Népszava, 1912. május (40. évfolyam, 104–128. sz.)
1912-05-21 / 120. szám
1912 május 22. NÉPSZAVA — Strindberg temetése. Stockholmból jelentik, hogy vasárnapreggel meghatóan egyszeri gyászpompával temették el Strindberg Ágostont a solnai sírkertben. Amint jeleztük, maga a költő kívánta, hogy ne legyen koporsója fölött hivatalos beszéd, azok vigyék utolsó útjára, akik legjobban szerették, az upsalai egyetem diákjai és gyári munkások fölváltva vitték a koporsót és az egyetemi meg a munkás dalkörök Strindberg mélabús dalait énekelték. Mielőtt a sírt beföldelték, a diákok és munkások hajadonfővel elvonultak előtte. A temetésen valamennyi miniszter is megjelent. Azt hitték, hogy kolerás! Hétfőn, reggel az a riasztó hír terjedt el a fővárosban, hogy a Szentlászló-kórháznak koleragyanús lakója van. A vészes hír azonban nem bizonyult igaznak. Nyolc nap előtt Rabók Mihály, a Központi Tejcsarnok pénzbeszedője beteg lett. Heves főfájásról panaszkodott, de azért továbbra is elvégezte napi munkáját. De szombaton gyakori hányás és hasbántalmak (ezek a koleratünetek) lepték meg. Még aznap reggel beszállították a Szentlászló-kórházba, ahol két óra múlva meghalt. Kabekot a kórházban koleragyanús betegként vették föl s teljesen elkülönítették, fertőtlenítették a VII., Peterdy utca 3. szám alatti lakását és feleségét, három gyermekét, valamint a lakás albérlőit bevitték a Szentlászlókórházba és ott tartották őket hétfő délelőttig. A kórház igazgatósága Pertik egyetemi tanárt kérte meg a boncolásra. A professzor vasárnap boncolta Rabókot. A boncolás két óra hosszáig tartott. Perlik jegyzőkönyvbe adta a boncolás eredményét, amely szerint Rabót gyomor- és bélhurut következtében halt meg. Az ügyben fölkeresték dr. Gerlóczy Zsigmond egyetemi magántanárt, a Szentlászló-kórház igazgatóját, aki így nyilatkozott : — Nincs ázsiai haléra. Kabókot mint koleragyanusat hozta be a fertőtlenítő intézet kocsin. Koleragyanus tünetek valóban mutatkoztak rajta. De ha nem is mutatkoztak volna, mi még akkor is fölvesszük, mert mi minden beteget fölveszünk, akiről fel lehet tételezni, hogy járványsagra betegségresan, különösen Katatot koleragyámsát jelentik nekünk. A bakteriológiai vizsgálat még nem történt meg, de egész halátozottsággal állíthatom, hogy ázsiai koleráról szó sincsen. Kabók a betegségét étrendi hiba következtében szerezte. Tejfölös kenyeret evett és utána sok vizet ivott. A bakteriológiai vizsgálatról legkésőbb kedden lesz eredmény. Addig Kabók holtteste a Szent László-kórház elkülönített helyén marad. A lóverseny egy ládzss&boló. Számtalanszor megírtuk már, hogy a lótenyésztés ürügye alatt rendezett lóversenyek elsősorban is sikkasztókat, züllésnek indult szerencsétlen embereket tenyésztenek, akik rendszerint ott a gyepen teszik meg az első lépést a lejtőn. Ilyen áldozata a lóversenynek az az ember is, akiről az alábbiakban lesz szó. Szombaton délután megjelent a főkapitányságon T. Károly állomásfelvigyázó és elpanaszolta, hogy a felesége Rákospalotán a Forróutca 4. szám alatt lévő lakásán megtámadta és négyszer rálőtt. Az élete — mondotta — állandóan veszedelemben van, az asszony egyre lelövéssel fenyegeti. A rendőrség detektíveket küldött ki T. lakására, ahonnan az asszonyt bevitték a főkapitányságra. Az asszony a kihallgatásakor keserves szavakkal panaszolta el, hogy a férje mellett pokol az élete. T. Károly a lóverseny rabja, minden keresetét a lóversenyre viszi, ott el is veszti és amikor elfogy a pénze, hazulról hordja el az értékesebb holmit, zálogba teszi vagy eladja, hogy játszani való pénze legyen. Szombaton is a csecsemőjének vásárolt lisztet akarta eladni, h°gy pénzt szerezzen magának a lóversenyre. Az asszony ezt nem engedte, civakodás "támadt, a férje megütötte, erre, hogy megijessze az embert, revolvert kapott föl és négyszer a levegőbe lőtt. .Nem akarta megölni az urát. A rendőrség az asszonyt kihallgatása után elbocsátotta. — A rendőr kardot rántott, két embert il elvágott. A rendőrségi sajtóiroda jelenti: A hétfőre virradó éjszaka a Gyömrői-úton Cs. József harmincéves ács többedmagával részegen duhajkodott. Horváth Gyula 1901-es számú rendőr csöndre intette őket; erre a részeg társaság késekkel megrohanta a rendőrt, majd kövekkel dobálták. A rendőr szorongatott helyzetében kardot rántott és támadói közül, kettőt megvágott. A többiek elrenekültek, csak Cs. Józsefet sikerült elfogni, akit a rendőrség letartóztatott. Megnyitották az új állatkertet. A fővárosnak ezt az újabb látványosságát, a városi kezelésben levő állatkertet hétfőn nyitották meg a közönség számára. Bódy Tivadar dr. alpolgármester hosszabb beszédben ismertette az új állatkert megalkotásának a körülményeit. A rendelkezésre álló 26 katasztrális hold kiterjedésű területen az engedélyezett négymillió korona költséggel 26 fölszerelt épületet emeltek, amelyekben 2000 állatot helyeztek el az épületekben, ideszámítván a virágházat és a tengeri akvariuraot is. Az állatkertbe való belépés díja 1 korona, ami bizony olyan nagy pénz, amit a munkásember nem igen áldozhat még akkor sem, ha maga menne be, hátha még családját is el akarná vinni. Ezen sürgősen változtatni kell, mert az állatkert éppen azok elől nem zárható el, akik akarnak tanulni, noha szegények. — Viktor Wright betegségéről írtunk a minap. Newyorkból most azt jelentik, hogy az aviatikus állapota nagyon válságos. Egymásnak szaladt két vonat• Vasúti szerencsétlenség Paris környékén. — A jelzőkészülékek fogyatékossága és a rossz várta okozták a katasztrófát. Tizenkét halott. Szombaton éjjel súlyos vasúti katasztrófa történt a francia főváros közelében az északi vasúttársaság Páris—Pontoise-i [Pontouz] vonalán. A szerencsétlenségnek eddig tizenkét halottja és félszáznál jóval több súlyos sebesültje van. Ezek közül azonban nagyon soknak az állapota teljesen reménytelen, úgy, hogy az áldozatok száma még emelkedni fog. A Paris-Pontoise-i vonalon, különösen szombaton és vasárnap— a kiránduló társaságokmiatt ~ igen élénk a közlekedés. Szombaton este 1/»16 órakor hagytael az északi pályaudvart a Pontoise felé közlekedő 434-es számú személyvonat. Még útjának felét sem tette meg, amikor — kevéssel éjfél előtt — elérte a Mercadet-hidat. A menetrend szerint e híd mögött kell találkoznia a személyvonatnak a Pontoiseból Páris felé közlekedő 631-es számú személyvonattal. Amikor a 434-es vonat a híd elé érkezett, a pálya szabadnak volt jelezve. A vonat teljes sebességgel ráment a hídra és ekkor történt a rémes szerencsétlenség. A Pontoiseból jövő személyvonat éppen most érkezett a hídhoz és a két vonat teljes sebességgel egymásnak rohant. Az éjszaka csöndjében kilométerekre elhalatszott az az irtózatos robaj, amellyel a két vonat egymásba fúródott. Mind a két lokomotív úgyszólván darabokban zuhant a hidra és a Páris felé indult vonatnak három személyszállító kocsija is teljesen elpusztult. Az utasok rémes jajveszékelése, a haldoklók segítségkiáltása zúgott bele a csöndes éjszakába. Az első percekben senki sem tudta, mi történt, a nagy pusztulást csak akkor lehett látni,amikor vagy negyedóra múltán megérkezett a szomszédos állomásról az első segélyvonat. Egy csapat tűzoltó és több mentőorvos fogott hozzá a romok eltakarításához. *Az első félórában két halottat találtak a Párisba indult személyvonat első kocsijának roncsai között. Mind a kettő a felismerhetetlenségig össze volt lapítva. Egyetlen tagjuk sem maradt épen. A mentés csak akkor ment gyorsabban, amikor a szomszédos állomásról darut hozattak és azzal emelték ki a vasúti kocsik súlyosabb darabjait. A Pontoiseból indult vonaton az ott állomásozó 51. gyalogezrednek majdnem egy százada utazott, amely a vasárnapot Párisban akarta tölteni. Reggel nyolc óráig tizenegy halottat húztak ki a romok alól. A Pontoise-i vonat gépésze is olyan súlyosan sebesült meg, hogy mire a különvonatra tették meghalt. Reggeli kilenc óráig harminckilenc súlyos sebesültet találtak. Köztük olyanokat, akiknek karját és lábát a legsúlyosabb sérülések borítják, úgy, hogy kevés remény van az életbenmaradásukhoz. Több munkásasszony, gyermekeikkel együtt akart Párisba menni és ezek között is van néhány súlyosan sebesült. Más hírek szerint Ketvesi-nyakvasira rúg a sebesültei száma. Párisban már vasárnap kora hajnalban elérkezett a szerencsétlenség híre. Az északi 9 vasúttársaság pályaudvarán nagy néptömeg várta a segélyvonatot és elkeseredetten tüntetett a vasúttársaság ellen. Később még nagyobb lett a felháborodás, amikor újabb szerencsétlenség történt az északi vasút pályaudvarán. Egy egyedül haladó lokomotív beleütközött egy éppen akkor indult személyvonatba és bár annak vezetője gyorsan fékezett, két vasúti alkalmazott mégis súlyosan megsérült. A szombat éjszakai katasztrófát több bűnös mulasztás okozta. A legnagyobb felelősség az északi vasúttársaságot éri,mert azon a helyen, ahol most az összeütközés történt, már eddig is gyakran voltak kisiklások és a jelzőkészülékek fogyatékossága miatt sűrűn fordultak elő összeütközések. Már az eddigi vizsgálat is megállapította, hogy az északi állomástól Pontoise felé vezető sínpár teljesen kikopott, a talpfák meglazultak és akárhány csavar hiányzik. Magát a katasztrófát közvetlenül az idézte elő, hogy a híd mellett levő váltó egészen hasznavehetetlen. Be van bizonyítva, ahogy az őr szabályszerűen el akarta állítani a váltót, de rúdja kezében kettétörött. A fölcsapó rúd az őrt fejbevágta és karját megvérezte. Ennek ellenére a váltóőrt mégis letartóztatták. A fővárosi IV. évi kerületi pártértekezlet, Budapesti és környékbeli pártszervezeteik munkája. A fővárosi és környékbeli pártszervezetek és szakmai szabadszervezetek vasárnap tartották meg IV. évi pártértekezletüket az asztalosok egyesületi helyiségében. A szervezetek küldöttei rendkívül nagy számban jelentek meg, hogy számot vessenek a pártszervezetek eddigi munkájával és megállapítsák azokat a módozatokat, amelyek a pártszervezetek kiépítésére és megerősítésére alkalmas. Az egynapos értekezlet nagy munkát végzett. A végrehajtó bizottság jelentésén kívül a következő ügyeket tárgyalták: A pártszervezetek kiépítése és az agitáció ; a községi politika. A délelőtti tanácskozás lefolyásáról a következő tudósítás számol be: Délelőtt. A megnyitás. Farkas István a végrehajtó bizottság nevében üdvözli a küldötteket. Ajánlatára megválasztották elnököknek Ladányi Ármin dr., Kitajka Lajos és Paksi József (Újpest), jegyzőknek Kövessy Gábor, Winter Dezső és Kenderes Pál elvtársakat. Az igazoló bizottság tagjai lettek: Bohos Imre,Dankó Demeter, Lévai Oszkár, Schwartz Ambrus, Markstein János, Erdős László és Gyémánt Ignác ; a jelölő bizottság: Vidra György, Blaha János, Weisz József, Angyal Gyula és Bardócz Béla; szavazatszedő bizottság : Deák Lajos, Knaller Győző, Kosztolányi János, Dénes Pál és Öcsi Gyula. Dr. Ladányi Ármin elnök megnyitja az értekezletet. Az ügyrend elfogadása után rátértek a napirend tárgyalására. A napirend első pontja: a fővárosi végrehajtó bizottság jelentése. Silberstein Dezső előadó ismerteti a végrehajtó bizottság működését. A fővárosi végrehajtó bizottság élére a múlt évi kerületi pártértekezlet héttagú tisztikart állított. A tisztikar a kerületi végrehajtó bizottságok munkáiban részt vett, azokat előkészítette és irányította. Az első feladat volt a budapesti kerületi pártszervezet mozgalmait állandósítani, a tagok megtartását biztosítani. A kisebb pártszervezetekben, az I., II. és IV. kerületben új alapokra fektetve, új működésbe kellett fogni. Azután egy nagy, elhanyagolt területet munkába venni. A főváros környékén sok olyan község van, amelyekben már megindult a pártszervezeti élet, a környéki pártszervezetek be is vonattak a fővárosi végrehajtó bizottság működésének keretébe, azonban a valóságban nem állottak szoros összműködésben a budapesti pártszervezetekkel. Újjáalakítottuk tehát e tengődő pártszervezeteket. Ilyen alakulás volt Albertfalván, Budafokon és Rákospalotán. Újabb csatlakozások is történtek: Pestszentlőrincen és Rákoskeresztúron megalakult a pártszervezet s csatlakoztak a fővárosi bizottsághoz. Tárgyalások folynak újabb becsatolások felől Soroksárpéteri, Felsőgöd, Monor, Pilis, Albertirsa, Gyömrő, Dunaharaszti és Vecsés pártszervezeteivel. Ilyenformán jelenleg 10 budapesti és 10 környékbeli pártszervezet tartozik a fővárosi végrehajtó bizottsághoz. A bizottság törekedett a pártszervezetek adminisztrációjának talja* kiépité*^ . " -