Népszava, 1912. november (40. évfolyam, 259–284. sz.)
1912-11-13 / 269. szám
1912 november 13. 9 NÉPSZAVA A hadügyi sajtóirodában. (Belgrád, november 12.) A sajtóiroda közlése szerint a szerb hadügyi sajtóiroda egyes tisztviselői ellen szerb és külföldi lapokban hivatalos hatalmukkal való visszaélésre szóló gyanúsítások miatt megindult a vizsgálat. * a montenegróiak. Skutari bombázása. (Belgrád, november 12.) A montenegrói csapatok támogatására Skutari alá küldött szerb tisztek jelentik, hogy a város ostroma még hetekig eltarthat. Skutari nagyon meg van erősítve, az ostromlóknak pedig rendkívüli nehézségekkel kell megküzdeniök. A hó térdig ér, őrtüzeket pedig, amelyeknél megmelegedhetnének, nem szabad gyújtaniok, mert ezekkel kitűnő célpontokat adnának a török tüzérségnek. (Rjéka, november 12.) Skutari tegnapi és mai bombázásáról érkezett magánjelentések szerint a bombázás sok épületben károkat okozott és több embert megsebesített. A helyzet ismerősei szerint a helyőrség nem tarthatja magát sokáig. Bizonyossággal híre jár, hogy a tarabosi védelmi csapatok egy része a további ellentállás kilátástalanságára való tekintettel, tegnap reggel menekülni kezdett. A török előőrsök azonban a szökevényeket kényszerítették, hogy visszatérjenek a Tarbosra. Ez alkalommal több szökevény megsebesült. (London, november 12.) A Reuter-ügynökség jelenti Rjékából: Skutari bombázását tegnap este ismét megkezdték. A törökök a legmagasabb pozíciókra vonultak vissza. Élelmiszerhiány és hózivatar miatt este megkísérelték hadállásaik elhagyását, de a montenegróiak visszaűzték őket. • •:• * (Magyarországi szerbek Szerbia mellett címmel keddi lapunkban közölt hírre — amit Óbecséről a „Magyar Távirati Iroda" közvetített — most Törökbecséről ezt jelentik a „Magyar Távirati Irodá"-nak. Egyes lapokban megjelent az a hír, mintha Galavaszky községi Dirójfcabbaracsi szerb polgár élén hivatalosan Belgrádba utazott volna, hogy üdvözölje Pusky miniszterelnököt és átadja neki a sebesülteknek gyűjtött pénzt — nem felel meg a valóságnak. Aracs község elöljárósága a hírt határozottan megcáfolja.) SCtlLlTtKLIooo Az angol kormány leszavazása. * Angol-orosz ellentét. Az angol kormány váratlan leszavazása az alsóházban most pillanatnyilag nem fog kormányválsághoz vezetni. A kormány a helyén fog maradni azért, mert a mai válságos külpolitikai helyzetben nem akarják megkockáztatni a kormányválság bonyodalmait. De különben is a kormány egyik nyilatkozata szerint ezt a leszavazást nem is tekinti igazi vereségnek és kijelenti, hogy lépéseket fog tenni a képviselőház igazi véleményének a megállapítására. De ha számba vesszük a kormánynak egyis nehéz és ingadozó helyzetét, amely egyrészről a konzervatívok folytonos támadásai, másrészről pedig az angol munkáspártnak a szabadelvű párt ellen való jelöltállításai miatt következett be, akkor a kormány minden nyilatkozatai ellenére is nagyon valószínű, hogy a leszavazás következményei nem fognak elmaradni, hanem most csak elhalasztódtak. A mai angol politikai helyzet megítélésére két tényezőt kell számba venni. Az egyik a homerule-törvény, a másik pedig Anglia és Oroszország ellentéte. A homerule-törvény Írország önkormányzatát teremtette meg. Hosszú, sok évtizedes küzdelem után jutott el Nagybritannia odáig, hogy az egyre forrongó Írországnak végre 1912 április 11-én beterjesztett homerule (önkormányzati) törvény által rendezett állami létet biztosított. Ez a törvény igazi önkormányzatot ad Írországnak. Minden ir ügyet egy külön ir parlament tárgyal, amely két Házból áll. Külön ir végrehajtó hatalmat is teremt, amelynek az élén a lord helytartó van. Minden országos ügy azonban természetesen az országos parlament elé tartozik, amelybe Írország 42 képviselőt küld. Az ír parlament minden törvényével szemben az országos kormánynak vétójoga van. Ezt a törvényjavaslatot a konzervatívok nagy ellenállással fogadták és nemcsak parlamenti, de országos agitációs hadjáratot indítottak ellene. A kormány azonban — az írek és a munkáspárt támogatásával — a törvényjavaslatot 94 szavazattal keresztülvitte, május 9-én pedig a döntő szavazáson is sikerült keresztülhajtani, azonban ekkor már csak tíz szavazattöbbséggel. Ennek a homerule-törvénynek a pénzügyi részében szavazták le hétfőn az angol kormányt és ennek a leszavazásnak magára a törvény megvalósítására nézve is nagyon nagy a jelentősége. Mert azzal, hogy az új ír kormány számára az Írország önkormányzatához szükséges országos hozzájárulást 2,5 millió fontban állapította meg a parlament a konzervatív indítvány szerint, kétségessé tette az egész reformtörvénynek a gyakorlati keresztülvihetőségét. Ezzel a leszavazással tehát nemcsak az Asquith-kormány került válságba, hanem az egész szabadelvűpárti uralom, amely csak az irek támogatásával tudott eddig is fönmaradni. Az irek támogatását pedig csak a homerule-törvény reménye biztosította. Az angol politikai helyzet másik fontos tényezője az angol-orosz ellentét kiélesedése. A „Daily Telegraph"párisi tudósítója azt jelenti, hogy „Oroszország valószínűen most újból követelni fogja a Dardanellákon való szabad áthajózást. Ezt a kívánságot azonban Anglia nem támogathatja. Az angol és az orosz érdekek összeütközése, amit mindkét ország vezető politikusai szeretnének elkerülni, így a Balkán újjáalakulásának egyik lehető következménye". Ez a távirat Anglia egész eddigi oroszbarát politikájának a csődjét jelentené. Anglia az utolsó időkben mindenütt engedményeket tett Oroszországnak csak azért, hogy Németországgal való ellentétében szövetségesre találjon benne. Perzsia fölosztása, Mongolország átengedése csak azért történt, hogy Oroszország ne fenyegesse Angliának se az indiai, se a németellenes érdekeit. Most azonban, ha Oroszország csakugyan követelni fogja azt, hogy hadihajóival keresztülvonulhasson a Dardanellákon, behatolhasson a Földközi-tengerre és így veszélyeztesse a suezi csatorna bejáratát és az Indiába vezető utat, akkor Anglia kapitalista osztálya legnagyobb életérdekei védelmében kénytelen lesz szembeszállni Oroszországgal. A balkáni háború, a fenyegető osztrákmagyar, szerb és orosz háború mögött így egy újabb világkonfliktus veszedelme üti föl a fejét: a Dardanellák kérdése és e kérdésen keresztül Anglia és Oroszország ellentéte. * (London, november 12.) Asquith miniszterelnök a zsúfolt Házban általános nagy izgatottság mellett kijelentette, hogy holnap indítványt fog beterjeszteni, amely szerint a Ház tegnapi döntését Hamburg módosítványa fölött érvénytelennek nyilvánítsák. (Nevetés az ellenzék mindkét oldalán. Helyeslés a kormánypárton.) Ez indítvány fölötti vita általános jellegű lesz és a szavazás bizalmi szavazás jellegével fog bírni. A homerule pénzügyi javaslatai újabb megfontolás tárgyát fogják képezni, ha a javaslatot elfogadják , és nem foroghat fönn kétség, hogy a kormány biztosítani fogja magának rendes többségét. ••• 9 Merénylet a spanyol miniszterelnök ellen. * A miniszterelnök meghalt, a merénylő öngyilkos lett. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti Madridból. Egy ismeretlen ember revolverrel Canalejas miniszterelnökre négyszer rálőtt. A miniszterelnök azonnal meghalt. A merénylőt letartóztatták. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti Madridból. Canalejas miniszterelnök merénylője öngyilkosságot követett el. Spanyolország az anarchizmus klasszikus hazája. A bomba és a revolver Spanyolországban szinte állandó politikai eszköz és a szervezett szocialista munkásság mozgalmai mellett állandóan erős anarchista mozgalmak is maguk köré gyűjtik a proletárság egy részét. Ennek az anarchizmusnak gazdasági és szociális okai mellett igen erős politikai oka van a mindenkori spanyol kormányok brutalitásaiban, hajmeresztő kegyetlenségeiben és féket nem ismerő vérontásaiban. A politikai gyilkosság rendszerré lett Spanyolországban, föntről és lentről, a kormány és az anarchisták részéről egyaránt. Canalejas annak a politikai és szociális forrongásnak lett az áldozata, amely most már három esztendeje rázza Spanyolország egész állami életének testét. Politikailag egy gyarmati kaland volt a kiindulási pontja ennek a forrongásnak. Marokkóban spanyol kapitalisták bányákat szereztek, de tulajdonjogukat az európai kapitalizmus praktikáiba be nem avatott afrikai benszülöttek nem akarták eltemenni és elkergették őket. Spanyolország reakciós irománya azonnal csapatokat küldött Melillába a kabilok ellen, de ezek a csapatok vereséget szenvedtek. A kormány most már be akarta hívni a tartalékos katonákat, hogy újabb csapatokat küldhessen Afrikába, de a spanyol proletárság nem akart a vágóhídra menni és mindenfelé általános sztrájkok és zendülések törtek ki a háború ellen. Különösen nagyarányú volt a mozgalom Barcelonában, ahol a sztrájkolók szétrombolták a vasútvonalakat és nemcsak a háború, de a gyűlölt klerikalizmus templomai és kolostorai ellen is fordultak. A kormány rettenetes vérontással verte le a lázadást, ágyúival egész városrészeket lövetett össze és vak dühében haditörvényszék elé állította és agyonlövette Francisco Ferrert, aki az antiklerikális mozgalom egyik vezére volt, de akinek semmi köze sem volt a munkásforrongáshoz. Nemcsak Spanyolországban, de egész Európában roppant felháborodás tört ki és elsöpörte a reakciós Maura-kormányt. A szabadelvű Moret-kormány következett utána, amely nyilvánosságra hozta a Ferrer-ügy aktáit, amikből nyilvánvalóvá lett Ferrer ártatlansága és amely sietett befejezni a szerencsétlen marokkói háborút. De az egyszerű megindult fejlődés most már nem állott meg. Moretnek is mennie kellett és helyét 1910 áprilisában a demokrata Canalejas foglalta el. Új választások megváltoztatták a parlament képét. A többség haladópárti elemekből állott, az ellenzéket pedig 39 köztársasági és egy szociáldemokrata (az első szocialista a parlamentben) képviselte. Canalejas antiklerikalizmussal kezdte kormányzását, megszüntette az ipart űző kolostorok adómentességét és a kongregációk kivételes jogi helyzetét. Az eddigi tisztán proletárokat vágóhídra vivő katonai szervezet helyére megteremtette az általános hadkötelezettséget. De aztán kormányzása további során Canalejas is egyre inkább a reakció szolgálatába szegődött. Állandóan segítette a spanyol földről intrikáló portugál rojalistákat. Újabb marokkói kalandba