Népszava, 1913. február (41. évfolyam, 28–51. sz.)
1913-02-25 / 48. szám
10 Szakmagyűlések és értekezletek. A budapesti borbélymunkások a tömegsztrájk érdekében és a munkarend napirenddel e bő 25-én, kedden este fél 9 órakor, a VII., Dohányutca és Szövetség utca sarkán lévő „Reklám"kávéházban nyilvános gyűlést tartanak. A váci sűtőmunkások február 23-án tartott értekezletükön egyhangúlag kimondták, hogy tömegsztrájkban mindnyájan részt vesznek. A debreceni földmunkások március 1-én délelőtt 10 órakor a politikai tömegsztrájk ügyében értekezletet tartanak a Munkás Otthonban. A kecskeméti építőmunkások február 28-án jól sikerült nyilvános szakgyűlést tartottak az építőmunkások helyzete, a munkanélküliség, a szervezkedés haszna és a tömegsztrájk napirenddel. A gyűlés elnöke Bódy János elvtárs, jegyzője Németh Ferenc elvtárs volt. Sütő József elvtárs (Budapest) előadó rámutatott a nagy munkanélküliség okaira, ismertette az építőmunkások helyzetét és ezzel szemben fejtegette a szervezkedés fontosságát. Majd pedig ismertette a Tisza—Lukács-féle torzjavaslatot. A gyűlésen résztvevők nagy lelkesedéssel kimondották, hogy csatlakoznak a tömegsztrájkhoz és abban mindaddig kitartanak, amíg a harc győzelemmel nem végződik. Bódy elvtárs tartott még rövid, lelkesítő beszédet és fölhívta a gyűlésen résztvevőket, hogy fogjanak hozzá szervezetük kiépítéséhez, amely megvédi őket és legyenek készen a tömegsztrájkra. * A kassai dohánygyári munkásnők gyűlése. Az a hatalmas mozgalom, amely a tömegsztrájk teljes sikere érdekében folyik, magával sodorta a hírhedt Domonkosok által hosszú időkön át fanatizált dohánygyári munkásnőket is. Már a gyűlésre hívó röpiratok megjelenése után valóságos forrongás keletkezett a gyámban.Pelcser igazgató ugyanis az összes terviekben kiadta a parancsot, hogy a gyűlésre senkinek sem szabad elmenni. Sőt Bubenkó Mária munkásnőt, aki a gyűlés érdekében a munkásnők között agitált, szombaton délelőtt rögtön el akarta küldeni. A megrémült igazgató ettől a szándékától csak a szolidárissá vált munkásnők közbelépése után állt el. A gyárigazgatság kapkodására jellemző még az is, hogy a gyűlés helyisége elé odaállította egy Ocskovics nevű spiclijét, hogy a gyűlésen megjelenteket jegyezze föl. A Deutsch-vendéglő nagytermébe összehívott gyűlést Konecsni elvtárs délután 1 órakor nyitotta meg. Azt, hogy a dohánygyári munkásnőknek miért kell csatlakozniuk a tömegsztrájkhoz, Surányi elvtárs fejtette ki hosszabb beszédében. Utána Mihalovics elvtárs beszélt mély hatással. A komor és elszánt hangulatú gyűlés néhány percre derűssé lett Borovszky elvtárs gúnyos fölszólalásakor, amikor azt mondotta, hogy ha a dohánygyár igazgatója megtiltja a munkásnőknek a szocialista gyűlésen való résztvételt, tiltsuk meg mi is az ő feleségének a hangversenyre való járást. Tetszéssel fogadott beszéde után dr. Kendi elvtárs tartott még lelkes beszédet. A végig forradalmi hangulatú gyűlés Konecsni záróbeszéde után a tömegsztrájk szűnni nem akaró éltetése közben ért véget. A gyűlés után az óriási számban megjelent munkások és munkásnők forradalmi dalok éneklése mellett járták be azokat az utcákat, amelyeken pár évvel ezelőtt a Domonkosok fanatizáló működése miatt a szocialistáknak életveszedelem nélkül nem igen lehetett végigmenni Gyűlések és értekezletek a fővárosban és a vidéken. Budapest hetedik kerületében e hó 25-én, kedden este fél 8 órakor, a Dohány- és Szövetség-utcában lakó munkások és polgárok a tömegsztrájk ügyében a Pfieiszl-féle vendéglőben (Dohány- és Szövetség-utca sarok) értekezletet tartanak. Budapest hetedik kerületében, az Elemérutca lakói e hó 26-án, szerdán este fél 8 órakor Bethlen-utca és Dembinszky-utca sarkán lévő Marton-féle vendéglő helyiségében értekezletet tartanak a tömegsztrájk ügyében. A nyolcadik csoport (Rottenbiller-utca, Városligeti fasor, Aréna-út és István-úttól határolt városrész) területén lakó iparosok és kereskedők e hó 27-én, csütörtökön este fél 9 órakor az Elemér- és Nefelejts utca sarkán lévő „Budapest" kávéházban értekezletet tartanak a tömegsztrájk ügyében. Budapest nyolcadik kerületi pártszervezetének harmadik csoportja e hó 26-án, szerdán este 8 órakor a Német- és Bérkocsis-utca sarkán lévő Nakész-féle vendéglőben értekezletet tart. Az agitáló bizottság tagjai kedden este fél 8 órakor ugyanott feltétlenül jelenjenek meg. Soroksár munkásai és polgárai kedden este 7 órakor a Pillmayer-féle vendéglőben (Dunaharaszti utca) a tömegsztrájk ügyében értekezletet tartanak. A szarvasi pártszervezet e hó 26-án, szerdán délelőtt 9 órakor Polónyi Pál (Gyurik-féle) vendéglője nagytermében értekezletet tart a tömegsztrájk előkészítése ügyében. Kiskunhalas munkássága február 23-án a város közgyűlési termében tartott népgyűlést a Tisza—Lukács-féle torzjavaslat ellen, a tömegsztrájk érdekében. Az egybehivók nevében Fazekas Gábor elvtárs üdvözölte a megjelenteket. Elnöknek Mig. G. Károly elvtársat, jegyzőnek Darányi József elvtársat választották meg. A napirendet Klárik Ferenc elvtárs ismertette. Hosszas beszédben indokolta a tömegsztrájk szükségességét és figyelmeztette a munkásságot, hogy a leghiggadtabb nyugodtsággal viselkedjék, nehogy a hatóságnak alkalmat adjunk arra, hogy békés sztrájkunkat megzavarja. Ha azonban a kormány gyalázatos erőszakoskodásaival forradalommá provokálná nyugodt harcunkat, akkor minden felelősséget magunktól elhárítva, ám lássa, hogy a munkásság tömege a brutalitással szemben is ki fogja vívni az általános, egyenlő és titkos választójogot. A gyűlés egyhangú lelkesedéssel kimondta, hogy a tömegsztrájkban résztvesz és nyomban akciót indít a harcban álló munkások gyermekeinek támogatására. A lugosi munkásság vasárnap délelőtt 30 órakor kitűnően sikerült népgyűlést tartott a Concordia nagytermében, amely zsúfolásig megtelt hallgatósággal, sőt több százan künn is rekedtek. A gyűlés napirendje az általános választójog és a tömegsztrájk volt. Az egybehivók nevében Antal István elvtárs üdvözölte a megjelenteket. Elnöknek Timon Ferenc, jegyzőnek Széll István elvtársakat választották. Weltner Rezső elvtárs ismertette az általános választójog szükségességét, amelynek megvalósítása érdekében a munkásság tömegsztrájk fegyveréhez kénytelen nyúlni. Dr Dobó Jenő ügyvéd németül ismertette a napirendet. Románul Gregyán József beszélt, mire a gyűlés nagy lelkesedéssel egyhangúlag kimondta, hogy csatlakozik a tömegsztrájkhoz. A temesvári pártszervezet teljes erővel folytatja a politikai tömegsztrájkra való előkészületeket. Az összes szakmák külön-külön megtartott gyűlésükön mondották ki csatlakozásukat. A gyárak nagyobb részének munkásai szintén gyűléseket tartottak, amelyeken kimondották a csatlakozást. A hét folyamán a kalapgyár és a szövőgyárak munkásai tartanak ez ügyben gyűléseket. A román és szerbajkú munkásság vasárnap, február 23-án tartott a gyárváros külterületén, a Békási-úton levő Sztroja-féle vendéglőben nyilvános gyűlést. Napirenden a politikai helyzet és a választójog volt Miklén, Pavlovics és Mayer elvtársak hatásos beszédei után egyhangú lelkesedéssel mondották ki, hogy csatlakoznak atömegsztrájkhoz s agitációjukkal oda törekszenek, hogy minden ismerősüket fölvilágosítsák és a küzdelembe belevonják. A polgárság körében szintén mozgalom indult, amely a munkásság harcának támogatását célozza. A hangulat nagyon lelkes. A készülődés lankadatlanul folyik tovább. * A polgárság csatlakozása. A nagybányai általános ipartestület vasárnap, február 23-án tartott rendkívüli közgyűlésén Némedi Varga Jakab elöljárósági tag indítványára kimondta, hogy a jelenlegi kormány választójogi javaslatát mint meg nem felelőt, a maga részéről visszautasítja és csatlakozik a szociáldemokrata munkásságnak a becsületes választójog érdekében megindított mozgalmához és egyúttal elvárja a város országgyűlési képviselőjétől, dr. Földes Bélától, hogy úgy ezentúl, mint eddig, vegye ki részét a demokratikus választójogért vívott küzdelemből és biztosítja őt a jövőre nézve is a bizalmáról. Az indítványt nagy lelkesedéssel, egyhangúlag fogadták el. A nagyváradi ipartestület vasárnap tartott rendes évi közgyűlésén egyhangú határozattal kimondta, hogy a helyes ipari politika és az ipartörvény okszerű revíziója érdekében követeli az általános egyenlő titkos választójogot, annak kivívása érdekében szükségesnek tartja, az iparosság közreműködését. Egyben tiltakozik a közgyűlés a Lukács-féle választói reformtervezet ellen. Annak 30 éves korhatára az iparosságra nézve is jogfosztást jelent, azért a korhatár fölemelése ellen a leghatározottabban tiltakozik, úgyszintén a javaslat egyéb sérelmes rendelkezése ellen is. A tömegsztrájk támogatására a szentesi függetlenségi párt — mint a „Pol. Hi." jelenti, — bizottságot szervezett. E bizottság feladata lesz, hogy a polgárságot részint röptben, részben pedig bizottságok útján való személyes fölkereséssel arra bírják, hogy a sztrájkot anyagilag is hathatósan támogassa. Különös feladata a sztrájk bizottságnak, hogy a munkásgyermekeknek a sztrájk tartama alatt való ellátásáról gondoskodjék. Már eddig is számos polgár vállalkozott arra, hogy a sztrájk tartama alatt a munkásgyermekekről gondoskodik. NEFSLAVA 1913 február 25. Regintárvsiette az Orczy-házat, és, furcsa, egy-két újságnsk emiatt Jaj jaj, mondják, mi lesz ebből a szegény Pestből, lebontották már a Hatvani-utcát, újjáépítették a Ferenciek-terét, nincs meg a Pilvax-kávéház, hová lett a Párisi-utca, mi lett a Kigyó-utcából, hova tűnt a Nájgebárde, hová lettek a régiségeink, jajjaj, most jönnek az árverezők, megveszik a házat, hogy a hatalmas telken új, modern házakat építsenek, aztán jönnek a csákányos tótok és, uramisten, mit hagyunk az ivadékainknak, ha az Orczy-házat is lerombolják?! Hát régi köveket piszkos falakat igazán ne hagyjunk. Ne affektáljunk, Pest még nem tart ott, hogy ostoba régi köveket melák, piszkos falakat konzerválgassunk Pest régi történetének élő tanúiként. Nekünk, pestieknek egyelőre nem műtörténelmi múzeum kell a Károly-körúton, hanem a nagyvárosi forgalomnak való utcák, rendes házak és mindenekelőtt lakások kellenek. Ha olyan szép és olyan nagymúltú az Orczy-ház, fotografálják, mozgófényképezzék le, írjanak könyveket a régi köveiről, de aztán rombolják le. Szegény, lakástalan pestiek, mink jobban tiszteljük azt a viskót, amelyikben lakhatunk, mint azt a palotát, aminek egyéb hasznát nem látjuk, mint hogy nézhetjük, mert múltja van. Már aksriak söpörni a kártyaklubokban — és írni kell erről, mert előre tudjuk, hogy a söprés nem lesz általános. A rendőrség elhelyezi az újságokban, hogy az uzsorásoktól, hamisítóktól, más büntetett emberektől alapított bakkara-fészkekről már három aktacsomója van, legközelebb már az egész nyomozás eredménye fölkerül a belügyminiszterhez, hogy az oszlassa föl a fosztogató klubokat. Megírjuk előre: a belügyminisztérium, amely eddig „respektálta az egyesülési jogot" — a kártyázók egyesületeivel szemben, követi majd a rendőrség tanácsát. A belügyminisztérium söpörni fog. A belügyminisztérium föl fogja oszlattatni a kártyafészkeket Mindez. Csak a Nemzeti Kaszinót nem, csak az Országos Kaszinót nem, csak a Fészek című kártyafészket nem, csak a Művészklubot nem, csak a Lipótvárosi Kaszinót nem, csak a Józsefvárosi Kört nem, csak az Erzsébetvárosi Kaszinót nem. A többit mindet. Mert sem a rendőrség, sem a belügyminisztérium nem tűrheti, hogy kártyán fosztogassák a jámbor, embereket.