Népszava, 1913. február (41. évfolyam, 28–51. sz.)

1913-02-26 / 49. szám

10 MÜVESZEXKOMim :* * * Ferenczy Károly. * Alig van magyar festő, aki piktú­rá­jával — tehát a közvetlen példaadás hatásával — na­gyobb lendületet adott volna a modern ma­gyar festőművészet kifejlődésének, mint Fe­renczy Károly. Fiatal művészek, ingadozók, akik révedezve keresték önmagukat, művésze­tüket és az iskolákban rájuk erőszakolt igaz­ságok hitében megrendültek, de nem érezték magukat erősnek arra, hogy elhagyják a süp­pedékes talajt, igazán úgy állhattak meg képei előtt, mint akit a pincék sötétségéből kivezet­nek a napsütésre. Éppen tíz esztendővel ezelőtt mutatta be első ízben önálló kiállítás keretében akkori termé­sének javát. Akik a régi Nemzeti Szalonban ott voltak ezen a kiállításon, egész életre szóló emléket vihettek onnan magukkal. Fakó, lefokozott műterem-szinek helyett per­zselő, sugaras szinek ragyogtak, elkopott, száz­szor lejátszott témák helyett az eleven termé­­szet, amelyhez nem kell magyarázat, amely önmagáért van. Kötött sablonok helyett a ki­fejezés szabadsága, keresetlen elmondása mind­annak, amit a természetben értékesnek talál. Erős­, egész ember, dolgozó művész volt Fe­renczy és művészetével, ha nem is jutott el végleges eredmények megfogalmazásáig, új lehetőségek ösvényét nyitotta meg akkor, ami­kor a művészek többsége még az akadémiák másodkézből kapott hatásait variálta. Ezzel körülbelül meg is állapítottuk Fe­renczy munkásságának értékét. A nagy ívben Föllendülő pálya bizonyos ponton — tovább­ható erők hijján — megtört, lehanyatlott és amíg a fiatal tehetségek egész serege azon az úton, amelyet ő is meg küzdőtársai megnyitot­tak, friss erővel, folytonos megújhodással ha­ladnak előre, ő tört szárnyakkal fáradtan ver­­üdik. Ne legyünk igazságtalanok. Ferenczy művész, igaz, verekedő, forradalmi ember volt és akkor jött, amikor hivatása volt. Hogy túl­szárnyalták, elhagyták, annak sok oka lehet. Egyik fő oka az, hogy eltávolodott a fiatalság­tól, nem kereste az új igazságokhoz való kö­zeledés, megértés útjait. Pedig az ő előrehala­dásának is a megértés volt a legerősebb fun­damentuma. Az Ernst-múzeumban kiállított képein szem­beötlő a fáradtsága. Különösen, ha összehason­lítjuk néhány régebbi képével, amely ugyan­csak ott látható. Színeiből kialudt a régi tűz, rajza ingadozó. Nagy aktja , amely a hozzákészült tanulmá­nyok szerint Manet Olympiájának utánérzése, nincs meg a formáknak az a kapcsolata, az elrendezés logikája, amely egy ily kompozíció alapfeltétele. Másik aktja csupa megoldatlan részlet, a lábfejek összeolvadt, elmosódó festék­foltok. Minek folytassuk. Ferenczy a múltja szerint művészetünk egyik büszkesége. B—t * * * (*) Tavaszi ünnep. Biró Lajos új drámájának a „Tavaszi ünnep"-nek, amelynek pénteki be­mutató előadására már minden jegy elkelt, csütöörtökön lesz a sajtó meghívott képviselői előtt a főpróbája. A „Tavaszi ü­nnep" szombati második és vasárnapi előadására is tömegesen viszik a jegyeket. (*)­A szimfonikusok országos körútja. Az ál­lami országos szimfóniás zenekar művészi kör­útján vasárnap Hódmezővásárhelyen, hétfőn Aradon, kedden Nagykikindán hangversenye­iét! Kun László igazgatót és művészeit meg­érkezésükkor a városi hatóságok és kultur­egyesületek kiküldöttei mindenütt ünnepélye­sen fogadták. A hangversenyek, amelyek zsú­folt házak előtt folytak le, nagy lelkesedésre ragadták a közönséget. (*) Az Aranyeső sikere. Négy nap alatt 13.000 ember nézte végig a Népoperában Béldi és Zerkovitz operettjét, az „Aranyeső"-t. A darab sikerére és a zeneszámok népszerűségére jel­lemző egyébként, hogy az „Aranyeső­" koráiból négy nap alatt 4000 példány fogyott el Az ,,Aranyeső"-t a Népopera a hét minden esté­jére kitűzte, a két női főszerepben Szoyer Ilonával és Berki Lilivel, míg a többi főszerep ezúttal is Pázmán, Horthi, Újvári, Balogh Böske, Hajnal Hajnalka és Marosffy kezé­ben van. NÉPSZAVA 1913 február 11. (•) Az Uránia Színházban a legközelebbi munkáselőadás március 9-én, vasárnap délelőtt fél 10 órakor lesz. Bemutatásra kerül „Az utca bűnei és erényei" című darab. Jegyek darabon­ként 40 fillérért kaphatók a Népszava-könyv­kereskedés pénztáránál. Készülődés a tömegsztrájkra Szakmagyülések és értekezletek. A budapesti ácsmunkások március 9-én, va­sárnap délelőtt 9 órakor, a Práter­ utca és Futó­utca sarkán levő Böhm-féle vendéglőben nyil­vános ácsgyülést tartanak. Napirend:­­ A mesterek szándéka. 2. A választójog és a tö­megsztrájk. A Thék-féle asztalosgyár munkásai kedden este értekezletet tartottak, amelyen kimondták, hogy a pártvezetőség felhívására teljes szám­ban csatlakoznak a tömegsztrájkhoz. Az erzsébetfalvai festőmunkások e hó 26-án, szerdán este gyűlést tartanak a Munkás­ Ott­honban. Napirend: A tömegsztrájk és az álta­lános választójog. Az összetartás célja és haszna. A debreceni földmunkások március 1-én dél­előtt 10 órakor a politikai tömegsztrájk ügyé­ben értekezletet tartanak a Munkás-Otthonban. A miskolci nyomdászok és könyvkötőmunká­sok e hó 27-én, este 6 órakor együttes taggyű­lést tartanak, amelyen csatlakozni fognak a politikai tömegsztrájkhoz. E két szakma mun­kásai nagy lelkesedéssel és harci kedvvel vár­ják azt a pillanatot, amikor az általános, titkos és egyenlő választójog érdekében, a jogbitorló kormány és annak panamatelt politikája ellen az utolsó rohamot kell intézni. Kaposvár szervezett munkássága pénteken, e hó 28-án, este 8 órakor össztagértekezletet tart a Munkás­ Otthon nagytermében. Minden szer­vezett munkás ott legyen. A belépésnél a tag­sági igazolvány fölmutatandó. A kolozsvári szabómunkásság e hó 23-án, dél­előtt 10 órakor, a „Redout"-ban a tömegsztrájk napirenddel igen sikerült nyilvános taggyűlést tartott. Az elvtársak oly nagy számban jelen­tek meg, hogy a terem kicsinek bizonyult. Ki­tajka elvtárs, mint a központ kiküldöttje, ha­tásos előadás keretében kifejtette a tömeg­sztrájk szükségességét, amelyhez a gyűlés óriási lelkesedéssel mondta ki csatlakozását. Nagyváradon a szabómunkások február 24-én tartott értekezletükön foglalkoztak a választó­jog kiküzdése érdekében foganatosítandó tö­megsztrájk ügyével és kimondták, hogy abban résztvesznek. Az agitáció érdekében a szakma szervező bizottsága állandó permanenciában van és ugyane célból naponta tartanak össze­jövetelt. A kolozsvári élelmezési munkások e hó 23-án, délután 3 órakor, a Munkás-Otthonban tartot­tak sikerült taggyűlést. A napirend előadója Kardics elvtárs (Budapest) volt. Előadásában kitért a tömegsztrájk kérdésére is. Az elv­társak itt is nagy lelkesedéssel fogadták a tömegsztrájk kimondását. Gyűlések és értekezletek a fővárosban és a vidéken. Budapest I. kerületének munkássága csü­törtökön este 6 órakor, a „Fácán"-vendéglőben nyilvános népgyűlést tart a tömegsztrájk ügyében. Budapest hetedik kerületében, az Elemér­utca lakói e hó 26-án, szerdán este fél 8 órakor Bethlen­ utca és Dembinszky­ utca sarkán lévő Marton-féle vendéglő helyiségében értekezletet tartanak a tömegsztrájk ügyében.­­ A nyol­cadik csoport (Rottenbiller-utca, Városligeti fasor, Aréna-út és István-úttól határolt város­rész) területén lakó iparosok és kereskedők e hó 27-én, csütörtökön este fél 9 órakor az Ele­mér- és Nefelejts-utca sarkán lévő „Budapest" kávéházban értekezletet tartanak a tömeg­sztrájk ügyében. Budapest nyolcadik kerületi pártszervezeté­nek harmadik csoportja e hó 26-án, szerdán este 8 órakor a Német- és Bérkocsis-utca sar­kán lévő­ Nak­ész-féle vendéglőben értekezletet tart . Az agitáló bizottság tagjai kedden este fél 8 órakor ugyanott feltétlenül jelenje­nek meg. A budapesti délszláv munkások vasárnap délelőtt igen jól sikerült értekezletet tartottak a Kosztity-féle étteremben. Az értekezlet elnö­kévé Zsivanovics Gábor elvtársat választották. Toszkity Milorad elvtárs hosszabb beszédben fejtegette az általános választójog szükséges­ségét Titovics György elvtárs a rendkívüli kon­gresszuson kimondott határozatot ismertette. Markovics Zsivoin elvtárs szóvátette a hatóság brutalitásait amelyeket a szerb nyelvű mun­kásság ellen elkövetnek, hogy a szerb nyelvű­ röpiratokat elrabolják, mert szeretnék az ide­gen anyanyelvű munkásságot eltéríteni a szo­ciáldemokrácia zászlaja aló. A hatóságok sze­retnék megzavarni azt az egyetértést amelyben a különböző nemzetekhez tartozó magyaror­szági munkásság vállvetve küzd emberi jogai­ért. A délszláv munkásságot azonban nem té­veszthetik meg erőszakoskodásaikkal, mert ők továbbra is a minden népeket felszabadító vö­rös zászló alatt küzdenek a mai társadalmi rend megbuktatásáért a szocá­ldemokrácia eszméinek megvalósításáért. Az értekezlet egy­hangú lelkesedéssel kimondotta, hogy a tömeg­sztrájkban részt vesznek, mint ahogy a buda­pesti délszláv munkások eddig is mindig dere­kasan kivették a részüket a választójogért foly­tatott küzdelemből. Kispest A Hofherr-gyári famunkások e hó 27-én, csütörtökön este fél 7 órakor a Munkás-Otthonban értekezletet tartanak. — A keres­kedők e hó 27-én, este 8 órakor, a Merkel-féle vendéglőben nyilvános gyűlést tartanak. — A Cséri-telep munkásai e hó 28-án, este 8 óra­kor, a Robor-utca 27. szám alatti Szabó féle vendéglőben tartanak nyilvános gyűlést a tö­megsztrájk ügyében. Az újpesti Munkás­ Otthonban hétfőn este 8 órakor nyilvános népgyűlést tartottak. Az egybehívók nevében Paksi József elvtárs üd­vözölte a megjelenteket Elnöknek Matlák Ist­ván, jegyzőnek Kenyeres József elvtársakat választották. Herczog Simon elvtárs a textil­ipari munkásnők helyzetéről és a szervezkedés­ről beszélt, Tímár Szeréna elvtárs a nő gazda­sági és politikai helyzetéről és a tömegsztrájk­ról, Weisz Károly elvtárs a tömegsztrájkról. A gyűlésen jelen voltak egyhangúlag csatlakoztak a tömegsztrájkhoz. A miskolci munkásság összesége lázas mun­kával igyekszik kivenni a maga részét a poli­tikai tömegsztrájk előkészítésében. A párt­bizalmiférfi-testület kebelében alakult sztrájk­bizottság, karöltve a segélyezési bizottsággal állandó permanenciában van, a szükséghez mérten hetenként kétszer ülét tart és hozott határozataival naggyá és félelmetessé készíti elő a tömegsztrájkot A polgárság és az indif­ferens elemek megnyerésére a röpiratok ezreit terjeszti a városban és szóbeli agitációval is iparkodik a távolállókat megnyerni. A segé­lyezési bizottság pedig az anyagi és élelmezési rész előkészítésén fáradozik. A dunaszekcsői szervezett munkások vasár­nap, e hó 23-án, nagyszabású értekezletet tar­tottak, ahol Nyisztor elvtárs előadása után ki­mondották, hogy a politikai tömegsztrájkhoz ők is csatlakoznak és azt minden erejükkel tá­mogatják. A nagykikindai munkásság március 2-án, vasárnap délután 3 órakor nyilvános népgyű­lést tart a következő napirenddel: 1. A poli­tikai helyzet. 2. Az általános sztrájk. Erre a népgyűlésre meghívták a szerb radikális pár­tot, valamint az összes iparosokat kereskedő­ket, a város összes szervezeteit és a környék­lakosságát A debreceni polgárság és munkásság óriási előkészületekkel és meg nem szünő agitáció­val készül a döntő mérkőzésre és nem zavar­tatja magát a csendőr­különítmény idehelye­zésével kilátásba helyezett hóhérmunkával. Az elmúlt vasárnapon is két helyen volt hatal­mas, forradalmi erejű gyűlés. Az egyik a Füg­getlenségi Körben, ahol a polgárság részéről dr. Bacsó Dezső, dr. Révi Nándor, dr. Juhász Nagy Sándor és Kovászy Ákos a máramaros­ megyei függetlenségi párt elnöke, pártunk ré­széről pedig Vági István és Handler Gyula elv­társak ostorozták a Lukács-banda visszaéléseit

Next