Népszava, 1912. május (40. évfolyam, 104–128. sz.)

1912-05-21 / 120. szám

1912 május 22. NÉPSZAVA — Strindberg temetése. Stockholmból jelentik, hogy vasárnap­­reggel meghatóan egyszeri­ gyászpompával temették el Strind­berg Ágostont a solnai sírkertben. Amint jeleztük, maga a költő kívánta, hogy ne legyen koporsója fölött hivatalos beszéd, azok vigyék utolsó útjára, akik legjobban szerették, az upsalai egyetem diákjai és gyári munkások fölváltva vitték a­ kopor­sót és az egyetemi meg a munkás dal­körök Strindberg mélabús dalait énekel­ték. Mielőtt a sírt beföldelték, a diákok és munkások hajadonfővel elvonultak előtte. A temetésen valamennyi miniszter is meg­jelent.­­ Azt hitték, hogy kolerás! Hétfőn, reggel az a riasztó hír terjedt el a fővárosban, hogy a Szentlászló-kórháznak koleragyanús lakója van. A vészes hír azonban nem bizonyult igaznak. Nyolc nap előtt Rabók Mihály, a Központi Tejcsarnok pénzbeszedője beteg lett. Heves főfájásról pa­naszkodott, de azért továbbra is elvégezte napi munkáját. De szombaton gyakori hányás és has­bántalmak (ezek a koleratünetek) lepték meg. Még aznap reggel beszállították a Szentlászló-kórházba, ahol két óra múlva meghalt. Kabekot a kórházban koleragyanús betegként vették föl s teljesen elkülö­nítették, fertőtlenítették a VII., Peterdy­ utca 3. szám alatti lakását és feleségét, három gyermekét, vala­mint a lakás albérlőit bevitték a Szentlászló­kórházba és ott tartották őket hétfő délelőttig. A kórház igazgatósága Pertik egyetemi tanárt kérte m­eg a boncolásra. A professzor vasárnap boncolta Rabókot. A boncolás két óra hosszáig tartott. Perlik jegyzőkönyvbe adta a boncolás eredmé­nyét, amely szerint Rabót gyomor- és bélhurut következtében halt meg. Az ügyben fölkeresték dr. Gerlóczy Zsigmond egyetemi magántanárt, a Szentlászló-kórház igazgatóját, aki így nyilat­kozott : — Nincs ázsiai haléra. Kabókot mint kolera­gyanusat hozta be a fertőtlenítő intézet kocsin. Koleragyanus tünetek valóban mutatkoztak rajta. De ha nem is mutatkoztak volna, mi még akkor is fölvesszük, mert mi mi­nden beteget fölveszünk, akiről fel lehet tételezni, hogy járványsagra be­tegség­resan, különösen Ka­tatot koleragyám­sát jelentik nekünk. A bakteriológiai vizsgálat még nem történt meg, de egész halátozottsággal állít­hatom, hogy ázsiai koleráról szó sincsen. Kabók a betegségét étrendi hiba következtében sze­rezte. Tejfölös kenyeret evett és utána sok vizet ivott. A bakteriológiai vizsgálatról legkésőbb kedden lesz eredmény. Addig Kabók holtteste a Szent­ László-kórház elkülönített helyén marad.­­ A lóverseny egy ládzss&boló. Számta­lanszor megírtuk már, hogy a lótenyésztés ürügye alatt rendezett lóversenyek elsősorban is sikkasztókat, züllésnek indult szerencsét­len embereket tenyésztenek, akik rendszerint ott a gyepen teszik meg az első lépést a lej­tőn. Ilyen áldozata a lóversenynek az az em­ber is, akiről az alábbiakban lesz sz­ó. Szombaton délután megjelent a főkapitány­ságon T. Károly állomásfelvigyázó és elpana­szolta, hogy a felesége Rákospalotán a Forró­utca 4. szám alatt lévő lakásán megtámadta és négyszer rálőtt. Az élete — mondotta — állandóan veszedelemben van, az asszony egyre lelövéssel fenyegeti. A rendőrség de­­tektíveket küldött ki T. lakására, ahon­nan az asszonyt bevitték a főkapitányságra. Az asszony a kihallgatásakor keserves szavak­kal panaszolta el, hogy a férje mellett pokol az élete. T. Károly a lóverseny rabja, minden keresetét a lóversenyre viszi, ott el is veszti és amikor elfogy a pénze, hazul­ról hordja el az értékesebb­ holmit, zálogba teszi vagy eladja, hogy játszani való pénze legyen. Szombaton is a csecsemőjének vásá­rolt lisztet akarta eladni, h°gy pénzt szerez­zen magának a lóversenyre. Az asszony ezt nem engedte, civakodás "támadt, a férje­ meg­ütötte, erre, hogy megijessze az embert, re­volvert kapott föl és négyszer a levegőbe lőtt. .Nem akarta megölni az urát. A rendőrség az asszonyt kihallgatása után elbocsátotta. — A rendőr kardot rántott, két embert il el­vágott. A rendőrségi sajtóiroda jelenti: A hétfőre virradó éjszaka a Gyömrői-úton Cs. József har­mincéves ács többedmagával részegen duhajko­dott. Horváth Gyula 1901-es számú rendőr csöndre intette őket; erre a részeg társaság késekkel meg­rohanta a rendőrt, majd kövekkel dobálták. A rendőr szorongatott helyzetében kardot rántott és támadói közül, kettőt megvágott. A többiek el­re­­nekültek, csak Cs. Józsefet sikerült elfogni, akit a rendőrség letartóztatott.­­ Megnyitották az új állatkertet. A főváros­nak ezt az újabb látványosságát, a városi keze­lésben levő állatkertet hétfőn nyitották meg a közönség számára. Bódy Tivadar dr. alpolgármes­ter hosszabb beszédben ismertette az új állat­kert megalkotásának a körülményeit. A rendelke­zésre álló 26 katasztrális hold kiterjedésű terü­leten az engedélyezett négymillió korona költséggel 26 fölszerelt épületet emeltek, amelyekben 2000 álla­tot helyeztek el az épületekben, ideszámítván a vi­rágházat és a tengeri akvariuraot is.­­ Az állat­kertbe való belépés díja 1 korona, ami bizony olyan nagy pénz, amit a munkásember nem igen áldozhat még akkor sem, ha maga menne be, hátha még családját is el akarná vinni. Ezen sür­gősen változtatni kell, mert az állatkert éppen azok elől nem zárható el, akik akarnak tanulni, noha­­ szegények. — Vik­tor Wright betegségéről írtunk a mi­nap. Newyorkból most azt jelentik, hogy az avia­tikus állapota nagyon válságos. Egymásnak szaladt két vonat• Vasúti szerencsétlenség Paris környékén. — A jelzőkészülékek fogyatékossága és a rossz várta okozták a katasztrófát. Tizenkét halott. Szombaton éjjel súlyos vasúti katasztrófa történt a francia főváros közelében az északi vasúttársaság Páris—Pontoise-i [Pontouz] vo­nalán. A szerencsétlenségnek eddig tizenkét halottja és félszáznál jóval több súlyos sebe­sültje van. Ezek közül azonban nagyon sok­nak az állapota teljesen reménytelen, úgy, hogy az áldozatok száma még emelkedni fog. A Paris-Pontoise-i vonalon, különösen szom­baton és vasárnap­­— a kiránduló társaságok­miatt ~ igen élénk­ a közlekedés. Szombaton este 1/»16 órakor­­ hagyta­­el az északi­­ pálya­udvart a Pontoise felé közlekedő 434-es számú személyvonat. Még útjának felét sem tette meg, amikor — kevéssel éjfél előtt — elérte a Mercadet-hidat. A menetrend szerint e híd mögött kell találkoznia a személyvonatnak a Pontoiseból Páris felé közlekedő 631-es számú személyvonattal. Amikor a 434-es vonat a híd elé érkezett, a pálya szabadnak volt jelezve. A vonat teljes sebességgel ráment a hídra és ekkor történt a rémes szerencsétlenség. A Pon­toiseból jövő személyvonat éppen most érke­zett a hídhoz és a két vonat teljes sebességgel egymásnak rohant. Az éjszaka csöndjében kilométerekre elha­latszott az az irtózatos robaj, amellyel a két vonat egymásba fúródott. Mind a két lokomotív úgyszólván darabokban zuhant a hidra és a Páris felé indult vonatnak három személy­szállító kocsija is teljesen elpusztult. Az uta­sok rémes jajveszékelése, a haldoklók segít­ségkiáltása zúgott bele a csöndes éjszakába. Az első percekben senki sem tudta, mi történt, a nagy pusztulást csak akkor lehett látni,amikor vagy negyedóra múltán megérkezett a szomszé­dos állomásról az első segélyvonat. Egy csapat tűzoltó és több mentőorvos fogott hozzá a ro­mok eltakarításához. *Az első félórában két halottat találtak a Párisba indult személy­vonat első kocsijának roncsai között. Mind a kettő a felismerhetetlenségig össze volt la­pítva. Egyetlen tagjuk sem maradt épen. A mentés csak akkor ment gyorsabban, amikor a szomszédos állomásról darut hozattak és azzal emelték ki­ a vasúti kocsik súlyosabb da­rabjait. A Pontoiseból indult vonaton az ott állomásozó 51. gyalogezrednek majdnem egy százada utazott, amely a vasárnapot Páris­ban­­ akarta tölteni. Reggel nyolc óráig tizenegy halottat húztak ki a romok alól. A Pontoise-i v­onat gépésze is olyan súlyosan sebesült meg, hogy mire a különvonatra tet­ték meghalt. Reggeli kilenc óráig harminc­kilenc súlyos sebesültet találtak. Köztük olya­nokat, akiknek karját és lábát a legsúlyosabb sérülések borítják, úgy, hogy kevés remény van az életbenmaradásukhoz. Több munkás­asszon­y, gyermekeikkel együtt akart Párisba menni és ezek között is van néhány súlyosan sebesült. Más hírek szerint Ketvesi-nyak­vasira rúg a sebesültei­ száma. Párisban már vasárnap kora hajnalban el­érkezett a szerencsétlenség híre. Az északi 9 vasúttársaság pályaudvarán nagy néptömeg várta a segélyvonatot és elkeseredetten tünte­tett a vasúttársaság ellen. Később még na­gyobb lett a felháborodás, amikor újabb szerencsétlenség történt az északi vasút pályaudvarán. Egy egyedül haladó lokomotív beleütközött egy éppen akkor indult személyvonatba és bár annak vezetője gyorsan fékezett, két vasúti al­kalmazott mégis súlyosan megsérült. A szom­bat éjszakai katasztrófát több bűnös mulasztás okozta. A legnagyobb felelősség az északi vas­úttársaságot éri,­­mert azon a helyen, ahol most az összeütközés történt, már eddig is gyakran voltak kisiklások és a jelzőkészülékek fogya­tékossága miatt sűrűn fordultak elő össze­ütközések. Már az eddigi vizsgálat is megálla­pította, hogy az északi állomástól Pontoise felé vezető sínpár teljesen kikopott, a talpfák meglazultak és akárhány csavar hiányzik. Ma­gát a katasztrófát közvetlenül az idézte elő, hogy a híd mellett levő váltó egészen haszna­vehetetlen. Be van bizonyítva, ahogy az őr szabályszerűen el akarta állítani a váltót, de rúdja kezében kettétörött. A fölcsapó rúd az őrt fejbevágta és karját megvérezte. Ennek ellenére a váltóőrt mégis letartóztatták. A fővárosi IV. évi kerületi pártértekezlet,­ ­ Budapesti és környékbeli pártszerve­zeteik munkája. A fővárosi és környékbeli pártszerveze­tek és szakmai szabadszervezetek vasárnap tartották meg IV. évi pártértekezletüket az asztalosok egyesületi helyiségében. A szer­vezetek küldöttei rendkívül nagy számban jelentek meg, hogy számot vessenek a pártszervezetek eddigi munkájával és­ meg­állapítsák azokat a módozatokat, amelyek a pártszervezetek kiépítésére és megerősí­tésére alkalmas. Az egynapos értekezlet nagy munkát végzett. A végrehajtó bizott­ság jelentésén kívül a következő ügyeket tárgyalták: A pártszervezetek kiépítése és az agitáció ; a községi politika. A délelőtti tanácskozás lefolyásáról a következő tudó­sítás számol be: Délelőtt. A megnyitás. Farkas István a végrehajtó bizottság nevében üdvözli a küldötteket. Ajánlatára megválasztották elnököknek Ladányi Ármin dr., Kitajka Lajos és Paksi József (Újpest), jegyzőknek Kövessy Gábor, Winter Dezső és Kenderes Pál elvtársakat. Az igazoló bizottság tagjai lettek: Bohos Imre,Dankó Demeter, Lévai Oszkár, Schwartz Ambrus, Mark­stein János, Erdős László és Gyémánt Ignác ; a jelölő bizottság: Vidra György, Blaha János, Weisz József, Angyal Gyula és Bardócz Béla; szavazat­szedő bizottság : Deák Lajos, Knaller Győző, Kosz­tolányi János, Dénes Pál és Öcsi Gyula. Dr. Ladányi Ármin elnök m­egnyitja az értekez­letet. Az ügyrend elfogadása után rátértek a napirend tárgyalására. A napirend első pontja: a fővárosi végrehajtó bizottság jelentése. Silberstein Dezső előadó ismerteti a végrehajtó bizottság működését. A fővárosi végrehajtó bi­zottság élére a múlt évi kerületi pártértekezlet héttagú tisztikart állított. A tisztikar a kerületi végrehajtó bizottságok munkáiban részt vett, azo­kat előkészítette és irányította. Az első feladat volt a­ budapesti kerületi pártszervezet mozgalmait állandósítani, a tagok megtartását biztosítani. A kisebb pártszervezetekben, az I., II. és IV. kerü­letben új alapokra fektetve, új működésbe kellett fogni. Azután egy nagy, elhanyagolt területet munkába venni. A főváros környékén sok olyan község van, amelyekben már megindult a párt­szervezeti élet, a környéki pártszervezetek be is vonattak a fővárosi végrehajtó bizottság mű­ködésének keretébe, azonban a valóságban nem­ állottak szoros összműködésben a budapesti párt­­szervezetekkel. Újjáalakítottuk tehát e tengődő pártszervezeteket. Ilyen alakulás volt Albertfal­ván, Budafokon és Rákospalotán. Újabb csatlako­zások is történtek: Pestszentlőrincen és Rákos­keresztúron megalakult a pártszervezet s csatla­koztak a fővárosi bizottsághoz. Tárgyalások foly­nak újabb becsatolások felől Soroksárpéteri, Felsőgöd, Monor, Pilis, Albertirsa, Gyömrő, Duna­haraszti és Vecsés pártszervezeteivel. Ilyenformán jelenleg 10 budapesti és 10 környékbeli pártszer­vezet tartozik a fővárosi végrehajtó bizottsághoz. A bizottság törekedett a pártszervezetek admi­nisztrációjának talja* kiépité*^ . " -

Next