Népszava, 1913. február (41. évfolyam, 28–51. sz.)
1913-02-14 / 39. szám
1913 február 13. NÉPSZAVA gyermekek érdekében való cselekvésre, nemcsak elvben, hanem tényleg is teljesíti kötelességét. Váda József előadói beszédében ismertette a mozgalom célját és hangoztatta, hogy bármily körülmények hozzák is létre a gyermekek védelmének szükségességét, ne kutassuk ennek okát, hanem tegyenek meg mindent, amit szívük és a kötelességérzet diktál. Indítványozta, hogy a főváros minden kerületében négy-öttagú bizottságot szervezzenek, amely permanenciában lévén, az ügyeket intézze. Idősb Szűcs Jenő igazgató azt kívánta, hogy a sztrájk idejére minden tanító vállaljon el ellátásra egy-egy szegény gyermeket és az iskolában is rendezzenek gyűjtést javukra. Indítványát nagy helyesléssel fogadták. Somonyi Béla örömmel látja, hogy a fővárosi tanítóság ezúttal is megértette, hogy mi a kötelessége. Bebizonyult ez már ma egy hete, amikor a Budapesti Tanítótestület a sztrájkolók gyermekeinek támogatására vonatkozó határozatot fogadott el egyhangú lelkesedéssel. Az a határozat azonban inkább csak elvi jelentőségű volt. Most pedig arról van szó, hogy az akkori határozatot hogyan teheti a tanítóság gyakorlatilag értékessé. Háda József és Szűcs Jenő indítványát — úgymond — mindenben helyesli. De újabban aggodalma támadt aziránt, hogy lehetséges lesz-e a gyermekeknek magánegyéneknél való élelmezését megvalósítani. Máris biztos értesülésünk van arról, hogy a tömegsztrájk idején minden forgalmasabb utca torkolatát katonaság foszja megszállni, úgy, hogy a közlekedés nagyon bizonytalan lesz: attól is lehet tartani, hogy a gent provokatőrök és a rendőrök okvetetlenkedése utcai zavarokat fog előidézni és így veszélyessé lesz a gyermekeket az utcára kibocsátani. A segítség legjobb módja tehát nem az élelmezés fölajánlása, hanem a készpénzzel való támogatás volna. Ezzel elérhetnők azt, hogy a gyermekeket központosítva, néhány helyen — napközi otthonokban, népkonyhákban — lehetne élelmezni, továbbá nagy részüket el lehetne utaztatni. Vidékről már eddig is sok ajánlkozás történt a gyermekek ellátására. Bécsben szívesen fogadják a budapesti proletárok gyermekeit, akár három-négyezret is. A tanítóság nemcsak igazi népnevelői kötelességét teljesíti, amikor ezt a szép akciót támogatja, hanem — ezt nyíltan megmondhatjuk — a saját erkölcsi és anyagi érdekeit is szolgálja. Az erkölcsi érdekeit úgy, hogy a proletárszülők ezentúl több bizalommal és szeretettel fognak gyermekeik tanítóihoz fordulni és így könynyebbé fog válni az iskolának és a szülőknek a nevelés terén való együttműködése. Anyagi érdekeit úgy, hogy amidőn a tanítóság a politikai jogokért való harcban a gyermekek révén támogatja a munkásosztályt, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy a közügyekben befolyáshoz jusson az a népréteg, amelynek szüksége van a jó népoktatásra, amely tehát a saját érdekében is iparkodik a tanítóságot jó anyagi helyzetbe juttatni. Most a budapesti városházán is azok vannak túlnyomó többségben, akik a főtisztviselőknek szívesen szavaznak megt 50 és 100 percentes üzeteservélést, a tanítóknak azonban szűk marokkal mennek, mert hiszen a saját gyermekeiket privát nevelőkkel neveltetik. Majd ha a munkások tízezerei befolyáshoz jutnak a városházán, akkor a tanítóság is igazságosabb elbánásban fog részesülni. A magunk érdekében is cselekszünk tehát, amidőn a jogaiért küzdő népet meggyőzzük arról, hogy igaz barátai vagyunk. Drozdi Győző a két év előtti munkásgyűlésről szólott, amikor a munkásság egyhangúlag állást foglalt a tanítónap mellett Kifejtette, hogy a tanítók e mostani határozatukkal mintegy ellenszolgáltatást tesznek a munkásságnak, amikor gyermekeiket elhelyezik. Indítványozta, hogy a megalakítandó kerületi bizottságot nagyobb arányokban valósítsák meg és minden iskolában bizalmi férfit válasszanak. Kózsa Ignác dr. a gyűjtésnek azonnal való megkezdése mellett szólott Indítványát nagy helyesléssel fogadták. Az aláírásokat maga az indítványozó kezdte meg. Migray József és Szabó Géza felszólalása után Pusztay Károly összegezte az indítványokat, amelyeket a gyűlés egyhangúlag elfogadott szerint a tanítóság a saját körében és a polgárság között is gyűjteni fog a gyermekek érdekében, továbbá a bizottság érintkezésbe lép a meglevő összes gyermekvédelmi szervezetekkel az együttműködés céljából és megkeresi a székesfőváros tanácsát hogy a sztrájk idején a napközi otthonokat bővítse ki és bocsássa a gyermekek rendelkezésére, a felügyeletet pedig a tanítók díjmentesen magukra vállalják; id. Szűcs Jenő indítványának azt a részét amely a gyermekeknek a családokhoz való beosztását célozza, egyéni elbírálásra bízza. A gyűlés végül megalakította a húsztagú szervező bizottságot, amely kerületenkint az akciót szervezi. Tudomásul szolgált az a kijelentés, hogy ha a sztrájk a politikai viszonyok változása következtében elmaradna, a közpénzadományokat az adakozóknak — mindenkinek egyéni kívánsága szerint — vagy vissza fogják adni, vagy egy, a bizottság által meghatározandó gyermekvédelmi célra fogja fordítani. A jelen volt tanítók egymás közt 156 koronát gyűjtöttek rögtönözve. Végül Somogyi Béla a gyűlés köszönetét tolmácsolta a Demokrata Körnek a terem átengedéséért Nem közönyös — úgymond — hogy a tanítóság annak a polgári szervezetnek a helyiségében tartotta ezt az összejövetelt amely az ország demokratikus átalakításáért folyó harcban a polgárság között vezető szerepet visz. Ezután a gyűlés az elnök éltetése közben lelkes hangulatban ért véget. A szegedi tanítók. Szegedi alkalmi tudósítónk írja nekünk. Anyagi tekintetben nem sok, de annál nagyobb értékű elvi tekintetben küzdelmünk szempontjából a szegedi alsóvárosi iskola tanítóinak csatlakozása, amelyet a helyi lapok útján a következő nyilatkozatban hoznak nyilvánosságra: A proletárok gyermekeiért. Abban a hatalmas mozgalomban, amellyel a munkások az önkényuralom ellen hadat üzennek, saját érdekünkben is egy oly jogos harcot látunk, amely győzelemre kell, hogy emelkedjék s hogy ez elkeseredett küzdelmet a régen sóvárgott siker koronázza, mi — az alsóvárosi tanítótestület férfitagjai — is harcvonalba állunk s egyhangú lelkesedéssel elhatároztuk, hogy arra az időre, amig az általános sztrájk tart, 2—2 gyermeket — tehát husz proletárgyermeket — veszünk gondozásunk alá, hogy pillanatról-pillanatra szemünk előtt lássuk ama harcosok gyermekeit, akik szivükben az elnyomatás nehéz keservével s lelkükben az igaz hazaszeretet szent tüzével bontják ki zászlójukat egy olyan eszme diadalmas kivivására, amely mindannyiunknak jól fölfogott érdeke , amelytől végre boldog lesz szegény hazánk — Magyarország. Veletek érezünk és veletek cselekszünk: Barabás Béla, Benkő János, Lauber József, Pfeilschiffer Mihály, Perweiler József, Sándor Antal, Sávai János, Steininger Gyula, Szüts István, Tóth Géza. A szeged-alsóvárosi tanítók ezzel a nyilatkozatukkal félreérthetetlenül jelzik, hogy a jövő Magyarországot nem a mostani klerikális és nagytőkés érdekeket szolgáló parlament támogatásával gondolják megalapozhatónak , hanem a munkásnép millióinak jogaiért küzdő szociáldemokrata párt elveinek diadalrajutásáért lelkesednek. Gyermekek a gyermekekért A nagyszénási V.—VI.-ik osztály tanulói 5.24 koronát küldöttek a következő kisérő sorokkal: „Ezt a pénzt mi küldjük a gyermekek útiköltségére." A csendőrök elrabolják a gyermekeknek szánt pénzt. Bács-Kossuthfalváról fölháborító eset hírét kapjuk. Február 11-én Varró Lajos ottani elvtársunkat a csendőrség behivatta a rendőrlaktanyára és reggeltől sötét estig fogva tartotta, mert önként adományozott pénzeket elfogadott arra a célra, hogy azt a sztrájkolók gyermekei részére küldi. Mint valami apagyilkost fegyveres őrizet alatt tartották, még szükségét végezni is fegyveresen kísérték. Csak este későn, dr. Salzer Jenő ügyvéd közbelépésére, bocsátotta a csendőrség szabadon. Elvtársunk az adományt akképp fogadta el, hogy ahol volt fölolvasta a Világszabadságnak azt a cikkét amely a sztrájkoló munkások gyermekei segélyezésére vonatkozik, de nem kért senkitől semmit csak az önkéntes adományokat fogadta el. A csendőrök sorra járták a helyeket, ahol adományoztak és az összegyűlt összeget lefoglalták. Még öt elvtársat behivattak azon gyanú alatt hogy gyűjtöttek, ezeket este hívták, de mivel gyűjtést reájuk bizonyítani nem bírták, elbocsátották. Egész nap négy rendőr és három csendőr ebben az ügyben dolgozott. Ilyen gazságok történnek István cár birodalmában. Az éhező pápának péterfilléreket gyűjteni, azt szabad. A nyomorgó papok istenes perselyeit körülhordozni, azt is szabad. De önkéntes adományokat elfogadni a munkások gyermekeinek táplálására, az tilos, azért az állam fegyveres szolgái rablógyilkosként bánnak az emberrel. Hát nem kell ide az általános választójog nagy seprűje ? * Szakmagyűlések és értekeztetek. Budapest épületlakatos, szegezőlakatos és redőnygyári munkásai hétfőn, február 17-én, este 7 órakor a Szövetségi Otthon nagytermében nyilvános gyűlést tartanak. Napirend: a tömegsztrájk. A böröndös-, szíjgyártó-, nyerges-, bőrdíszmüves-, bőrbútoros- és ostornyélkészítő munkások e hó 14-én, péntek este fél 8 órakor értekezletet tartanak. Napirend: A pártgyűlési beszámoló és a tömegsztrájk. A bizalmi férfiak az ügy fontosságára való tekintettel a legmesszebbmenő agitációt fejtsék ki. A Dreher-sörgyár munkásai a politikai tömegsztrájk érdekében február 14-én, pénteken este fél 8 órakor, a X. kerület Martinovics tér 3. szám alatt levő Munkás Otthonban értekezletet tartanak. A kéményseprőmunkások e hó 15-én, szombaton este 7 órakor VI., Sziv utca 53. szám alatti vendéglőben .A kéményseprőmunkások és a tömegsztrájk" napirenddel nyilvános szakgyűlést tartanak. Előadó: dr. Landler Jenő. A nagykanizsai húsipari munkások szerdán este tartott gyűlésükön kimondták, hogy csatlakoznak a tömegsztrájkhoz. Gyűlések és értekezletek a fővárosban és a vidéken. A negyedik kerületi munkások pénteken este 8 órakor, a Váci utca 58. szám alatti vendéglőben értekezletet tartanak. Ugyanott kedden este 8 órakor a polgári testületekkel közös értekezletet tartanak. A budapesti VI. kerületi munkások csütörtökön este két kitűnően sikerült népgyűlést tartottak. A Szent László-út 174. szám alatti Bóka István-féle vendéglőben Farkas József elvtárs üdvözölte a megjelenteket. Elnöknek Péter Árpád, jegyzőnek Lovas Jenő elvtársakat választották. A napirendet Nagy Béla elvtárs ismertette. A Szent László-út 76. szám alatti Korom-féle vendéglőben Huber Emil elvtárs üdvözölte a megjelenteket. Elnöknek Tuba Sámuel, jegyzőnek Szebenyovszky Sándor elvtársakat választották. A napirend előadója Büchler József elvtárs volt. Mindkét gyűlésen nagy lelkesedéssel kimondták, hogy csatlakoznak a tömegsztrájkhoz. Egyben kimondták, hogy a „Friss Ujság"-ot bojkottálják és amennyiben még akadna abban a kerületben olyan munkás, aki ezt a szennylapot olvassa, igyekeznek meggyőzni őt arról, hogy a nép fizetett ellenségét nem szabad filléreivel támogatnia. Budapest hetedik kerületében hétfőn, e hó 17-én este fél nyolc órakor a Dembiszky-, Bethlen- és Peterdy-utcákban lakó munkások értekezletet tartanak a tömegsztrájk ügyében. A Dembinszky-utcában lakók a Dembinszky- és Murányi-utca sarkán levő Csontos-féle vendéglőben, a Peterdy-utcában lakók a Peterdy- és Murányi-utca sarkán levő özvegy Gnet-féle vendéglőben, a Bethlen-utca lakói a Bethlen-és Dembinszky-utca sarkán levő Marton-féle vendéglőben jönnek össze. A Neferessutcai lakók pénteken, e hó 14-én este 8 órakor az István-út 10. szám alatti Kovács-féle vendéglőben a tömegsztrájk érdekében értekezletet tartanak. Ezen utcában lakó összes elvtársak jelenjenek meg. A nyolcadik kerületi munkások a tömegsztrájk ügyében e hó 14-én este 8 órakor a Práter- és Futó-utcák sarkán a Böhm-féle vendéglőben értekezletet tartanak. E hó 17-én este 8 órakor a Baross-utca 112. szám alatt levő Lukács-féle vendéglőben a Kálvária-téren lakók tartanak értekezletet — Ugyane napon este 8 órakor a Gólya-utca 38. szám alatti vendéglőben értekezletet tartanak. — E hó 17-én este 8 órakor a Madách- és Magdolna-utcák sarkán levő Tomayer-féle vendéglőben a Madách-utcai munkásság tart értekezletet . E hó 18-án este 8 órakor az örömvölgy-utca 44. szám alatt levő Kepes-féle vendéglőben az örömvölgy-utcai ra