Népszava, 1913. február (41. évfolyam, 28–51. sz.)

1913-02-15 / 40. szám

15 ,szőrös milliomost nevezhetett meg, — mind­egyiknek húsz, száz, sőt több milliója van — akikkel már megkötötték az üzletet. A lelep­lezést természetesen a szokásos cáfolgatások követték. Amikor az Arbeiter-Zeitung szep­temberben a kongresszus ideje alatt rámu­tatott, hogy a „katolikus" ünnepséget „zsidó" pénzzel csinálták, a „Reichspost", a keresz­tény-szociálisok lapja, megint olyan vigyá­zatlan volt, hogy tagadta ezt az állítást, mire az Arbeiter-Zeitung még egy ötödik zsidót is megnevezett, akit az eucharisztikus kon­gresszus pénzeléséért hálából megnemesíteni szándékoznak. Ez alkalommal meglehetősen kövér zsákmányra tettek szert, amennyiben Rotschildnak a vejét fogták meg. Csak kevés hónap múlt el azóta és már két milliomost nemesítettek meg azok közül, aki­ket az Arbeiter-Zeitung annak idején meg­nevezett. Elég soká várakoztatták őket, de nyilvánvalóan a pénzadományozók nem vol­tak hajlandók tovább várni és igy kényte­lenek voltak beleharapni a savanyu almába és elismerni, hogy az Arbeiter-Zeitung jós­lása helyes volt. Az egyik nemesítés decem­berben jutott nyilvánosságra. Ez Reitzes von Marienwert százszoros milliomos volt, aki­nek a báróságot adományozták. A keresz­tény-szociálisokra nézve ez a név különösen kínos volt, mert Reitzes vagyonát — nem ke­vesebbet, mint százmillió koronát — nagy­bátyjától örökölte, attól a Reitzestől, aki el­len Lueger éveken keresztül elkeseredett küz­delmet folytatott, mert mint a bécsi közúti vasutak főrészvényese, a leggyalázatosabb módon zsákmányolta ki Bécs lakosságát. De éppen ő volt az első a sorban. Reitzel egy fél­millió koronát adott a báróságért. Eredetileg természettudományi célokra akart adományt tenni, de aztán a kormány értésére adta, hogy csak akkor kapja meg a báróságot, ha nem tudományos célokra tesz alapítványt, hanem az egész összeget a kormány „szabad" ren­delkezésére bocsátja. Így tudományos célok helyett az eucharisztikus kongresszus céljai­ra használta föl a kormány a félmilliót. A másik klerikális révén báróságot kapott zsidó pénzember Springer Zsigmond, aki az egyik Rotschild báró leányát vette el. Ez az újdonsült báró legalább a kü­lszint megpró­bálta menteni azzal, hogy a Vörös­ Kereszt számára ötszázezer koronát adott a nyilvá­nosság nagy hűhója mellett. Titokban azon­ban nem ezért a félmillióért, hanem azokért a sokkal nagyobb összegekért tették „arisz­tokratává", amiket az eucharisztikus kon­gresszus céljaira adott, bizonyára az idegenek ellen fognak fordulni. Mexikóból jelentik : A csütörtöki harc több óra hosszáig tartott és valósággal a tüzérség párbaja volt. Időről-időre erős puskatüzelés volt. Hétezer főnyi szövetséges csapat bombázta Diaz hadállásait, amelyeket 3000 ember védelme­zett. A tüzelés hevesebb volt, mint az előző na­pokon. A shrapnellek megint tömegesen estek le a város központjában. Az amerikai klub pa­lotájának könyvtári szobája menyezetét szét­szaggatta a shrapnell. Rengeteg számú bomba az amerikai nagykövetség környékén csapott le. A gyilkos tüzelés ellenére a felkelők hadállásai­­ nem gyöngültek. A felkelők nyilván takarékos­kodnak a munícióval. Délután kissé előnyomul­tak állásaikból. Az arzenál előtt álló nehéz ágyúk szüntelenü­l bombázzák a város centru­mát és a nemzeti palotát. Később a város déli részéről is bombáztatta Diaz a város központ­ját. Az előnyomuló szövetségi csapatokra a há­zakból is lövöldöztek. A Város előtt a szövetségi csapatok egy osztályát m­egsemmisítették. Az élelmiszer fogyását a harcosok éppen úgy, mint a közönség mindjobban érzi. Diaz csapatai ösz­szeszorított helyzetüknél fogva nem kaphatnak erősítéseket. A fölkelők csapatai mintegy 2500 emberre csökkentek, míg a szövetségi csapatok száma az év folyamán hétezerre emelkedett. A szövetségi csapatok két nehéz ágyúval is ren­delkeznek. A zapatisták, úgy látszik, meg sem kísérelik, hogy segítségére siessenek a felke­lőknek, bár az ellenük működő szövetségi csa­patokat legnagyobbrészt visszarendelték a fő­városba. Kormánykörökben azt hiszik, hogy a zapatisták mégis inkább Maderót, mint az előbbi elnök unokaöccsét fogják támogatni, megemlé­kezvén arról, hogy az előbbi elnök milyen rideg volt velük szemben. A városbeli idegenek a benszülöttekkel együtt zsúfolásig megtöltik a menedéket nyújtó házakat. Laredoból jelentik : Eddig semmi h­ír nem ér­kezett arról a személyvonatról, amely kedden este Mexikó­várostól északi irányban elindult. Aggódnak az utasok amiatt, mert ugyanazon a napon egy innen déli irányban haladó vonatot megtámadtak, bár sikertelenül. Több tehervona­tot kifosztottak és fölgyújtottak. Newyorkból jelentik : A mexikói polgárhábo­rúban eddig több mint ezer ember esett el és másfélezer a sebesültek száma. Diaz ezredes a fővároson kívül levő vidékekről kapott segít­séget. Taft elnök még most is vonakodik fegyve­resen beavatkozni, holott a mexikói követségre menekült idegenek éle­te veszedelmben forog. Az amerikai klubot a lázadók ágyúi rombadön­tötték. Mexikóból jelentik . A lázadók reggel hat órakor ismét megkezdték a harcot. A lázadók egy­ik gránátja elpusztította a nemzeti palota mögött levő kolostort és annak lakói közül töb­beket megölt. Nyolc óra után a lázadók ágyú­zása elpusztított még öt házcsoportot a nemzeti palota közelében és megölt néhány lakót. Ma­dero újabb ultimátumot küldött Diaznak, ez azonban golyózáporral felelt. Az angol felsőház az alsóház ellen, Lon­donból jelentik. A felsőház csütörtökön há­rom napi vita után 252 szavazattal 51 ellen elvetette azt a törvényt, amely kimondta volna Walesben az egyház és állam szétvá­lasztását. Két püspök a törvény mellett sza­vazott. Kanada a flottáért. Ottawából jelentik: Az alsóház 52 szavazattöbbséggel elfogadta a kor­mányjavaslatot, hogy 35 millió dollárt fordít­sanak a brit birodalmi flotta számára építendő három dreadnought költségeire. A nacionalis­ták módosító indítványait elvetették. A szava­zás eredményét nagy tetszéssel fogadták. A miniszterelnök közölte, hogy a jövő héten tör­vényjavaslatot ad be, amely a határozatot a törvény erejével ruházza föl. * * * Az olasz jogi egyetem Ausztriában, Bécs­ből jelentik. A költségvetési bizottság 35 szavazattal 4 ellen elfogadta a kormány ja­vaslatát, amelynek értelmében az olasz jogi fakultást legkésőbb 1915/16. tanév téli fél­évében állítanák föl. A fakultás színhelye Triest lesz. A belga kamara pénteki ülésének kezde­tén a hadügyminiszter minden incidens nél­kül elmondhatta felvilágosításait a külpoli­tikai helyzetről, amelyet a csütörtöki viha­ros ülésen megakadályoztak. A miniszter beszédében feltétlenül szükségesnek mondta a hadsereg létszámemelését. A nyilvános ülésen a hadügyminiszter a javaslatot ma­gát ismertette, amiben a szocialisták több­szörös nagy zajongással zavarták. A mexikói polgárháború, Washingtonból je­lentik . Szombaton négy csatahajó fog megje­lenni Veracruz előtt, kettő pedig Acapulco előtt. Öt cirkálóhajó és több ágyúnaszád után van Kö­zépamerika felé. Kubából tíz csatahajó kapott parancsot az elindulásra. Harmincötezer ember elindulásra készen van. A főváros belső része romokban hever. Nagyon félnek az éhínségtől, mert a város minden eleségszállítástól el van ví­gva. A fosztogatás megkezdődött. Nagy ve­szedelemmel fenyegeti a várost a Diaz tábor­­­­nok által kiszabadított háromezer fogoly, akik 1 lftPSZAVA 1913 február 18. Sok jel m­utat arra, hogy nagy döntő üt­közet lesz •­.vagy Csataldzsa előtt vagy — ami sokkal valószínűbb — Gallipoli körül. Most azonban csak elkeseredett, de nem nagy­fontosságú ütközet volt Bulairnál, a G­alli­poli-félsziget bejáratánál. Az ütközet na­pokig tartott és bár mindkét fél részéről nagy áldozatokkal járt, végül eldöntetlenül maradt. Török forrásból jön ez a hír, míg a bolgárok mélyen hallgatnak. Törökországot tudvalevőleg pénzügyei gátolják meg a háború sikeres folytatásá­ban. A török pénzügyminiszter egy nyilat­kozatban tagadja ugyan­ezt és azt állítja, hogy Törökország pénzügyi viszonyai elég (Konstantinápoly, február 14.) A hattérről jövő hírekből úgy számítja a hadügyminisz­térium, hogy már legközelebb meg kell tör­ténnie az első döntő ütközetnek, amely min­den valószínűség szerint Kavak és Kideköy között lesz, de ha a bolgár sereg továbbra is folytatja a visszavonulását északkelet felé, akkor a nagy csatát Lüle-Burgas környé­kén kell várni. Csataldzsár­ál, (Konstantinápoly, február 15.) Egy Csa­tardzsából visszatért nem török személyiség­től a „Lokalanzeiger" levelezője a következő részleteket tudta meg a török háborúról: A törökök hadállásukat még jobban meg­erősítették, a nehéz ágyukat már fölállítot­ták, lőszerről és eleségről bőségesen gondos­kodva van. Hat nap óta foly a harc a csa­taldzsai vonalon, a törökök előnyben van­ jók, de ha így volna, Törökország aligha ke­resné oly nagyon a­ hatalmak közvetítését, noha látja, hogy ezek éppenséggel nem haj­landók erre, ha Törökország nem fogadja el azon feltételeket, amelyekben a­ nagyhatal­mak követei annak idején a megbukott Kra­mil-kormánnyal megegyeztek. Amily ke­véssé biztatók a békekilátások a török—bol­gár háborúban, oly feszült a bolgár—román viszony is. Ma is volt tárgyalás a két állam megbízottai között, de az ellentétek nem­csökkentek. Oroszország és a monarchia viszonya sem lett barátságosabb Hohenlohe herceg kül­detése ellenére sem. Mindkét részről elhang­zott ugyan egy csomó frázis, különösen Oroszország részéről, de sok súlyuk ezek­nek nincs és legalább közvetlen következé­sük sem lesz, már pedig ennek volna értéke. Teljes leszerelés kellene és ,nem frázisok Oroszország missziójáról. Amíg Londonban, Pétervárott, Bécsben és Szófiában a diplomaták mesterkednek, hogy a béke szálait kibogozzák vagy még jobban összekuszálják, Drinápoly, Janina és Skutari helyőrsége élet-halál harcot foly­tat az ostromló ellenséggel. Megerősítik a hírt, hogy Janinánál a görög sereg irtóza­tos vereséget szenvedett és a bolgároknak is szükségük van a sok veszteség pótlására és Szerbiától kértek segítséget, amit megkap­tak ugyan, de a táviratok mutatják, hogy, a szerb kormány csak nagyon vonakodva tett eleget és a kérés teljesítése nagy nehéz­ségekbe ütközött, mert a kormány kebelé­ben nézeteltérések voltak. A mai eseményekről a következő távira­tokban számolunk be: Magy ümnexet Bulainnél. (Konstantinápoly, február 14.) A tegnap­előtti nagy csata, amely Bulair körül folyt, ismét eldöntetlen maradt. A csata délután négy órakor kezdődött és csak tegnap reg­gel ért véget, mind a két hadseregnek teljes kimerülése miatt A törökök megtartották hadállásaikat. Az ellenség részéről bolgá­rok, görögök és szerbek harcoltak és három oldalról támadták meg a törököket. Mind a két tengerpart felől úgy a török, mint a görög flotta részt vett a csatában, amely bi­zonyára a legemlékezetesebb és legtanulsá­gosabb ütközetek egyike volt. A veszteség mind a két részen rendkívül nagy volt A bolgárok sietős visszavonulásukban nagyon sok­ sebesültet hagytak vissza. Egy másik nagy csata is folyik Sárkőj, Ivesán és Mu­radii között. (Szófia, február 1.) A bolgár távirati ügy­nökség jelenti: Drinápoly bombázása tovább folyik. A többi harctereken a tegnapi nap nyu­godtan telt el. A Sárkőjnél történt török partra­szállásról a következő részleteket jelentik : Míg Bulak­nál a csata folyt, a törökök Sarkestől há­rom kilométernyire partra szállottak. Február 8-án negyven szállítóhajó és számos vitorlás csapatokat hozott hét vagy nyolc páncélos vé­delme alatt. Összesen nyolc zászlóaljat raktak partra, 15—20.000 ember a hajókon maradt. Dél­után a három oszlopban előnyomuló bolgár csa­patok az ellenség szárnyát körülfogták és szu­ronytámadással kényszerítették, hogy vissza­térjen a tengerhez. A balkáni háború. * * * Elá­uterjen titköset, —­ Orosz* orszá­g váátzsza. — Szerbia segítsége, — 'Román-bolgár konfliktus, *** Mol­iess a döntö­tténszel !

Next