Népszava, 1913. január (41. évfolyam, 1–27. sz.)
1913-01-16 / 14. szám
8 bizottainak vezetői mai ülésük eredményeképp hivatalos helyen közölték, hogy a Balkán-államok missziói a konferenciát nem sikerültnek tekintik, mert a török megbízottak a legutóbbi hét folyamán nem tettek egyetlenegy új javaslatot sem. A főváros Közgyűlése. * A költségvetés tárgyalása. A főváros törvényhatósága szerdai közgyűlésén kezdte meg a költségvetés tárgyalását. Bár a felszólalók a költségvetést elfogadták, mégis a szokottnál erősebb — és tegyük hozzá, megérdemelt — kritikában részesítették a költségvetést. Szóba került végre a tégla- és vaskartell garázdálkodása is, amelyek az építkezést nemcsak megdrágították, de valósággal megbénították, tönkretették és nagyrészt okozói a mai tűrhetetlen lakásdrágaságnak. Másik szónok is sürgette a lakásínség enyhítését, kérdés azonban, hogy a szavakat követi-e majd tett. A mai tárgyalásról ez a tudósításunk szól. A főváros törvényhatósági bizottsága szerdán délután kezdte meg az 1913. évi költségvetés tárgyalását. Napirend előtt Springer Ferenc dr. azt indítványozta, hogy a költségvetés tárgyalását a mai ülés napirendjéről vegyék le és azt a mához egy hétre tartandó rendkívüli közgyűlésre tűzzék ki. Azzal indokolta ezt az indítványát, hogy a törvényhatósági bizottság tagjainak nem állott elegendő idő rendelkezésre a költségvetés tanulmányozására. Bárczy polgármester az indítványt elfogadja, Vázsonyi Vilmos szintén, de azt indítványozza, hogy a költségvetés általános vitáját kezdjék ma meg, a részletes tárgyalást pedig halaszszák el. Springer Ferenc és a közgyűlés hozzájárultak Vázsonyi indítványához. Ezután rátértek a költségvetés tárgyalására. Az általános vitában elsőnek Szalay Mihály dr. szólalt föl. Indítványozta, hogy ezentúl a költségvetést mindenkor az év október 15-éig juttassák el a törvényhatósági bizottság tagjaihoz és a pénzügyi bizottság november elején tárgyalja azt. Beszéde végén indítványozta, hogy a polgármester nyomban előterjesztendő javaslata alapján küldjenek ki egy öttagú bizottságot, amely e hó 22-ig a részletekben helyreállítsa a teljes egyensúlyt a rendes bevételek és kiadások között. Mittelmann Bernát dr. konstatálta, hogy a mai budget olyan, hogy a bevételek minden negyedik koronája a hitelezőké, mert a bevételek 4,7 részét fordítják most már az adósságok törlesztésére. Kifogásolta, hogy a Városi vasút részvényeinek megvételével nem követi a főváros azt az utat, amelyet ezzel maga elé tűzött, tudniillik nem hat irányítólag a közlekedésre, mert például a közúti vaspályatársaságnak már régen meg kellett volna építenie az Óbuda—Főtéri—Filatóri-gáti vonalat, de a társaság a mai napig sem felelt meg ennek a kötelességének. Ezután még a többi városi üzemet kritizálta. A költségvetést bizonyos törlésekkel elfogadja. Gál Károly helyesli, hogy a főváros építési programját folytatni óhajtja. Sajnos, a magántevékenység az építőipar terén szünetel, mert a pénzintézetek nincsenek abban a helyzetben, hogy építési kölcsönöket adhassanak. A pangás második oka az építés drágasága. A kartellek az építési anyagot hallatlan módon megdrágították. Első helyen áll itt a téglakartell, amelynek ellenében legjobb volna, ha a főváros községi téglagyárat létesítene. A másik a vaskartell, amely a vasgerendákat ma már lehetetlen drága áron adja az építtetőknek. A fővárosnak mindent meg kell tennie a vaskartell garázdálkodása ellen és követelnie kellene, hogy a magyar állami vasgyárak a kartellből lépjenek ki. (Zajos helyeslés és taps.), mert hallatlan dolog, hogy az állam által föntartott gyárak szintén tagjai legyenek a kartellnek. A fővárost ebben a kezdeményezésében, azt hiszi, az egész ország támogatni fogja és ezen az úton, ha a magánépítkezést is fölvirágoztatták, az adóbevételek is fokozódnának. Ezután a gázgyárral foglalkozott és sajnálatának adott kifejezést, hogy a gyár vezetősége szűkkeblű a lakossággal szemben, jóllehet a városi gázgyárnak a közönség érdekeit kellene szolgálnia. Azt a kívánságát hangoztatta, hogy az új gázgyár elkészültével a gáz árát szállítsák le. Ezután a kórházak terén uralkodó szégyenletes állapotokat hozta szóba és hangsúlyozta, hogy ezeket meg kell szüntetni. Nagyon ügyelni kell arra, hogy azokat a költségeket, amelyeket a jövő évi költségvetésben a kórházak céljaira fölvettek, tényleg a kórházak céljaira is fordítsák, mert lehetetlen állapot, hogy a betegeket az egyik kórházból a másikba kelljen cipelni, mert sehol nincs hely. A költségvetést egyébként elfogadja. Ullmann Gyula a főváros lakásépítési akcióját bírálta és azt fejtegette, hogy az az akció nem szolgálta eléggé a szociális szempontokat. Szükségesnek tartja, hogy a főváros a jövőben csak egy- és kétszobás lakásokat építsen, lehetőleg bérkaszárnya rendszerben és hogy az építkezésnél a leggazdaságosabban járjanak el. Elsősorban a VI. kerület kültelkén lévő nagy lakásínségen kell segíteni. A főváros iskolaépítéseiről szólva, azt kívánta, hogy a jövőben azok az építészek kapják meg az építkezést, akik a múltban megbízhatóan végezték a rájuk bízott munkát és nem lépték túl az építésre előirányzott költségeket. A csatornázás hibáiról szólott ezután és ezeknek legfőbb kutforrását abban látta, hogy nincs megfelelő jó csatornarendszerünk, ami nagyban hozzájárul az átlagos életkor megrövidítéséhez is. Az utaknál valamivel jobb a helyzet, de itt is sok a tennivaló. Kéri a tanácsot, tegye ezeket a kérdéseket megfontolás tárgyává. A költségvetést egyébként elfogadja. Vértes Emil szóba hozta a gyermekszanatórium ügyét. A szanatórium ugyanis 116.000 koronáért telket vett és azzal a kérelemmel fordult a fővároshoz, hogy a főváros fizesse ki ezt az összeget. Szerinte a városnak a kérelem elől el kellett volna zárkóznia, mert a főváros inkább megfelelő telket tudott volna adni az egyesületnek. A közjótékonysági bizottság annak idején, amikor ezt a kérdést tárgyalta, azt javasolta, hogy 50.000 koronát adjanak az egyesületnek. Most mégis azt látja, hogy a költségvetésbe a 116.000 korona első részlete, a 29.000 korona be van állítva. Kéri a közgyűlést, hogy az egyesületnek csak 50.000 koronát szavazzon meg. Végül azt kérte, hogy a tanács a községi üzemekről megfelelő üzemjelentést terjesszen a közgyűlés elé. A tárgyalás folytatását ezután Vázsonyi Vilmos indítványára január 22-ére halasztották. NÉPSZAVA 1913 január 11. MŰÍVÉSZETIROMlOM * * * (*) Sacha Guitry: A svihák. (A Nemzeti Színház bemutatója a Várszínházban.) Főpróba nélkül, a sajtó értesítése nélkül, szinte titokban hozta színre a Nemzeti ezt a kétfelvonásos bohózatot a Várszínház kis publikuma előtt. Az előadás megfejtette a titkolózás rejtelmét: igazi nyilvánosság előtt ilyet nem szabad bemutatni. Hogy a komédia franciás malacság, az még nem baj, de franciás szellemessége elveszett s ez már baj. Valami svihák betolakodik egy famíliába, becsapja a gazdát, aki jóltevője,megcsalja az asszonyt, aki szeretője és meg sem tudnak szabadulni, — ez a mese-csontváz kevés hússal, megnyúzva, lenyírva, megszabdalva került színpadra. A négy éve heverő darabra talán a fordítója , Színi Gyula sem ismert rá, annyira agyonrövidítették. A rendezés és a játék is gondatlan, bár Ligeti és Kürthy jó volt, Paulay Erzsi tűrhető, de a főszerep értékeit Dezső egészen elejtette. Azt tudja az ember, hogy ezt a produkciót titokban akarták lefolytatni, — de az még mindig megfejtetlen rejtelem, hogy akkor minek adták egyáltalán elő azt az újdonságot? Vagy a Várszínház publikuma nem megbecsülni való közönség? A derék budai spiszek különben csak mérsékelt röhejekre buzdultak „A svihák" mókáin, de annál jobban mulattak az özönvízelőtti „Box és Box" című műkedvelő-színpadi műsordarabon, amelyet a műkedvelő-előadáson túlnőtt néhány jelenlevő is szívesen nézett végig: Rózsahegyi, Rajnai és Demjén Rózsi bolondozták végig a primitív bolondsághoz illő jókedvvel és könnyedséggel. (de) (*) Zenekari hangverseny. A Wiener Konzertverein szerdai hangversenyére ismét megtelt a Vigadó. A bécsiek mai műsorán két szimfónia is szerepelt, Brahms negyedik és Beethoven hetedik szimfóniája. Azonkívül a „Tannhäuser"nyitány a bacchanale-val és Goldmark „Tavaszi nyitány"-a került előadásra. Minden dicséretre és elismerésre érdemesek Löweék ma esti valóban elsőrangú produkciókért. A két szimfóniát tökéletes, nagystílű előadásban játszották, Löwe nagyszerű tagolása világos értelemtől sugárzik. A Brahms-szimfónia minden tételének hangulata remekül érvényesült Löwe interpretációjában. A bacchanale-nek frenetikus hatása volt, a közönség nem győzött betelni a tetszésnyilvánítással. Beethoven hetedikjében a lassú tétel előadása volt szerintünk a legszerencsésebb, mert határozottan zavart bennünket. A többinek hatását kissé gyöngítette a Vigadó akusztikája. A Goldmarck-nyitány előadása is lendületes és temperamentumos volt. (ni.) (*) A futuristák kiállítása. A Nemzeti Szalon vezetősége már megkezdte a futuristák és expresszionisták együttes csoportkiállításának szervezését. A kiállítás anyaga fölöleli e két művészcsoport teljes munkásságát és összes alkotásaik együttesen kerülnek bemutatásra. A tárlat főereje a futurista művészet megalapítóinak művei lesznek; a futuristák négyen indultak el Rómából, hogy műveikkel ledöntsék a tradíciókat. Ezek: Umberto Boccioni, Carlo D. Carra, Luigi Rossolo és Gino Severini. A négy vezérnek harminc képe jön a Nemzeti Szalonba; az egész kiállítás anyaga száznál több műtárgy lesz. A kiállítás céljaira a Nemzeti Szalon termeit átalakítják és ez okból hétfőtől, január 20-tól kezdve a helyiségek a megnyitás napjáig zárva lesznek. (*) A Könyves Kálmán katalógusa. A művészet demokratizálásának szüksége szülte a sokszorosító művészetet és tette annak technikáját oly tökéletessé, hogy ma már egy művészi reprodukció teljes mértékben vissza tudja adni az eredeti műalkotás minden szépségét és finomságát. A magyar műalkotások szépségeit és finomságait a Könyves Kálmán Magyar Műkiadó részvénytársaság kiadványai tolmácsolják a közönségnek immár másfél évtized óta. Az a hatalmas kötet, amelyben most a Könyves Kálmán egész kiadói tevékenységének eredményét a magyar publikum rendelkezésére bocsátotta, hit tükre a magyar művészet újabb fejlődésének. Ebben a katalógusban megtalálunk minden jelentősebb alkotást, úgy, hogy ez a katalógus amellett, hogy számot ad a Könyves Kálmán egész tevékenységéről, egyszersmind összefoglalása a magyar művészet újabb történetének. A díszes, nagy, negyedrétű kötet több mint 1000 ábrát tartalmaz; a kiadó részvénytársaság minden érdeklődőnek 2 korona ellenében megküldi. (*) Kedvezményes színházi jegyekre utalványok kaphatók a Népopera, Nemzeti Színház és Vígszínház előadásaira. Szervezetek átvehetik az utalványokat a Szakszervezeti Tanács titkárságánál. Egyes elvtársak utalványokat csak a szakegyletek helyiségében kaphatnak. FŐVÁROSI OLVASÓINKHOZ! Ismételten fölkérjük előfizetőinket, hogy a lapkézbesítésre vonatkozó esetleges panaszaikat mindenkor elsősorban a kiadóhivatallal közöljék (telefon : József 3—31 és József 3—32), mert a másutt leadott panaszok csak elkésve, esetleg egyáltalában nem jutnak hozzánk. Címváltozás esetén kérjük mindig a régi lakcímet is megadni. * * * AMERIKÁBÓL KÜLDÖTT PÉNZÖSSZEGEKKEL egyidejűleg levélben kell a kiadóhivatallal tudatni, hogy a pénzt postán vagy bank útján kapjuk-e meg és pontos utasítás küldendő a küldött pénzösszeg felhasználására. A kísérőlevél nélkül érkezett pénzküldemények helyes fölhasználása kizárólag ilyen módon lehetséges. A kiadóhivatal. MTV