Népszava, 1911. augusztus (39. évfolyam, 181–206. sz.)
1911-08-01 / 181. szám
1911 augusztus 1. vívja. (Éljenzés és taps.) Ám jöjjenek ide azok a kerékkötők, középkori lovagok és nézzenek végig ezen az ujongó emberáradaton és győződjenek meg arról, hogy a demokrácia diadaláért, a demokratikus népképviseleti rendszer alapját képező általános, egyenlő és titkos szavazati jogért nemcsak néhány fanatikus küzd, mint ahogy azt Tisza István mondotta, (Percekig tartó zajos fölkiáltások: Abcug! Le vele!) hanem a nép milliói folytatnak meghátrálást nem ismerő élethalálharcot. (Zajos éljenzés és taps.) Ám jöjjenek és ismerjék meg végre-valahára Magyarország államfentartó, dolgozó, derék munkásnépét és ne vonják meg tőlük tiszteletüket, becsülésüket, szeretetüket. (Élénk helyeslés és éljenzés.) Mindent a népért, mindent a nép által Tisztelt népgyűlés! Megindult a harc a parlamenten belül és a parlamenten kívül. És ez így van helyesen, mert hiszen annak a parlamentnek tulajdonképpen a népakarat kifejezőjének kellene lenni. Sajnos, azonban ez nálunk nem így van. Nálunk csak a kisebbség az, amely föntartja az összeköttetést a néppel és odateszi kezét a nép dobogó szívére, hogy abból tudja meg, mit akar a nép. Utóvégre is, ha van népképviseleti rendszer, akkor annak lényege az kell, hogy legyen, hogy mindent a népért s mindent a nép által. Célunk, amint már az igen tisztelt Elnök úr kifejtette, állásfoglalás a demokratikus haladás az általános, egyenlő és titkos szavazati jog mellett (Zajos éljenzés) és tiltakozás az anyagi erőnkké arányban nem álló óriási katonai terhek ellen. (Zajos fölkiáltások: Le vele!) Előbb adják meg a jogokat és csak azután lehet beszélni a nép teherviselési képességével arányban álló szükséges terhekről. Becsületbeli kötelessége a törvényhozásnak beváltani több ízben tett ígéretét. Nem elég az ígérgetés, végre le kell rakni a valódi népképviseleti rendszer biztos alapjait. Mi tehát a képviselőházban azt akarjuk hogy alkottassék meg sürgősen, minden egyéb kérdést megelőzőleg, az általános, egyenlő és titkos szavazati jog. És ha ezek a népjogok törvénybe lesznek iktatva, oszlattassék föl a Ház és akkor már az általános választójog alapján összeülő népparlament, az igazi népképviseleti rendszer alapján megválasztott új képviselők döntsenek úgy a katonai, mint egyéb függő kérdésekben. (Zajos tetszés és éljenzés.) Fölvesszük az elszánt harcot a katonai javaslatok ellen, mert csak ha ennek törvényerőre való emelkedését megakadályozzuk, akkor lehet számítanunk az általános, egyenlő, titkos szavazati jog behozatalára. Ha a véderőjavaslatok keresztülmennek, hosszú időre lehetetlen minden demokratikus haladás, lehetetlenség lesz az általános, egyenlő és titkos szavazati jogot megcsinálni, úgy ahogy azt mi akarjuk. (Hosszantartó éljenzés. Fölkiáltások: Éljen az obstrukció!) El vagyunk tehát tökélve végsőkig menni a küzdelemben ! El vagyunk tökélve a törvényben és a házszabályokban megengedett minden eszközzel megakadályozni a katonai javaslatok törvényerőre emelkedését. (Zajos éljenzés és taps.) Tisztátalan választások. Persze, ez a kormánynak, ez a többségnek nem tetszik. Elítélik az obstrukciót és azt mondják, hogy a többség akaratának föltétlenül érvényesülnie kell. Hát ez igaz. Ez az alapja az igazi népképviseleti rendszernek. És ha a választásoknál szabadon érvényesülhet a választók többségének akarata, akkor az obstrukció föltétlenül elítélendő. De ha a választások alkalmával a választók többségének akarata szabadon nem érvényesülhet, akkor ugyan kérdem, mi jogon meri a tisztátalan választásokkal létrejött többség (Zajos fölkiáltások: Pálinka meg csendőr!) a képviselőházban akaratának föltétlen érvényesülését követelni ? Ha a választópolgárok szabad akaratának nyilvánulása a választásoknál törvénytelen eszközökkel lehetetlenné tetetik, akkor ennek természetes folyománya az az ultima ratio, hogy az ekképp létrejött többség akaratának érvényesüléseminden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozandó. (Zajos éljenzés és taps.) Akiknek egy szavuk sem volt akkor, amikor az elmúlt országgyűlésen a képviselőház és a többség akarata nem érvényesült, akik a választásoknál a legtisztátalanabb eszközökkel akadályozták meg a választóközönség többségének szabad akaratnyilvánulását, azok elvesztették a jogot ahhoz, hogy elítéljék az obstrukciót. Az új népparlament. Tisztelt népgyűlés! Az új népparlament rövidesen egybefoglalva és szembeállítva a mostani osztály parlamenti törekvésekkel, mindenekelőtt a következendő dolgokkal fog foglalkozni. Először is meg fogja erősíteni a közszabadságok biztosítékait. Létre fogja hozni az igazán szabad sajtót. A gyülekezési és egyesülési jogot teljes szabadelvűséggel fogja rendezni és fog eziránt törvényhozási alkotásokat hozni. Azután a népoktatást komolyabban fogja venni, mint ahogy ma az osztályparlament teszi. (Zajos tetszés.) Még csak álmodni sem fognak merni a kormány tagjai, hogy csatahajókat építsenek, hogy a hadsereg létszámát emeljék, újabb pénz- és véráldozatokat hozzanak a nemzet nyakára, amíg közel tízezer iskolára volna szükség és 288.000 tanköteles nem bír oktatásban részesülni azért, mert nincs elegendő iskola. (Zajos fölkiáltások: Gyalázat!) Az új parlament a közegészségügyet fogja alaposan rendezni. Hiszen kétségbeejtő, hogy a különböző járványok az ország polgárai közül menynyit szednek áldozatul, így a tífusz, a gyermekek betegsége, a vörheny és mindenekfölött a tüdővész óriási mértékben szedi áldozatait az ország polgárai sorából. (Úgy van! Úgy van!) Azután a megélhetési viszonyokat fogja a népparlament gyökeresen és alaposan megjavítani. Mi az oka elsősorban és legfőképpen annak az óriási mértékű kivándorlásnak? Az az oka, hogy a megélhetési viszonyok itt Magyarországon a legmizerábilisabbak. (Úgy van! Úgy van!) Tisztelt népgyűlés! Engedjék meg, hogy statisztikai adatokat soroljak föl a gazdaságok megoszlásáról, összehasonlítva a mi viszonyainkat Németországgal. (Halljuk! Halljuk!) Az 1905-ik évi adatokat veszem. Törpegazdaság az összes gazdaságokból 615% Magyarországon, 882% Németországban. Kisgazdaság van Magyarországon 48-44%, Németországban 57-15%. Középgazdaság van Magyarországon 14-22%, Németországban 23-72%. Most jön egy adat, amelyben Magyarország vezet. (Latifundium!) Nagy gazdaság van Magyarországon 31-19%, Németországban 10 31% A hitbizományi birtokok átlagos nagysága nálunk 25.280 katasztrális hold, Ausztriában 6200 hold, Németországban 1045 katasztrális hold. Vegyük tisztelt népgyűlés azt a nagy nemzetgazdasági hátrányt, amely származik abból, hogy a hitbizományok ilyen nagy mértékben vannak nálunk és olyan nagyarányúak. Ez nagy nemzetgazdasági hátrány, mert rendesen a megfelelő tőkével nem rendelkezvén, nem bírják azon jövedelmet azon nagy birtokokból kivonni. Tisztelt népgyűlés ! A teherviselési képességünket messze túlhaladó katonai költségek a tönk szélére juttatják államháztartásunkat és az egyes polgárokat is. A pénzügyi kormány kénytelen fokozni az állam jövedelmeit. Emelte a dohány árát. Újabb és újabb terheket akar rakni a nép vállaira. De amikor a szükséges költségeket elő akarják teremteni, akkor nem az egyedül igazságos progresszív megadóztatás útján akarják a hiányokat, amelyek az államháztartásban mutatkoznak, pótolni, hanem a kisemberek terheit növelik. Bizonyosan olvasták a lapokból, hogy most a kormány országszerte a III. osztályú kereseti adókat milyen óriási mértékben szándékozik növelni. A pénzügyigazgatóságok által közszemlére kitett adóemelésekben látunk 100—1000%-ig való adóemeléseket. És hogy ez nem légből kapott állítás, néhány szemelvénnyel fogom ezen állításomat illusztrálni, mégpedig a sátoraljaújhelyi kivetési lajstromból. Az adatok fölolvasása után, amelyek nagy konsternációt idéztek elő, a következőképp folytatta: Elviselhetetlen adók. Látjuk tehát, hogy micsoda eredményre vezet a katonai terhek mérték nélkül való fölemelése. Ez mutatja azt, hogy a kormány most is régi nyomdokokon akar haladni és az államháztartás egyensúlyának föntartásához szükséges adókat a kisembereknek, a szegény embereknek súlyosabb megadóztatásából akarja behozni, ahelyett, hogy behozná a progresszív adót, amelyet annyiszor és olyan sok időn át követeltünk már mi, a függetlenségi párt. (Éljenzés és taps.) Minálunk a progresszivitás szintén megvan, de megfordítva. A kisember aránylag sokkal nagyobb terhet kell, hogy elviseljen, mint a dúsgazdag. Az anyagi áldozatokat nem bírjuk. Ezen adatok is mutatják, hogy a tönk szélére jut nemcsak az államháztartás, de az egyes polgár is. Ezen terhek aránytalansága teherviselési képességünkhözt teszi lehetetlenné a kultúrának megfelelő fejlesztését. Pedig azt tudhatná mindenki, hogy amilyen nagy egy országban a kultúra, olyan nagy annak az országnak az ereje, a hatalma. Hatalmas, erős nem lehet az az ország, amelyben a katonai kiadások miatt a kultúra ápolása háttérbe szorul. (Zajos tetszés.) Dacára, hogy ilyen nagy áldozatokat követelnek tőlünk, ugyan kérdem, legalább érvényesülhet-e a magyar államnyelv a magyar állam ezen intézményében, a hadseregben? Hiszen köznevetség tárgyai vagyunk, mi magyarok; nem hiszi el senki a külföldön, hogy az lehetséges legyen, hogy amíg az államnyelv a magyar és ez törvényben van biztosítva, addig a katonai szolgálati nyelv és a vezényszó a német. (Zajos fölkiáltások: Gyalázat!) És ezek az urak beszélnek arról, hogy az általános, egyenlő, titkos szavazati jog a magyar faj szupremáciáját ingatja meg. Hiszen kell annál nagyobb megingatása a magyar faj szupremáciájának, minthogy a magyar nyelv nem tud helyet találni az állam ezen fontos intézményében, a hadseregben ? Az osztályuralom ellen. Az osztályuralom nem tudta megvédelmezni Magyarország presztizséjét, népének jól fölfogott érdekeit. Ezen uralom mellett a szertetagoltság is olyan mérveket öltött, hogy nem is kell sok és könnyű szerrel el fognak velünk bánni. Látjuk a szertetagoltságot társadalmunkban nemzetiségi és vallási tekintetben is. Azt kérdem, hogy lehet ennek az országnak kellő erővel föllépni, ha külellenség által meg fog támadtatni, amikor szerte van tagolva ezen szerencsétlen ország? (Zajos tetszés.) Ha fönmaradásunkat biztosítani akarjuk, meg kell szüntetni az osztályuralmat, rá kell lépni a demokratikus haladás útjára (Zajos éljenzés.), a válaszfalakat le kell rombolni, egybe kell forrasztani az ország minden polgárát, származásra, fajra, vallásfelekezetre való tekintet nélkül. (Hosszantartó éljenzés és taps.) A megkezdett komoly harcot habozás nélkül semmitől vissza nem rettenve folytatnunk kell a parlamenten belül és a parlamenten kívül egyaránt. Kötelez erre nemzetünk jövője, amelyet az erkölcsi és anyagi végromlástól meg kell mentenünk. (Élénk helyeslés.) Meg kell akadályoznunk a véderőjavaslatnak törvényerőre emelkedését hogy odavezethessük a nemzetet a demokratikus haladás ösvényére és ha ez sikerül — és ennek sikerülni kell — akkor még jönni kell, még jönni fog egy jobb kor, amely után buzgó imádság epedez százezrek nyakán! Justh beszéde nyomán óriási ováció, lelkes taps tört ki. Ekkor Batthyány Tivadar gróf, a gyűlés elnöke bejelentette, hogy a következő szónok Bokányi Dezső. A lelkes ováció, a viharos taps most még erősebb lett. Percek múltak el, míg Bokányi elvtárs hozzáfoghatott a beszédéhez. Bokányi elvtárs beszéde. Perdöntő a jogegyenlőségi perben. Tisztelt népgyűlés, — mondotta — az a lelkesedés és helyeslés, amelyekkel önök a szónokok szavait kísérték, a szónokoknál ékesebben szólóan bizonyítják azt, hogy a kitagadottak kikövetelik a jogaikat és azokért mindenkor készek harcba szállni. (Úgy van !) Az az érzelmi és értelmi összhang, amely a fölszólalók és a jelenlevő sok ezer hallgató között mint villamosáram a kellő időben, a kellő módon nyilatkozott meg, egymagában fényes, perdöntő tanúság arra nézve, hogy annak a nagy pörnek, amely a jogegyenlőségért folytattatik a hatalommal, úgy kell eldőlnie, hogy ez a nép érett a jogra ! (Úgy van !) Az igazi jogegyenlőség minden áldozatot megér (Úgy van!), mert az igazi jogegyenlőség a politikai szolgaság szégyenbélyegét mossa le millió dolgos és társadalmat alkotó munkás homlokáról (Úgy van !) és ezért: van-e eszme, amelyet jobban gyűlölnének azok, akik csak a hatalmat szeretik és van-e eszme, amelyet jobban szeretnének azok, akik a népet szeretik ? Van-e eszme, amely úgy tisztít és összeforraszt ? Megtisztít ellenfelektől, álbarátoktól, a jóbarátokat meg összehozza és együtt tartja. (Úgy van!) Van-e politikai eszme, amelyet annyi fondorlat, cselszövés hálózott volna körül és amelyik mégis életundoran tartja magát a politikai élet tengelyében és dacosan mondhatja: nem haltam meg, élek, vagyok és győzni fogok! ? (Úgy van ! NÉPSZAVA 18