Népszava, 1912. június (40. évfolyam, 129–154. sz.)

1912-06-01 / 129. szám

AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre kor.­­ negyed­évre ... .( e.— kor, fél évre 13,— kor. ) egy hóra 3,— kor. A „SZOCZAI.IKSn­S"-sal együtt havonta 40 fillérrel több EGZES SZÁM­ÁRA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: TOL, COUTX-UTGA 4. (Telefon-szám 54—94.) KIADÓHIVATAL: TOL, COHTX-OTOA 4. SZ. (Telefon-számok 82—61 és 130—21.) Béke vagy harc legyen-e a magyar politikában, ez mostan a kérdés, amelynek hamarosan el kell dől­nie. Az ellenzéki pártok megteremtették a béke alapját, a közös választójogi terveze­tet és most már hozzá lehet fogni a békés munka és fejlődés alapjainak lerakásához, ha a kormányban és pártjában megvan hozzá a kellő akarat. De megvan-e hát ? Hogy az ellenzék és a kormánypárt közt levő űrben kóválygó kétéltűek — a Szte­rényiek, Andrássyak, Vázsonyiak — máris köpködnek az ellenzék választójogi ter­vezete ellen, az természetes. Ezek az urak most saját hibájuk következtében kimarad­tak a dolgokból, mint a hóból a ... gö­röngy; nem csoda hát, hogy szeretnék meg­akadályozni az olyan alakulást, amelyben őnekik nincs részük és amely őnekik nem biztosít személyi érvényesülést. De nagyon természetellenes dolog és következményei­ben végzetes hiba volna, ha a kormány és pártja is vonakodnának elfogadni a nekik odakínált békealapot: az ellenzék által meg­állapított minimális választójogi reformot meg a véderő-provizóriumot. Pedig a kormány­párti sajtó már kezd hangulatot csinálni a visszautasítás mellett. Egyelőre még föltehető, hogy Lukács László nem szándékozik politikai öngyil­kosságot elkövetni és hogy a kormánypárt sem hajlandó ilyen őrültségre. Pedig ha szembehelyezkednek az ellenzék békeaján­latával, akkor öngyilkosságot követnek el. Lukács ugyan már tett néhány lépést eb­ben az irányban. A ketrecválasztójog meg a lipótmezei választójog, amellyel az országot boldogítani akarta, alaposan megrendítette a bizalmat, amellyel né­melyek Lukács jövetelét fogadták. Most nincs más hátra, mint az, hogy a miniszterelnök visszautasítsa az ellen­zék választójogi tervét és akkor ő, aki beírhatta volna a nevét a történelembe, mint a demokratikus választójog miniszter­elnöke . . . elmerül a politikai megsemmi­sülés tengerébe. Akkor az ő megjelenése és kormányzása csak egy kellemetlen epizód volt, semmi egyéb. Mert akinek még az a választójog is radikális, amelyet a konzervatív gróf Károlyi Mihály és gróf Zichy Aladár elfogadnak, annak igazán nincs többé mit keresnie a magyar politi­kában. Vájjon a lakosság melyik rétegét képviseli a miniszterelnök úr, hogy még a Károlyiaknál és Zichyeknél is konzervatí­vebb? És kit képvisel a munkapárt? Hi­szen — a munkásságról nem is­ szólva — a kisbirtokos, az iparos és a ke­reskedő polgárságnak okvetlenül de­mokratikusabb választójogra van szük­sége, mint a konzervatív nagybirtokosok­nak. Vagy Lukács nem is akar egyéb lenni, mint a közös hadsereg arany­- és vérszál­lítója? Lehet, de ilyen szerepű férfiúnak most nincs helye az ország élén, a fölfelé törekvő rétegek el fogják onnan söpörni. A Károlyiakénál és Zichyekénél konzerva­tívebb szellemben nem lehet ezt az orszá­got kormányozni. Hát a munkapárt mit gondol? Hiszi-e csak egy percig is, hogy túl radikálisnak, a nemzetre nézve veszedelmesnek tüntethet föl egy olyan reformot, amely a nagybir­tokos grófoknak nem radikális? Hiszi-e, hogy útját állhatja az ilyen reform meg­valósulásának ?... Mi meg vagyunk győződve, hogy nem. A kisbirtokos, iparos és kereskedő polgárság rémülettel és undorral fog elfordulni az olyan párttól, amely az ország demo­kratikus reformjában még odáig sem hajlandó elmenni, ameddig a legtipiku­sabb konzervatívok is el akarnak már menni. Kitől akarnak azután mandá­tumot kapni a munkapárti urak? A kon­zervatív hivatalnoki kaszttól ? Attól ugyan kevés telik ... Igaz, a hatalmi presszió és a lopott közpénzekből, meg egyes piszkos forrásokból táplálkozó választási kassza rendelkezésükre fog állani addig, ameddig, de ma már a demokratikus választójog eszméjében olyan hatalmas propagatív erő van, amely képes diadalmasan szembeszállni a pénzzel és a terrorral. Emlékezzenek csak az urak vissza a „nemzeti küzdelemére,mely megbuktatta a Tiszákat; nos, a demokra­tikus választójog ma már annyira úrrá lett ebben az országban, hogy veszedelme­sebb rájuk nézve a „nemzeti küzdelemé­nél. Ami különösen veszedelmessé teszi, az ennek az eszmének az erős realitása, a népmilliókra való támaszkodása, a kiirt­hatatlansága. Ha választójogi harc buktatja meg a régi liberális pártból föléledt munka­pártot, akkor számára nincs többé föl­támadás ! Meggondolták-e mindezt a munkapárti urak? Vagy életre-halálra odakötik magu­kat a bihariak szekeréhez ? . . . Saját ér­dekükben is jó volna, ha észretérnének és kapva kapnának az ellenzék békeajánlatán, nehézségeket pedig csak a választójog ra­dikálisabbá tétele céljából támasztaná­nak. Arra nem hivatkozunk, hogy a mun­kapárt nagy részét a politikai tisztesség köti a becsületes választójoghoz, amelynek követelésével választási harcukat megvív­ták. Csupán a jól fölfogott érdekükre figyelmeztetjük őket, mert ez az érdek ebben az esetben találkoznék a nép érdekével, amely azt kívánja, hogy a nagy reform lehetőleg békés úton-módon, minél keve­sebb áldozat árán vitessék keresztül. Persze, ha Lukács és pártja teljesen a bihariak hatalma alatt állanak, akkor nem lehet rajtuk segíteni és az isten sem ment­heti meg őket a bukástól. Mert harc lesz ellenük a végsőkig, harc, amely nem ismer sem félelmet, sem kíméletet és amely nem nyugszik a végső győzelemig. Az urak választhatnak a becsületes béke és a harc között... Ha rosszul választa­nak, nem mi fogjuk megbánni. A belga választások. Vasárnap lesznek Belgiumban az általá­nos választások. Vasárnap lesz J a döntő küzdelem, amelyben meg akarják dönteni a 28 év óta garázdálkodó klerikális ural­mat. Az ország szavazóinak többsége zárt sorokban vonul föl az ellen a párt ellen, amely hosszú éveken át a leggyű­löletesebb módon igázta le nemcsak az ország lakos­ságát, de útját állta a kult­urális fejlődés­nek és az iskolákat erőszakos módon a legsötétebb reakció­k igájába kényszerítette. Ez az uralom hatalmának biztosítására behozta a plurális szavazójogot, de ennek ellenére itt már kisebbségbe jutott az or­szágban. A vasárnapi döntő ütközet­ig­ nemcsak a kormány sorsát, hanem a plu­rális szavazójog sorsát is el fogja dönteni A vasárnapi küzdelem tehát Belgiumban tör­ténelmi jelentőségű lesz. Ha sikerül megdön­teni a gyűlölt klerikális uralmat, Bel­giumban a fejlődés és a haladás új korszaka kezdődik meg. A klerikális uralom bukása egyúttal az általános, egyenlő szavazójog győzelmét jelenti, amiért belga elvtársaink már olyan régóta folytat­nak hősies küzdelmet. De a klerikális ura­lom bukása egyúttal győzelemre juttatja a kötelező népoktatás ügyét is, amely an­­nyira nélkülözhetetlen a nép nevelésére és felszabadítására. A klerikális sötétség el­távolításával egyidőben utat törnek a szo­ciális reformoknak és a törvényhozás gon­doskodni fog a munkásbiztosításról. A klerikálisok uralma a jograblással és a sötétség terjesztésével igyekezett hatal­mát örök időkre biztosítani. Huszonnyolc éves uralmuk alatt a kolostorok száma 2011-el szaporodott, a szerzetesek és apácák száma pedig 53.282-vel, úgy, hogy ma Belgiumban 1135 kolostorból 85.744 szer­zetes és apáca szolgálja a sötétség, a maradiság és a kétségbeesett lemon­dás ügyét. De ez az óriási hadsereg sem volt képes megállítani a haladást és a klerikális nevelés, a kötelező népoktatás hiánya és a plurális szavazójog ellenére a klerikálisok kisebbségbe jutottak az or­szágban. A legutóbbi választásoknál a kle­rikálisok összesen 1,119.560 szavazatot kap­tak, a liberálisokból és a szocialistákból álló ellenzék pedig 1,207.010 szavaza­tot. Ezenkívül a keresztény­demokraták, akik a választójog tekintetében szin­tén az ellenzékhez számítanak, mintegy 50.000 szavazatot kaptak. Tehát a leg­utóbbi választásoknál már nemcsak az ország népének, hanem a plurális sza­vazóknak a többsége is a klerikális kor­mány ellen fordult. A választókerületek beosztásának köszönhetik a klerikálisok. Lapunk mai­záma 16 oldal.

Next