Népszava, 1912. december (40. évfolyam, 285–309. sz.)
1912-12-25 / 305. szám
XL. évfolyam. Budapest, 1812 december 25. szerda. 305. szám. NE PAVA AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre 84.— kor. negyed évre 9.— kor. fél évre 12.— kor. s egy hóra 9.— kor. A „SZOCIALIZMUS"-sal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁM ÁRA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3—29 és József 3—30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3—31 és József 3—32.) Harangot ünneplő, zúgása, papok ékes beszéde hirdeti, hogy megszületett a Jézus ennekelőtte, több mint tizenkilencszáz esztendővel és megváltotta az emberiséget. Megváltotta a pokloknak kínszenvedéseitől, az örök kárhozattól, örvendjetek tehát emberek, nyitva áll már nektek a menyek országa. Örvendjetek emberek, mindnyájan isten fiai vagyunk, mindnyájan testvérek vagyunk, méltó a munkás az ő bérére és könnyebben átmegyen a teve a tű fokán, semhogy a gazdag — a mások munkájának gyümölcsét összeharácsoló —, bejut a menyek országába. Ilyen elveket hirdetett a Megváltó és már most békesség adatik a földön a jóakaratú embereknek. Ezeket hirdeti a harangok csengő-bongó ércnyelve, az orgona bugó harsogása, a papok ékes beszéda De igazat mond-e a harangszó, az orgonabugás, a papi beszéd ? , Emberek, nézzetek szét a megváltott világon és meglátjátok, mennyi az igazság a Megváltó születésének ünnepében ! Nézzétek amott a ragyogó palotát, tükrös-márványos termeiben, tündéri világosság ragyogásában menyezetig emelkedik a hatalmas karácsonyfa, amelyre vagyont érő ajándékokat rakott „a Jézuska" a család selyembársonyba öltözött egyetlen, gyermeke számára. És nézzétek pár lépéssel odébb a nagy bérkaszárnya udvari lakását, egyetlen szobájában beteges pislogással ég a petróleumlámpás, csupaszon mered az asztal a nyolc rongyos, csenevész gyermekekre, akik karácsonyfáról, Jézuska ajándékáról álmodni sem mernek és akiknek leghőbb vágyuk ma is csak egy darabka kenyér, meg egy jól megfoldozott cipő. Nézzétek, hogy sürög amott a szolgák serege és milyen komoran húzódik meg emitt négy kopott alak, a kis proletárcsaládnak négy ágyrajárója. Nézzétek, amott milyen sugárzó arccal jár-kel a karácsonyfa körül a ház ura, míg emitt éppen most érkezik meg a roskadt vállú, vonnyadt képes családfő, aki nem birt egyebet hozni a szent estén egy darab kenyérnél és még szerencse, hogy azt tudott hozni. Amott ragyogás, melegség, boldogság, emitt sötétség, fogvacogtató hideg és komor ,kétségbeesés. És annak a boldog férfiúnak a palotáját, a gazdagságát ez a kétségbeesett nyomorgó teremtette meg, ez és még sok száz társa. Emberek, nézzetek szét ebben a nagy városban és sok száz olyan fényes palotát és sok tízezer ilyen nyomortanyát fogtok találni. De az egész országban és az egész világon, akármerre jártok, akármerre néztek. Megváltást mindenütt megtaláljátok, számtalanszor megismételve, ezt a kettős képet: egy fényes palota és mellette sok ezer nyomortanya, egy minden földi jóban duskálkodó ember és mellette sok száz, sok ezer koldus, aki azért az egyért dolgozott, annak az egynek teremtett kincseket, maga pedig családjával együtt szűk, piszkos odúban lakik, éhezik és fagyoskodik, a jót, az élvezetet, az örömet csak apró hulladékokból vagy csak hírből ismeri. Nézzetek körül a világban. Hideg van és tömérdek ember jár kopott, vékony ruhában meg lyukas cipőben, az pedig, aki szeretne ruhát és cipőt csinálni, hogy a munkájáért kenyeret kapjon, az nem kap munkát, azt elzavarják a műhelyből, a gyárból és hiába minden ... nincs munka és nincs kenyér meg hajlék, de eredj, felebarátom lopni, rabolni vagy gyilkolni, akkor lesz munkád, hajlékod ás kenyered. Nézzetek körül a világban. „Méltó a munkás az ő bérére" — mondotta Jézus, de ha a munkás a méltó bérét követeli, puskacső és szurony szegződik a mellének, mert muszáj méltatlan bérért dolgozni, muszáj, hogy a munkás lemondjon munkája gyümölcséről, hiszen csak így juthat palotához, automobilhoz, színházi páholyhoz, libériás cselédséghez, szép, finom szeretőhöz ... az, aki semmit sem dolgozik. Nézzetek körül a világban. Mindnyájan isten fiai vagyunk, — mondotta Jézus. Tehát testvérek vagyunk, egyenlők vagyunk. És ime, a rabszolgaság toma szerint is fönmaradt — keresztény országokban is! — még ezernyolcszázhatvan esztendeig a Jézus Krisztus születése után; most már forma szerint nincs meg, de meg van valóságban: a szegényt, a csak dolgozót odaláncolja az inség a kapitalista gépeihez láncnál erősebben, sőt szép . Magyarországban odaláncolja a törvény is a bérest, az aratót, az inasgyereket a „gazda" érdekeihez. Nézzetek körül. Jézus a szeretetet hirdette meg a békességet, mondván: szeresd felebarátodat, mint tenmagadat és a tej ellenséged is felebarátod néked. ÉS" ime, temérdek népekvéres háborúkban gyilkolják egymást és aki a legjobban, a legkegyetlenebbül tud gyilkolni, az a legderekabb... és aki a legjobb gyilkoló, szerszámokat , tudja kitalálni, az kapja a legnagyobb jutalmat. Tekintsetek vissza néhány rövid esztendőre: Délafrikában angolok és burok gyilkolták egymást, nemcsak ember az embert, hanem keresztény a keresztényt; Ázsia földjét oroszok és japánok öntötték egymás vérével, trágyázták egymás testével; tavaly Marokkóban franciák, Tripoliszban olaszok gyilkolták az ottani föld ősidőktől való birtokosait és rabolták el az idegen földet; az idén pedig a Balkán népei közt dúl rettenetes gyilkolás; ezer meg ezer holttestet hömpölyget a Marica sebes vize, rothadó hulláktól barnállik Monasztir környéke, embertestekből támadtak dombok Kirk-Kilissze határában, gyilkos ágyúcsövek merednek a két ellenséges táborra. Csataldzsánál, Drinápoly és Szkutari meg Janina sáncai között csak rövid pihenőt tart a bőséges aratásban kifáradt halál... és még nem bizonyos, hogy mire kinyílik a tavasz, nem rohannak-e egymásra Európa legnagyobb nemzetei, hogy a legtökéletesebb gyilkoló eszközökkel a lehető legnagyobb pusztítást tegyék egymásban. Emberek, hát ez a megváltás... Dorbézoló derék néhány ezre szolgaságban és rettentő ínségben tartja a dolgos emberméhek millióit. Telhetetlen harácsolok spekulációja , bizonytalanná teszi , és minduntalan fölborítja a termelés rendjét, megszünteti a teremtő munkát, kilöki a munkanélküliségbe, a halálos nyomorúságba a dolgozni akaró emberek millióit. Üzérek nyereségvágya, uralkodók hiúsága vágóhídra viszi a legerősebb, legderekabb embereket, az emberiség világát Szolgaság és tömeges gyilkolás, tengernyi vér és tengernyi nyomorúság... emberek, hát ez a megváltás? Nézzétek a világot nyitott szemmel és feleljetek igaz lélekkel: hát megváltotta-e Jézus az emberiséget? Vagy ha Jézus soha nem élt (és valószínű, hogy nem élt), vagy pedig ha élt is, de nem volt istenfi, nem volt megváltó (és bizonyos, hogy nem volt), várjon megváltotta-e az emberiséget az egyház, amely az ő nevében alakult, amely az ő csodatételeinek és istenvoltának naiv meséjével hálózta körül a középkor tudatlan embertömegeit? És vájjon megváltotta-e az emberiséget a többi egyház, amely egytől-egyig mind istentől valónak, egyedül igaznak és egyedül üdvözítőnek hirdeti magát és erkölcstanát? ... Emberek, nézzetek körül, elnyomatás, szolgaság, kizsákmányolás, inség, véres pusztítás és rablás mindenfelé: hát es az a nagyszerű megváltás, amelyet a mai napon harangok ünnepi zúgása, papok ékes beszéde magasztal? Gondolkozó ember ezt nem ismerheti el megváltásnak és sem Jézust, sem az ő nevében szerveződött egyházat nem ismer !Lapunk mai száma 108 oldal.