Népszava, 1913. február (41. évfolyam, 28–51. sz.)

1913-02-25 / 48. szám

10 Szakmagyűlések és értekezletek. A budapesti borbélymunkások a tömegsztrájk érdekében és a munkarend napirenddel e bő 25-én, kedden este fél 9 órakor, a VII., Dohány­utca és Szövetség­ utca sarkán lévő „Reklám"­kávéházban nyilvános gyűlést tartanak. A váci sűtőm­unkások február 23-án tartott értekezletükön egyhangúlag kimondták, hogy tömegsztrájkban mindnyájan részt vesznek. A debreceni földmunkások március 1-én dél­előtt 10 órakor a politikai tömegsztrájk ügyé­ben értekezletet tartanak a Munkás­ Otthonban. A kecskeméti építőmunkások február 28-án jól sikerült nyilvános szakgyűlést tartottak az építőmunkások helyzete, a munkanélküliség, a szervezkedés haszna és a tömegsztrájk napi­renddel. A gyűlés elnöke Bódy János elvtárs, jegyzője Németh Ferenc elvtárs volt. Sütő Jó­zsef elvtárs (Budapest) előadó rámutatott a nagy munkanélküliség okaira, ismertette az építőmunkások helyzetét és ezzel szemben fej­tegette a szervezkedés fontosságát. Majd pedig ismertette a Tisza—Lukács-féle torzjavaslatot. A gyűlésen résztvevők nagy lelkesedéssel ki­mondották, hogy csatlakoznak a tömegsztrájk­hoz és abban mindaddig kitartanak, amíg a harc győzelemmel nem végződik. Bódy elvtárs tartott még rövid, lelkesítő beszédet és fölhívta a gyűlésen résztvevőket, hogy fogjanak hozzá szervezetük kiépítéséhez, amely megvédi őket és legyenek készen a tömegsztrájkra. * A kassai dohánygyári munkásnők gyűlése. Az a hatalmas mozgalom, amely a tömeg­sztrájk teljes sikere érdekében folyik, magával sodorta a hírhedt Domonkosok által hosszú időkön át fanatizált dohánygyári munkásnő­ket is. Már a gyűlésre hívó röpiratok megjele­nése után valóságos forrongás keletkezett a gyámban.­­P­elcser igazgató ugyanis az összes terviekben kiadta a parancsot, hogy a gyűlésre senkinek sem szabad elmenni. Sőt Bubenkó Má­ria munkásnőt, aki a gyűlés érdekében a mun­kásnők között agitált, szombaton délelőtt rög­tön el akarta küldeni. A megrémült igazgató ettől a szándékától csak a szolidárissá vált munkásnők közbelépése után állt el. A gyár­igazgatság kapkodására jellemző még az is, hogy a gyűlés helyisége elé odaállította egy Ocskovics nevű spiclijét, hogy a gyűlésen meg­jelenteket jegyezze föl. A Deutsch-vendéglő nagytermébe összehí­vott gyűlést Konecsni elvtárs délután 1 órakor nyitotta meg. Azt, hogy a dohánygyári mun­kásnőknek miért kell csatlakozniuk a tömeg­sztrájkhoz, Surányi elvtárs fejtette ki hosszabb beszédében. Utána Mihalovics elvtárs beszélt mély hatással. A komor és elszánt hangulatú gyűlés néhány percre derűssé lett Borovszky elvtárs gúnyos fölszólalásakor, amikor azt mondotta, hogy ha a dohánygyár igazgatója megtiltja a munkásnőknek a szocialista gyűlé­sen való résztvételt, tiltsuk meg mi is az ő fe­leségének a hangversenyre való járást. Tetszés­sel fogadott beszéde után dr. Kendi elvtárs tar­tott még lelkes beszédet. A végig forradalmi hangulatú gyűlés Konecsni záróbeszéde után a tömegsztrájk szűnni nem akaró éltetése köz­ben ért véget. A gyűlés után az óriási számban megjelent munkások és munkásnők forradalmi dalok éneklése mellett járták be azokat az ut­cákat, amelyeken pár évvel ezelőtt a Domon­kosok fanatizáló működése miatt a szocialisták­nak életveszedelem nélkül nem igen lehetett végigmenni Gyűlések és értekezletek a fővárosban és a vidéken. Budapest hetedik kerületében e hó 25-én, kedden este fél 8 órakor, a Dohány- és Szö­vetség-utcában lakó munkások és polgárok a tömegsztrájk ügyében a Pfieiszl-féle vendéglő­ben (Dohány- és Szövetség-utca sarok) értekez­letet tartanak. Budapest hetedik kerületében, az Elemér­utca lakói e hó 26-án, szerdán este fél 8 órakor Bethlen-utca és Dembinszky-utca sarkán lévő Marton-féle vendéglő helyiségében értekezletet tartanak a tömegsztrájk ügyében.­­ A nyol­cadik csoport (Rottenbiller-utca, Városligeti fasor, Aréna-út és István-úttól határolt város­rész) területén lakó iparosok és kereskedők e hó 27-én, csütörtökön este fél 9 órakor az Ele­mér- és Nefelejts­ utca sarkán lévő „Budapest" kávéházban értekezletet tartanak a tömeg­sztrájk ügyében. Budapest nyolcadik kerületi pártszervezeté­nek harmadik csoportja e hó 26-án, szerdán este 8 órakor a Német- és Bérkocsis-utca sar­kán lévő Nak­ész-féle vendéglőben értekezletet tart.­­ Az agitáló bizottság tagjai kedden este fél 8 órakor ugyanott feltétlenül jelenje­nek meg. Soroksár munkásai és polgárai kedden este 7 órakor a Pillmayer-féle vendéglőben (Duna­haraszti­ utca) a tömegsztrájk ügyében értekez­letet tartanak. A szarvasi pártszervezet e hó 26-án, szerdán délelőtt 9 órakor Polónyi Pál (Gyurik-féle) ven­déglője nagytermében értekezletet tart a tö­megsztrájk előkészítése ügyében. Kiskunhalas munkássága február 23-án a vá­ros közgyűlési termében tartott népgyűlést a Tisza—Lukács-féle torzjavaslat ellen, a tömeg­sztrájk érdekében. Az egybehivók nevében Fa­zekas Gábor elvtárs üdvözölte a megjelenteket. Elnöknek Mig. G. Károly elvtársat, jegyzőnek Darányi József elvtársat választották meg. A napirendet Klárik Ferenc elvtárs ismertette. Hosszas beszédben indokolta a tömegsztrájk szükségességét és figyelmeztette a munkásságot, hogy a leghiggadtabb nyugodtsággal viselked­jék, nehogy a hatóságnak alkalmat adjunk arra, hogy békés sztrájkunkat megzavarja. Ha azonban a kormány gyalázatos erőszakoskodá­saival forradalommá provokálná nyugodt har­cunkat, akkor minden felelősséget magunktól elhárítva, ám lássa, hogy a munkásság tömege a brutalitással szemben is ki fogja vívni az ál­talános, egyenlő és titkos választójogot. A gyű­lés egyhangú lelkesedéssel kimondta, hogy a tömegsztrájkban résztvesz és nyomban akciót indít a harcban álló munkások gyermekeinek támogatására. A lugosi munkásság vasárnap délelőtt 3­0 óra­kor kitűnően sikerült népgyűlést tartott a Con­cordia nagytermében, amely zsúfolásig megtelt hallgatósággal, sőt több százan künn is reked­tek. A gyűlés napirendje az általános választó­jog és a tömegsztrájk volt. Az egybehivók nevé­ben Antal István elvtárs üdvözölte a megjelen­teket. Elnöknek Timon Ferenc, jegyzőnek Széll István el­vtársakat választották. Weltner Rezső elvtárs ismertette az általános választójog szük­ségességét, amelynek megvalósítása érdekében a munkásság tömegsztrájk fegyveréhez kénytelen nyúlni. Dr Dobó Jenő ügyvéd németül ismer­tette a napirendet. Románul Gregyán József beszélt, mire a gyűlés nagy lelkesedéssel egy­hangúlag kimondta, hogy csatlakozik a tömeg­sztrájkhoz. A temesvári pártszervezet teljes erővel foly­tatja a politikai tömegsztrájkra való előkészü­leteket. Az összes szakmák külön-külön meg­tartott gyűlésükön mondották ki csatlakozá­sukat. A gyárak nagyobb részének munkásai szintén gyűléseket tartottak, amelyeken ki­mondották a csatlakozást. A hét folyamán a kalapgyár és a szövőgyárak munkásai tarta­nak ez ügyben gyűléseket. A román és szerb­ajkú munkásság vasárnap, február 23-án tar­tott a gyárváros külterületén, a Békási-úton levő Sztroja-féle vendéglőben nyilvános gyű­lést. Napirenden a politikai helyzet és a vá­lasztójog volt Miklén, Pavlovics és Mayer elvtársak hatásos beszédei után egyhangú lel­kesedéssel mondották ki, hogy csatlakoznak a­tömegsztrájkhoz s agitáció­jukkal oda törek­szenek, hogy minden ismerősüket fölvilágosít­sák és a küzdelembe belevonják. A polgárság körében szintén mozgalom indult, amely a munkásság harcának támogatását célozza. A hangulat nagyon lelkes. A készülődés lanka­datlanul folyik tovább. * A polgárság csatlakozása. A nagybányai általános ipartestület vasár­nap, február 23-án tartott rendkívüli közgyű­lésén Némedi Varga Jakab elölj­árós­ági tag indítványára kimondta, hogy a jelenlegi kor­mány választójogi javaslatát mint meg nem felelőt, a maga részéről visszautasítja és csatla­kozik a szociáldemokrata munkásságnak a becsületes választójog érdekében megindított mozgalmához és egyúttal elvárja a város or­szággyűlési képviselőjétől, dr. Földes Bélától, hogy úgy ezentúl, mint eddig, vegye ki részét a demokratikus választójogért vívott küzde­lemből és biztosítja őt a jövőre nézve is a bizalmáról. Az indítványt nagy lelkesedéssel, egyhangúlag fogadták el. A nagyváradi ipartestület vasárnap tartott rendes évi közgyűlésén egyhangú határozattal kimondta, hogy a helyes ipari politika és az ipartörvény okszerű revíziója érdekében köve­teli az általános egyenlő titkos választójogot, annak kivívása érdekében szükségesnek tartja, az iparosság közreműködését. Egyben tiltako­zik a közgyűlés a Lukács-féle választói reform­tervezet ellen. Annak 30 éves korhatára az iparosságra nézve is jogfosztást jelent, azért a korhatár fölemelése ellen a leghatározottabban tiltakozik, úgyszintén a javaslat egyéb sérel­mes rendelkezése ellen is. A tömegsztrájk támogatására a szentesi füg­getlenségi párt — mint a „Pol. Hi­." jelenti, — bizottságot szervezett. E bizottság feladata lesz, hogy a polgárságot részint röptben, rész­ben pedig bizottságok útján való személyes fölkereséssel arra bírják, hogy a sztrájkot anyagilag is hathatósan támogassa. Különös feladata a sztrájk bizottságnak, hogy a mun­kásgyermekeknek a sztrájk tartama alatt való ellátásáról gondoskodjék. Már eddig is számos polgár vállalkozott arra, hogy a sztrájk tar­tama alatt a munkásgyermekekről gondos­kodik. NEFSLAVA 1913 február 25. Regint­árvsi­ett­e az Orczy-házat, és, furcsa, egy-két újság­n­sk­ emiatt Jaj jaj, mondják, mi lesz ebből a szegény Pestből, le­bontották már a Hatvani-utcát, újjáépítették­ a Ferenciek-terét, nincs meg a Pilvax-kávéház, hová lett a Párisi-utca, mi lett a Kigyó-utcából, hova tűnt a Nájgebárde, hová lettek a régisé­geink, jajjaj, most jönnek az árverezők, meg­veszik a házat, hogy a hatalmas telken új, mo­dern házakat építsenek, aztán jönnek a csáká­nyos tótok és, uramisten, mit hagyunk az iva­dékainknak, ha az Orczy-házat is lerombolják?! Hát régi köveket piszkos falakat igazán ne hagyjunk. Ne affektáljunk, Pest még nem tart ott, hogy ostoba régi köveket melák, piszkos falakat konzerválgassunk Pest régi történeté­nek élő tanúiként. Nekünk, pestieknek egyelőre nem műtörténelmi múzeum kell a Károly-kör­úton, hanem a nagyvárosi forgalomnak való utcák, rendes házak és mindenekelőtt lakások kellenek. Ha olyan szép és olyan nagymúltú az Orczy-ház, fotografálják, mozgófényképezzék le, írjanak könyveket a régi köveiről,­­ de az­tán rombolják le. Szegény, lakástalan pestiek, mink jobban tiszteljük azt a viskót, amelyikben lakhatunk, mint azt a palotát, aminek egyéb hasznát nem látjuk, mint hogy nézhetjük, mert múltja van. Már aksriak söpörni a kártya­klubokban — és írni kell erről, mert előre tudjuk, hogy a söprés nem lesz általános. A rendőrség elhelyezi az újságokban, hogy az uzsorásoktól, hamisítóktól, más büntetett em­berektől alapított bakkara-fészkekről már há­rom aktacsomója van, legközelebb már az egész nyomozás eredménye fölkerül a belügy­miniszterhez, hogy az oszlassa föl a fosztogató klubokat. Megírjuk előre: a belügyminiszté­rium, amely eddig „respektálta az egyesülési jogot" — a kártyázók egyesületeivel szemben, követi majd a rendőrség tanácsát. A belügy­minisztérium söpörni fog. A belügyminisz­térium föl fogja oszlattatni a kártyafészkeket Mindez. Csak a Nemzeti Kaszinót nem, csak az Országos Kaszinót nem, csak a Fészek című kártyafészket nem, csak a Művészklubot nem, csak a Lipótvárosi Kaszinót nem, csak a Jó­zsefvárosi Kört nem, csak az Erzsébetvárosi Kaszinót nem. A többit mindet. Mert­ sem a rendőrség, sem a belügyminisztérium nem tűr­heti, hogy kártyán fosztogassák a jámbor, em­bereket.

Next