Népszava, 1911. augusztus (39. évfolyam, 181–206. sz.)

1911-08-22 / 198. szám

234 el, amelynek elérése végett azt is érdemes beval­lani, hogy az arisztokrácia nem kiváltságos er­kölcsű, magasabbrendű osztály, hanem úrhatnám naplopók társasága. Az első lépés a sajtó megrendszabályozásához. („A Nap" ügye a képviselőházban. — Ki­tiltották már a pályaudvarokról is. — A Justh-párt a sajtószabadság védelmében.) Az az erkölcstelen, gonosz társaság, ame­lyik másfél esztendővel ezelőtt az ország ügyeinek intézését a kezébe kaparintotta, komoly elhatározással indult neki a sajtó­szabadság megfojtásának. Egyelőre egy sajtóorgánumra vetették magukat, elsőnek ezt akarják tönkretenni. Egészen tönkre­tenni. Mert az elkobzásnál, az utcai árusí­tásának megtiltásánál nem állottak meg. Megint beljebb mentek eggyel. Az állam­vasutak igazgatósága az Általános Beszer­zési és Szállítási Részvénytársasághoz hét­főn a következő rendeletet intézte: Hivatkozással a magyar államvasutaknak a tisz­telt társasággal kötött szerződésére, értesítem, hogy a nagyméltóságú kereskedelmi miniszter úr „A Nap" árusításának engedélyét a pályaudva­rok területéről megvonta. —Horánszky, igaz­gatóhelyettes. A kormány ezzel a rendeletével nem­csak azt a föltevést igazolja, hogy komoly szándéka a sajtó megrendszabályozása, ha­nem ezzel a rendelettel kiállította a maga számára az erkölcstelenségi bizonyítványt is. A képviselőház hétfői ülésén ugyanis Batthyány Tivadar a Justh-párt nevében szóvátette „A Nap" megrendszabályozá­sának ügyét s beszéde során utalt annak a szerződésnek egy pontjára, amelyet a kormány a tavaly grün­dolt szállítási vállalattal kötött. Erről a pontról a miniszterelnök úgy nyilatko­zott, hogy ez — a kormánynak adott ha­talom miatt — olyan erkölcstelen, ame­lyet nem akart, de nem is akar a sajtó ellen fölhasználni. Abban a pillanatban pedig, amelyben a miniszterelnök ezt a kijelentést tette, már elhatározott dolog volt „A Nap"-nak a pályaudvarokról való kitiltása. Khuen úr tehát hazudott, mert Khuen úr sietett fölhasználni abban a szerződésben megállapított törvénytelen rendelkezéseket. Utálatos látvány volt ma ez az ember, amikor úgy állott a kép­viselőház előtt, mint a sajtószabadságnak a fölkent pápája, holott egy-két órával ezt megelőzőleg buta gőggel utasította vissza egy nála járt küldöttségnek a közbenjá­rását. Gonosz cinizmussal kieszelt hadjárat ké­szül a sajtó ellen s a kormány meg a pártja, e lojális csürhe, hiába tetszeleg ma­gának a királyi palást védelmének szere­pében, a közvélemény már tudja, hogy hóhérszerepet vállalt magára. Meg lehet állapítani, hogy a becsületes közvélemény a kormány ellen nyilatkozik meg s a közhangulatból ítélve, van re­ménység arra, hogy a hóhérok nem jutnak sikerhez. Eltekintve attól, hogy az egész sajtó — néhány lepénzelt újság kivételével — egyhangúlag a megindult sajtóhajsza ellen nyilatkozik meg, a sajtó munkásai is erélyesen állást foglalnak a sajtóhóhé­rok ellen. A budapesti újságírók egyesüle­tének hétfőn tartott választmányi ülése rendkívüli közgyűlést hívott össze s a vá­lasztmányi ülés megelégedéssel vette tudo­másul az egyesület elnökének, Herczeg Fe­renc munkapárti képviselőnek a leköszö­nését. A képviselő úr hétfőn még a mi­niszterelnök elé vezette azt a küldöttséget, amely az üldözött „A Nap" érdekében járt el s mivel Khuen a visszautasító magatar­tásával dezavuálta őt,­­ nem a munka­pártból lépett ki, hanem az elnökségről mondott le. Jó lesz, ha az újságírók egye­sülete az új elnök megválasztásánál nem mond le némi óvatosságról. A kormány ellen nyilatkozott az újság­kiadók otthona is s természetesen demon­strálni készülnek a hóhérok ellen azok is, akiket a hóhérkodás legjobban érint: az újságelárusítók. A parlamentben pedig a Justh-párt veszi munkába Khuent a ban­dájával együtt és nem nyugszik addig, amíg a hóhértársaságot behódolásra nem kényszeríti. Batthyány interpellál. A képviselőház hétfői ülésének végén Batthyány Tivadar gróf a Justh-párt nevében sürgős inter­pelláció keretében tette szóvá „A Nap" kolportázs­engedélyének megvonását. Interpellációjában kiemelte, hogy a sajtószabad­ság legfőbb mértéke a nemzeti életnek. A sajtó­szabadságon fölháboritó sérelem esett s ezt pártja nevében szóvá teszi. Nem akar hangulatkeltést, maga a tény fölháborít minden szabadságszerető embert. A miniszterelnöknek a sajtó küldöttei előtt ma délelőtt adott válasza, már sajnos, előre meggyőzte szólót arról, hogy nem fog interpellá­ciójára kedvező választ adni. — Már előre helyeselnek! — Nem kell nekik a sajtószabadság! — kiáltot­ták balról. Batthyány Tivadar gróf ezután ismertette a tényállást, „A Nap" elkobzását. Szóló monarchi­kus érzésű és helyteleníti, ha a királyt sértik és ezért helyesli, ha valaki királysértést követ el, illetékes birája elé állíttatik. Idáig tehát helyesli az eljárást és ha az ügy át van adva a független biróságnak, annak föladata eldönteni, hogy van-e királysértés? De sajnálattal látta, hogy tovább mentek ennél. Amióta Khuen-Héderváry Ká­roly gróf elfoglalta miniszterelnöki székét, azóta már több olyan intézkedés történt, amely ellenkezik a sajtószabadsággal. Ilyen sérelmes intézkedés a hírlapok vasúti sza­badjegyei körüli pártos és részrehajló eljárás. különösen a vidéki ellenzéki lapokkal szemben. Szóvá teszi azt is, hogy a lapok szállítása körül helytelen megállapodást kötöttek egy magánvál­lalattal. Idézi e szerződés 6. pontját, amely a kor­mánynak jogot ad, hogy bizonyos sajtótermékek­nek kedvezményes szállítást juttathat. A kor­mánynak tehát joga van, hogy protekciót gyako­rolhat az őt támogató lapok javára. — Az állam pénzéből ! — kiáltották balról. Batthyány Tivadar gróf: E pont egyenlőtlen­séget állapit meg a kormányt támogató lapok ja­vára. A kormány tervszerüleg jár el a sajtó ellen. Tudomása van ugyanis arról, hogy a budapesti polgármester a kolportázs engedélyekben legújab­ban kimondja, hogy az engedélyt vissza lehet vonni, ha a lap tartalma ellen kifogás me­rülne föl — Hát ez nem cenzúra ? — kérdezte Lovászy Márton. Batthyány Tivadar gróf. A polgármester ren­delkezése szerint az egész budapesti sajtó nihil előtt áll s nem tudja, mi szabad? Ki jogosította föl a polgármestert, hogy a sajtócenzurát behozza. Ez az eljárás megszégyenit minket az egész világ előtt. A polgármesternek nincs joga a cenzúrához. Ezzel a neki nem tetsző sajtóorgánumokat tönkre­teheti. Nem tudja, hogy a polgármester honnan vette az ideát, de ha a miniszterelnök azonosítja magát vele, levonjuk a konzekvenciákat. A pol­gármester ítélkezett, anélkül, hogy bevárta volna a bíróság ítéletét. Konstatálja, hogy itt tervszerű eljárás van folyamatban a sajtószabadság meg­nyirbálására. — Valóságos darabont-merénylett — kiáltotta Kun Béla. Batthyány Tivadar gróf szerint a sajtótörvény ideális időben keletkezett s nem számítottak a mai, korrupcióval tele korszakra. Kér tehát új sajtótörvényt s ha kedvező választ nem kapnak, akciót fognak indítani a sajtóreform érdekében. Előterjeszti a következő interpellációt: Tiszte­lettel kérdem, a miniszterelnök úrnak van-e tudo­mása arról, 1. hogy Budapest székes­főváros pol­gármestere „A Nap" című laptól a kolportázs-jogot megvonta? 2. Ha igen, hajlandó-e a sajtószabad­ságon ejtett ezen sérelmet saját törvényes hatás­körében azonnal orvosolni ? 3. Kérdem végül, haj­landó-e a kormány sürgősen olyan törvényjavas­latot előterjeszteni, amely a sajtószabadságot min­den irányban teljesen biztosítja ? Khuen-Héderváry miniszterelnök : A sajtó­szabadság érdekei, amelyek mellett Batthyány gróf szót emelt, mindnyájan pártkülönbség nélkül igen magasra tartjuk. Batthyány azt akarta bebizonyí­tani, hogy a kormány tervszerűen jár el, a sajtó­szabadság korlátozására. Ennek igazolására első­sorban azt panaszolta, hogy a kormány nem ad elég vasúti szabadjegyet. Sajnálja, hogy nincs nála az a lista, amelyből kimutathatná, hogy a kormánypárti és ellenzéki újságok milyen arány­ban részesülnek szabadjegyekben. Batthyány azt is panaszolta, hogy a sajtó a kormány részéről kísértéseknek van kitéve és így könnyen szabad­ságát vesztheti. Ez igaz, maga is tud eseteket, hogy a sajtó másképpen viselkedne, ha nem volna ilyen kísértéseknek kitéve. Lovászy Márton: Ön a fövesztegető. A tízezer korona itt volt a Ház asztalán. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Khaen-Héderváry gróf: Batthyány azt is ki­fogásolta, hogy a kormány a sajtótermékek szál­lításába beavatkozik kedvezmények útján. Ez igaz, de az erre vonatkozó szerződést nem a mai kormány kötötte. Hogy jó-e ez a szerződés, azt nem bí­rálja, de kijelentheti, hogy a kormány egyetlen esetben se vette igénybe a szerződésben biztosí­tott jogait, mert erkölcstelennek tartotta az abban rendelkezésére bocsátott eszközöket. Pedig a kor­mány ki volt téve kísértéseknek ilyen irányban éppen egyik-másik újságvállalat részéről. A buda­pesti polgármester eljárása egy miniszteri rende­leten alapszik, amelyet 1897-ben adtak ki a kol­portázs kezelése dolgában. Ez a rendelet fölso­rolja azokat a feltételeket, amelyek mellett az új­ság elárusítás joga elvonható. A polgármester tehát helyesen járt el. Csak arról van szó az adott esetben, hogy bizonyos kedvezmény ... Fölkiáltások a baloldalon: Nem kedvezmény, de jog. Bhuen-Héderváry gróf: Föntartassék-e vagy nem s hogy bizonyos sajtótermékeknek ilyen úton való terjesztése kivánatos-e vagy nem. A kormánynak az a véleménye, hogy ezt a kedvez­ményt annak kell megadni, aki megérdemli. Lovászy Márton: Ez Horvátországba való föl­fogás ! Nekünk nem kell kedvezmény ! Tiszteljék a jogot ! Khuen-Héderváry gróf: A kormány tizennyolc hónapos uralkodása alatt egyszer sem indított sajtópert az ellene irányuló támadások miatt, sem a kolportázs jogait meg nem szorította. Pe­dig, aki elfogulatlanul nézi bizonyos sajtótermé­kek hangját, az erkölcsökben és illemben tanúsí­tott fölfogását... Fölaláltások balról: Ez a bíróság dolga, nem a közigazgatósági hatóságé! Khuen-Héderváry gróf. Menten minden poli­tikai vonatkozástól, akárhányszor jogot adhatott volna a hatóságnak arra, hogy a közerkölcsök védel­mében föllépjen. Ismétli, hogy a polgármester a törvény és kormányrendelet alapján járt el, az ér­dekelt fél pedig a történt intézkedés ellen föleb­bezési jogával élhet. Kéri válasza tudomásul vé­telét. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon. Zajos Hoch és zsíi­ó-kiáltások balról). Batthyány Tivadar gróf viszonválaszában kije­lenti, hogy az erkölcstelenség epitetonját, amelyeket a miniszterelnök az újságszállítások dolgában a múlt kormányra alkalmazott, egész bátran ön­magára és minisztertársaira is alkalmazhatja, mert azt a szerződést, amely egy új vállalatnak biztosítja a szállítást, Szeronymi K­ároly, a volt kereskedelmi miniszter írta alá. A minisz­terelnök válaszát nem fogadja el és bejelenti, hogy a sajtószabadságért küzdeni fognak. A miniszterelnök újra szólt: — Nem hagyhatja szó nélkül, — úgymond — azokat a kijelentéseket, melyeket­­Batthyány tett. Ami a hírlapok vidéki vasúti szállítását illeti, ki­jelenti, hogy a kormány nem járt el helytelenül. Mint az elmúlt kormány, mi is szerződést kötöt­tünk egy vállalattal. Ha még tizen kérnek, még tizen kapnak. Szerződésben biztosított jogait min­denki gyakorolhatja, aki abban foglalt kötelezett­ségeinek eleget tesz. Az általános pártatlanság elve kívánja, hogy ezt a kérdést így kezeljük. Ami „A Napra" vonatkozólag tett intézkedését illeti, arra is kötelességének tartja reflektálni. A polgármester nem volt köte­les ezt megírni s azért megtehette volna ezt anélkül is, hogy a bírói eljárásra hivatkozzék. Fölkiáltások, mi jogon ? Lovászy Márton: Csak egy­­telefon-üzenet kell! Khuen-Héderváry gróf: Ami a sajtószabadság­nak a megsértését illeti, tévedés van a dologban. A sajtónak egyik része igénybe veszi a postát, a másik része az utcai elárusítás révén terjeszti a lapot. Tessék megírni úgy a közleményeit, mint a konkurrensei, akik bélyeggel szállítják a lapot. Ha valamely laptól megvonatott a kolportázsa, még mindig abban a helyzetben van, hogy gon­dolatait szabadon terjeszthesse. Fölkláltások: Vén cinikus!, Khuen-Héderváry gróf: És a terjesztésnek csak egy könnyebb formája a kolportázs. Azt hi­szi, helyesen fejtette ki, hogy a megvonás nincs útjában a gondolat szabad terjesztésének. Kéri válaszának tudomásulvételét. Az elnök elrendelte a szavazást , mert húsznál több képviselő névszerinti szavazást kért, név­szerint szavaztak. A név szerinti szavazásnak az lett az eredménye, hogy száznyolcan mellette szavaztak, harmincegyen ellene. A Ház tehát hetvenhét szótöbbséggel tu­domásul vette a miniszterelnök válaszát Ezzel az ülés három órakor véget ért. A válasz meg a viszonválaszoló. NÉPSZAVA 1911 augusztus 20. Az újságírók állásfoglalása. Vasárnapi lapunkban jelentettük, hogy a Buda­pesti Ujságírók Egyesületének választmánya szom­baton tartott ülésében sérelmesnek jelentette ki a helyettes polgármester kolportázsmegvonó intéz­kedését. Egyben Herceg Ferenc elnök, Purjesz főtitkár és Márkus Miksa választmányi tagból álló bizottságot küldött ki, s ennek a bizottságnak kötelességévé tette a választmány, hogy a legeré­lyesebben lépjen föl a sajtószabadságon esett sérelem ügyében és eljárásáról a választmány hétfői ülésén tegyen jelentést Az újságírók kül­döttsége hétfőn délelőtt a Házban fölkereste Khuen miniszterelnököt

Next