Népszava, 1911. április (39. évfolyam, 78–103. sz.)

1911-04-08 / 84. szám

12 kell a politikai mozgalomra, azonban ennek fon­tossága éppen kötelessége a kerületi pártszerve­zeteknek, mert tudatlan és a politikai célokkal tisztában nem levő tömeggel demonstrációs föl­vonulásokat, lármás házbojkottokat rendezhet ugyan, de belső, tartalmas munkára képtelen. Ezt bizonyítja a most lefolyt VI. kerületi párt­értekezlet is. E kerület pártszervezete látszólag a legteljeseb­ben van kiépítve és mozgalma is aránylag a leg­nagyobb. Mindez azonban csak külszín, mert belső tartalma, pártszempontból, a céljának meg­felelően tekintve — még ma sincs és amennyiben az újra megválasztott vezetőségnek az a kijelen­tése, hogy most megint „újra kezdjük a mun­kát" — akként értendő, hogy az eddigi taktikát folytatni fogják, úgy lesz egy lakbéruzsora ellen küzdő társaság, de szociáldemokrata politikai pártszervezet aligha. De beszéljenek a jelentésben foglalt adatok: Az elmúlt évben a pártszervezet mozgalmaiban 4500-an vettek részt, míg a helyi pártadóból 752 korona 16 fillér folyt be, ami körülbelül 723 tag­nak felel meg. Mindazonáltal a jelentés 2521 tagot mutat ki. Micsoda aránytalanság és micsoda el­lentét a számokban. Világosan mutatják e számok a pártszervezet egyetlen célját: a házbérakciót. S hányan vannak azok, akik a házbérmozgalomban elért eredményekért — hálaképpen fizetik a helyi pártadót ? Az elmúlt évben megtartott értekezletek, gyűlé­sek száma 610. De hiányzik a jelentésből, hogy ezek közül az értekezletek közül hány foglalko­zott pártérdekkel, a politikai szervezkedés kérdé­sével? Aki a Népszava „Szervezkedés" rovatát figyelemmel kíséri, tudni fogja, hogy ezek az ér­tekezletek 95% hátbérmozgalomból eredő ügyek­kel foglalkozott és aki ilyen értekezleteken­­részt vett, tudja, hogy például '­18-tól 11 óráig, néha tovább is oly kicsinyes, személyes veszekedésből álló dolgok szerepeltek, amelyekkel komoly párt­szervezet nem is foglalkozhat. Emellett a mun­kásság nevelését célzó fölolvasások, előadások száma elenyésző csekély (95) volt és ezeket rend­szerint megelőzték vagy követték a lakóveszeke­dések, amelyek az előadás nevelő hatását teljesen­­ lerombolták. Az értekezlet napirendjének összeállításánál sincs meg a kellő körültekintés, például a Nép­szavában a közelmúltban értekezletet hirdetet egy csoport a következő napirenddel: 1. X. Y. elvtárs előadást tart az alkohol káros hatásáról. 2. Egy nagy mulatság rendezésének elhatározá­sára. Ilyen virágokat gyakran lehet találni, csak tessék figyelemmel kisérni a Népszavát. A csoportokról kedvezően emlékezik meg a jelen­tés, bár e tekintetben is szomorú állapotok van­nak. A csoportok alakulnak, megszűnnek, újra alakulnak, újra megszűnnek, szóval életképesség csak azokban a csoportokban van, ahol sikeres hátbérmozgalom volt. Látható ez a Népszavából is, ahol a csoportvezetők főként és elsősorban a szerződéses házak lakóit hívják az értekezletekre.Hibás a csoportok száma is, mert oly csoportok is működő csoportoknak vannak föltüntetve, ahol tényleg csak egy elnök és pénztáros, no meg pár száz reménybeli tag van. Nagyobb hiba azonban, amit a végrehajtó bi­zottság a csoport vezetőinek és a házi bizalmi­férfiaknak megválasztásánál elkövet. Bár az eddigi gyakorlat minden szervezett munkástól, aki vala­mely tisztséget vállal, két évi tagságot követel meg, mégis a végrehajtó bizottság oly bizalmi­férfiakat, csoportvezetőket, sőt csoportelnököt vá­lasztat vagy legalább is tűr meg, akik szervezetle­nek, sőt egyik-másik határozottan ellensége a vörö­seknek. No, ezek ugyan fognak a párt részére agitálni! A házi bizalmi férfiak száma 366. Ezek azonban nem a pártszervezet bizalmi emberei, hanem részben a háziúr, részben a lakók bizalmi emberei, akik kötelességeiket — mint a pártszer­vezet bizalmi emberei — túlnyomó részt nem is ismerik, mert hiszen — szervezetlenek lévén — nem is ismerhetik. Itt említem meg még, hogy a jelentés elfeled­kezett megemlékezni azoknak a szervezetlen mun­kásoknak a számáról, akiket úgy a szakszervezet, mint a párt részére sikerült megnyerni Valamint a végrehajtó bizottság, úgy a csopor­tok sem állanak feladatuk magaslatán. Az agitá­ciós, a demonstrációs munkát szívesen végzik, a szervező munkát pedig végezze a­­ nagyharang. Pedig kellő szervezés nélkül, szervező képességű egyének hiányában, hatástalan marad a legszebb agitációs munka is. Hiába terelik egyes elvtársak a tömeget egybe, ha nincs aki összetartsa, úgy széthull, mint az oldott kéve. Ennyi a végrehajtó bizottság jelentéséről. Most lássuk azt, ami nincs benne. Pedig ezek a fonto­sabb kötelességek. A szervezetlen munkások szer­vezéséről már megemlékeztem. Itt van még pél­dául a törzslap-rendszer. Aki valaha részt vett egy szervezet vagy egyesület adminisztrációs munkájában, tisztában van vele, mily fontos a tagok lajstromának vezetése. Az országos pártve­zetőség áldozatokkal törzslapokat készíttetett és ezek ma vagy használatlanul hevernek, vagy ahol be is vezették, elhanyagolták és ma már teljesen hasznavehetetlenek. Pedig a párt részére statisztikai szempontból igen fontos ügy ez és azonfölül a pártszervezeti tagokat némi fegyelemre is szok­tatja. Itt van továbbá a Népszava. Nem akarom le­kicsinyelni — mert hisz ez lehetetlen — a kerü­leti pártszervezetek óriási és tényleg eredményes munkáját a Népszava-agitáció terén, ámde fél­munka ez, ha nem igyekezünk a megszerzett elő­fizetőket meg is tartani. Pedig erről a kiadóhivatal mesélhetne szomorú históriákat. Szó volt vala­mely közös akcióról a kiadóhivatallal, ez azonban elaludt. A szövetkezeti mozgalom pedig aludt csöndesen, mintha nem is volna pártérdek. Az elmondottakból látható, hogy a kerületi pártszervezetek — mert a többi kerületben is ha­sonlók az állapotok — mai formájukban, a mos­tani vezetés mellett nem felelnek meg hivatásuk­nak. S mivel ez az esztendő tízszeresen fontos a választójogért való küzdelemben, mert igazán most vagy soha ! — kétszeresen fontos, hogy a párt­szervezetek végre hivatásukhoz fogjanak. S ez csak úgy lehetséges, ha a szervezett munkásság nem vár, amíg valamely akció folytán a pártszer­vezetbe kerül, hanem már most tömegesen belép, átveszi az irányítást és részt vesz abban a munká­ban, amelyben minden magát öntudatosnak ne­vező szociáldemokratának részt venni kötelessége. A most összeülő országos kongresszus pedig, ha foglalkozik e pártszempontból bizonyára ,,,nem előnyös jelenségekkel, úgy meg fogja találni, a módot, hogy a kerületi pártszervezetek fejlődése a helyes, egészséges mederbe tereltessék és igy hivatásuknak megfeleljenek. Tóth János. NÉPSZAVA 1911 április 5. PMTVQT3C Egerer úr becsülete. Alig néhány napja mondotta ki a Kúria, hogy az az ügyvéd, aki a kiuzsorázott lakók érdekeit védi az uzsorá­sokkal szemben, nem hogy büntetést nem érdemel, hanem dicsérendő tettet követ el és most a tábla ezzel a liberális fölfogással szemben a maradiság, a reakció szolgálatába állva azt mondotta ki, hogy börtönbe való az az újságíró, aki nem a háziurak, de a kiuzsorázott, kiszipolyozott lakók ügyét védi. Tegnap a nagyváradi törvényszék, ma a buda­pesti tábla adott kifejezést ama sajtóellenes, reakciós hangulatnak, amely a politikából át­csapott a bíróságokhoz is. Pók Ödön elvtárs, a Népszava munkatársa volt a mostani ügy­ben a vádlott. Mintegy három év előtt, mikor a házbéruzsora tűrhetetlensége miatt a szo­kottnál is hangosabban jajdultak föl a lakók, a Népszava helyet adott a tömegesen beérkező pana­szoknak hasábjain s­­ok elvtárs dolgozta föl ezeket egy cikksorozatban, megemlékezve ezekben dr. Egerer Gedeon úrról, aki nem kevesebb, mint 150%-kal emelte házaiban egyes lakók bérét, tehát rekordot ért el a nem éppen dicséretes versenyben. Dr. Egerer a cik­kek miatt pert indított a Népszava ellen s a pár hónap előtt megtartott tárgyaláson Pók elvtárs vállalkozott a bizonyításra. A tanuk egész serege vonult föl, megjelentek az Ege­rer-házak lakói is s tanúvallomásukkal iga­zolták, hogy igaz mindaz, amit a Népszava irt. A törvényszék föl is mentette Pók elv­társat a rágalmazás vádja alól, kimondva az ítélet indokolásában, hogy igaz volt, amit megírt, azonban mivel a cikkben a törvény­szék szerint oly erős kitételeket használt, amelyek Egerer becsületét sértik, elítélte Pók elvtársat 720 korona pénzbírságra. Ezt az Ítéletet megfölebbezte dr. Egerer, de megföleb­bezte Pók elvtárs is, mivel azon a vélemé­nyen volt, hogy ha valaki 1507%-kal emeli lakóinak házbérét, erről a fölháborító esetről nem lehet valami hízelgőn, simán írni. Az üggyel — mint cikkünk elején megemlékez­tünk — most foglalkozott a kir. tábla s ugy látszik, hogy szörnyű bűnnek tartja a lakásuzsora elleni küzdelmet, mert megsemmi­sítve a törvényszék ítéletét, háromhónapi fog­házra és 500 korona pénzbüntetésre ítélte Pók elvtársat. Amily sokat jelentett a Kúria minapi íté­lete, annyit jelent ez az ítélet is. El kell ítélni a szocialistát, le kell zárni az újságírót. A Po­lónyi ügyésze vádolt, az ő bírái ítélkeztek, az ő idejéből maradt itt ez a szellem. Várjon mit írnak holnap az esetről a polgári lapok, ame­lyek a nagyváradi esetben a polgári újságírót védelmükbe vették. Talán úgy vélik, hogy a sajtószabadság csak polgári újságíróknak való ? Stern Jakab elvtárs meghalt. A németor­szági szociáldemokrata pártot súlyos veszte­ség érte. Kedden reggel halt meg egyik régi harcosa, Stern Jakab író 80 éves korában Stuttgartban. Stern elvtárs azelőtt zsidó rabbi volt és a 80-as évek elején került a szociál­demokrata pártba. A württembergi szociál­demokrata pártban évtizedeken át vezető sze­repet töltött be. Mint író igen tevékeny mun­kásságot fejtett ki, Stern elvtárs tagja volt annak a bizottságnak, amely az erfurti pro­grammot kidolgozta. Szervezkedés. Ötödik kerület. A harmadik csoportban vasár­nap délelőtt kilenc órakor a Péder-féle vendéglő­ben összejövetel lesz. Spatzek Sebestyén elvtárs okvetlenül jelenjen meg leszámolás végett. Hatodik kerület. Az ötödik csoport vezetősége 9-én, vasárnap délelőtt fél 10 órakor a Felső erdő­sor 58. szám alatt levő Monspart-féle vendéglő­ben rendkívüli értekezletet tart. Szabó János, Koncz Gáspár, Kovács Sándor, Tass Kálmán, Papp János, Béder Hermann, Kelemen István, Lobstein Sándor, Vajda Vince és Vass István elvtársak ok­vetlenül jelenjenek meg.­­ A kilencedik csoport vezetősége, az összes utcai és házi bizalmi férfiak, a pártadót fizető elvtársak és a Népszava előfizetői vasárnap délután 3 órakor az Eisinger-féle ven­déglőben (Béke-tér 7) értekezletet tartanak. A vá­lasztást ezúttal a megjelentek számára való tekin­tet nélkül megejtik. Nyolcadik kerület. A pártszervezet dalköre va­sárnap délelőtt 10 órakor a Kender­ utca 19. számú vendéglő külön helyiségében rendkívüli taggyűlést tart. Felkéri a vezetőség a dalkör tagjait, hogy a napirend fontosságára való tekintettel minden elvtárs a pontos időben föltétlen megjelenjen. Azok az elvtársak, akik a dalkörbe belépni akar­nak, jelentkezzenek a föntirt időben és helyen. Kispest. A végrehajtó bizottság az elmaradt gyermekelőadást húsvét vasárnap délelőtt 10 óra­kor tartja meg.­­ A végrehajtó bizottság tagjai vasárnap délelőtt jönnek össze az otthonban. SZAKMOZGALOM Pályázat. A budapesti kávéfőzők szakegyesü­lete pályázatot hirdet titkári állásra. A pályázótól agitácionális képességet és szakismeretet kíván­nak. A pályázatokat 1911. évi április hó 15-ig a szak­egyesület irodájában (Dohány­ utca 30.) kell be­nyújtani. Kezdőfizetés havi 140 korona. Próbaidő két hónap. Az állást május 1-én kell elfoglalni. Szakmabeli pályázó előnyben részesül. TÖKEes MDMKi Győztek a bécsi női szabó­munkásnők és munkások. A Népszava röviden jelezte már, hogy a bécsi női szabómunkások március 13-án sztrájkba lép­tek. A sztrájk közvetlen oka a nyomorúságos munkabérek, a gyalázatos szakmai munkaviszo­nyok megváltoztatására irányuló törekvés volt. Amíg a sápadt, vézna munkásnők kora reggeltől, késő estig nyomorúságos munkabérekért és testet-lelket ölő egészségtelen műhelyekben robotoltak, addig a városnak a legszebb pontjain pompásnál­ pompásabb üzlethelyiségek­ben százezreket harácsoltak össze a munkások verejtékes munkájából élősködő nagyvállalkozók.

Next