Népszava, 1911. május (39. évfolyam, 104–128. sz.)
1911-05-03 / 104. szám
1191 május 3. NÉPSZAVA 3 egy kis társaság. — Éljenek a munkások, éljen a dolgozó Magyarország ! Egy ablakból a Népszavát mutogatják, máshol a Marseillaise-t éneklik, mindenfelől megnyilatkozik az a megértés, amit eddig nem tapasztalhattunk ennyire, hogy a munkásság politikai küzdelme Magyarországon a dolgozó polgárságnak is eminens érdeke. Az utca hangulatából is következtetni és remélni lehet, hogy a Tisza-féle feudális reakció nemsokára szemben találja magát a radikális haladás egy táborba gyűlt, harcrakész híveivel. Az ismert jelszavakon kívül érdekes, új kiáltásokat is hallunk a menetben. — Éljenek a választójog igazi barátai! Tisza István újból visszakapta régi nevét: — Le a fekete részeg kappannal! — Le a bihari népnyomorítóval! A kerületi pártszervezetek csoportjaiban sok asszony lépked, ők a papokat szidják, igy: — Le a szoknyanadrágos papokkal ! Kedves és megható a gyerekek csoportja, amelyik vékony hangon, kórusban kiáltja: — Le a klerikális néphatitással, éljen az állami népoktatást A földmunkások csoportja választójogi nótát dalol. A gabonamunkások külön zenekarral jöttek, igen nagy számban vonultak ki. Kalapjukon vörös árvalányhaj lengedez, kabátjuk gomblyukában vörös pántlikával átkötött arany kalász ragyog és sorjában a többi szakma, mind szokatlanul nagyszámban, fölkészülten, hatalmas zászlóval, jelzőtáblákkal, amelyek haragos és ötletes jelszavakat hordoznak. A nyomdászok nagy táblát visznek, ezzela fölirással: — Éljen az igazi sajtószabadsági Az asztalosok csoportjában valaki elkiáltja: — Éljen a papok mennybemenetele! Száz és száz torok visszhangozza: — Éljen a papok mennybemenetele! Aztán a többi kiáltás: — Le a kongregációval ! — Abcúy Mária-lovagok! — Éljen a tisztességes választójog ! És igy tovább. Ahogy elhalad a menet az Andrássy-úton, német dalolás hangzik föl. Az ácsok csoportjában húsz pepita-nadrágos, cilinderes fiatalember lépked, mellükön széles vörös szallaggal. Ezek a hamburgi Zimmerergesellek, akik Budapesten dolgoznak. Művészi faragású jelvényüket magasan tartva hordozzák és német munkásdalokat énekelnek, élénk föltűnést keltve mindenfelé. Az Aréna-út sarkán egy mozgófényképvállalat embere magas létrán áll és fényképező masinát szegez neki a menetnek. Lekapja a menetet, amint a Stefánia-útra kanyarodik. Az Andrássy-út és Arén«-u» «-ikán a vasmunkás-oszlop valamennyi föltűnt a Napoleon-sisakos udvari kocsis, oldalán a cifra lakájsal. A menet élén kétfogatú kocsiban rendőrtisztviselők vitették magukat. Ezek megdöbbentek egy kicsit: mi lesz most ? ... Az udvari fogat kocsisa hamarosan megoldotta a problémát : megrántotta a gyeplőt, a lovak közé csapott és befordult a műcsarnok mögé, a Nagyjánosutca felé. Kitért a forradalmi munkássereg elől. Az udvari fogat József főherceg kisleányát és annak nevelőnőjét vitte haza a Sacré Coeur-zárdából, ahová mindennap bejárnak. A Stefánia-út végén a menet három részre oszlott, az elvtársak három irányban szétválva a ligeti kertekbe vonultak a májusi ünnepélyek színhelyére. A „Trieszti Nő"-nél. Amikor a menet a Herminaut és Erzsébet királyné-út sarkára ért, az első oszlop (kőmivesek, fehér- és menyezetmunkások, kőfaragók, kerámiás munkások, ácsok, cipészek és csizmadiák, cipőfelsőrészkészítők, fehérneműlisztítók, mázolók és szobafestők, mészárosok és hentesek, szűcsök és sapkások, molnárok és malommunkások, teherszállítók, gabonamunkások, tótajkú munkások és földmunkások) befordult az Erzsébet királynéútjára, zeneszóval, zászlókkal vonultak a vasúti vágányokon túl levő „Trieszti Nő"-höz címzett vendéglő nagy kertjébe, amely csakhamar megtelt és sokan külrekedtek. Miután a tömeg elhelyezkedett, Bokányi elvtárs a kert közepén levő emelvényről mondott hatalmas beszédet. Kifejtette május elseje jelentőségét, amelyet a munka, a béke és a kultúra jegyében ülünk meg. Béke kell a munkához — úgymond — amely kultúrát teremt. Forradalmat hirdetünk és az a célunk vele, hogy a társadalmat megtisztítsuk a történelmi konzervatizmustól. Most, amikor a választójog ismét a politikai élet homlokterébe került, kétszeres kötelessége a munkásságnak, hogy talpon legyen és a maga nagy hatalmával, az utca erejével, ha kell, kierőszakolja a választójogot, amely ellen a reakcionárius, a klerikális és feudális elemek összefogtak. Nekünk most kell megmutatni, hogy a párt diadalmasan meg tudja állni helyét. Ez a mai május elsejének magyarországi jelentősége. A tapssal és viharos éljenzéssel fogadott beszéd után a dalárda énekelt forradalmi munkásdalokat. Elvtársaink késő estig maradtak együtt még és csak azután távoztak az impozáns májusi ünnep kellemes benyomásával. vasmunkásszakma kivált a seregből és befordult az Aréna-útra. A vasmunkások a Thököly-úti otthonukba mentek, ahol májusi ünnepélyt tartottak. A menet tovább haladt a Stefánia-úton. A képzőművészeti társulat palotája előtt egy kis hangtalan, csöndes, de érdekes incidens történt. A Stefánia-út közepén, a víztorony felől sebes iramban udvari fogat közeledett. Már messziről