Népszava, 1911. szeptember (39. évfolyam, 207–232. sz.)
1911-09-21 / 224. szám
A spanyol forradalom. Hivatalos táviratok szerint Spanyolországban „teljes a nyugalom". Csak Spanyolország több nagy városában, közöttük Kuturában és Valenciában kikiáltották a köztársaságot. A felkelők megtámadtak egy vasúti állomást és több vasúti alkalmazottat megöltek. Ceragenteben és Alceirában proklamálták a kommünt. Madridban a katonai csapatok állandó készenlétben vannak kaszárnyáikban. A körülbelül 26.000 főnyi lakossággal bíró Alcirába katonai csapatok vonultak be. Alcirában és Gargagentheben a felkelők csoportosan járják be az utcákat „Éljen az anarchia! Éljen a szociális forradalom!" kiáltásokkal. Ferrel kikötővárosban szintén kitört az általános sztrájk, amelyben a katonai arzenál munkásai is résztvesznek. Valenciában a kolostorokat, bankokat és középületeket katonai csapatok őrzik. Egy konzervatív spanyol képviselő, aki ezidőszerint Turinban tartózkodik, elmondta, hogy Spanyolország nagyon komoly forradalmi kísérlet előtt áll, amelyet a legnagyobb következetességgel visznek keresztül. A forradalmárok bevárták, míg a csapatok egy részét Marokkóba küldik, más részét pedig a bilbaói és asturiai zavarok kötik le. Úgy látszik, hogy valamely, forradalmároktól megszállt helyen rövidesen proklamálni fogják a köztársaságot. A munkástömegek még nincsenek mind mozgósítva. Aggasztó körülmény a kormányra nézve, hogy némely köztársasági érzelmű városból semmiféle forradalmi hír nem érkezik. Valószínűleg e hét végén fognak csak teljes erővel föllépni. Szolypin temetése pénteken lesz Kievben. Kievben arról beszélnek, hogy Bagrovnak segítőtársa is volt. Szolypin Kievbe való érkezése előtt egy nappal Kuljabkov rendőrfőnök hivatalos helyiségében egy ismeretlen ember föbelőtte magát. Ajtajában az a föltevés, hogy ez az öngyilkos társa volt Bagrovnak. Amikor Kuljabkov a merénylet után való nap az utcán mutatkozott, sokan azt kiáltották oda neki: Pusztuljon az agent provokatőr! Szolypin állítólag még belügyminiszter korában rendeletet adott ki a rendőrségekhez és abban megtiltotta, hogy provokatőrökkel őriztessenek magasállású hivatalnokokat, de ha mégis megteszik a rendőrségek, akkor a provokatőröket is szemmel kell tartatni. KÖZSÉGI ÜGYEK • Megint értekezlet a drágaságról. Mély megilletődéssel vesszük a hírt, hogy dr. Bárczy István polgármester elnöklete alatt már megint a drágaság ellenszereiről értekeztek a városházán. Valahányszor a fogyasztó közönség elkeseredése nagy hullámokat vet és kitörésektől lehet tartani: a városházán kész az értekezlet. Persze az értekezlet után nem történik semmi más, csak az, hogy tovább nő a drágaság. Most, a bécsi forrongás, meg a mi készülő népgyűléseink hatása alatt megint összeült az a bizonyos értekezlet. És mit csinált? Itt a híradás, olvassátok: Dr. Bárczy István polgármester elnöklésével szerdán délután értekezlet volt a központi városházán, amelyen megvitatták azokat a kérdéseket, amelyek a főváros közönségének élelmezése körül tapasztalt bajok sürgős orvoslására vonatkoznak. Az értekezleten részletesen megbeszélték az uralkodó drágaság okait és azokat az intézkedéseket, amelyekkel az adott körülmények között a leggyorsabban segíthet a városi hatóság a meglevő bajokon. Különösen foglalkoztak a főbb élelmicikkek, úgymint a hús, a tej, a kenyér, a zöldség, a hüvelyes vetemények stb. árának csökkentésére irányuló intézkedésekkel. A közélelmezési ügyosztályt felkérték, hogy az erre vonatkozó javaslatokat a legközelebbi napokban terjessze elő. Egyszersmind megbeszélték a közvágóhíd újjáépítésének kérdését is, valamint azt, hogy az élelmiszereknek a fővárosba való fölhozatalát mily módon kellene célszerűen és sürgősen tervezni. Hogy kik vettek részt az értekezleten, arról hallgat a kiadott jelentés. Mi azonban biztosra merjük venni, hogy nem a kiuzsorázott fogyasztók szóvivői, hanem az élelmiszeruzsorások képviselői és patrónusai voltak ott. Ki várhatná ezektől, hogy komolyan meg akarják szüntetni az élelmiszeruzsorát? Csak nem bolondok, hogy a saját üzletüket rontsáák • • • Arról sem szól a jelentés, hogy volt-e szó radikális intézkedésekről? Akarja-e a tanács a községi kenyérgyárat annyira kibővíttetni és fehérsütésre is annyira berendeztetni, hogy sakkban lehessen vele tartani a kenyéruzsorásokat? Akarja-e a tanács sürgősen fölállítani a hatósági mészárszékeket ? Akarja-e a tanács a városnak tejjel való ellátását községi üzembe venni legalább oly módon, ahogyan azt ezelőtt két évvel ígérte? — Ha akarja, rendben van, mert ezekkel a radikális intézkedésekkel legalább a közvetítő kereskedelem uzsorás és hamisító manipulációit fékezheti meg és ennél többet sürgősen úgy sem igen tehet a maga hatáskörében. A drágaság távolabbi és mélyebben fekvő okainak megszüntetése az országos kormányzattól függ, attól pedig — mint az agráriusok vak eszközétől — semmi jót nem várhatunk. • Új barakkiskolák. Noha az utóbbi három év alatt a főváros több új iskolát létesített, még sincs az iskolákban elegendő hely a tankötelesek befogadására. Az iskolahiány különösen a főváros külső részeiben tapasztalható és ez az iskolahiány vezet azután az úgynevezett váltakozó rendszerű oktatásra, amely azonban nem felel meg a modern pedagógia követelményeinek. A közoktatási ügyosztály, hogy ezeken a hiányokon segítsen, negyven barakktanterem létesítését hozta javaslatba. Mégpedig az I. ker. Budafoki-úti iskolához két tanterem, a III. ker. Miklós-utcai iskolához 10 tanterem, a III. ker. Vörösvári-utcai iskolához 12, a X. ker. Tabán-utcai iskolához 8, a X. ker. Kápolna-utcai iskolához 8 tanterem fölállítását. A költségek 400.000 koronát lesznek. Ezt a javaslatot a pénzügyi bizottság legközelebb fogja tárgyalni. Mi úgy véljük, hogy a külterületeken — értsd: munkáslakta vidékeken — rendes iskolaépületeket kellene állítani és nem barakkokat. Az a pénz, amit felekezeti célok támogatására, papok és apácák kitartására fordít a város, megfelel 25—30 millió korona kamatainak és törlesztésének, ebből pedig éppen elegendő rendes iskolát lehetne építtetni. További kislakások építése. A kislakások építésére kiküldött bizottság szerdán dr. Bárczy István polgármester elnöklésével ülést tartott. Az ülésen elhatározták, hogy a Palotai-úton a főváros által megvásárolt Krausz Mayer-féle telken 350, részint földszintes, részint pedig emeletes kislakást fognak építeni, amelyeknek legkésőbb a jövő év május 1-ére el kell készülniök. Ezen a telepen iskolát, óvodát, mosóintézetet, népkonyhát és napközi otthont is állít föl a főváros. Tárgyalta továbbá a bizottság a szükséglakások kérdését is és egyelőre abban állapodott meg, hogy a VI. és IX. kerületben egyenként 105 szükséglakást emel. A többi kerületekben a szükséglakások építését később fogják megkezdeni. A bizottság szükségesnek találta, hogy e szükséglakásokkal kapcsolatban különféle közjóléti intézmények is emeltessenek. kórházak költségvetése. A fővárosi kórházak költségvetését a rendes költségvetésnél előbb készítik el azért, hogy a belügyminiszternek alkalma legyen a költségvetéssel részletesen foglalkozni. A kórházak jövő évi költségvetése most készült el és ahhoz a kórházi bizottság már hozzá is járult. A költségvetés úgy a kiadást, mint a bevételt 4,366.483 koronában állapítja meg, szemben az 1911. esztendei 4,349.759 koronával. Az emelkedést az időközben megnyílt két új kórház, a Teleki utcai és a Szentistván-kórház mögött épített kórház, létesítése okozta. Természetes, hogy a megszaporodott betegforgalom a kórházak bevételeit növeli. A napi ápolási díjat 3 korona 38 fillérben javasolja az ügyosztály megállapítani. A kórházak költségvetését a pénzügyi bizottság pénteken, a közgyűlés pedig a jövő szerdán tárgyalja. pop z NÉPSZAVA 1911 szeptember 22. MIÍVESZETIROMLOM (*) Marjorie nénike. Vígjáték, írta Zangwill Israel. (Bemutatták a Nemzetiben.) Egy kedves, ötletes darab a francia bohózat minden szokásos kellékével és valószínütlenségeivel. Az az impreszsziónk, hogy Zangwillnek a darab nem egy helyen ponyvaszerüleg ható meséje csak ürügyül, keretül szolgált ahhoz, hogy „a nép barátját" (Odry) olyan helyzetek elé állíthassa, amelyben az emberi gyarlóságánál fogva szembekerül hirdetett elveivel. Arról van ugyanis szó, hogy Dambury John népképviselő, aki szembajával egy szanatóriumban tartózkodik, rut ápolónőt kap, azonban az operáció után ezt a rut asszonyt egy csinos fiatal leány váltja föl; ezt a változást John nem veszi észre, miután szemei állandóan be vannak kötve és tovább is csak azt a rideg és ellenszenves modort tanúsítja (amiből persze nagy tetszést arató komikus helyzetek származnak). Mikor John gyógyul és látni kezd, beleszeret a szép ápolónőbe Marjoriebe, aki — később kiderül — csak kedvtelésből űzi ezt a mesterséget, mert hercegleány. John már nagyszerűen lát, de halogatja távozását, hogy megnyerhesse magának Marjorie-t, aki elmenekül egy halsütő asszony ismerőséhez. John követi, de Marjorie leleplezi őt, bebizonyítja neki, hogy ő a nép barátja, a külsőségek rabja és hogy a szanatóriumban tanúsított magaviseletével a női méltóságot sértette meg. Hogy ehhez az igazsághoz miért volt szükséges a halsütő asszony konyhája, azt a többi kérdezni valóval együtt elhallgatjuk. Aztán a negyedik fölvonásban egy kicsit még ugratják egymást, aztán minden elsimul. A darabot a szellemességeken kívül Odry (a képviselő), Horváth, Jászai és Ligeti Juliska mentették. A Nemzeti Színház gondtalan közönsége nagyszerűen mulatott. A darab, úgy látszik, műsoron marad egy ideig. a— (*) A Könyves Kálmán kiállítása. Vészi Margit és Kubinyi Sándor műveiből rendezte a Könyves Kálmán ebben az esztendőben az első kiállítását. Vészi Margit ötvennyolc képet állított ki, míg Kubinyi Sándor kilencvenkilenc műves szerepel a kiállításon. A tárlatot csütörtök délután nyírják meg. A kiállítást ismertetni fogjuk. (*) Magyar társadalomtudományi irodalom 1910. évben. A magyar politikai és szociális kérdések iránt érdeklődő közönség hasznos és kimerítő útmutatót talált abban a bibliográfiában, amelyet most adott ki a Fővárosi Könyvtár közleményei sorozatában. A füzet az 1910. évben Magyarországon megjelent társadalomtudományi irodalmat — beleértve számos folyóirat és hírlap anyagát is — csaknem teljesen tartalmazza s dr. Varró István, a budapesti kereskedelmi és iparkamara fogalmazója gyűjtötte össze. Ára 1 korona. Kapható a Fővárosi Könyvtárban (IV., Károly-körút 28, I. emelet). HM£JC Az ólommérgezés a magyarországi fazekasok között. Csökken a nemzőképesség, sok a fpanaszülés, pusztulnak a családok. — Mx. angol professzor* tapasztalatai. — M magyarországi nyavalya-esetek. A „Munkásügyi Szemlé"-ben olvassuk: A legelterjedtebb ipari betegségnek, az ólommérgezésnek egyes tüneteit az orvostudomány annyira kiderítette, hogy új szempontok már nem igen merülhetnekföl. Ismerik a keletkezését, tüneteit, a következményeit és azokat a rendszabályokat, amelyekkel védekezni lehet ellene. Ha ma már ritkább is e betegség, mégis Németországban évente körülbelül ezer munkás esik áldozatául. A halálozás ugyan igen csekély, azonban a betegség maga rendkívül kínos. Súlyosságát növeli, hogy egyszeri átszenvedése nem mentesíti, sőt hajlamosít a betegség kiújulására. Thomas Oliver angol orvos az ólommérgezés egy újabb tünetére hívja föl a figyelmet, amely a nemzőképességet illeti. A fazekasoknál, akiket ugyancsak gyakran ér ólommérgezés, még ha más tünet nem is jelentkezik, a nemzőképesség szenved.