Népszava, 1911. szeptember (39. évfolyam, 207–232. sz.)

1911-09-28 / 230. szám

1911 szeptember 29. NÉPSZAVA — A budapesti levegő. Egyik estilap megkér­dezte dr. Korányi Frigyes egyetemi tanárt, hogy mi a véleménye a főváros füstös és piszkos leve­gőjéről. A professzor válaszában mindenekelőtt rámutat azokra a tapasztalatokra, amelyeket a né­met birodalom rajnaparti részén mélyreható és tartós vizsgálatok derítettek ki. A német biroda­lomban — ahol az ember életét úgy humanitárius, mint államgazdászati fontosságból már régen mél­tányolják — föltűnt, hogy a rajnavidéki gyártele­pek tájékán a tüdővész gyakran fordul elő és je­lentékeny pusztításokat visz végbe a munkások körében. A körülmény okai körül vizsgálódván, föltűnt, hogy az olyan gyárgazdag vidékeken, ahol a gyáripar óriási füsttermeléssel van összekötve, mint amilyenek az érckohók és kőszénbányaterüle­tek, a légzési szervek betegségei, szerfölött gya­koriak, de a tüdőgümőkóros betegségek aránylag ritkák. Míg azon tájékokon, ahol a textilipar vi­rágzik, hurutok és tüdőgyulladások kevésbé gya­koriak, a tüdőgümőkór pedig aránylag nagyobb számban fordul elő. Még egy másik különbséget is derítettek ki az orvosstatisztikai vizsgálatok. Azt, hogy amíg a textilanyagokkal foglalkozó ipa­rok területén a tüdőtuberkulózisba esett betege­ken a betegség lassan fejlődik és félbeszakítások­kal halad, addig azoknál, akik már tüdőtuber­kulózissal jutnak az erősen füsttermelő gyár­iparok körébe, a betegség gyorsan fejlődik tova. E tapasztalatok jelentősége abban áll, hogy a minerális anyagok feldolgozásával foglalkozó és füsttermelő vidékeken a tüdőt gyakrabban teszik ki ártalmas behatásoknak, mint a textilterületeken. A textiliparos területeken ellenben, ahol a füst­képződés kevésbé gazdag, de a levegő inkább te­lítve van szövetfonalak porával és az ezekhez tapadó gümőbacillusokkal, ezek hatása nem he­veny­ gyulladásokban, hanem a gümőkór fejlődé­sében nyilvánul és ha az így megbetegített gü­mőkórosok utólag jutnak füstgazdag légkörbe, ott gyorsan elpusztulnak. A füstnek — így szól más helyütt a tanár válasza — sokoldalú káros hatása van az élő szervezetekre. Ahol erős tüzelés­ből sűrü és tömött füst fejlődik ki, ez a kéményekből egy bizonyos magasságra ...emelkedik és ott, ahol­­a légnyomás i­s csök­ken, vagy erősebb légmozgás uralkodik. M­z ott, szét-­ terül és füstfelleget képez, amely már magában is fölfogja a napsugarakat, elárnyékolja a terüle­tet és megfosztja az embert és növényzetet a napsugarak éltető behatásától. Mi sem tanulságo­­sabb erre vonatkozólag, mint azon napfény­változatok, melyek a nagy­körút azon részein, amelyeken az Erzsébet-körúti úgynevezett Vas­fürdő, a Kertész­ utcai villanytermelő központ, a Hungária-fürdő és az állami pályaudvarok füstöt okádó égboltozat területén leginkább őszi és téli hónapokban végbemennek. Aki a reggeli órákban az égboltozatot megfigyeli, az többnyire reggel 9 ó n'/a óráig mindenütt derültnek látja az eget, a nyugati pályaudvartól kezdve egé­szen a Ferenc-körútig és ezek környékén is. Amint a föntnevezett épületekből a füst­áramlás megindul, a Teréz- és Erzsébet-körút­tól kiindulva, kivált télben, fokozatosan a köve­zetig lesülyedő ködöt lát fejlődni még akkor is, mikor az Üllői-út és Ferenc-körút tájékán nap­fény terjed a vidékre. A szél irányától függ azután, hogy mely házak falára, ablak- és ajtó­kereteire és ezeken keresztül a lakásokba terjed­nek be a füstanyagok, falakat, bútorokat, öltöze­teket és emberi szervezeteket károsítva. Nem le­het feladatom, hogy Budapest közismert füstös levegőjének hatását itt én részletezzem. A füst hatásának egyik következménye Budapest tüdővész­halandóságában nyilvánul meg. Amíg a három millió körüli lakosságú Berlinben évenként nem egészen 3000 a tüdővészben elhaltak száma, addig a nem egészen egymillió lakosságú Budapesten évenként átlagosan 4000-re emelkedik a tüdővész halálozási száma. Ennél súlyosabb argumentumot alig mondhatnék.­­ Így végzi az orvostanár. Tiszta és egészséges levegőjű fővárost tehát csak akkor kaphatunk, ha az összes gyárakat kitelepí­tik innen. De ezzel egyidőben meg kell oldani a villamos-, a közlekedési bajok kérdését is! — Az automobil-omnibusz a folyóba zuhant. Rettenetes szerencsétlenség hírét jelentik Párisból. Egy autóbusz, amely a Jardin des Plantes és Battignol közt köz­lekedik, szerdán délután a Notre Dame közelében a Szajnába zuhant. Húsz utas­a vízbefult.­­ A Baross­ utcai munkásszerencsét­lenség dolgában megindított vizsgálat ered­ménye alapján a rendőrség letartóztatta a bajt okozó automobil soffőrjét, Major Lászlót. Védekezésével szemben ugyanis azt állítják a szemtanúk, meg az életben maradt munkások, hogy acetilén-fáklya fénye mellett dolgoztak, tehát a gépkocsi vezetőjének okvetetlenül látnia kellett az utat eltorlaszoló fenyőszálat. Ezenfelül Szmolenszky József munkavezető rá is kiáltott a soffőrre, hogy álljon meg, az automobil azonban mégis neki­száguldott a gerendának. A meghalt ember személyazonosságát szerdán reggel megállapították. Novotta Tamás a neve, huszonháromesztendős, családos állványozó. A felesége és három gyermeke Felszele­csény (Bars) községben lakik. A II. számú sebészeti klinikán ápolt munkások közül Szmolenszky József és Banzsi Fülöp álla­pota válságos; alig remélhető, hogy föl­épülnek. Miután fölmerült az a gyanú, hogy a gépkocsi fékje romlott volt, a rend­őrség az automobilt lefoglalta.­­ A kolera. Újpesten a vesztegzárban álló Váci­ út 36. számú bérházban (amiről már többször írtunk és amiről e rovat ele­jén is van szó) újabb kolerás eset for­dult elő. Kedden este rosszul lett Pa­lásdi Jakab munkás. A járványkórházba vit­ték. Azóta újabb megbetegedés nem történt. A fővárosban egy gyanús megbetegedés fordult elő. Az Irányi­ utcában levő térparancsnokság épületében Bittner János negyvennegyedik gyalogezredben közlegény koleragyanús tüne­tek között megbetegedett. A beteget elvitték a helyőrségi kolera-barakkba. A térparancs­nokság épületét is fertőtlenítették. Szerdán délelőtt a helybeli és környékbeli közleke­dési vállalatok képviselőivel a tiszti főorvosi hivatalban értekezletet tartottak. Az értekez­leten a villamoskocsik fertőtlenítésének mód­járól tanácskoztak. A tiszti főorvos azt java­solta, hogy minden kocsit minden fordulónál legalább egyszer fertőtlenítsenek. Kérte a vál­lalatok képviselőit, hogy a fertőtlenítés végre­" szájlátsához szükséges "embereket bocsássák " rendelkezésr­e, "akit a fővárosi fertásberilítió in­tézet majd kitanít a fertőtlenítés munkájára. A megjelentek hozzájárultak a tiszti főorvos javaslatához és így a közlekedési vállalatok embereinek betanítása már a csütörtöki na­pon kezdetét veszi. Dunapentelén szerdán Sztanó György 35 éves napszámos kolerában megbetegedett. Fejér­megyében eddig hat koleraeset fordult elő, közü­lök négy halálos volt. A Szabó János telefonmunkás Orsováról a Nagykanizsával határos Sormás zalamegyei községbe érkezett és koleragyanús tünetek között megbetege­dett. Szabó váladékán a bakteriológiai in­tézet megállapította az ázsiai kolerát. A hatóság a községet zár alá helyezte.­­ A debreceni ügyészségen megjelent Szoboszlai János szoboszlai gazda, hogy néhány napi fogházbüntetését leülje. Orvosi bizonyítványt mutatott föl arról, hogy felesége koleragyanú­san megbetegedett. Az ügyészség Szoboszlait azonnal eltávolította a törvényszék épületéből és az összes helyiségeket fertőtleníttette.­­ A horvátországi Draga községben föllépett ko­lerajárvány, úgy látszik, szünőfélben van, mert sem kedden, sem szerdán újabb megbetege­dés nem fordult elő. Az orvosok állandóan végigjárják az összes házakat és mésszel és más fertőtlenítő szerekkel dezinficiálnak min­denfelé.­­ A fináncpuska gyilkolt a torontálmegyei Magyarszentmihályon, ahol Novoszek Pál „do­hánycsempész" megtámadta Gain Mihály pénzügy­őrt, akinek a társa Varga József segítségére sietett és agyonlőtte Novoszeket. — Bélyegeket lopott 1150 korona értékben egy 30—35 esztendős férfi a perlaki (Zala) portá­ról a szerdára virradó éjszaka. — A Beketow cirkuszban szerdán este rosz­szul lett Kürti József színész, az „Ödipusz" cím­szereplője, előadás közben. Vagy tíz percig szünet volt, ezalatt a közönség nagyon nyugodtan visel­kedett.­­ A keleti expresszvonat elé dobta magát Vászolai Scherz Alfréd őrnagy Blanka nevű 18 éves leánya szerdán a Pozsony mellett levő Vörös­híd előtt. Az expresszvonat halálra gázolta. Azt mondják, hogy a tettét pillanatnyi elmezavarban követte el. — Elfogták Budapesten T. József napszámost, akiről a szerdai lapunkban megírtuk, hogy az egyik rendőrkapitányságról furfanggal megszökött. — Kovács Aladár és a mentőegyesület. „Az est"-ben dr. Kovács Aladár, az önkéntes mentő­egyesület igazgatója ellen éles támadás jelent meg. A támadó cikk szerint Kovács Aladár a visszaéléseknek egész tömegét követte el, És nem most jöttek rá először — mondja a cikk —, hogy Kovács Aladár hűtlenül sáfárkodik a mentők va­gyonával. Már öt évvel ezelőtt megállapította az igazgatóság a visszaéléseket, de Kovács Aladár kegyelmet kapott, abban a reményben, hogy meg­javul és főleg azért, mert féltek a botránytól és attól, hogy a közönség áldozatkészsége ezáltal megcsappan és a szokásos mentőnapoknak vége. Ámde — mondja a cikk — Kovács (aki a cikk szerint jogtalanul írja magát Kovács­nak, mert magyarosított neve van és így csak cs dukál neki) tovább folytatta a bűnös pazarlásokat, csak éppen más formában. Kovács visszaéléseit nyolc­vannégy pontban foglalták össze annak idején. Ezekben többek között arról van szó, hogy az igazgató magánál felejtett idegen pénze­ket, továbbá, hogy a betegszállításért fölvett díjakat nem szolgáltatta át a pénztárnak. Azon­kívül a szilveszteri gyűjtés alkalmából elment a mentőnapot rendező cégekhez és százkoronás hir­detéseket koldult ki a mentők javára — valójá­ban a maga, a lapja számára. Ezek azonban csak a szelídebb fajtája a szabálytalanságok és vissza­éléseknek, a cikk szerint különösen a megrende­lések körül követett el volna Kovács súlyos vissza­éléseket. Amikor a dolog kipattant, fegyelmi el­járást indítottak ellene. De kegyelmet kapott, tetejében négyezer koronás fizetésjavítást, ordót királyi tanácsosságot és ígéretet, hogy nemsokára udvari tanácsos lesz. Mindez nem használt sem­mit. Kovács tovább folytatta manipulációit. De most már annyira halmozódtak ellene a vádak, hogy legközelebb végleg leszámolnak vele. A sú­lyos támadásra vonatkozóan dr. Kovács Aladár a következő sorok közlésére kérte lapunkat: Egy esti lap mai száma hivatali működésemet, egyéni tisztességemet súlyosan sértő cikket közöl, amelyben­ a vádak egész sorozatát csoportosította ellenem. Évtizedek óta becsületesen, közmegelé­gedésre szolgálom a mentő­intézmény ügyét, soha ezen idő alatt a legkisebb szabálytalanságot nem követtem el és a támadó cikk vádjaira csak any­utyit­­mon­dhatok,­ hogy azok alaptalanok Nemhogy azokért-a cikk szerzőjét rágalmazás miatt - a sajtó­bíróság elé állítom. Egyidejűleg fölöttes hatósá­gomat, egyesületem igazgatóságát írásban meg­kértem, hogy a becsületemet sértő cikk vádjainak tisztázása végett indítson fegyelmi vizsgálatot ellenem. — Az aradi adóhivatalnokok sztrájkja. Még nem ütött be ez a minden adófizető polgár lelké­nek jóleső cselekedet, de a küszöbön van. Az aradi adóhivatalnokok ugyanis föllázadtak az ellen, hogy nekik a sok munka miatt délután is be kell járniuk a hivatalba, míg a város többi tisztviselői körülbelül egy éve csak délelőtt nyolc órától két óráig tartanak hivatalt. Eleinte rájuk is vonat­kozott a délelőtti hivataloskodás szabálya, de annyi hátralék maradt, hogy Varjassy polgármes­ter délutánra is berendelte őket, természetesen minden külön díjazás nélkül. A hivatalnokok meg­sokalták ezt és kedden délután tartott gyűlésükön, amelyen mind egy szálig megjelentek, becsület­szavukra kijelentették, hogy inkább otthagyják a hivatalukat, de délután nem járnak be. Nem tö­rődnek azzal sem, ha felfüggesztik őket. Az aradi adóhátralékosok várva-várják, hogy milyen tett követi az adóhivatalnokok elhatározását. — Hulla a síneken. Szerdán reggel Temes­vár belterületén, a katonai gyakorlótér mel­lett elhaladó vasúti vágányon férfihullát ta­láltak. A hulla kezét a vonat kerekei levág­ták, fején pedig súlyos sérülés nyomai látsza­nak. Jankó Péterné a hullában Sztojka Mik­lós nevű fiát ismerte föl. Nem tartják kizárt­nak, hogy Sztojkát előbb megölték és csak azután dobták a vasúti sínekre. Egy esz­tendővel ezelőtt hasonló módon öltek meg egy embert, akinek hulláját ugyanezen a he­lyen a sínekre dobták. Valószínű, hogy Sztoj­kával is így bántak el. Sztojka részeges, össze­férhetetlen természetű ember volt, aki min­dennap verekedett. A sógora azt vallja, hogy Sztojka kedden este két emberrel távozott hazulról. Ezt a két embert Sztojka sógora később látta és az egyiknél Sztojka sétapálcája volt. Valószínű, hogy ők ölték meg és tettek a sinekre. Most a rendőrség ezt a két embert keresi. — Megfojtotta a macska az aradmegyei Zi­mándköz községben Czobai Pál egyedül hagyott két és félhónapos leányát, akinek a nyakára rá­feküdt a macska és a csöppség a teher alatt meg­fulladt. 383

Next