Népszava, 1912. november (40. évfolyam, 259–284. sz.)

1912-11-30 / 284. szám

e Ausztria-Magyarország Olaszországgal egyet­értésben Szerbiával szemben hajlandó, a követ­kező : 1. Ausztria-Magyarország tartózkodás nél­kül elismeri, hogy Szerbia hadi sikereinek ju­talmaképpen igényt tarthat a Szandzsákra és Ószerbiára. 2. Egy, az Aegei-tengeren levő szerb kikötő ellen sincs kifogása. 4. Hajlandó Szerbiának gazdasági szükség­leteire egy dalmát kikötőhöz vezető utat biz­tosítani.­­ Egy szerb-montenegrói egyezményt tu­domásul venni, amely szerint Szerbia politi­kai és gazdasági jogokat kapna egy monte­negrói kikötőre. 5. A legfontosabb engedmény azonban az, hogy Szerbia gazdasági szükségleteire a jö­vendő autonóm Albánia egyik kikötőjéhez ve­zető utat kapna, azzal a megszorítással, hogy a jövendő albán állam területi egységének nem szabad egy esetleges szerb, területi sáv­tól csorbát szenvednie. Az engedményeknek a maximális mérté­kéről jegyzékben értesítették a szerb kormányt és ennek a jegyzéknek a hangja igen barátsá­gos volt. * a hatalmak. Mi van a konferenciával ? (London, november 29.) A „Daily Telegraph" illetékes helyről arról értesül, hogy a hatalmak között eszmeváltás folyik a konferenciáról. Németország és Anglia teljesen egyetértenek ebben a dologban, de az itt székelő külföldi dip­lomaták valószínűbbnek tartják kongr­esszus összehívását. Annak ellenére, hogy a szerbek tegnap délután megszállták Durazzót, az itteni lapok mégis bizakodó hangon nyilatkoznak. A „Daily Telegraph" párisi értesülése szerint Szerbia be fogja érni azzal, ha szerződésszerűen megállapított jogot nyer egy kikötőre a füg­getlennek nyilvánítandó Albániában. (London, nov. 29.) A „Daily Telegraph" illetékes forrásból megcáfolja azt a h­írt, hogy Poincaré Ausztria-Magyarország és Szerbia között közvetíteni akar. (London, november 29.) A „Pali Mail Gazette" értesülése szerint Greg Edward külügyi állam­titkár meg fogja hívni a nagyhatalmakat nagy­követi konferenciára, amelynek napirendjén a következő három pont lesz : 1. Albánia auto­nómiája ; 2. a Dardanellák kérdése ; 3. a Görög­ország által megszállott szigetek kérdése. Az osztrák-magyar-szerb Adria-konfliktust nem fogják tárgyalni a konferencián. A német külügyi államtitkár, Kiderlen-Wächter Berlinben fogadta „Az list" munkatársát és az előtt a többi között a következőket mondotta : — Véleményem szerint a dolgok állása még nem fejlődött annyira, hogy már most konfe­renciára kerülhetne a sor. A helyzetnek még tisztulnia kell, az ellentéteknek élesebb vona­lakkal körü­lrajzolódniuk, a kívánságoknak cél­tudatosabbakká és teljesíth­etőbbekké kell vál­niok. Egyszóval, a helyzet még egyáltalán nem érett ahhoz, hogy konferenciáról máris beszél­hetne a diplomácia. Ha a hatalmak már meg­egyeztek egy közös programban, csupán csak akkor dől el, szükség lesz-e egyáltalán még konferenciára, amely akkor is csupán regisz­tráló konferencia lehet. Addig is a diplomáciai tárgyalásoknak folytatódniok kell. Kormá­nyunk és a monarchia politikája között teljes a harmónia, az egyetértés és az együttműkö­dés. Minden egyéb állítás valótlanság. Svédország is készülődik? (Stockholm, november 29.) A külföldön elter­jedt riasztó hírek folytán a kormány elren­delte, hogy a Stockholmnál és Karlskronánál álló flották egy flottává összevonva, menjenek ki nyugati partra. A keleti partvédelemre szánt hadihajók teljes felszerelésben elindultak Go­­­ldenburgból. A Stockholmban állomásozó pán­célos hajók, torpedónaszádok és torpedózuzók útban vannak nyugat felé. A tengerészeti aka­démiát feloszlatták, mert az összes növendéke­ket tiszti szolgálatra a hajók fedélzetére ren­delték. NÉPSZAVA 1912 november 29. Aalbánia. Durazzó mégis a szerbeké. (London, november 29.) A „Daily Tele­graph" jelenti Durazzoból tegnap este öt órakor föladott távirattal. A szerb csapatok éppen most ellenállás nélkül megszállták Durazzót. Miután a „Graf Wurmbrandt" Lloyd-gőzös, amelyen a dróttalan távíróállo­más van, elutazott, innen távirati értesítést nem lehet többé küldeni. Az Adria-tenger albán kikötői. (Fontos helyek itt: Skutari — egészen fönt, mellette a Skutari-tó kis része látszik­—, Ta­rabos". (A m­ontenegróiak harci területei ezek.) A tengerparton van San Giovanni «Ii Medua, alatta — nem éppen a­ tengerparton — Alessio, ez alatt, a­ képen egészen egészen lent, Du­razzó, Valona, a Valonai öböl és Saseno szi­gete és hiányzik erről a térképről. Valona Du­razzótól 90—100 kilométerre van. Mérték: 1:800.000.) A független Albánia. (Róma, november 29.) A „Corriere d'Ita­lia"-nak jelentik Valonából. Izmail Kemal az albán előkelőségeket rábírta arra, hogy azon­nal proklamálják Albánia függetlenségét és hogy az országot Ausztria és Magyarország és Olaszország" oltalmába ajánlják. Az alkot­mányozó gyűlést Elbassánba hívták össze. (Triest, november 29.) Garacucchi, az albán nemzetgyűlés titkára, Izmail Kemal megbízá­sából Valonából a következő táviratot küldte: -A nemzetgyűlés, amelyben Albánia valamennyi vidékéből való küldöttek vannak, felekezeti kü­lönbség nélkül, ma Valonában Albánia függet­lenségét proklamálta és az ideiglenes kormány elnökévé Izmail Kemal béget nevezte ki. (Róma, november 29.) A Stefani-ügynökség jelenti Varonából tegnapi kelettel. Az albán delegátusok, akik Izmail Kemal bég elnöklé­sével Vlora előkelő albán férfiú házában össze­gyűltek, proklamálták Albánia függetlenségét. A lakosság nagy lelkesedése közben kitűzték az albán zászlót. A lakosság hosszú menetben, nemzeti dalokat énekelve, Olaszország és Ausz­tria-Magyarország konzulátusai elé vonult, ahol viharos ovációt rendezett. Albánia és a hatalmak. (Róma, november 29.) Albánia kérdésében a nagyhatalmak egyetértenek és ».•« van a kor­mányok között arról a tervről, hogy Albániát semlegessé teszik a hatalmak garanciája mel­lett. Ez a kérdés Olaszországra nézve mindig elsőrangú politikai, katonai és gazdasági fon­tosságú volt, tehát csak logikus, ha Olaszország mindenben egyetértően jár el az osztrák-ma­gyar monarchiával, amelynek elhatározott szándéka volt elejétől fogva, hogy Albániát ön­állóvá teszi. Egyenesen képtelenség azoknak a tanácsát megfogadni, pedig vannak ilyenek­­ bőven, akik azt mondják, hogy Olaszországnak elleneznie kell Albánia autonómiáját, mert Ausztria-Magyarország úgy kívánja, hogy Al­bánia autonómiája biztosíttassék. A szerbek meg az albánok. (Belgrád, november 29.) Pasics miniszterelnök ma Oskríbbe utazott. A harmadik szerb sereg makacs küzdelmet vívott Kleisnél az arnau­tákkal, megszállotta ezt a helységet és ezzel a Ljumen albán törzs lázadását leverték. Az al­bánokat lefegyverezték. Görögök a valonai öböl előtt. (Athén, november 29.) Egy görög hajóraj az Adria-tengeren megszállta a valonai öböl előtt lévő Saseno szigetet. Ez egy kis lakatlan szi­get, amelynek azonban stratégiailag nagy fon­tossága van. Éppen ezért valószínű, hogy Olaszország, amely itt legközvetlenebbül van érdekelve, tiltakozni fog a sziget megszállása ellen. (Úgy tudjuk, hogy ez a kis sziget volta­képpen Görögországé és így a megszállásról szóló hír kissé zavaros. ( A szerk.) a háború. Ismét hír a Dardanellák ellen való vonu­lásról. — Szalonikiban anarchia van. — A görögök meg a bolgárok összevereked­tek. — Drinápoly és Skutari ostroma. — Csataldzsa előtt csönd van. — A ko­lera. Folynak a fegyverszüneti tárgya­lások. — Holnapra eredmény lesz? — A bolgárok állítólag engednek.­­ A tö­rökök siettetik a fegyverszünetet. Béke tesz? A háborús Balkán eseménye az, hogy nincsenek háborús események. Csataldzsa vidékéről napok óta nem érkeznek összeüt­közésekről, de még készülődésekről s­oruló hírek sem ; egy-egy elkésett hír jelenti­ •leg­följebb, hogy innen is, onnan is mennek .A török katonák Csataldzsába, Chadem-Kerbe, San-Stefanoba és a környékre más­hová. Úgy látszik, csöndes az egész balkáni harctér. Skutari előtt dörögnek csak a crna­gorcok ágyúi, de Skutari még mindig áll, talán erősebben, mint a crnagorc hódítás megkezdése előtt. Drinápolyból van még háborús hír, de az ostromlók ott sem men­nek semmire. A görögök a szárazföldön nem folytatják az előnyomulást, de a szi­getekkel sem győznek olyan könnyen, amint azt athéni tudósítások jelentik . Chios pél­dául még mindig nem a görögöké teljesen, még mindig folynak a csatározások és a­ nagy győzelemből legföljebb annyi lehet igaz, hogy a görögök a sziget belsejébe ker­getik a gyönge török csapatokat. Komoly háborús hír csak egy van, a szerbek ismét egy várost hódítottak. (Durazzót, úgy lát­szik, valóban elfoglalták a szerb csapatok, de erről másik cikkünkben közöljük a tudó­sításokat.)Szaloniki birtoklásán már napok­kal ezelőtt összevesztek a bolgárok meg a görögök. A viszálykodásnak nagyon cifra folytatása lett. Amint egy mai távirat je­lenti, bolgár meg görög csapatok rontottak egymásra és formális csata fejlődött ki kö­zöttük. A fegyverszünetről pozitív hír még min­dig nincs. A tanácskozások egyre folynak és fölötte, hogy szófiai illetékes hely cáfolja azt a jelentést, mintha a törökök" húznák­halaszgatnák a tárgyalásokat. Megemlí­teni való, hogy az angol, francia és orosz kormányokkal érintkező török nagyköve­tek siettetik a portát a fegyverszünet meg­kötésére. Ha a zűrzavaros táviratokból mégis következtetni szabad, a mai nap hí­reiből az a benyomás támadhat, hogy biza­kodni lehet a fegyverszünet megkötésében. Késő éjszaka érkezett hír jelenti azt, hogy a tárgyalások előrehaladott stádiumban vanak, hogy a török minisztertanács össze­ült és együtt marad, hogy megvárja a tár­gyalások eredményét.

Next