Népszava, 1913. január (41. évfolyam, 1–27. sz.)

1913-01-16 / 14. szám

8 bizottainak vezetői mai ülésük eredménye­képp hivatalos helyen közölték, hogy a Bal­kán-államok missziói a konferenciát nem sikerültnek tekintik, mert a török megbízot­tak a legutóbbi hét folyamán nem tettek egyetlenegy új javaslatot sem. A főváros Közgyűlése. * A költségvetés tárgyalása. A főváros törvényhatósága szerdai közgyű­lésén kezdte meg a költségvetés tárgyalását. Bár a felszólalók a költségvetést elfogadták, mégis a szokottnál erősebb — és tegyük hozzá, megérdemelt — kritikában részesítet­ték a költségvetést. Szóba került végre a tégla- és vaskartell garázdálkodása is, ame­lyek az építkezést nemcsak megdrágították, de valósággal megbénították, tönkretették és nagyrészt okozói a mai tűrhetetlen lakás­drágaságnak. Másik szónok is sürgette a la­kásínség enyhítését, kérdés azonban, hogy a szavakat követi-e majd tett. A mai tárgyalásról ez a tudósításunk szól. A főváros törvényhatósági bizottsága szer­dán délután kezdte meg az 1913. évi költség­vetés tárgyalását. Napirend előtt Springer Ferenc dr. azt indít­ványozta, hogy a költségvetés tárgyalását a mai ülés napirendjéről vegyék le és azt a má­hoz egy hétre tartandó rendkívüli közgyűlésre tűzzék ki. Azzal indokolta ezt az indítványát, hogy a törvényhatósági bizottság tagjainak nem állott elegendő idő rendelkezésre a költ­ségvetés tanulmányozására. Bárczy polgármester az indítványt elfogadja, Vázsonyi Vilmos szintén, de azt indítványozza, hogy a költségvetés általános vitáját kezdjék ma meg, a részletes tárgyalást pedig halasz­szák el. Springer Ferenc és a közgyűlés hozzá­járultak Vázsonyi indítványához. Ezután rátértek a költségvetés tárgyalására. Az általános vitában elsőnek Szalay Mihály dr. szólalt föl. Indítványozta, hogy ezentúl a költségvetést mindenkor az év október 15-éig juttassák el a törvényhatósági bizottság tag­jaihoz és a pénzügyi bizottság november ele­jén tárgyalja azt. Beszéde végén indítványozta, hogy a polgármester nyomban előterjesztendő javaslata alapján küldjenek ki egy öttagú bi­zottságot, amely e hó 22-ig a részletekben hely­reállítsa a teljes egyensúlyt a rendes bevéte­lek és kiadások között. Mittelmann Bernát dr. konstatálta, hogy a mai budget olyan, hogy a bevételek minden ne­gyedik koronája a hitelezőké, mert a bevételek 4,7 részét fordítják most már az adósságok tör­lesztésére. Kifogásolta, hogy a Városi vasút részvényeinek megvételével nem követi a fő­város azt az utat, amelyet ezzel maga elé tű­zött, tudniillik nem hat irányítólag a közleke­désre, mert például a közúti vaspályatársaság­nak már régen meg kellett volna építenie az Óbuda—Főtéri—Filatóri-gáti vonalat, de a tár­saság a mai napig sem felelt meg ennek a kö­telességének. Ezután még a többi városi üzemet kritizálta. A költségvetést bizonyos törlésekkel elfogadja. Gál Károly helyesli, hogy a főváros építési programját folytatni óhajtja. Sajnos, a ma­gántevékenység az építőipar terén szünetel, mert a pénzintézetek nincsenek abban a hely­zetben, hogy építési kölcsönöket adhassanak. A pangás második oka az építés drágasága. A kartellek az építési anyagot hallatlan módon megdrágították. Első helyen áll itt a tégla­kartell, amelynek ellenében legjobb volna, ha a főváros községi téglagyárat létesítene. A má­sik a vaskartell, amely a vasgerendákat ma már lehetetlen drága áron adja az építtetőknek. A fővárosnak mindent meg kell tennie a vas­kartell garázdálkodása ellen és követelnie kel­lene, hogy a magyar állami vasgyárak a kar­tellből lépjenek ki. (Zajos helyeslés és taps.), mert hallatlan dolog, hogy az állam által fön­tartott gyárak szintén tagjai legyenek a kar­tellnek. A fővárost ebben a kezdeményezésé­ben, azt hiszi, az egész ország támogatni fogja és ezen az úton, ha a magánépítkezést is fölvi­rágoztattá­k, az adóbevételek is fokozódnának. Ezután a gázgyárral foglalkozott és sajnálatá­nak adott kifejezést, hogy a gyár vezetősége szűkkeblű a lakossággal szemben, jóllehet a vá­rosi gázgyárnak a közönség érdekeit kellene szolgálnia. Azt a kívánságát hangoztatta, hogy az új gázgyár elkészültével a gáz árát szállítsák le. Ezután a kórházak terén uralkodó szégyen­letes állapotokat hozta szóba és hangsúlyozta, hogy ezeket meg kell szüntetni. Nagyon ügyelni kell arra, hogy azokat a költségeket, amelyeket a jövő évi költségvetésben a kórhá­zak céljaira fölvettek, tényleg a kórházak cél­jaira is fordítsák, mert lehetetlen állapot, hogy a betegeket az egyik kórházból a másikba kell­jen cipelni, mert sehol nincs hely. A költségve­tést egyébként elfogadja. Ullmann Gyula a főváros lakásépítési akció­ját bírálta és azt fejtegette, hogy az az akció nem szolgálta eléggé a szociális szempontokat. Szükségesnek tartja, hogy a főváros a jövőben csak egy- és kétszobás lakásokat építsen, lehe­tőleg bérkaszárnya rendszerben és hogy az épít­kezésnél a leggazdaságosabban járjanak el. Elsősorban a VI. kerület kültelkén lévő nagy lakásínségen kell segíteni. A főváros iskola­építéseiről szólva, azt kívánta, hogy a jövő­ben azok az építészek kapják meg az építkezést, akik a múltban megbízhatóan végezték a rá­juk bízott munkát és nem lépték túl az építésre előirányzott költségeket. A csatornázás­ hibáiról szólott ezután és ezeknek legfőbb kutforrását abban látta, hogy nincs megfelelő jó csatorna­rendszerünk, ami nagyban hozzájárul az átla­gos életkor megrövidítéséhez is. Az utaknál va­lamivel jobb a helyzet, de itt is sok a tennivaló. Kéri a tanácsot, tegye ezeket a kérdéseket meg­fontolás tárgyává. A költségvetést egyébként elfogadja. Vértes Emil szóba hozta a gyermekszanató­rium ügyét. A szanatórium ugyanis 116.000 ko­ronáért telket vett és azzal a kérelemmel for­dult a fővároshoz, hogy a főváros fizesse ki ezt az összeget. Szerinte a városnak a kérelem elől el kellett volna zárkóznia, mert a főváros in­kább megfelelő telket tudott volna adni az egyesületnek. A közjótékonysági bizottság an­nak idején, amikor ezt a kérdést tárgyalta, azt javasolta, hogy 50.000 koronát adjanak az egye­sületnek. Most mégis azt látja, hogy a költség­vetésbe a 116.000 korona első részlete, a 29.000 korona be van állítva. Kéri a közgyűlést, hogy az egyesületnek csak 50.000 koronát szavazzon meg. Végül azt kérte, hogy a tanács a községi üzemekről megfelelő üzemjelentést terjesszen a közgyűlés elé. A tárgyalás folytatását ezután Vázsonyi Vil­mos indítványára január 22-ére halasztották. NÉPSZAVA 1913 január 11. MŰÍVÉSZETIROMlOM * * * (*) Sach­a Guitry: A svihák. (A Nemzeti Színház bemutatója a Várszínházban.) Fő­próba nélkül, a sajtó értesítése nélkül, szinte titokban hozta színre a Nemzeti ezt a két­felvonásos bohózatot a Várszínház kis publi­kuma előtt. Az előadás megfejtette a titkolózás rejtelmét: igazi nyilvánosság előtt ilyet nem szabad bemutatni. Hogy a komédia franciás malacság, az még nem baj,­­ de franciás szel­lemessége elveszett s ez már baj. Valami svi­hák betolakodik egy famíliába, becsapja a gazdát, aki jóltevője,megcsalja az asszonyt, aki szeretője és meg sem tudnak szabadulni, — ez a mese-csontváz kevés hússal, megnyúzva, le­nyírva, megszabdalva került színpadra. A négy éve heverő darabra talán a fordítója , Színi Gyula sem ismert rá, annyira agyonrövidítet­ték. A rendezés és a játék is gondatlan, bár Ligeti és Kürthy jó volt, Paulay Erzsi tűr­hető, de a főszerep értékeit Dezső egészen el­ejtette. Azt tudja az ember, hogy ezt a pro­dukciót titokban akarták lefolytatni, — de az még mindig megfejtetlen rejtelem, hogy akkor minek adták egyáltalán elő azt az újdonságot? Vagy a Várszínház publikuma nem megbe­csülni való közönség? A derék budai spiszek különben csak mérsé­kelt röhejekre buzdultak „A svihák" mókáin, de annál jobban mulattak az özönvíz­előtti „Box és Box" című műkedvelő-színpadi műsordarabon, amelyet a műkedvelő-előadáson túlnőtt néhány jelenlevő is szívesen nézett végig: Rózsahegyi, Rajnai és Demjén Rózsi bolondozták végig a primitív bolondsághoz illő jókedvvel és könnyedséggel. (de) (*) Zenekari hangverseny. A Wiener Konzert­verein szerdai hangversenyére ismét megtelt a Vigadó. A bécsiek mai műsorán két szimfónia is szerepelt, Brahms negyedik és Beethoven hetedik szimfóniája. Azonkívül a „Tannhäuser"­nyitány a bacchanale-val és Goldmark „Tavaszi nyitány"-a került előadásra. Minden dicséretre és elismerésre érdemesek Löweék ma esti va­lóban elsőrangú produkciókért. A két szimfó­niát tökéletes, nagystílű előadásban játszották, Löwe nagyszerű tagolása világos értelemtől sugárzik. A Brahms-szimfónia minden tételé­nek hangulata remekül érvényesült Löwe in­terpretációjában. A bacchanale-nek frenetikus hatása volt, a közönség nem győzött betelni a tetszésnyilvánítással. Beethoven hetedikjében a lassú tétel előadása volt szerintünk a leg­szerencsésebb, mert határozottan zavart ben­nünket. A többinek hatását kissé gyöngítette a Vigadó akusztikája. A Goldmarck-nyitány elő­adása is lendületes és temperamentumos volt. (ni.) (*) A futuristák kiállítása. A Nemzeti Sza­lon vezetősége már megkezdte a futuristák és expresszionisták együttes csoportkiállításának szervezését. A kiállítás anyaga fölöleli e két művészcsoport teljes munkásságát és összes al­kotásaik együttesen kerülnek bemutatásra. A tárlat főereje a futurista művészet megalapí­tóinak művei lesznek; a futuristák négyen in­dultak el Rómából, hogy műveikkel ledöntsék a tradíciókat. Ezek: Umberto Boccioni, Carlo D. Carra, Luigi Rossolo és Gino Severini. A négy vezérnek harminc képe jön a Nemzeti Szalonba; az egész kiállítás anyaga száznál több műtárgy lesz. A kiállítás céljaira a Nem­zeti Szalon termeit átalakítják és ez okból hét­főtől, január 20-tól kezdve a helyiségek a meg­nyitás napjáig zárva lesznek. (*) A Könyves Kálmán katalógusa. A művé­szet demokratizálásának szüksége szülte a sok­szorosító művészetet és tette annak techniká­ját oly tökéletessé, hogy ma már egy művészi reprodukció teljes mértékben vissza tudja adni az eredeti műalkotás minden szépségét és finomságát. A magyar műalkotások szépségeit és finomságait a Könyves Kálmán Magyar Mű­kiadó részvénytársaság kiadványai tolmácsol­ják a közönségnek immár másfél évtized óta. Az a hatalmas kötet, amelyben most a Könyves Kálmán egész kiadói tevékenységének eredmé­nyét a magyar publikum rendelkezésére bocsá­totta, hit tükre a magyar művészet újabb fej­lődésének. Ebben a katalógusban megtalálunk minden jelentősebb alkotást, úgy, hogy ez a ka­talógus amellett, hogy számot ad a Könyves Kálmán egész tevékenységéről, egyszersmind összefoglalása a magyar művészet újabb törté­netének. A díszes, nagy, negyedrétű kötet több mint 1000 ábrát tartalmaz; a kiadó részvény­társaság minden érdeklődőnek 2 korona elle­nében megküldi. (*) Kedvezményes színházi jegyekre utalvá­nyok kaphatók a Népopera, Nemzeti Színház és Vígszínház előadásaira. Szervezetek átvehe­tik az utalványokat a Szakszervezeti Tanács titkárságánál. Egyes elvtársak utalványokat csak a szakegyletek helyiségében kaphatnak. FŐVÁROSI OLVASÓINKHOZ! Ismételten föl­kérjük előfizetőinket, hogy a lapkézbesí­tésre vonatkozó esetleges panaszaikat min­denkor elsősorban a kiadóhivatallal közöl­jék (telefon : József 3—31 és József 3—32), mert a másutt leadott panaszok csak el­késve, esetleg egyáltalában nem jutnak hozzánk. Címváltozás esetén kérjük min­dig a régi lakcímet is megadni. * * * AMERIKÁBÓL KÜLDÖTT PÉNZÖSSZEGEK­KEL egyidejűleg levélben kell a kiadó­hivatallal tudatni, hogy a pénzt postán vagy bank útján kapjuk-e meg és pontos utasítás küldendő a küldött pénzösszeg fel­használására. A kísérőlevél nélkül érkezett pénzküldemények helyes fölhasználása ki­zárólag ilyen módon lehetséges. A kiadóhivatal. MTV

Next