Népszava, 1911. szeptember (39. évfolyam, 207–232. sz.)

1911-09-28 / 230. szám

1911 szeptember 29. NÉPSZAVA — A budapesti levegő. Egyik estilap megkérdezte dr. Korányi Frigyes egyetemi tanárt, hogy mi a véleménye a főváros füstös és piszkos levegőjéről. A professzor válaszában mindenekelőtt rámutat azokra a tapasztalatokra, amelyeket a német birodalom rajnaparti részén mélyreható és tartós vizsgálatok derítettek ki. A német birodalomban — ahol az ember életét úgy humanitárius, mint államgazdászati fontosságból már régen méltányolják — föltűnt, hogy a rajnavidéki gyártelepek tájékán a tüdővész gyakran fordul elő és jelentékeny pusztításokat visz végbe a munkások körében. A körülmény okai körül vizsgálódván, föltűnt, hogy az olyan gyárgazdag vidékeken, ahol a gyáripar óriási füsttermeléssel van összekötve, mint amilyenek az érckohók és kőszénbányaterületek, a légzési szervek betegségei, szerfölött gyakoriak, de a tüdőgümőkóros betegségek aránylag ritkák. Míg azon tájékokon, ahol a textilipar virágzik, hurutok és tüdőgyulladások kevésbé gyakoriak, a tüdőgümőkór pedig aránylag nagyobb számban fordul elő. Még egy másik különbséget is derítettek ki az orvosstatisztikai vizsgálatok. Azt, hogy amíg a textilanyagokkal foglalkozó iparok területén a tüdőtuberkulózisba esett betegeken a betegség lassan fejlődik és félbeszakításokkal halad, addig azoknál, akik már tüdőtuberkulózissal jutnak az erősen füsttermelő gyáriparok körébe, a betegség gyorsan fejlődik tova. E tapasztalatok jelentősége abban áll, hogy a minerális anyagok feldolgozásával foglalkozó és füsttermelő vidékeken a tüdőt gyakrabban teszik ki ártalmas behatásoknak, mint a textilterületeken. A textiliparos területeken ellenben, ahol a füstképződés kevésbé gazdag, de a levegő inkább telítve van szövetfonalak porával és az ezekhez tapadó gümőbacillusokkal, ezek hatása nem heveny gyulladásokban, hanem a gümőkór fejlődésében nyilvánul és ha az így megbetegített gümőkórosok utólag jutnak füstgazdag légkörbe, ott gyorsan elpusztulnak. A füstnek — így szól más helyütt a tanár válasza — sokoldalú káros hatása van az élő szervezetekre. Ahol erős tüzelésből sűrü és tömött füst fejlődik ki, ez a kéményekből egy bizonyos magasságra ...emelkedik és ott, ahola légnyomás is csökken, vagy erősebb légmozgás uralkodik. Mz ott, szét- terül és füstfelleget képez, amely már magában is fölfogja a napsugarakat, elárnyékolja a területet és megfosztja az embert és növényzetet a napsugarak éltető behatásától. Mi sem tanulságosabb erre vonatkozólag, mint azon napfényváltozatok, melyek a nagykörút azon részein, amelyeken az Erzsébet-körúti úgynevezett Vasfürdő, a Kertész utcai villanytermelő központ, a Hungária-fürdő és az állami pályaudvarok füstöt okádó égboltozat területén leginkább őszi és téli hónapokban végbemennek. Aki a reggeli órákban az égboltozatot megfigyeli, az többnyire reggel 9 ó n'/a óráig mindenütt derültnek látja az eget, a nyugati pályaudvartól kezdve egészen a Ferenc-körútig és ezek környékén is. Amint a föntnevezett épületekből a füstáramlás megindul, a Teréz- és Erzsébet-körúttól kiindulva, kivált télben, fokozatosan a kövezetig lesülyedő ködöt lát fejlődni még akkor is, mikor az Üllői-út és Ferenc-körút tájékán napfény terjed a vidékre. A szél irányától függ azután, hogy mely házak falára, ablak- és ajtókereteire és ezeken keresztül a lakásokba terjednek be a füstanyagok, falakat, bútorokat, öltözeteket és emberi szervezeteket károsítva. Nem lehet feladatom, hogy Budapest közismert füstös levegőjének hatását itt én részletezzem. A füst hatásának egyik következménye Budapest tüdővészhalandóságában nyilvánul meg. Amíg a három millió körüli lakosságú Berlinben évenként nem egészen 3000 a tüdővészben elhaltak száma, addig a nem egészen egymillió lakosságú Budapesten évenként átlagosan 4000-re emelkedik a tüdővész halálozási száma. Ennél súlyosabb argumentumot alig mondhatnék. Így végzi az orvostanár. Tiszta és egészséges levegőjű fővárost tehát csak akkor kaphatunk, ha az összes gyárakat kitelepítik innen. De ezzel egyidőben meg kell oldani a villamos-, a közlekedési bajok kérdését is! — Az automobil-omnibusz a folyóba zuhant. Rettenetes szerencsétlenség hírét jelentik Párisból. Egy autóbusz, amely a Jardin des Plantes és Battignol közt közlekedik, szerdán délután a Notre Dame közelében a Szajnába zuhant. Húsz utasa vízbefult. A Baross utcai munkásszerencsétlenség dolgában megindított vizsgálat eredménye alapján a rendőrség letartóztatta a bajt okozó automobil soffőrjét, Major Lászlót. Védekezésével szemben ugyanis azt állítják a szemtanúk, meg az életben maradt munkások, hogy acetilén-fáklya fénye mellett dolgoztak, tehát a gépkocsi vezetőjének okvetetlenül látnia kellett az utat eltorlaszoló fenyőszálat. Ezenfelül Szmolenszky József munkavezető rá is kiáltott a soffőrre, hogy álljon meg, az automobil azonban mégis nekiszáguldott a gerendának. A meghalt ember személyazonosságát szerdán reggel megállapították. Novotta Tamás a neve, huszonháromesztendős, családos állványozó. A felesége és három gyermeke Felszelecsény (Bars) községben lakik. A II. számú sebészeti klinikán ápolt munkások közül Szmolenszky József és Banzsi Fülöp állapota válságos; alig remélhető, hogy fölépülnek. Miután fölmerült az a gyanú, hogy a gépkocsi fékje romlott volt, a rendőrség az automobilt lefoglalta. A kolera. Újpesten a vesztegzárban álló Váci út 36. számú bérházban (amiről már többször írtunk és amiről e rovat elején is van szó) újabb kolerás eset fordult elő. Kedden este rosszul lett Palásdi Jakab munkás. A járványkórházba vitték. Azóta újabb megbetegedés nem történt. A fővárosban egy gyanús megbetegedés fordult elő. Az Irányi utcában levő térparancsnokság épületében Bittner János negyvennegyedik gyalogezredben közlegény koleragyanús tünetek között megbetegedett. A beteget elvitték a helyőrségi kolera-barakkba. A térparancsnokság épületét is fertőtlenítették. Szerdán délelőtt a helybeli és környékbeli közlekedési vállalatok képviselőivel a tiszti főorvosi hivatalban értekezletet tartottak. Az értekezleten a villamoskocsik fertőtlenítésének módjáról tanácskoztak. A tiszti főorvos azt javasolta, hogy minden kocsit minden fordulónál legalább egyszer fertőtlenítsenek. Kérte a vállalatok képviselőit, hogy a fertőtlenítés végre" szájlátsához szükséges "embereket bocsássák " rendelkezésre, "akit a fővárosi fertásberilítió intézet majd kitanít a fertőtlenítés munkájára. A megjelentek hozzájárultak a tiszti főorvos javaslatához és így a közlekedési vállalatok embereinek betanítása már a csütörtöki napon kezdetét veszi. Dunapentelén szerdán Sztanó György 35 éves napszámos kolerában megbetegedett. Fejérmegyében eddig hat koleraeset fordult elő, közülök négy halálos volt. A Szabó János telefonmunkás Orsováról a Nagykanizsával határos Sormás zalamegyei községbe érkezett és koleragyanús tünetek között megbetegedett. Szabó váladékán a bakteriológiai intézet megállapította az ázsiai kolerát. A hatóság a községet zár alá helyezte. A debreceni ügyészségen megjelent Szoboszlai János szoboszlai gazda, hogy néhány napi fogházbüntetését leülje. Orvosi bizonyítványt mutatott föl arról, hogy felesége koleragyanúsan megbetegedett. Az ügyészség Szoboszlait azonnal eltávolította a törvényszék épületéből és az összes helyiségeket fertőtleníttette. A horvátországi Draga községben föllépett kolerajárvány, úgy látszik, szünőfélben van, mert sem kedden, sem szerdán újabb megbetegedés nem fordult elő. Az orvosok állandóan végigjárják az összes házakat és mésszel és más fertőtlenítő szerekkel dezinficiálnak mindenfelé. A fináncpuska gyilkolt a torontálmegyei Magyarszentmihályon, ahol Novoszek Pál „dohánycsempész" megtámadta Gain Mihály pénzügyőrt, akinek a társa Varga József segítségére sietett és agyonlőtte Novoszeket. — Bélyegeket lopott 1150 korona értékben egy 30—35 esztendős férfi a perlaki (Zala) portáról a szerdára virradó éjszaka. — A Beketow cirkuszban szerdán este roszszul lett Kürti József színész, az „Ödipusz" címszereplője, előadás közben. Vagy tíz percig szünet volt, ezalatt a közönség nagyon nyugodtan viselkedett. A keleti expresszvonat elé dobta magát Vászolai Scherz Alfréd őrnagy Blanka nevű 18 éves leánya szerdán a Pozsony mellett levő Vöröshíd előtt. Az expresszvonat halálra gázolta. Azt mondják, hogy a tettét pillanatnyi elmezavarban követte el. — Elfogták Budapesten T. József napszámost, akiről a szerdai lapunkban megírtuk, hogy az egyik rendőrkapitányságról furfanggal megszökött. — Kovács Aladár és a mentőegyesület. „Az est"-ben dr. Kovács Aladár, az önkéntes mentőegyesület igazgatója ellen éles támadás jelent meg. A támadó cikk szerint Kovács Aladár a visszaéléseknek egész tömegét követte el, És nem most jöttek rá először — mondja a cikk —, hogy Kovács Aladár hűtlenül sáfárkodik a mentők vagyonával. Már öt évvel ezelőtt megállapította az igazgatóság a visszaéléseket, de Kovács Aladár kegyelmet kapott, abban a reményben, hogy megjavul és főleg azért, mert féltek a botránytól és attól, hogy a közönség áldozatkészsége ezáltal megcsappan és a szokásos mentőnapoknak vége. Ámde — mondja a cikk — Kovács (aki a cikk szerint jogtalanul írja magát Kovácsnak, mert magyarosított neve van és így csak cs dukál neki) tovább folytatta a bűnös pazarlásokat, csak éppen más formában. Kovács visszaéléseit nyolcvannégy pontban foglalták össze annak idején. Ezekben többek között arról van szó, hogy az igazgató magánál felejtett idegen pénzeket, továbbá, hogy a betegszállításért fölvett díjakat nem szolgáltatta át a pénztárnak. Azonkívül a szilveszteri gyűjtés alkalmából elment a mentőnapot rendező cégekhez és százkoronás hirdetéseket koldult ki a mentők javára — valójában a maga, a lapja számára. Ezek azonban csak a szelídebb fajtája a szabálytalanságok és visszaéléseknek, a cikk szerint különösen a megrendelések körül követett el volna Kovács súlyos visszaéléseket. Amikor a dolog kipattant, fegyelmi eljárást indítottak ellene. De kegyelmet kapott, tetejében négyezer koronás fizetésjavítást, ordót királyi tanácsosságot és ígéretet, hogy nemsokára udvari tanácsos lesz. Mindez nem használt semmit. Kovács tovább folytatta manipulációit. De most már annyira halmozódtak ellene a vádak, hogy legközelebb végleg leszámolnak vele. A súlyos támadásra vonatkozóan dr. Kovács Aladár a következő sorok közlésére kérte lapunkat: Egy esti lap mai száma hivatali működésemet, egyéni tisztességemet súlyosan sértő cikket közöl, amelyben a vádak egész sorozatát csoportosította ellenem. Évtizedek óta becsületesen, közmegelégedésre szolgálom a mentőintézmény ügyét, soha ezen idő alatt a legkisebb szabálytalanságot nem követtem el és a támadó cikk vádjaira csak anyutyitmondhatok, hogy azok alaptalanok Nemhogy azokért-a cikk szerzőjét rágalmazás miatt - a sajtóbíróság elé állítom. Egyidejűleg fölöttes hatóságomat, egyesületem igazgatóságát írásban megkértem, hogy a becsületemet sértő cikk vádjainak tisztázása végett indítson fegyelmi vizsgálatot ellenem. — Az aradi adóhivatalnokok sztrájkja. Még nem ütött be ez a minden adófizető polgár lelkének jóleső cselekedet, de a küszöbön van. Az aradi adóhivatalnokok ugyanis föllázadtak az ellen, hogy nekik a sok munka miatt délután is be kell járniuk a hivatalba, míg a város többi tisztviselői körülbelül egy éve csak délelőtt nyolc órától két óráig tartanak hivatalt. Eleinte rájuk is vonatkozott a délelőtti hivataloskodás szabálya, de annyi hátralék maradt, hogy Varjassy polgármester délutánra is berendelte őket, természetesen minden külön díjazás nélkül. A hivatalnokok megsokalták ezt és kedden délután tartott gyűlésükön, amelyen mind egy szálig megjelentek, becsületszavukra kijelentették, hogy inkább otthagyják a hivatalukat, de délután nem járnak be. Nem törődnek azzal sem, ha felfüggesztik őket. Az aradi adóhátralékosok várva-várják, hogy milyen tett követi az adóhivatalnokok elhatározását. — Hulla a síneken. Szerdán reggel Temesvár belterületén, a katonai gyakorlótér mellett elhaladó vasúti vágányon férfihullát találtak. A hulla kezét a vonat kerekei levágták, fején pedig súlyos sérülés nyomai látszanak. Jankó Péterné a hullában Sztojka Miklós nevű fiát ismerte föl. Nem tartják kizártnak, hogy Sztojkát előbb megölték és csak azután dobták a vasúti sínekre. Egy esztendővel ezelőtt hasonló módon öltek meg egy embert, akinek hulláját ugyanezen a helyen a sínekre dobták. Valószínű, hogy Sztojkával is így bántak el. Sztojka részeges, összeférhetetlen természetű ember volt, aki mindennap verekedett. A sógora azt vallja, hogy Sztojka kedden este két emberrel távozott hazulról. Ezt a két embert Sztojka sógora később látta és az egyiknél Sztojka sétapálcája volt. Valószínű, hogy ők ölték meg és tettek a sinekre. Most a rendőrség ezt a két embert keresi. — Megfojtotta a macska az aradmegyei Zimándköz községben Czobai Pál egyedül hagyott két és félhónapos leányát, akinek a nyakára ráfeküdt a macska és a csöppség a teher alatt megfulladt. 383