Népszava, 1913. január (41. évfolyam, 1–27. sz.)

1913-01-01 / 1. szám

­­ désétő­l számított tíz év alatt nem választ­ható képviselővé. Továbbá, hogy a képvi­selőjelöléghez legalább száz választó szük­séges és hogy a választási elnök a jelölt teljesen meghiu­síthatja. Egész paragra­f­usszövevé­­y van, amely egyenesen égit a célt szolgálja. Ne részletezzük tovább a dolgot.­­A suinein- és lutriválasztójog jogfosztás­­és gazság tekintetében páratlanul áll a vilá­gon, ezt most már az egész ország látja. Ezzel a páratlan gazsággal szemben a munkáságnak az a kötelessége, hogy ké­­szüljön a legkíméletlenebb harcra, amelyet meg kell vívnunk és meg kell nyernünk bármely áron. Gonosz országcsalók és nép­rontók meg akarják hiúsítani másfél évti­zedes küzdelmünk eredményeit, hogy fön­tarthassák az eddigi rendszert. Ezt a mun­kásság nem fogja tűrni. Mit jelent minekünk a demokratikus vá­lasztójog? "Jelent több munkaalkalmat, több kenyeret, több egészséget, több kultú­rát, több védelmet a kizsákmányolás ellen, szóval : emberségesebb megélhetést. "A svindli- és lutriválasztójog pedig a mai ál­lapot föntartását jelenti, a tömegek iszonyú nyomorúságát jelenti, amely a dol­gozó embereket százezrével űzi a tengeren­túlra; nekünk tehát bőséges okunk van arra, hogy élet-halálharcot indítsunk el­lene. De túlon­túl sok oka van erre a polgár­ságnak is, mert a mai rendszer lenyűgözve tartja az ország eleven gazdasági erőit, nem engedi megszületni az intenzív mező­­gazdaságot, nem engedi kifejlődni az ipart és kereskedelmet, nem engedi Magyaror­szág­ fölemelkedni a félfeudalizmus mély­séges züllöttiségéből a modern termelés gya­gaslatára. És minthogy a polgárság im­m­ár belátja ezt: erős, elszart fegyvertársat nyerünk benne. É­s igy a munkásság n meg a polgárság egyesült erővel meg fogja biztatni a gvindíi- és lutri javaslatot. * * * M mwmstai* Ki Lehet választó? 4. Attól, aki a középiskolának (főgimnáziumnak, főreáliskolána­k ) vagy ezzel tanértékre nézet, egyenrangú más polgári vagy katonai taninté­zetnek legmagasabb osztályai (évfolyamát) si­keresen elvégezte vagy akinek olyan állása va­gy foglalkozása van vagy volt, amelyhez a törvény értelmében legalább ugyan a tanintéze­tek valamelyikének elvégzése szükséges, a vá­lasztói jogosultsághoz egyéb különös kellék nem kivántatik. 5.­­ Aki az elemi népiskola hatodik osztályát vagy­­ az ezzel a választói jogosultság szempontjából legalább egyenlő értékű más iskolai osztályt vagy más tanfolyamot sikeresen elvégezte, an­nak abban az esetben van választói joga, ha még a következő különös kellékek valamelyi­kének megfelel: 1. bármilyen összegű egyenes állami adóval van megróva; vagy 2. iparengedély vagy iparigazolvány alapján önállóan ipart i­s vagy kereskedést folytat; vagy 3. olyan alkalmazott, aki : a) ipari üzlet vagy vállalat körében — ide­értve a bányászatot, kereskedelmet és iparsze­rűen folytatott közlekedést is — bármennyi idő óta, de nem csupán alkalmilag fölfogadott nap­számosként van alkalmazva; vagy b) az őstermelés körében nem kizárólag testi munkára, hanem előmunkási, felügyelői tenni­valók rendszeres végzésére bármennyi idő óta van alkalmazva (munkavezető, béresgazda, aratógazda, magtáros, fővincellér, főkertész stb.); vagy c) az a) és b) pont alá nem esik, de köz- vagy magánszolgálatban ugyanannál a munkaadó­nál bármely foglalkozás körében legalább há­rom év óta van alkalmazva; vagy 4. valamely választónak mezei gazdaságában, ipari üzletében vagy vállallatában mint segítő családtag (11. §) működik ; vagy 5. a katonai vagy csereőrségi szolgálatban alttiszti fokozatot ért el. (1. §. Aki írni és olvasni tud, anélkül, hogy az 5. §-ban meghatározott iskolai képzettsége lenne, annak csak akkor van választói joga, ha a kö­vetkező különös kellékek valamelyikének meg­felel : 1. akár egy adónemből külön, akár több adó­nemből együttvéve legalább húsz korona egye­nes állam­i adóval ma msyr-faq... vagy... 2. összesen legalattv nyolc tratciszerális, hold,­ kiterjedésű szántóföld, kert, rbt­­ vagy feSS tulajdonosa; vagy 3. olyan alkalmazott, aki: a) ipari üzlet vagy vállalat körében ide­értve a bányászatot, kereskedelmet és iparsze­rben folytatott közlekedést is — ugyanannál a munkaadónál legalább két év óta van állan­dóan alkalmazva vagy nem kizárólag testi munkára, hanem előmunkási, felügyelői tenni­valók rendszeres végzésére (munkavezető, mű­vezőt­, pallér stb.) bármennyi idő óta van al­kalmazva ; vagy fej az 5. § 3. b) pontjában megjelölt ősterme­lés! előmunkás vagy felügyelő ; vagy c) az a) és b) pont alá nem esik, de köz- vagy magánszolgálatban ugyanannál a munkaadó­nál bármely foglalkozás körében legalább öt év óta állandóan alkalmazva; vagy 4. az 5. § 4. pontjában megjelölt segítő család­tag ; vagy 5. az 3. § 5. pontjában megjelölt kiszolgált altiszt, 9. Az 5. § 1. pontjában, a 11. § 1 pontjában és a 7. §-ban említett egyenes állami adó alatt azt az i­d­ót kell érteni, amellyel a választó a név­jegyzék elkészítésének vagy kiigazításának (38. §) évét közvetlenül megelőző naptári év­ben akár ugyanegy, akár több kötegben megróva. A választó földr­és házadójáh©? hozzá kell számítani a vele közös háztartásban élő­ feleség és kiskorú törvényes (törvényesített) gyerme­­kek ugyanolyan adóját is. Az ideiglenesen adómentes föld- és házbirtok után kivetett adót is számításba kell vegyi. 10.­­ Az 5. § 3. cj pontjában és a 6. § 3. a) és c) pont­jában említett állandó alkalmazás tartamába be k­ell számítani azt az időt is, amelyen át az alkalmazott a munkaadó örökhagyójánál vagy­ a gazdaságban vagy az ipari üzletben vagy vállalatban a munkaadó jogelődjénél szolgált. Ha az állandóan alkalmazott betegség miatt vált meg a szolgálattól és a betegség megszűn­tével hat hónapon belül ugyanahhoz a munka­adóhoz visszatér, újabb alkalmazása idejét a közvetlen megelőzőhöz kell számítani. Az alkalmazásnak az üzem természetével já­ró vagy az üzem megszorításából eredő időle­ges szünetelése az alkalmazás időtartamát nem számít be, de nem tekintetik az alkalma­­zás megszakításának. Az alkalmazás kitöltött két, három vagy öt évi tartamát figyelembe kell venni akkor is, ha az alkalmazás az utolsó hat hónapon belül megszűnt, kivéve a) ha a munkaadó az alkalmazottat olyan ok­ból bocsátotta el, amely miatt az alkalmazott a törvény értelmében azonnal elbocsátható volt; vagy 6) ha az alkalmazott, anélkül, hogy a törvény értelmében jogos oka lett volna az alkalmazás azonnali elhagyására, alkalmazását önként el­­hagyta. n."­ Az 5. § 4. pontjában és a 6. §­ 4. pontjában em­lített segítő családtag alatt olyan személyt kell érteni, aki valamely választónak vagy feleségét­nek rokona, örökbefogadott gyermeke vagy ezek valamelyikének férje, a választóval közös háztartásban él és ennek olyan mezei gazdasá­gában, ipari üzletében vagy vállalatában segéd­kezik, amelynek természete állandó segítő rend-szeres alkalmazását teszi szükségessé. 12. AM a képviselőválasztóknak az 1910. Szült névjegyzékébe jogerősen fol­ya,a véve , e törvény értelmében a választásra jogosultak közül kivéve vagy kizárva nincs (13. és 14 .), választói jogát megtartja mindaddig, ami­ régi jogcíme változatlanul fönnáll ugyanabban a községben (városban), amelynek, névjegyzé­kébe az 1913. évre fölvették. 13. A választói jogosultsággal összeférhetetlen közszolgálata miatt ki van véve a választ?A jogosultak közül: 1. a fegyveres erőnek és a csendőrségnek ál­landó vagy ideiglenes tényleges szolgálatban álló tisztje, katonai lelkésze, rang­osztályba nem sorozott havidíjasa és a legénység tagja, ideértve az ideiglenesen szabadságoltakat is, nem értve azonban ide a fegyveres erő ama tagját, aki törvényszabta kötelezettsége szerint fegyver (szolgálati) gyakorlatot teljesít és evégből áll a meghatározott időn belül tényle­ges szolgálatban; 2. az állami, törvényhatósági vagy­ községi rendőrség legénységének tagja. A választói jogosultságból ki van zárva az:­­ aki gondnokság alá van helyezve vagy aki­­nek kiskorúsága meg van hosszabbítva; 2. aki elmebeteg, akkor is, ha még ripog gond­­nokság alá helyezve; 3. aki csőd alatt áll; 4. aki közjótékonyságben vagy közsegélyben részesül, illetőleg abban részesült és attól a naptól, amelyen a részesülés megszűnt, e­gy év még el nem telt, ideértve azt is, aki hatósági­lag föntartott népházban, szükséglakásban vagy más menhelyszerű intézményben ingyen vagy a lakás ellenértékéül nem tekinthető gy­ért lakik vagy lakott, nem értve ide azonban azt, aki beteg segélyző-, baleseti-, rokkantsági­vagy más efféle pénztárból kap segélyt vagy járadékot, aki elemi csalás miatt kapott se­gélyt, végül aki vagy akinek gyermeke ösztön­díjban részesül, tanpénz vagy vizsgadíj alól mentetett föl; 5. aki vagy akinek vele közös háztartásban élő felesége bordély­üzletet tart; 6. aki nyilvános helyen botrányt okozó ré­szegség miatt két éven belül legalább két ízben jogerősen el volt ítélve és az utolsó büntetés kiállításától vagy elévülésétől számított egy 4­­ még el nem telt; 7. akinek választói joga az országgyűlési kép­viselőválasztások érvényessége fölött ítélő bíró­ság (165. §) határozatával föl van függesztve; 8. aki bűntett vagy vétség miatt szabadsági vesztes­ t­üntetésre van ítélve, az ítélet jogerőre 8, 1 adónemből együttvéve legalább negyven ko­rona egyenes állami adóval legyen megróva, vagy hogy összesen legalább tizenhat katasz­trális hold kiterjedésű szántóföld, kert, rét vagy szellő tulajdonosa legyen. Attól, aki írni és olvasni nem tud, a válasz­­ t­á­ s­­ Országgyűlési képviselőválasztói joga van a férfinemh­ez tartozó minden magyar állampol­gárnak, aki legalább öt év óta áll a magyar ál­lam kötelékében, ha a választói életkort elérte 1.­ f), állandó lakóhelye van (3. §) és a választói ioghoz megkívánt különös kellékek valamelyi­kén­ek megfelel (4—7. §). Visszahonosítottnál az öt évi magyar állam­polgárság tartamába be kell számítani azt az időt is, amelyen át a visszahonosított a vissza­honosítás előtt magyar állampolgár volt. 2. A választói életkort a magasabb értelmisé­gn­ek (4. §) huszonnegyedik életévük, mások he­rmincadik életévük betöltésére­­érti el. 3. §. A választói jogosultsághoz megkívánt ál­lan­dó lakóhelye van annak, aki e törvény hatá­lyosságának területén legalább egy év óta ugyanegy községben lakik. Az e törvény hatályosságának területén bár­mily rövid ideig tartó lakás elegendő annak a választói jogosultsághoz, aki 1. az állam vagy valamely törvényhatóság, község, közintézet, közalapítvány (közalap) vagy állami üzem tisztviselője ; vagy •1. bevett vagy törvényesen elismert vallásfe­lekezetnek hivatalos alkalmazásban levő lel­késze ; vagy II. nyilvános jellegű tanintézetnek tanára vagy tanitója; vagy 4. egyetemet vagy más főiskolát végzett, ha állandó foglalkozása vagy állása van. Attól, aki a királytól, a m. kir. kormányt«­ vagy a közös miniszterek valamelyikétől nyert kinevezés vagy megbízás alapján külföld­ön teljesít közszolgálatot, a válásától jogosultság­hoz nem kivántatik, hogy a törvény hatályos­ságának területén lakóhelye legyen. A középiskolával tanértékre­­nézve egyen­rangú tanintézetek (4. §­), különösen: a gazda­sági, erdészeti, bányászati, művészeti, ipari, ke­reskedelmi, közlekedési szakiskolák, tanító­képző intézetek, katonai vagy honvéd főreál­iskolák vagy hadapróíjiskolák, a hadi­tengeré­szeti akadémia. Az elemi népiskola nietedik osztályának el­végzésével a választói jogosultság szempont­jából egyenlő értékű (5. 1) különösen: a köszépis­­kola vagy a polgári iskola második osztályá­nak vagy az iparos- és kereskedőtanonc-iskola harmadik osztályának vagy az elemi népiskola negyedik osztályán fölül az iparos- és keres­kedőtanonc-iskola második osztályának, valgy végül államilag szervezett megfejelő ipari szak­tanfolyamok elvégné-'.o. ügyelhetően a középiskolával tanértékre nézve egyenrangú tanintézetek­nek, és az elemi népiskola hatodik osztályával a választói jogo­sultság szempont­jából egyenlő értékű iskolai osztályoknak .'"•a­lanfolyam­okjjak, valamint a főiskoláknak (3. -i pontja) részletes jegyzékét a mipipiterlyin állapítja meg és erre vonatkozó rendelet''l -- ha a bekijv'ulkezo változások szük­ségessé teszik - - azoBB&l kiegésjjiti. 14.$. MÉP SZIKVA 1913 január 1.

Next