Népszava, 1912. július (40. évfolyam, 155–180. sz.)

1912-07-02 / 155. szám

1912 július 2. NÉPSZAVA károsodásának, írásban kaptak ígéretet halasz­tásra és csak azt kívánták a munkások, hogy határidőt nevezzenek meg a kívánságaik tel­jesítésére. Mindez nem használt, hanem va­kon tették föl a munkáltatók összes tétjüket arra a néhány heti időbeli lehetőségre, hogy az idény bekövetkeztéig sikerülhet letörni a munkásaikat. Előre is megvigasztalhatjuk őket, hogy ez nem sikerül,­ooo Vidék. A szabadkai vasúti raktármunkások — amint nekünk írják — sztrájkba léptek. A sztrájkolók — mintegy nyolcvanan — két és fél hónap előtt memorandumot nyújtottak be az üzletvezetőséghez, amely­ben napi 20 fillérnyi javítást kértek. Nem kapták meg, tehát beszüntették a munkát. TÖÖVEWY5ZÖ1 01) A hamis váltó, Szokoly József vásári gyolcsárus áruszükségletét a Hecht Jónás­ és Fia cégnél szokta bevásárolni. Mikor tarto­zása 873 korona 44 fillérre rúgott, a cég fel­szólította, hogy erről az összegről adjon vál­tót. Szokoly József fiai, Szokoly Márton és Szokoly Emil közös elhatározással ráírták atyjuknak nevét egy 873 korona 44 fillérről kiállított váltóra, a váltót az­után átadták a Hecht Jónás és Fia cégnek. Mikor a váltó lejárt és fizetés nem történt rá, a cég pörölte Szokoly Józsefet. Ez azonban a váltóperben esküt tett arra, hogy a peresített váltót nem ő írta alá és annak aláírására senkit föl nem hatalmazott. Ezért aztán az ügyészség magánokirathamisítás bün­tette miatt perbe fogta Szokoly Márton s Szokoly Emil gyolcsárusegédeket. A büntető eljárás folya­mán Szokoly Emil ismeretlen helyre költözött el, Szokoly Mártont pedig az ellene­­kibocsátott körözőlevél alapján Pancsován tartóztatták le. A tárgyaláson a vádlott beismerte a ter­hére rótt váltóhamisítás elkövetését, mire a bíróság elítélte hat hónapi börtönre, amely­ből egy hónap és 15 nap kitöltöttnek vétetett az elszenvedett vizsgálati fogsággal. Az ítélet ellen a felek felebeteztek. (§) A herceg kormányfója. Négy évvel ezelőtt Eszterházy Miklós herceg elbocsátotta szolgálatá­ból Haller József udvari tanácsos uradalmi kor­mányzót és a fegyelmi szabályokra való hivat­kozással nyugdíjjogosultságát is megvonta tőle. A volt kormányzó pert indított a herceg ellen nyugdíja iránt, de a soproni törvényszék elutasí­totta keresetével, azzal az indokolással, hogy gon­datlan intézkedéseivel károkat okozott a hit­bizományi uradalomban. A győri ítélőtábla a m­últ héten foglalkozott a felebbezéssel és négy napon át tartó tárgyalás után helybenhagyta a • •• IGMZSMG. irta zomn Emit.. Fordította Bresztovszk­y Ernő. 222 De hirtelen megállott. Meglátta Polidort rongyos ruhában, züllött ábrázattal, még mindig részeg volt a múlt éjszakai tobzódástól. Megdöbbenve vette észre mellette Gorgias frátert, aki Polidor mellett állott, mint mindig, most is feketébe öl­tözve, ócska, zsiros Ferenc­ József kabátja alatt nem volt inge s kilátszott a sötét bőre. Gorgias nem volt részeg, de hallgatag, vad és riasztóan sovány alakját kiegyenesítve jártatta a sokaságon lángoló szemét. Márk hallotta, hogy Polidor a ré­szegek ostoba csökönyösségével, arról a témáról beszélt a másiknak folyton, amelyről mindenki beszélt körülöttük. Röhögött és dadogott. — Az az írásminta, öreg cimborám . . . Hát az az írásminta ... Én sinkófáltam azt el, nálam volt ... Én voltam olyan szamár, hogy odaadjam neked, amikor hazakísértél ... Az a ronda írás­minta ! Márk előtt hirtelen olyan világosság támadt, mintha villám cikkezott volna előtte. Most már ismeri a teljes igazságot. Az egyetlen homályos pontot, amely néha még most is bántotta, világo­san látta immár. Az Írásmintát Polidor vette ma­gához s ugy került Gorgias zsebébe a „Beaumonti Kisújság" példánya mellé s amikor az fejét vesztve, megrémülve áldozata sikoltozásaitól, va­lami kendőt vagy más hasonlót keresett a han­gok elfojtására, akkor gyűrte össze az újsággal együtt. — De, tudod-e öreg testvér, dadogta Polidor, szerencséd, hogy nagyon szerettelek, aztán nem mondtam senkinek a "dologról egy szót se . . . De ha eljárt volna a szám! . . . Micsoda pofát vágott volna Pelagie néném! Röhögött bután, komiszul, anélkül, hogy a kö­rülötte lévő emberekkel törődött volna, Georgias alig fordult hozzá s ha hozzáfordult is, akkor is csak megvető pillantással sújtotta, bár még abban a pillantásban is volt valami gyöngéd szeretet. Észre kellett vennie azonban, hogy Márk meg­hallotta a részeg vallomást és azért el akarta hallgattatni és tompított durva hangon rászólt: — Hallgass már, te részeg disznó! Hallgass már, te szemét! Te itt kifecseged a te bűnödet, meg az enyémet. Nem elég bajt hozott már rám a te gyalázatosságod ?! Hallgass te ronda állat, most én beszélek ! Igen, a világba kiáltom a hi­bámat, hogy megbocsásson nekem az isten! Aztán Márkhoz fordult, aki meglepetve és hall­gatagon állott. — Ugy­e­bár, ön már hallotta, Froment úr és most már mindenkinek meg kell hallania! Elég régóta gyötör a vágy, hogy meggyónjak az embe­reknek, amint már meggyóntam az istennek, hogy földöntúli boldogságom annál tökéletesebb legyen. De ez a tömeg dühbe hoz, nem ismeri az akkori embereket, az akkori helyzetet, átkozódva emle­geti a nevemet, mintha én volnék az egyedüli bűnös! De most már tudja meg, hogy ez nem igaz, most már elmondok mindent. Hetvenéves elmúlt már, de azért könnyedén ugrott föl az alacsony falra, amelybe az ártatlan és diadalmaskodó Simonnak ajánlott házat körül­vevő rácsozat volt illesztve. Félkezével a rácsba kapaszkodva megfordult és szembe nézett az óriási hallgatósággal. Egy óra hosszat járkált már össze-vissza a csoportok között s többször hal­lotta a saját nevét, amelyet mindenki átkozódva, megvetéssel emlegetett. Mindjobban nőt benne az elszánt düh: elszántsága a megrögzött gonoszte­vőnek, aki nem tagadja meg a tetteit, hanem az emberek arcába vágja őrületes gőgjében büszkén arra, hogy ilyesmiket mert cselekedni. Legjobban az dühítette, hogy csak az ő nevére szórta a közmegvetés az átkokat, míg a többieket, a cinkosait mintha már elfeledték volna. A mi­nap, hogy mindenből kifogyott, megpróbált beha­tolni Crabot páternek kapuján, aki bezárkózott désirade-i birtokán, de a páter kidobatta s adatott neki egy huszfrankost — az utolsót, ugy ü­zente. És Crabot pátert senki sem szidta,­­ rá pedig csőstül hullott a szidalom. Ha ő vezekelhet a bűneiért, miért ne vezekeljen Crabot páter is?! Persze, ha mindent kikiabál most a világba, ak­kor nem fog kizsarolhatni többé attól a gyávától még egy huszfrankosat sem; de gyűlölete erősebb volt a pénznél s ellenfelét a pokol tüzébe, magát a menyország gyönyörűségeibe akarta juttatni a nyilvános bűn­vallomás megalázkodása által, ami­nek gondolata régen izgatta. A váratlan, különös dolog kezdetét vette. Széles, vadul nekilendült gesztussal hívta magára Gorgias a megszámlálhatatlan sokaság figyelmét. Éles, még mindig hatalmas hangján beszélni kezdett: — Hallgassatok meg! Hallgassatok rám! Min­dent el akarok mondani nektek! Nem is hallották, nem is törődtek vele. Újra meg újra kiáltania kellett kétszer, háromszor, tíz­szer növekvő fáradhatatlan energiával. Mindig több és több ember vette észre, nyugtalankodni kezdtek; amikor pedig az öregek ráismertek, ami­kor a neve borzadályt gerjesztve szállt szájról­szájra, végre halálos csönd állott be a nagy tér egyik sarkától a másikig. — Hallgassatok ide! Hallgassatok meg! El aka­rok mondani mindent! (Folytatása következik.) soproni törvényszék ítéletét, ámbár a vétkességet sokkal kisebb körben állapította meg, mint az elsőbírósági ítélet. De kimondotta ítéletében, hogy az általa megállapított károkozás is elég súlyos arra, hogy a volt kormányzó elveszitt a nyugdíjigényét. NYILTTÉR. Ebben a rovatban közöltek­ért nem vállal semmiféle felelősséget sem a szerkesztőség, sem a Kiadóhivatal ••• Némely család apraja-nagyja gyomorbajban vagy székrekedésben tengődik, mert nincsen e balga nép között senki sem, aki értené, hogyan kell e bajtól megszabadulni. Dr. Stiller, a nagynevű­ fővárosi orvos­tanár, a következőket tanácsolja : Mindazon esetekben, melyekben enyhe, biztos és a gyomrot kimélő sós hashajtóra van szükség, évek óta csaknem kizárólag a természetes Ferencz József-keserűvizet alkalmazom. — Némely elárusító, mint állítólag éppen olyan jót, kisebb értékű­ ásványvizet szokott ajánlani. Saját érdekében ne fogadjon el senki más fajta vizet, hanem keressen föl olyan üzletet, ahol mindig valódi Ferencz József-keserű­vizet kaphat. Az egyliteres töltés külö­nösen alkalmas házi használatra, az üres üvegeket nem kell visszaadni. A szétküldési igazgatóság Buda­pesten. Pálma és angolfonásu szalma kalapok 3.90, 3.50, 1 korona árban kaphatók schbolt KERTÉSZ PÁL szabott árak. császári és királyi udvari szállítónál arak. Vll., Rástóczi­ ut 40. sz. Ezen reklámkalapok vétel előtt a kirakatban megtekinthetők. Hussár József asztalossegéd tudassa címét Erős János asztalosmesterrel. Szeged, Galamb­utca 18. szám. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszö­netet úgy a „Virradás" dalkarának, mint azoknak az elvtársaknak, akik édesapánk temetésén meg­jelentek. Özvegy Paksi Jánosné és Paksi József,­­Újpest. Az összválasztmány csütörtökön este 8 órakor a Munkás­ Otthonban ülést tart.­ '•röáp^ n — -^"'l- •"' ••"••·¡-M /t««ils»vl» ÜMNö OJlBI EGYLETI HÍREK A győri Népszava-liga e hó 4-én, este fél 9 órakor a kereskedelmi alkalmazottak egyesületé­ben ülést tart. AZ „Ideál" műkedvelő gárda kedden este 8 órakor a Wesselényi­ utca 17. szám alatt levő Gyurkó Bertalan-féle vendéglő külön helyiségében összejövetelt tart. A magyarországi Munkásdalegyletek Szö­vetsége felhívja az összes tagegyletek figyelmét arra, hogy a dalosünnepély összkarának próbáit július hó 14., 21. és 23-án délelőtt 10 órakor tartják a Vas- és Fémmunkások Otthonában (VII., Thö­kköly-út 56). Kérik a tagegyletek minden egyes 3 tagjának ezen próbán való pontos megjelenését. A dalosünnepélyen a következő négy csoportkart éneklik : 1. Nem nézek én ... Vezényli dr. Ujj József karnagy. 2. Régi nóta ... Vezényli Müller Károly karnagy. 3. Három eredeti magyar dal. Odabenn a kiskorcsmában, stb. Vezényli Novák Károly karnagy. 4. Száz szál gyertya. Vezényli Wodicska Béla. Az összes dalegyletek a legrövi­debb idő alatt szíveskedjenek bejelenteni, hogy ezen négy csoportkar közül melyiket óhajtják a dalosünnepélyen énekelni. SZEMESZIÓS ÜZENETEK L. Irén. Jöjjön föl a szerkesztőségünkbe este 5—8 óra között; levélbeli közlés alapján ilyesmit nem írhatunk meg. —• Sz. Sándor. Hétfőn jutott a kezünkbe, nem közölhettük, korábban tessék föladni. — K. L., Efalva. Teljesen privát termé­szetű a panasz, sajnáljuk, nem közölhetjük. — Babos Mihály. Hát bizony, nagyon csúnya do­log e­z, amit a barátja önnel elkövetett, de mi ebben nem tehetünk semmit, írjon neki és ha ez sem használ, terelje az ügyet birói útra. — S. Lajos. „Mozgófénykép Híradó", VIII., Rökk Szi­lárd­ utca 20. — Egy olvasó, aki elvtárs lett. Levelének örültünk, sok ilyen új agitátorunk akadt! A disznósajt-papirosról írottakat is tudo­másul vesszük; az innivalóinkat egyelőre meg­írtuk — és lehet, hogy lesz még innivalónk. — Budai keresztény-szociális. Ez az eset a rend­őri brutalitások és egyéb hatalmi túlkapások his­tóriában teljesen eltörpül és nem érdemes szóvá tenni. — II. Miklós, Nag­ytemplom­ utca. Levél alapján ilyesmit nem írhatunk meg; p este 5—1 óra között keresse föl a hírrovatot. • VVWVftTJVVVVWVfVVVVWVWVWVWWMWVWWWWWWWM Budapesti gabonatőzsde• (1912 julius 1.) A gabonacsarnokban a mai napon a következő árakon történtek az alábbi eladások: I. Készáruüzlet. A magyarországi szociáldemokrata párt t­ulaj­domi. 1 t­eles szerkesztő GARAMI ERNŐ. Nyomták a Világosság könyvnyomda r­­t kftrforgósipem­ Budapest. Vill. Conti-utce 4. Köttetett. Baza: Tiszavidéki 24.80 „ Pestvidéki ...... 24.55 „ Bácskai . . 24.50 „ Felsőmagyarországi . . . 23.85 , Hartai . 24.60 „ Ujbuza. Tiszavidéki . . . 23.10 , Pestvidéki 23.30 , Rozs­o • 18.80 m Zab 21.80 „ , ,4. Tengeri 17.80 „ Az árak 100 kilogrammonként koronaértékben értendők. Zárlat déli 1 órakor, so­klgrm­ként 1912. októberi buza —­­" — — — 11.47 1912. áprilisi buza — — 11.76 1912.o­któberi rozs — — — 9.32 1912. októberi zab — — 9.32 1912. juliusi tengeri — — — — 8.80 1912. aug. tengeri — — 8.89 1912. májusi tengeri — — — — —— 7.59

Next