Népszava, 1912. november (40. évfolyam, 259–284. sz.)

1912-11-30 / 284. szám

1912. november 23. NÉPSZAVA A háborús Balkán, a Dardanellák elleni (Bécs, november 29.) A „Politische Korres­pondenz" konstantinápolyi távirata szerint ott úgy vélekednek, hogy azokat a bolgár csa­patokat, amelyek Szalonikiben hajókra száll­tak, a Dardanellák közelében a görög hajó­had védelme alatt partra szállítják. (Ezt na­pokkal ezelőtt már jeleztük. — A szerk.) En­nek az akciónak valószínű célja az lenne, hogy erről az oldalról is nyomást gyakorol­janak Törökországra a balkáni államok béke­feltételeinek elfogadása érdekében. Drinápoly ostroma, (Konstantinápoly, november 29.) Az itteni nagykövetségek Drinápolyból a következő táv­ Iratot kapták: „Alulírott konzulok a parancs­nok kérésére megerősítik, h­ogy a támadók hat nap óta magát a várost is bombázzák; a kon­zulok támogatják az ez ellen a nép jogellenes eljárás ellen való tiltakozást. Kolóniáink jól vannak". Aláírások: Austrokonzul Herzfeld, Samson Cuviet, Klemenkov. Junarschia Szalonikiben. (Szaloniki, november 28. — „Az Est" tudósítá­sából.) Az anarchia itt ma nagyobb, mint va­laha is volt és olyan események, mint aminek itt manapság előfordulnak, a török uralom utolsó évszázada alatt sohasem történhettek meg. A török közigazgatás ezerszer különb, mint a görögöké. A ,,győztes" görög sereg ka­tonái nyílt utcán, fényes nappal rabolnak, megállítják az embereket, elszedik órájukat, pénzüket. Éjjelente fosztogatják az üzleteket, behatolnak magánlakásokba ellopva vagy ösz­szetörve mindent. Az asszonyok ellen nemi merényleteket követnek el, a szegényebb török negyedekben már nem egyet halálra kínoztak, sok embert megsebesítettek. Nem respektálják az idegen lobogókat és bár a konzulok erélye­sen tiltakoztak, a parancsnokság ügyelembe be veszi a nemzetközi sérelmet. A drágaság már szinte elviselhetetlen. Az élelmiszerek ára — különösen a kenyéré — négyszeresére, sőt hétszeresére emelkedett, a szegényebb lakosság már is éhezik. Ha a hatalmak sürgősen nem segítenek ezen az állapoton, Szalonikira nézve a hadjárat végzetessé válhatik és sok európai ,­ kereskedő, akinek itt üzlete vagy ingatlana van, az itt szenvedett károkban is tönkre me­het. Tegnap megkezdették a bombákkal való operálást is, amit talán annak lehet tulaj­doní­tani, hog­y Sandansky, a híres bandavezér, Nev­rokopból a bolgár sereggel ideérkezett és fél­vad emberei elszéledtek a városban. Egy pus­kaporos tornyot, amely mellett vagy hatszáz török foglyot őriztek a görög katonák, tegnap este levegőbe röpítettek. Az áldozatok számát háromszázra teszik. Egy kávéházban is bom­bát akartak robbantani, de sikertelenül,­ ­ görögött meg a bolgárok. (Konstantinápoly, november 29.) A bolgá­­rok és görögök közt való viszálykodás véres összeütközéssé fajult Serres környékén. Va­lóságos csata fejlődött ki a bolgár és görög csapatok közt, mind a két részen szuronyt tűz­tek föl s ugy támadtak egymásnak. Sok ha­lott és száznál több sebesült volt. A görögök és bolgárok gyűlölködése határtalan. (Szaloniki, november 29.) Montferato görög csendőrparancsnokot egy bolgár tiszt megölte. Amikor a görög csapatok megszállották Szalo­nikit, a görög­ fővezér, Miklós herceg, a rendőr­főnökségre Montferatot nevezte ki. Tegnap szóváltás keletkezett Montferato és egy bolgár tiszt között az utcán és a bolgár tiszt három revolverlövéssel meggyilkolta a görög rendőr­főnököt. Szerbb hódítás. (Belgrád, november 29.) Mint Üskübből jelen­tik, a szerb csapatok tegnapelőtt bevették Dibra városát. (Üskü­b és Monastir között, Al­bánia felé.— A szerk.) (Zimony, november 29.) A szerb csapatok megszállották Dibrát. Erős küzdelem volt a Mon­astir­ból visszavonult török sereg­ ellen, amelyet támogattak az arnauták, akik Ma­lossiából és Dibrából sereglettek össze. A dibrai és környékbeli mohamedánok meg­hódoltak a szerb király előtt. Belgrádban azt remélik, hogy Dibra bevétele után sza­bad és akadálytalan lesz az út egészen a tengerig. A meghódított terület 78.000 négy­zet­kilométer. A kormány ezt a tartományt 11 járásra, ezeket ismét, kerületekre fogja osztani. A „Politika" című lap azt köve­teli, hogy Durazzo külön járási székhely legyen. a bolgárok hadifoglyai. (Szófia, november 29.) A Bolgár Távirati Iroda jelenti: Az első és második török csa­patosztály,­ amelyet a bolgár csapatok elfog­tak Vavel basa parancsnoksága alatt ál­lott és két basából, 252 tisztből, 8879 közlegény­ből állott, 8 hegyi ágyuja, több mint 1000 lova és nagymennyiségű muníciója volt. A törökök elkeseredett harc után adták meg magukat, am­ire Diinotikába (Drinápolytól délre. — A szerk.) vitték őket. 71 törökök. (Konstantinápoly, november 29.) Az „Ikdam" értesülése szerint a monastiri török helyőrség­maradéka Dsavid és Karasid tábornokok veze­tésével Janinába vonult, hogy egyesüljön az ottani helyőrséggel. (Nagyon valószínűtlen hír­adás , Janina nagyon messze van Moriaszirtól, a görög határhoz egészen közel van. Janinában sokáig voltak görög csapatok. — A szerk.) . A Kolera, Hivatalosan. (Konstantinápoly, november 29.) A hivatalos lajstromok szerint Konstantinápolyban a leg­utóbbi 24 órában 51 koleramegbetegedés for­dult elő, amelyeknek majdnem a fele halálos kimenetelű volt. A járvány szüntelenül dühöng a csataldzsai és a sanstefanói csapatok között és vigasztalanná teszi ezt a helyzetet. A kor­mány elhatározta, hogy Chadem-Kerben és San-Stefanóban kolerás betegek kezelésére barak­kokat állít föl. A nemzetközi egészségügyi ta­nács új, nagyobb hitel igénybevételét fontolja meg. A háború utolsó hírei. * A béketárgyalás reménységei. (Konstantinápoly, november 29.) Mi­nisztertanács volt, amelynek eredményé­ről a külügyminiszter ezt nyilatkoztatta ki: a tárgyalások a legjobb eredménnyel kecsegtetnek és valószínűleg két nap alatt létrejön a fegyverszünet. KÜLFÖLD OOO A katonafillérek. Párisból jelentik: Az es­küdtszék most tárgyalta az építőmunkásszö­vetség vezetőségének a perét. Az építőmun­kások vezetőit azért fogták perbe, mert má­jusban egy lelkes fölhívást küldtek a kato­nai szolgálatra behívott építőmunkás szak­szervezeti tagokhoz, a szövetség alapszabá­lyai szerint katonai szolgálat esetén kijáró pénzbeli támogatással, a „katonafillérekkel" együtt. A hadügyminiszter a fölhívásban „hadsereg elleni lázítást" látott és pörbe fo­gatta. Az ügyész nagy hazaárulási ügyet csinált a dologból, a mindenfelől fenyegetett hazát idézte az esküdtek szeme elé: „Nézze­nek a határokon túlra! Ott állanak szomszé­daink fegyverrel a kezükben, készen arra. 11 * Lesz fegyverszünet? A tárgyalások. (Páris, november 29.) A csataldzsai tárgya­lásokról a „Petit Parisien" Szófiába küldött munkatársa jelenti, hogy Gesov miniszter­elnök úgy nyilatkozott előtte, hogy az érte­kezlet rendes módon folyik. A miniszterelnök személyes nézete az, hogy a dolog, amennyire csak lehet, jól megy. — Szófiából jelentik to­vábbá azt is, hogy Todorov pénzügyminiszter ma elutazik a Kirk-Kilisse-i bolgár főhadi­szállásra. Ebben a fegyverszünet megkötésé­nek kedvező jelét látják. (Berlin, november 29.) A „Lokalanzeiger" Belgrádból tegnap késő éjjel azt a távirati értesítést kapta, hogy Bad­ceis-Köjben meg­kötötték a fegyverszünetet. A részleteket még nem tudják. Ezt a belgrádi hírt illetékes he­lyen nagyon korainak mondják. Törökország nagyon jól tudja, hogy az ellenséges hadsere­gek ügye Csataladzsa előtt nagyon rosszul áll s ezért vonakodik a bolgár feltételeket elfo­gadni és különösen Drinápolyt átadni, de másrészt hajlandó Kirk-Klissét a bolgárok­nak átengedni. A tárgyalást folytatják. (Szófia, november 28.) Itteni illetékes helyen megcáfolják azokat a híreszteléseket, hogy a török kormány túlzott követelései miatt a fegy­verszünetre vonatkozó tárgyalások meg fognak hiúsulni. Egyelőre nincs szó a békefeltételek­ről, csak a fegyverszünetről. (Szófia, november 20.) Illetékes helyről állítják, hogy a törökök ellenjavaslatot nyújtottak át, amely a fegyverszünet, il­letve az előzetes béke feltételeit tartal­mazza. • (Konstantinápoly, november 29. — Föladták este 147 órakor.) Resid basa belügyminiszter és Damad Ferid basa, a szultán sógora a főhadi­szállásra indultak, hogy a megbízottak érte­kezletén résztvegyenek. Ma éjjel vissza fog­nak térni. A minisztertanács most ült össze és az egész éjjel együtt marad, mert bevárja a tár­gyalások eredményét. (Konstantinápoly, november 29.) Feszült ér­deklődéssel várják a mai csataldzsai tanácsko­zás eredményét, mivel a balkáni államok meg­bízottai elő akarják terjeszteni Drinápoly te­kintetében az ellenjavallatokat. Informált kö­rökben azt hiszik, hogy abban az esetben, ha a fegyverszünet meg lesz köthető, a béke meg­kötése is biztosítva lesz, mivel egyidejűleg en­nek az alapját is megállapítják. (Szófia, november 29.) Todorov pénzügymi­niszter a főhadiszállásra utazott. A bolgárok engednek ? (Berlin, november 29.) A „Lokalanzeiger" nek azt jelentik Konstantinápolyból, hogy a bolgárok a béketárgyalások során enged­ményt tettek volna a törököknek annyiban, h­ogy a Drinápoly—Kirk-Kilisse—Dedeagacs-i vonalat ismerték volna el az új határ gyanánt Bulgária és Törökország között. Gyorsan békét kötni! (Konstantinápoly, november 29.) A „Sabali" sugalmazott közleményben, amely nyilván arra van szánva, hogy a közvéleményt a békekötésre készítse elő, hangsúlyozza a béke szükséges­ségét ; olyan béke kell, mondja, amely anélkül, hogy az ottománok önérzetét sértené, lehetővé teszi, hogy Törökország a balkáni államokkal, különösen Bulgáriával, őszinte viszonyban éljen. A lap javasolja visszaállítását a san­stefanói szerződésnek, amelyet Törökország már 34 esztendő előtt aláírt és amelynek h­e­tjébe a berlini szerződés lépett. A lap azt ál­lítja, hogy a berlini szerződés az oka a balkáni zavaroknak, mert a sanstefanói szerződés ál­landó helyzetet teremtett volna. A lap rámutat arra, hogy Törökország semmiesetre sem mondhat le Drinápolyról, még ha a bolgárok el is foglalnák azt. Bulgáriának óvakodnia kell attól, hogy Elzász-kérdést teremtsen Törökor­szág irányában, amelynek természetes, alkal­mas határra van szüksége. Ha Bulgária ezt el­ismeri, a békekötés könnyű lesz. (Konstantinápoly, november 29.) Az Ikdam" jelenti. A londoni, párisi és pétervári török nagykövetek a portával közölték az angol, fran­cia és orosz külügyminiszterek tanácsadásait, amelyek odairányulnak, hogy a porta érdeke gyors békekötést kíván. Ha a háború folytatása esetén Európában konfliktusok törnének ki, ezek nem Törökországra végződnének kedve­zően. A hármas antant hatalmai a balkáni ál­lamoknak is tanácsolták, hogy békét kössenek és ne ragaszkodjanak túlzott követeléseikhez, mert Törökország a békét akarja, ha katonai prestizse és nemzeti érdekei épségben ma­radnak. * Románia és a háború. (Bukarest, november 29.) Törökország arra kérte Ausztria-Magyarországot, bírja rá Romá­niát, hogy Bi­gária ellen mozgósítson és Tö­rökországnak ezzel segítségére menjen. A bécsi külügyi hivatal megtagadta ennek a kérésnek teljesítését.

Next