Népszava, 1911. június (39. évfolyam, 129–154. sz.)

1911-06-20 / 145. szám

t. hárította, de a bot ballábán érte. Erre bátyára is fölemelte botját és rásújtott Áchimra. Nem tudom, nem láttam, érte-e az ütés, csak annyit tudok, hogy fölülről lefelé sújtott. Ekkor Áchim az ágyra teperte, fojtogatta, lába már alig ért a földig. Segítségért nem tudott kiáltani. Ekkor én rá­kiáltottam : Áchim úr, ne bántsa a bátyámat, mert lövök. Még nem vettem ki revolveremet, de mikor láttam, bátyám mozdulni sem tud, lőttem rá. Áchim fölkelt, a bátyám is és kimentünk a szo­bából. — Hány lépésről történt a lövés? — Két-három lépésről. Ugyanígy mondja el a dolgokat a másik vád­lott is. A bizonyítás kérdésében Kenedi Géza védő számos tanú kihall­gatását kéri arra, hogy Áchimtól az egész város rettegett, revolver nélkül nadrágos ember nem mert az utcára lépni, hogy Áchim egy rendőrre is rálőtt és ezer korona díjat tűzött ki a főszolgabíró fejére. Kérte, hogy olvassák föl annak az egész hírlapi polémiának az anyagát, amelyből ez a véres tra­gédia származott: a „Friss Ujság"-ból Gergely Győző cikkeit, a „Békéscsabai Friss Újság", a „Békéscsaba és vidéke", a „Szabadság" közlemé­nyeit. Végül kérte, h­ogy ismertessék mindazokat a pöröket, amelyeket Áchim ellen rágalmazás, súlyos lelki sértés és izgatás miatt indítottak. A bíróság elrendelte a hírlapi közlemények fel­olvasását, de mellőzte az Áchim előéletére vonat­kozó bizonyítást. Az Áchim özvegye az első tanú. Elmondja, hogy nem volt odahaza, mikor az eset történt. Budapesten tartózkodott, csak a halálos ágyon találkozott az urával. Mikor Áchim a tanyán tartózkodott valaki belőtt az ab­lakon. A Békéscsabai Friss Újság kiadójától, Staffel­től hallotta, hogy a Zsilinszky-fiúk s azt üzenték a férjének, hogy majd leszámolnak vele. Az uram erre azt mondta, hogy az olyan kutya, amelyik ugat, nem harap. Az elnök fölmutatja achimnénak a bűnjelek közt őrzött botot, melyet az utóbbi időben Áchim már nem hordott, hanem a kamrában tartott. — Ez a bot a kamrában volt, mikor a Zsilinszky­fiak ott jártak? Megesküdne erre? — Igen. Elmondta ezután, hogy mit beszélt az urával a halálos ágyán. — Mondtam neki, te erős ember, hogy elbántak veled! Mondtam neked, hogy ne írj lapokat. Az uram erre azt felelte, hogy hiszen orvul támadták meg, az egyik fiú hátulról fejbevágta, a másik rálőtt. — Menekülni akartam, mondotta, de megbotlot­tam a pokrócban és elbuktam. Az elnök. Ezt ön nem vallotta a vizsgálóbíró előtt. Megesküszik arra, amit most mondott? — Megesküszöm — felelte. A tanút ezután megeskettették, ami ellen a vé­dők semmiségi panaszt jelentettek be. Fölolvassák Áchimnak a halálos ágyán lelt val­lomását és a boncolás jegyzőkönyvét. Orvos mint mentőtanú, Reisz Miksa dr. csabai orvost hallgatták ki ez­után, aki megvizsgálta a Zsilinszky-fiúkat közvet­len a gyilkosság után. Zsilinszky Gábor gallérja össze-vissza volt gyűrve, a tarkója bal oldalán hat piros stráfot lehetett látni, amelyek erős botütéstől származhattak, a vállon három véres folt a szo­rongató ujjak nyomát mutatta. Az Áchim tetemén talált ütések nyomai amellett bizonyítanak, hogy dulakodás közben, vagy sebesülése után valamibe ütődésből származtak. Fényes Samu dr. hivatkozik Hrabovszky rendőr­orvosra és Pollák Arnoldra, akik előtt Reiner úgy nyilatkozott, hogy szeretné már Áchim veséjét boncasztalon látni, csak akadna valaki, aki meg­ölné. Majd adok én bizonyítványt ! Reisz erre így válaszolt: Nem így áll a dolog. Már évekkel ezelőtt mondottam egyszer Áchimról, akit megfékezhetlennek ismertem, hogyha tovább garázdálkodik, nem lesz jó vége. Hrabovszky és Pollák kihallgatását nem ren­deli el. Az orvosszakértők, Dr. Zöldi János megyei főorvos szerint a lövés nem volt halálos jellegű. Ha Áchim kellő időben beleegyezik abba, hogy műtétet végezzenek rajta, rövid idő múlva fölépült volna. Hasonló véleményt adtak Feldmann Ignác dr. kórházi főorvos, Bécsi Károly dr. főorvos, akik igazolták, hogy a tett elkövetésekor a Zsilinszky­fiúk beszámíthatóság tekintetében nem jöhettek ki­fogás alá. Feldmann dr. szerint a halál oka az volt, hogy a golyó átütötte a beleket s ezeknek tartalma el­öntötte a hasüreget. Ha egy órán belül operálták volna, akkor talán fölgyógyult volna Áchim. Minél tovább vártak, annál kisebb volt a valószínűség, hogy megmenthetik. A fegyverszakértői J. Osváth János fő fegyvermester szerint tizenöt lépés távolságról biztosan lehet célozni. Megnézi Áchim nadrágját és megállapítja, hogy nincs rajta pörkölés, amiből az következik, hogy a lövés nem történt közelről. Endre fegyvere kilövetlen volt, H&BIC­oop — A londoni műkedvelő-társaság­ föllépte. Az angol koronázási ünnepségekről már hó­napok óta réfnyi tudósításokat közölnek a lapok. Jóelőre megtudtuk, hogy ott lesz Frá­ter Loránd, a királyné harmadágy unoka­testvére díszmagyarban, hegedű nélkül és ott vannak már az indiai maharadzsák olyan nagyságú gyémántokkal az orrukban, mint egy-egy óriás Mauthner-tök. Megtudtuk, hogy Londonban hónapok óta készülnek a koronázási ceremóniák betanulására és a norfolki herceg, akinek a betanítás szerepe jutott és aki en­nek a koronázási alkalmatosságnak a főren­dezője lészen, majd megőrül a gondtól. Azok, akiket tanítani kell, nem professzionálus színjátszók, nem képzett, gyakorlott komédiá­sok, hanem ügyetlen mozdulatú, lámpalázzal birkózó, tipegő, dadogó műkedvelők. A koronázási ceremónia sikerét ez a körül­mény nagyban veszélyezteti. Norfolk hercege rendezői pálcáját már háromszor lenyelte dühében, de ezzel nem sokat segített. A ki­rályt, a királynét különórákon kell tanítani arra, hogyan kell viselkedni egy jónevelésű királyi párnak, amikor koronát nyomnak a fejébe. Mit kell mondani ? Kinek kell kezet, kinek lábat nyújtani csókolásra ? Hány lépcsőt kell menni a trónig és kinek lehet a trón első vagy tizedik lépcsőjén elfogadni a hódolatát. A királyi pár már bele­betegedett a tanulásba. A koronázó fő­pap rettenetesen káromkodik, mert mind­untalan eltéveszti a szerepet: 115 fokú szög alatt kell meghajtani a térdét, amikor a ko­ronát a kezébe veszi és az öreg következete­sen 116 fokig hajtja, ami az ünnepély sike­rét rémesen befolyásolná. Amikor őt tanítják, egy lakáj játssza a király és egy komorna a királynő szerepét. Az öreg mérges pap egy­egy eltévesztésnél olyan mérgesen a fejükbe üti a koronát, hogy csak úgy sziszegnek, de muszáj tűrni szegény fejüknek. Óriási baj van az angol arisztokráciával, a lordokkal, a lordok feleségeivel. Nekik is külön-külön szerep jut a koronázási komédiá­ban. Ezt a szerepet a fejükbe kell verni és borzasztóan ügyetlenek. Norfolk h­ercege a rendezői pálcát harapdálja, amikor az arisztokraták feleségeit tanítja lejteni. A koronázási menetben ugyanis félkilométeres uszályt húz maga után egy-egy asszonyság és az uszályos ruhában nem szabad lépni, ha­nem lejteni. Ezt is tanulni kell. Abroszokat, ágylepedőket, miket kötöznek a nőkre és ezekben kell nekik megtanulni a lejtést. Re­mek jelenetek lehetnek, amikor Norfolk her­cegének a vezényszavára abroszokat, ágylepe­dőket, terítőket, lópokrócokat húznak maguk után a méltóságos asszonyok. Aztán el kell rendezni, hogy melyik ural­kodónak, hercegnek, minek, hol a helye a menetben. Pontosan ki kell jelölni és ha el­téveszti Norfolk hercege, akkor őrült bonyo­dalmak, kiszámíthatatlan összeütközések követ­keznek, mert az nagyon fontos, hogy például a Salvator Selters Jézus Mária krondorfi ural­kodó hercegtől milyen irányban, milyen szög alatt, hány lépésre lehet Bahudar Gackwar Sayaji Rao barodai maharadzsa. A népnek semmi szerepe sincs ebben a ko­médiában. Legföljebb bizonyos távolságból, szájtátó bámulója lehet ennek a fenséges ko­médiának, amelynek ritkán lehet szemlélője. Hogy e sok majmolás, képmutatás, bukfenc­vetés, komisz előadás bemutatójakor el-elneveti magát, az nem lesz csoda. Az lesz a csoda, ha a szereplő urak a félszeg komédia eljátszásakor nem nevetnek egymás szemébe. — Földrengés. Erős földrengés volt Olaszországban Agordo környékén, a hegy­vidéken. Száztizenöt ház pusztult el. A földrengés hétfőn hajnalban történt és a lakosság a szabadba menekült. Mindössze két emberélet veszett oda. Hétfőn hajnalban Pestvármegtjén is földrengés vonult keresztül, amelyet Budapesten is meg­éreztek. A földalatti elemek harca szerencsére olyan gyengén nyilatkozott meg, hogy az ijedt­séget és az apróbb károkat leszámítva, vesze­delmet nem okozott. A földrengésjelző-készü­lék jelzése szerint közepes erősségű és 6 percig tartó volt a földrengés, mely 4 óra 20 perckor ál­lott be. A rendőrség és a mentők tudomása sze­rint a földrengés egész Budapesten bajt vagy balesetet nem okozott. Budapest környékén, kiváltképpen Budakeszin a fővárosinál erősebb földrengést tapasztaltak. A nyaraló emberek közül éjszakai pongyolában kifutottak az er­dőbe. Baj különben Budakeszin sem tör­tént, csupán egy rozoga csűr dőlt össze. A Zug­ligetben is heves rengést éreztek, különösen a Budakeszi-út mentén és a Kuruclesben. A Ku­nossy-villánakl néhány ablaka be is zúzódott. A fővároson átvonuló földrengést több vidéki városban is megérezték. Így Kecske­méten a rengés 5-6 percig tartott, hasonló rengést ott még soha nem tapasztaltak. A lakosság fölriadt, egyszerre benépesedtek az utcák. Reggel 6 óra 59 perckor még egy kisebb rengés következett. Az első rengés következtében sok helyen a kémények és szoba­falak bedőltek. Néhány menyezet megrepede­zett. Nagykörösön reggel olyan földrengés volt, amely egy erősség, mint időtartam tekinteté­ben jóval fölülmúlta a két év előtt észlelt földrengéseket. A lökések erősödő morajjal tíz másodpercig tartottak és 5—6 ízben meg­ismétlődtek. A szobákban az üvegek és edé­nyek csörömpöl­ve összeverődtek. Délután 4 óra tájban megismétlődött a rengés és 20 másod­percig tartott. Félegyházán hétfőn reggel 4 óra­kor háromszor e­gymásután háromperces föld­rengés volt érezhető, amely kisebb falrepedé­seken kívül kárt nem tett.­­ A kolera ell­en védekeznek Pétervárott. Vasárnap este Sto­­ypin miniszterelnök veze­tése mellett értekezlet volt, amelyen szigorú intézkedéseket álla­pítottak meg különösen az ivóvíz használatáról és tisztaságáról. Velencéből megint azt jelentik, hogy az ottani koleráról terjesztett hírek alaptalanok. A köz­egészségügyi viszonyok kedvezők és a statisztikai hivatal kimutatása szerint úgy a megbetegedés, mint a halálozás csök­kent. Ezt írja a „Newyork Herald" is, amelyik lapnak a tulajdonosa Gordon Bennett, most Velencében tartózkodik; ő maga telegrafálta meg lapjának, hogy a velencei kole­ráról terjesztett hír nem igaz. Ezzel szemben pél­dául a „Katholikus Tudósító" azt jelenti, hogy a kolerajárvány, amely Velencében és a hozzá kö­zelebb fekvő vidékeken pusztít, még mindig igen nagyarányú.­­ A trieszti katasztrófa emberáldozatainak a számát mostanig s­em sikerült pontosan megállapítani, de azt hiszik, hogy husz­huszonkét embernél több nem pusztult el a hullámsírban. Későbbi távirat azt mondja, hogy az orkánnak tizennyolc emberélet esett áldozatul és pedig a „N­ikolajos" orosz bárka nyolc embere, az „Evangelistra" görög bárka öt matróza, a Barcola mellett elsülyedt ca­podisztria halászbárka három embere és a „Mattia" olasz árbocos kapitánya ; eddig ösz­szesen hat holttestet találtak meg.­­ Lesből lelőtte valaki Gergely Pál kapos­füredi (Somogy) lakost, amiikor a szőllőjébe ment. Gergely nyomban meghalt. NÉPSZAVA 1911 junius 21. Gáboré ki volt lőve. Lehetséges, hogy csak egy­szer akart lőni, de a fegyver könnyen elsülhetett a kezelő akarata nélkül is. Bugyin István fegyvermester hozzájárul ehhez a véleményhez. Újságcikkeket olvasnak ezután, a „Friss Ujság"-nak „A paraszt­király birodalmából" című cikksorozatát. Ez el­tart délután hat óráig. Ekkor az elnök a tárgya­lás folytatását kedden reggel fél kilencre tűzi ki.­­ Arra a hírre, hogy Csabáról ötezer paraszt ké­szül Gyulára, az elnök intézkedett a csendőrség megerősítése és a katonaság készenlétbe helye­zése iránt.

Next