamatja 9-3 Összesen . 301*5 Ehhez járul a most fölveendő köl­csön kamatja ....... 21*1 Az 1911. évben lesz a magyar állam kamatterhe összesen 322­­6 millió korona. Ezt az óriási összeget kapják magyar, osztrák és német tőkések évről-évre a ma­gyar államtól, Magyarország dolgozó né­pétől. Még világosabban meg fog látszani, hogy milyen terhet jelent ez, ha az egyes ember­hez viszonyítjuk. Ha Magyarország jelenlegi népességét 18 millió lélekre tesszük, úgy minden emberfőre kerek 18 korona esik évente az államadósság kamataiból. Egy öttagú családra 90 korona jut az államadóság kamataiból. Ellenben a sokkal gazdagabb Poroszországban, a birodalmi adóságokat beszámítva, fejenként csak 13­46 korona jut. Bármiképp forgatjuk azt a nagy szám­halmazt, amely az államgazdálkodás ada­tait tartalmazza, mindig ugyanazt látjuk : az osztályparlament nem törődik az állam növekvő kiadásaival, mert a kiadások több­letét nem a vagyonos osztály fizeti, hanem a dolgozó munkásnép szesz-, hús-, só- és dohány­adók alakjában, amelyekhez az osztályparlament két újabb adót, a gyufa-és petroleum-adót készül behozni. Amikor a szociáldemokrata párt az álta­lános, titkos, egyenlő választójogért küzd, sok egyéb cél mellett az is vezeti, hogy parlamentbeli képviselői ellenőrizzék az osztályállam pénzkezelését, hogy az urak ne dobálódzhassanak minden ellenőrzés nélkül a munkásság keserves pénzével, mint eddig. Lapunk mai száma 12 oldal. SZEMLE. BELFÖLD. A kétlelkű paraszt. A bécsi polgármester budapesti látoga­tásának ügye még mindig nagyon izgatja a polgári lapokat. Két nap előtt még ör­vendetes közeledésről írtak ezen teljesen jelentéktelen eset kapcsán, mivel azonban a bécsi keresztény-szociális sajtó nem igen örvend ennek a polgármester-utazásnak, ma a lapok némelyike a büszke spanyol szerepét ölti hirtelen magára. így többek között a „Magyar Hírlap" kisüti a bécsi antiszemita sajtó fölröffenése következté­ben, hogy milyen elmaradott és züllött állam Ausztria s milyen elsőrendű para­dicsombeli ország volnánk mi. Ilyenfajta elmélkedései során a következőket írja a „M. H.": „A mi magyar parasztunk észben, erőben, tehetségben, intelligenciában magasan fö­lötte áll az ő cseh, morva, galíciai és min­den egyéb Ausztriába tartozó bugyuta né­pének." Milyen kár, hogy csak a külföldi beavat­kozás után fedezi föl az Andrássy gróf új­ságja a magyar parasztnak ezen kitűnő tulajdonságait. Hogy van az, hogy a „M. H." mégis minden olyan választójogi reform­nak lelkes barátja, amely a magyar parasztot ki akarja zárni a politikai jogokból és es­küdt ellensége minden olyan tervnek, amely ezt az észben, erőben, tehetségben olyan kiváló magyar parasztot a legkezdet­legesebb politikai joghoz akarja juttatni. A „Magyar Hírlap" magyar parasztja kétlelkű lény : amikor soviniszta heccelődés céljaira kell fölvezetni, akkor igen jeles kultúrlény, amikor azonban jogot kell neki adni, akkor buta, elmaradt, állati színvonalon élő tö­meg.

Next