Népszava, 1911. december (39. évfolyam, 285–310. sz.)

1911-12-01 / 285. szám

1911 december 3. NÉPSZAVA 11 — A Liverpool-l gyári katasztrófa. A Li­verpools olajpogácsagyárban az elmúlt héten pénteken (vasárnapi lapunkban részletesen írtunk az esetről) robbanás történt. A ka­tasztrófa a déli szünet alatt történt, ami még szerencse volt, mert sokkal több áldozatot követelt volna. A romok alól harminchárom halottat és száznál több — közöttük hetven­hét súlyos — sebesültet ástak ki. A robba­náskor borzalmas jelenetek játszódtak le. Az­t Akit kétszer végeztek ki, Newyorkból je­lentik. Múlt hétfőn a Sing-Sing-börtönben három kivégzés volt és az egyik kivégzett, Pietro Falleta nevű olasz rablógyilkos, miután a villamosszék­ből eltávolították, megint életre kelt, úgy hogy új­ból vissza kellett vinni a villamos-kamarába és még egyszer kitenni az áram hatásának. A dolog úgy történt, hogy a kivégzés után Falleta testét a hullaházba vitték. Közben a másik két gyilkost végezték ki. Falleta egy ideig mozdulatlanul fe­küdt a hullaházban, azután mélyen sóhajtott és a teste megmozdult. Az őr, aki ezt hallotta, nyom­ban értesítette erről az orvosokat, akik azonban kijelentették, hogy a jelenség reflexmozgás volt. A biztonság kedvéért azonban a holttestet, miután az újságírókat a börtönből elküldötték, még egy­szer kitették a villamos áramnak. áldozatok testrészeit az explózió minden irány­ban szétszórta. A robbanás pillanatában a gyapotraktár lángba borult. A lángoak a tetőig csapkodtak föl, amelyet a robbanás elröpí­tett. A levegőben röpködő emberi testrészek közé kődarabok és tetőcserepek vegyültek­. Képünkön a gyártelep látható a robbanás után. A kapu előtt a kíváncsiak százai állanak, akik közelebbi híreket várnak az ál­dozatokról. — Mert kevés volt a kereset. New­yorkban az olasz városnegyedben irtózatos családi tragédia történt. Plescia Ignác olasz munkás összeveszett családjával és felesége el akarta hagyni, mert nem keresett ele­gett. A kétségbeesett munkás agyonlőtte nejét, két kis gyermekét, anyósát s két nála lakó unokatestvérét, azután, mivel kifogy­tak a patronok a revolveréből, fölakasztotta magát.­­ A menyasszony öngyilkossága. Gábor Margit 19 éves hivatalnoknő csütörtökön délben háromnegyed két órakor Desse­wffy­ utca 41. szám alatt levő lakásán szívén lőtte magát és azonnal meghalt. A leány menyasszony volt. Állítólag azért szánta magát halálra, mert vőlegénye el­hagyta. — A spiclirendszer a — Máv.-nál. A Magyar Vasutas irja: A minapában kisült, hogy a budapesti rendőrségnél a politikai mozgal­mak megfigyelése céljából rendszeresen fize­tett spicliket alkalmaznak. Piszkos dolog, de hát rendőrállamban hozzá kell szoknunk az ilyesmikhez. Oroszországban is így szokás. Hanem amit a budapesti rendőrség spiclirend­szeréről olvastunk, az csak gyönge kontár­munka ahhoz a spiclirendszerhez képest, ami a Máv.-nál 1904 óta kitűnően működik. Olyan Azev-hadsereget még az orosz ochrana sem produkált, mint aminővel a Máv. igaz­gatósága rendelkezik. Itt nem holmi börtöntöltelékekkel, apróbb csirketolvajok fölbérelésével kísérleteznek, hanem a Máv. hadácsai csupa „megbízható" emberek, az alkalmazottaknak minden kategóriájából összeválogatva. Épp úgy akad közöttük főhiva­talnok, mint munkás, altiszt és szolga vegyesen. Baráti arccal közelítik meg az „áldozatra kiszemelt „forradalmárt". Ők adják meg azt a bizonyos radikális tónust, amellyel kelepcébe csalják az áldozatot, ha ideje­korán észre nem veszi a kivetett hurkot. Tudunk esetekről, amikor intim, jó bará­tok vállalkoztak hadácsszolgála­tokra, csak­hogy valami módon érdemeket szerezhes­senek és tudjuk, hogy a Máv­ igazgatósága ezt nagyon is jó néven vette, sőt jutal­mazta is. Olyan esetekről is tudunk, amikor a spicli élvezte az orvul bevádolt kortárs vendégszeretetét és ő volt a legelső, aki a megrendszabályozott kolléga tragikus sorsa fölött legjobban méltatlankodott. A budapesti rendőrségnek nincsen tehát mit pirulnia az ő primitív spiclirendszere miatt. Menjen el tanulni a Máv. igazgatóságához, nem veszít vele semmit, legföljebb pár fokkal lejebb sülyedve ő is belefut abba a pocsolyába, amelyben a Máv. igazgatósága már elég hosszú ideje nagyon jól érzi magát. — Matkovich nem volt Holzknecht fia. Bécsi híradás nyomán mi is megírtuk, hogy ott az a hír terjedt el, hogy Matkovich — a minapi rette­netes szerelmi dráma tettese — természetes fia volt Holzknechtnek és ezért nem akarták hozzá feleségül adni a Holzknecht-leányt. Most azt ír­ják Bécsből, hogy Matkovich 1885-ben született, Holzknecht pedig 1881-től 1886-ig Portugáliában volt és igy Matkovich nem lehetett az ő gyer­meke. — Postások a vonatnál. A kisküküllőme­gyei Ágostonfalva vasúti állomásánál szerdán este szerencsétlenség történt. Két postai al­kalmazott a pályatesten a vonatra várt és nem vették észre a Brassóból érkező vona­tot, amely meglepte a sínpáron álló embere­ket és mindkettőt elütötte. A postások egyike a lábán sérült meg, mert még idejekorán si­került elugrania a vonat elől, a másik azon­ban oly veszedelmes zúzódásokat szenvedett a fején és a mellén, hogy életben maradásá­hoz nincs remény. A szerencsétlenül járt pos­tásokat beszállították a brassói kórházba. — Megörült képviselő. A széki (Szolnok­doboka) kerület országgyűlési képviselője, báró Inczédy Samu megörült. Régóta betegeskedett a már öregebb ember, aki tántoríthatlan híve volt a mindenkori kormánynak és most a nemzeti munkapárt tagja. A múlt hét csütörtökjén Széken kirohant az utcára és automobilért kiabált, hogy Budapestre jöjjön és itt rendet csináljon. Az utcán járók nehezen lefogták a dühöngő embert és a családja beszállította a kolozsvári elmegyógy­intézetbe, ahol megállapították, hogy a képviselő agylágyulásban szenved. Állapota reménytelen. Nemsokára gondnokság alá helyezik és a széki kerületben új választás lesz. — Trubeckoj gyilkosa szabadlábon. Péter­várról jelentik, hogy a novacserkaszki törvény­széki orvosi szakértők, akik Trubeckoj herceg gyilkosának, Kristi Vladimírnak elmeállapotát meg­vizsgálták, kijelentették, hogy Kristi a merény­letet elmezavarban követte el, de jelenleg már normális. A bíróság a szakértői vélemény alapján Kristit szabadon bocsátotta. — A Magyar Tűzoltótisztek Országos Egye­sülete 1911 december 3-án, vasárnap délelőtt 9 órakor Budapesten, VIII., Bezerédy­ utca 16. szám alatt az iskola tornatermében évi rendes köz­gyűlést tart. — Kiebrudalják a csukásokat Portugá­liából. Az új portugál köztársasági seprő jól seper — ami a csuhásokat illeti. Irgalmat­lanul kiseprűzik őket, ami nagyon helyén van. De házaikat és kolostoraikat is pusztít­ják. A lissaboni jezsuita­ kolostort a kormány nemrég leromboltatta. Képünk a kolostor rom­jait mutatja. Mikor jutunk már mi is idáig?

Next