Népszava, 1913. február (41. évfolyam, 28–51. sz.)

1913-02-19 / 43. szám

1913 február 18. NÉPSZAVA 323 A balkáni háború. *** Hazug merénylet hitl. — Romá­nia Bulgária ellen. — M cár levele. * * * A Balkánról érkező minden hírt, akár Konstantinápolyból, akár Szófiából érkez­zen, csak kétkedéssel lehet fogadni, mert amit az egyik távirat szenzációként hoz, azt a másik megcáfolja. Így tegnap Enver­bey elleni merényletről érkezett két helyről is távirat s ma kiderül, hogy az egészből egy szó sem igaz. Nem valami ritkaság a mos­tani háború történetében az ilyen hazug hir, hiszen Janinát a görögök, Skutarit a mon­tenegróiak és Drinápolyt a bolgárok már vagy hússzor elfoglalták, de ezek a várak még ma is szilárdan állanak. A harctér eseményeinél sokkal érdekeseb­bek és fontosabbak a bolgár—román kon­fliktus részletei. Minden békehír ellenére is a két állam között annyira kiélesedett a helyzet, hogy állítólag a háború kitörése már küszöbön van s a román miniszterta­nács elhatározta a mozgósítást, ami most már azt jelentené, hogy a román csapatok bevonulnak Bulgáriába. A két állam között Silistria birtokának kérdése képezi a viszály okát. Románia ugyanis Bulgáriától Silis­triát és vidékét kéri kárpótlásul azért, mert a háború alatt semleges maradt, holott oka és joga lett volna a beavatkozásra, mert a bolgárok által meghódított területeken majd­nem 150.000 román él, akik a török fenható­ság alatt megtartották nemzetiségüket, de, akik bolgár uralom alatt előbb-utóbb bolgá­rok lesznek. Bulgária elismeri Románia 30-ját, legalább is hajlandó egy bizonyos terü­let átengedésére, de korántsem akar annyit adni, amennyit Románia kér. Eltekintve attól, hogy a két állam­ viszá­lya újabb nemzetközi bonyodalmakhoz ve­zet s a bizonytalanság káros következmé­nyeit egész Európa megérzi, nagy aggoda­lomra ad még okot Ausztria-Magyarország és Oroszország feszült viszonya is. A király levelének korántsem volt meg az a kedvező hatása, amint az első napokban látszott, sőt a helyzet még jobban elmérgesedett s bár nem lehet ellenőrizni, de az újabb hírek sze­rint a cár válasza egyenesen rideg és vissza­utasító volt. A mai eseményekről a következő híreket közöljük: A román-bolgár konfliktus* (Pétervár, február 18.) Az antant hatalmai között eszmeváltás indult meg abból a cél­ból, hogy Szófiában együttes lépést tegyenek. Hir szerint Anglia azzal a feltétellel fogadta el ezt az eszmét, hogy az antant hatalmak lépéséhez a többi hatalom is csatlakozni fog. Itteni politikai körök bíznak a román-bolgár konfliktus békés megoldásában. (London, február 18.) A „Times" jelenti Bukarestből: A nagyhatalmak, nevezetesen a hármasszövetség hatalmai tegnap Szófiá­ban újabb lépést tettek, hogy a bolgár kor­mányt a konfliktus békés megoldására rá­beszéljék. Hir szerint a román kabinet tag­jainak egy része tegnap azt követelte, hogy a román hadsereget azonnal mozgósítsák és vonuljanak be Bulgáriába. (Bukarest, február 18.) A legközelebbi napokban, talán már holnap, koronatanács lesz Bukarestben. Valamennyi miniszter jelen lesz és a király fog elnökölni. Megál­lapítják azt a választ, amelyet Románia a legutóbbi bolgár ellenjavaslatra fog adni. Politikai körökben azt mondják, hogy a ko­ronatanács döntő jelentőségű lesz a további eseményekre. Ezen fog eldőlni a béke vagy háború kérdése. (Konstantinápoly, február 18.) Biztos, hogy Románia egy-két napon belül fegyve­resen fogja okkupálni Silistriát. A román hadsereg mozgósítása teljesen be van fe­jezve. (Bukarest, február 18.) A­ nagyhatalmak képviselői kormányaik megbízásából kérték a román kormányt, hogy mielőtt a végső eszközökhöz nyúl, kérje ki a nagyhatalmak közreműködését a román-bolgár viszály el­rendezésére.­­(Szófia, február 18.) Már alig van remény arra, hogy a közvetlen tárgyalások Romá­niával eredményre vezessenek. A bolgár kormány elfogadhatatlanoknak tartja a ro­mán követeléseket , maga Ferdinánd király sem akar hallani Silistria átengedéséről. (Bécs, február 18.) Feltétlenül beavatott részről közlik, hogy a román-bolgár ellen­tétek ügyében javulás még nincsen. A nagy­hatalmak Bukarestben és Szófiában egy­idejűleg fölajánlották készségüket a közve­títésre, illetőleg fölkérték a román és a bolgár kormányokat, hogy fogadják el a nagyhatalmak jó szolgálatait. A helyzet olyan, hogy a közvetítéstől nem lehet biztos eredményt remélni. (London, február 18.) Bukarestből jelentik a „Times"-nak . Kedvező jel, hogy a szófiai orosz követ is az engedékenységet ajánlotta Geson miniszterelnöknek és arra utalt, hogy Bulgária elvben amúgy is elhatározta a terü­letátengedést határkikerekítés formájában, tehát kívánatos, ha nem halogatja tovább a döntést. A tanácsnak anyiban már eredménye is volt, hogy a bolgár kormány még tegnap újabb javaslatot küldött Bukarestbe. Szófiá­ban tegnap óta nem volt tanácskozás Ghika herceg, Danew és Sarafov között, ellenben koronatanács volt Bukarestben a király el­nöklete alatt. Oroszország és a monarchia. (Pétervár, február 18.) A „Rjecs" jelenti: Ferenc József és a cár levélváltása nem te­remtett kielégítő helyzetet. A félhivatalos lapok bókjainak nem szabad hitelt adni, mert amit azok mondanak, hogy Ausztria-Magyarország és Oroszország között nincse­nek tényleges ellentétek, nem felel meg a valóságnak. Ha a félhivatalosok édeskedő nyilatkozatait mélyebben vizsgáljuk, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a levélváltás, amely utolsó kísérlet volt a helyzet javítá­sára, célját el nem érte és a helyzet ma rosz­szabb, mint volt. (Pétervár, február 18.) A pétervári távirati iroda illetékes helyről vett értesülése szerint külföldi lapoknak Pétervárról jelzett táv­iratainak az a közlése, amely Miklós cárnak I. Ferenc József császár és király sajátkezű levelére adott válasza állítólagos tartalmát közli, teljesen apokrif és puszta koholmá­nyon alapuló formában közöltetett. (London, február 18.) A „Daily Graphic" diplomáciai részről a következő fölvilágosí­tást kapta a nemzetközi helyzetről: Európa elsőrendű kritikus napok előtt áll. Aggasztó tünet az a félhivatalos közlemény, amelyet Pétervárott kiadtak a cárnak Fe­rencz József királyhoz intézett levele tartal­máról. Ez a közlemény rideg hangjával bizo­nyára kihívóan fog hatni Bécsben. (Bécs, február 18.) A külügyminiszté­riumhoz közelálló részről a következőket közlik a nemzetközi helyzetről: Francia la­pok ma túlságosan sötét színekben festik a külpolitikai viszonyokat és sajnos, tagad­hatatlan, hogy ennek a pesszimizmusnak van is némi alapja. Albánia határainak megjelölése egy lépéssel sem haladt előre és Oroszország rideg álláspontot foglal el az albán kérdésben, tekintet nélkül arra, hogy az osztrák-magyar monarchia szándékai bé­kések. Két hónapja, hogy együtt van a lon­doni nagykövetségi konferencia és ezen a nehézségen nem tud túlvergődni. Mindent összevetve, a helyzetet úgy lehet jellemezni, hogy bár nem reménytelen, de nagyon súlyos, Enver* bej egtészséges. (Konstantinápoly, február 18.) Hivatalo­san megcáfolják azt a hírt, hogy Enver bej Rodostóban megsebesült (Konstantinápoly, február 18.) Enver bej azután, hogy Sarkesnél nem sikerült partra­szállítania segédcsapatát, Csanak-Kalebe ment, a Dardanelláknak erre a védett he­lyére. Nem igaz, hogy a illeghiisitott partra­szálláskor Enver bejt megölték vagy hogy merénylet áldozata lett. Külföldről jött ide a merénylet híre és nagy rémületet keltett. Drinápoly ostroma. (Konstantinápoly, február 18.) A hadügyi ve­zetőség elhatározta, hogy Drinápolyban sem­leges zóna kijelölését meg fogja engedni, ahol az idegen állampolgárok védelmet fognak ta­lálni a bombázás ellen. Ezzel szemben a kor­mány, miután védekeznie kell a kémkedés ellen, nem engedheti meg, hogy külföldiek elhagyjál a várost és áthaladjanak a bolgárok hadállá­sa­in. (Szófia, február 18.) Jó forrásból közlik, hogy még e héten, valószínűleg holnapután megkez­dődik Drinápoly általános ostroma. A bolgár sereg visszavonulását a csataldzeai vonalról egyáltalán nem török sikerek idézték elő. A bolgár főhadiszállás Dimotikában marad, Skutari előtt. (Cettinje, február 18. — Hivatalos.) Skutari bombázása tovább folyik. A török csapatok nem tettek kísérletet arra, hogy megtámad­ják a montenegróiakat azon pozíciókban, amelyeket ezek elhódítottak. Az egész vona­lon aránylag nyugalom uralkodik. A törökök ágyuhiány következtében régi ágyukat he­lyeznek el, amelyek azonban a montenegrói pozíciókkal szemben hatástalanok, mert nem hordanak elég messzire. (London, február 18.) Cettínjéből jelentik.­ Skutari ostroma további készülődések miatt harmadnapja szünetel. A montenegrói és a szerb csapatoknak az ostrom nagy emberál­dozataiba került. (Cattaro, február 18.) Az ostromlott Skutari helyzete elég kedvező és mivel a montenegrói sereg nem volt képes a várat egészen bekerin­teni, eleség bőven van Skutariban, csak or­vosságra és kötszerekre volna nagy szükség. Hanem Riza bej látogatást tett a konzuloké­nál s megköszönte nekik önfeláldozó viselke­désüket Harcok a tial­tpott-félszigeten. (Konstantinápoly, február 18.) A bolgárok közlései a Bulair mellett török oldalon szen­vedett veszteségekről, túlzottak. Portai kö­rökben elismerik, hogy két török hadosz­tály Bulairból támadásra ment a bolgárok ellen, de vissza lett verve. Elismerik azt is, hogy a törököknek 880 halottjuk és számos sebesültjük volt. (Konstantinápoly, február 18.) A tengeré­szeti minisztérium köreiből tegnap este el­terjedt az a hír, hogy a bolgárok makacs harc után a Szátosz-öblöt uraló Viktória- és Napóleon-erődítsétel bevették. Vájjon e hir igaz-e, azt egyelőre nem lehet ellenőrizni. A törökök most hír szerint a Saultaine-erődöt tartják igen makacsul. Törökország békét akar. (Konstantinápoly, február 18.) Mahmud Sefket basa nagyvezír a nagyhatalmak kép­viselőit újból fölkérte a béketárgyalások közv vetítésére és evégből meglátogatta a nagykö­veteket, akikkel behatóan tanácskozott. Kü­lönösen sokáig tartott a konferencia báró Wangenheim német nagykövettel. A nagy-­ vezír nyíltan kijelentette, hogy Törökország­nak égetően szükséges a békekötés és a nagy­követek válasza egyértelműen az volt, hogy csak abban az esetben hajlandók vállalkozni a békekövetetésre, ha a porta elfogadja a bé-

Next